Proprietary formátum a kezelés útjában?

Open Source

Salvatore Iaconesi - mérnök, művész, open source hacker - agydaganatban szenved. Nemrég bement a kórházba, hogy elkérje leleteit digitális formában. Sajnos a leleteket zárt, proprietary formátumban adták át részére. Elmondása szerint ez nagy problémát jelentett számára, mert emiatt nem tudta azok tartalmát másokkal megosztani, nem tudott máshonnan véleményt, kezelést kérni egészségügyi problémájára. Ezért visszafejtette a zárt formátumot és az adatokat nyílt formátumba tette át, majd azokat egy weboldalon közzétette. Ennek köszönhetően több orvos is felvette vele a kapcsolatot annak érdekében, hogy betegségére kezelést javasoljon. A nyílt formátum lehetővé tette, hogy az orvosok célszoftver nélkül, otthonukból, a saját számítógépük és tabletjük segítségével betekinthessenek Iaconesi leleteibe. Iaconesi most ezt úgy hívja, hogy az ő "nyílt forrású kezelése". Bíztat mindenkit arra, hogy nézzen bele a leleteibe, használja fel azokat és adjon neki visszajelzést. Arra bíztatja az embereket, hogy az adatokat felhasználva hozzanak létre bármit, legyen az videó, grafika, műalkotás, játék, vagy egyszerűen csak tanulmányozzák az adatokat és javasoljanak kezelést a problémájára. Kéri, hogy a javaslatokat, alkotásokat juttassák el számára az info () artisopensource ! net e-mail címre. A szokatlan történet több szempontból is elgondolkodtató...

Részletek a videóban.

( trey | 2012. 09. 30., v – 16:21 )

Érdekes a sztori, mert majdnem hasonló történt meg a közvetlen környezetemben. Sajnos a főszereplője már nem él. Neki is agydaganata volt és itthon számos kórházban próbálták kezelni, majd lemondtak róla. Ekkor merült fel az az ötlet, hogy külföldi specialistáktól kérjenek segítséget. Több orvos is elkérte a leleteket. Nekem adták oda, hogy azokat tegyem elérhetővé az orvosok számára, akik a világ több pontján praktizáltak. Letöltötték és talán már visszajelzések is jöttek az orvosoktól. De már későn. Persze nem biztos (sőt valószínű), hogy gyógyítható lett volna a betegsége, de ilyen esetben a hozzátartozók az utolsó szalmaszálba is megpróbálnak belekapaszkodni...

--
trey @ gépház

A valamilyen forrás nem elég. Legalább randomizált, kettősvak próbával és nagy mintaszámon (sok emberen) végzett hiteles (tudományosan elfogadható) vizsgálat eredményét érdemes elfogadni tényszerűnek, illetve bizonyító erejűnek. Mindaddig minden más csak megalapozatlan sejtés, legenda vagy pletyka.

- waiter -

( cherockee v | 2012. 09. 30., v – 19:38 )

Kérdés: van olyan civileket, magánembereket érintő témakör, amiben nem könnyen oldható meg a nyílt forráskódú szabványoknak megfelelő adatszolgáltatás? Pl.: az apeh adataimat nyilván ki lehet nyeretni ha más nem csv-ben, de orvosi adatokra, vagy akármire gondolok.

(Adatkezelési jogköröket is bevonhatjuk, tudom, hogy csavarnak egyet a témán.)

( zapverho v | 2012. 09. 30., v – 19:53 )

A faterom eléggé (idős és) csapágyas... :-(

De nem emiatt írok, csupán a sok kórházba kísérgetés során mire lettem figyelmes... ?
Mindegyik munkaállomáson WinXP... azokon - nem korrekt - ANSI karakter készlettel vlmi DOS-jellegű betegnyilvántartó-progi fut... amely CSAK a helyi kórház adatait mutatják, szerkeszthetőek... :-|
Apa doktornője nagyon boldog volt, amikor bementünk hozzá a másik megyeszékhely klinikájáról hozott leletekkel, amit kézzel, mint a villám (két ujjal, hol ide, hol oda lecsapva) bevitt az asszisztensnő... :-\

A doki néni, mint elmondta, búsúlja, hogy "nem kompatibilisek" egymással a nyilvántartó programok...

Amikor időpontot kértem a klinikára, akkor az operátor asszisztens hölgy kétszer is elkérte a fater taj számát, mivel két, tök különböző rendszerrel kell dolgoznia... TFH., hogy PEBKAC a hölgy és nem ismeri a "kopi-pészt" teknolódzsit... :-|

Viszont a két szememmel láttam, hogy sík ideg, amikor telefonon felveszi az R=1 páciens időpont kérését, ehhez kétszer ki- és be kell jelentkeznie... ami időbe telik...

Ok, ok, dugultam... :)

A tízmillió copy-paste-elő országa vagyunk. Viccet félretéve, valóban elkelne egyfajta szabványosítás.
Jópár hónapja (~1 éve?) voltam laborban, tökre meglepődtem mikor a háziorvosom mondta hogy csak akkor kell elmennem a leletért ha szeretném megkapni kinyomtatva is, merthogy ők a gépen látják.
Szóval ez pont pozitív példa. Gondolom egy kis központi irányítással mindenre rá lehetne húzni. Olcsóbb is lenne az egészségügynek (és így az adófizetőknek is): egységes platform, egyszerű licensz kezelés, könnyebb és hatékonyabb oktatás a használóinak stb.
Ja és a lényeg: bármikor bárhová beesve a kezelőorvos azonnal látna minden leletet.

____________________
echo crash > /dev/kmem

Itthon nem (csak) a technológiával van a gond, hanem az orvosnak nincs kedve foglalkozni veled, inkább dögöljél meg mihamarabb az lesz mindenkinek a legjobb (kivéve persze neked, de hát téged ki kérdezett). Nyilván ez az SZTK-ra igaz. Privát kórházakban meg gondolom azért a vagyonért amit kicsengetsz még az alap vizsgálatokra is, van már normális adatnyilvántartásra is pénz.

Mindenki szarik mindenkire. Meg különben is, akurvaannyát, hogy jobban keres. Felváltva szoktunk táppénzre menni ha beteg a gyerek, engem eddig 1 (egy, one, agyin) alkalommal sikerült az idén az asszisztensnőnek kiírnia táppénzre (a másik gyermekorvoshoz mentünk, aki külön nézte, hogy megcsinálja-e), a külön kérés ellenére is, míg feleségemet minden alkalommal kiírta, külön említés nélkül is. Különbség kettőnk közt: én egy multinál dolgozom, ő meg egy helyi cégnél. Igaz, hogy ugyanannyit keres, de az asszisztens szerint dögöjjek meg, meg különben is. Ja, simán letagadja, hogy szóltam. Amúgy nemtom mit képzel, hogy majd otthon hagyjuk a 3 éves gyereket egyedül? Lassan elfogy a szabim, amit célzottan ezekre spórolok.

Ezért tart itt ez az ország, mert nem elég, hogy sikeresebb legyek másoknál, a többinek buknia kell. S ha nem vagyok sikeres, akkor a többi minimum dögöljön meg.
Pont ezért vándorolnak ki a fiatalok.

Ez egyébként konkrétan hogy működik? Mondod, hogy kérsz táppénzt, erre az asszisztens nem írja meg a papírt? Vagy csak nem jelenti be? De hát mi köze hozzá? Különben is az orvos vesz téged táppénzre, az asszisztens ebben az ügyben gyak. gépelő robotként kéne üzemeljen. Nálunk szerencsére adminisztratív ügyekben nem szoktak akadékoskodni.

Elkezd clickety-clikkelni. Majd amikor a gyerek megkapja az igazolást, te is kapsz egy 2/3 magas A4-es papírt, hogy mittoménmilyen kódú táppénzen voltál( és vidd a HR-edre).
Igen, de gyereknél NYILVÁN te is táppénzre mész, ezért az orvos külön nem is pofázik róla, csak nézi a 2. monitoron és szól. Ha meg alapnak veszi, akkor nem is figyel. Ekkor jön képbe, hogy az asszisztens mennyire gheci.

Eléggé off a téma, de ha már szó van róla:

GYES (gyermekgondozási segély) akkor jár, amikor sem TGYÁS (terhességi-gyermekágyi segély) sem GYED (gyermekgondozási díj) nem jár (már). (Leegszerűsítve) ideális esetben a TGYÁS fél évig jár, a GYED a gyerek két éves koráig. A harmadik évben van GYES. Az első kettő értéke a fizetéstől függ. A GYED bruttó max. ~130eFt. Tehát adózni és járulékokat fizetni is kell belőle. A GYES mindössze 28 500 Ft. Na, gondolom emiatt ment vissza a feleség dolgozni.

----
"Mert nincs különbség: mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének. Ezért Isten ingyen igazítja meg őket kegyelméből, miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által." (Róma 3.22-24)

Nem fogad.
Sőt, ha a szülő nem 8 órában dolgozik, csak fél napra fogadják a gyereket (te döntöd el, de vagy du).

Olyan szinten helyhiány van, hogy a dolgozók se midnig tudják bepasszírozni a gyereket, nemhogy a részidősök... felettem hárommal lakik egy kics család, anyuci munkába behordja a gyerekét, mert egyik bölcsi se fogadja.
Ezért mondják azt, hogy bölcsit, ovit már akkor szervezni kell, amikor még meg sem született a gyerek.

Szerintem:
1. a magyar eü adatkezelésben, informatikai szolgáltatásokban, automatizálásban minimum 20 évvel le van maradva
2. (nem kicsit személyes) Ezzel a stílussal kérlek inkább maradj is otthon. Minden potenciális utánnad következő betegnek sokkal jobb lesz...
3. A privát kórház nem kevés pénzt nyomtat azzal, hogy az állami szolgáltatónál megcsináltatja a vizsgálatot belső kéréssel ("oep -re") neked meg kiszámláz, akkor is sokat ér az adatkezelés. Hasonlóan nem megoldott a intézmények közötti adatszolgáltatás, igaz dolgoznak rajta.

Attól, hogy privát helyre mész, még nem feltétlenül kapsz jobb ellátást. Van erre számtalan példa.
Nem gondolkodtál még azon, hogy motivációs beszédet mondj tanévnyitón az orvostanhallgatóknak?

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

Nyilván van ilyen is, de a túlnyomó többség nem azért nem foglalkozik sokat egy beteggel, mert utálja őket, hanem mert a pár órás rendelésre x tucat beteg áll sorba. Míg Pesten laktunk, a háziorvosunknál rendszeresen volt olyan, hogy a rendelési idő végén még vagy tízen vártak. És folyamatosan tömeg volt a 4 óra rendelési idő alatt. És nem csak influenzás időszakban.

________________________________________
"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."

Azon gondolkodtam múltkor, hogy a sokféle nyilvántartást úgysem fogják átírni. Kellene készíteni egy szabványt, ami leír egy interface-t, amit mindenki (aki akar/tud) implementálna.

Aztán ezt kilógatni netre... ( egységes API). Lenne egy központi szerver, ami megmondaná hol vannak az adatok ( kb mint dns működése ). A program tudja, honnan kell letölteni, mondjuk a leletet, vagy időpontot rögzíteni.

Mindenki boldog... nem kellett újraírni, betanulni az egészet... nem központi... és még működhet is... :)

Ide írom, mert konkrét információt nem találtam a diplomamunkával kapcsolatban (bár lehet, hogy csak önlab volt, nem tudom), de google-öztem egy sort és találtam egy linket, ami érdekes lehet. Ez lényegében pont arról szól, amire én emlékszem (érdemes megfigyelni a dátumot is).

igen.
akkor most el lehet gondolkozni, hogy ez miert nem jutott meg senkinek eszebe fent? talan mert sok az inkompetens idiota dontesi pozicioban? pedig ehhez csak jozan esz kellene, mas nem. meg egy rendelet, hogy jovo honap elsejetol mindenki leadja minden beteg adatat a kovetkezo strukturaban, a havi jelentesekkel egyutt. akinek nem tetszik az nem kap penzt harom honap mulva. lehet valasztani. ugyis a szoftver berbe(vagy el)adojanak a feladata hogy megoldja. igy a korhaznak nem kerulne penzebe.

(es ennek tarolasara kiirnanak egy 3 napos hataroideju palyazatot es tobbe kerulne mint a magyarorszag.hu vagy melyik volt az ominozus eset.)

Mert pénzbe kerülne, s most az okos megszorítások korszakát éljük.
Van "működő" rendszer, s egy ner kompatibilis polgár (ja bocs, az szükséges feltétel), szóval egy polgár nem dob ki pénzt feleslegesen. De ha mindenki megígéri, hogy még az idén vesz új hűtőt és mosógépet, akkor lesz rá pénz az áfából. vagy nem.
bocs.

Szerintem ennél árnyaltabb a kép. Érdekelt az OEP is, a jól dolgozó orvos/asszisztens is, és a jól működő kórházi vezetés is. Persze az átláthatóságnak nem ugyanaz a része érdekli őket, pl.
- az OEP azt szeretné érthető módon, ha minden emberre a lehető legkevesebbet kellene költeni.
- az orvos megfelelő eszközökkel akar, nyugodtan gyógyítani
- a kórházvezetés azt szeretné, hogy az ellátás és beruházások költségeit valaki kifizesse
- a beteg meg csak egészséges szeretne lenni.

Aztán persze ott vannak a rosszul működő kórházak, a rossz, csak a székükbe kapaszkodó "szakemberek" (pl. OMSZ vezetés és az új mentőautók esete). Na ők nem érdekeltek az átláthatóságban...

Üdv,
Gergely

"meg egy rendelet, hogy jovo honap elsejetol mindenki leadja minden beteg adatat a kovetkezo strukturaban, a havi jelentesekkel egyutt. akinek nem tetszik az nem kap penzt harom honap mulva. lehet valasztani."

Aha. Nézd meg mekkora hiszti volt azzal kapcsolatban, hogy idéntől nem lesz több Microsoft licensz a sulikban.

A kórházi betegnyilvántartó rendszerek HL-7 szabvánnyal tudnak egymással kommunikálni.
http://en.wikipedia.org/wiki/Health_Level_7

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

"nem kompatibilisek" egymással a nyilvántartó programok...

2005 környékén, az angliai NHS központi betegnyilvántartás nagyon SOA és nagyon web service stb. projektjén felbuzdulva itthon is volt egy ha jól emlékszem HEFOP projektkiírás, ami valami hasonlót célzott volna meg: az az ajánlat amiben én részt vettem (Sun-Oracle-Synergon-ként tettünk ajánlatot) műszakilag úgy nézett volna ki, hoggy egy nagy központi index lett volna, amiben ha kiadott volna egy kórházban egy orvos egy TAJ számra egy keresést, akkor az szépen elosztott rendszerben képes lett volna az interfészt implementáló kórházi hely rendszerekből kigyűjteni, hogy hol és mit tárolnak az adott illetőről. Úgy képzeljétek el, mint egy nagy peer 2 peer hálózat, ahol minden szenzitív egészségügyi adat maradt volna ott, ahol keletkezett (nem csak kórházak, de rendelőintézetek, sőt körzeti orvosok is csatlakozhattak volna bele), viszont ha szükség volt rá, akkor a hálózaton át bármelyik a hálózathoz csatlakozott szolgáltató is lekérhette volna a másolatot róla. Sokat törtük a fejünket az architektúrán, mert a jogi szabályozás egyáltalán nem triviális, és eléggé behatárolta a műszaki lehetőségeket. Aztán persze nem nyertünk, és fogalmam nincs, hogy elkészült-e a projekt, vagy egyáltalán elindult-e...

Volt már hogy állami cégnek dolgoztam. Kb. sose a technikai problémák voltak a nehézségek igazi okai, még csak nem is a biztonságiak, hanem inkább a törvényi szabályozás. És tulajdonképpen itt is igaz, hogy a biztonság (adatvédelem) nem barátja a kényelmes felhasználásnak, nagyon nehéz őket egy fedél alá hozni.

Nyilván az adott pályázatnak megvoltak a követelményei tehát nem kritikaként mondom, de szerintem egy ilyen rendszer lényege az kéne hogy legyen, hogy az ember a saját adatai felett rendelkezhessen és amikor szükség van rá, akkor minél könnyebben hozzáférjen, illetve hozzáférést engedélyezze az aktuális orvosának.

Ennek a legegyszerűbb módja, ha (amellett, hogy a keletkezés helyén is tárolják) egy kartonba össze van vonva. Mai léptékkel mérve nevetségesen kicsi adatmennyiségekről beszélünk, még nyers MRI / CT / ultrahang adatok esetén is. Hozzáférésvédelmet akkor is meg kell oldani ha mindig különböző helyekről kell összelapátolni az adatokat, meg akkor is, ha az intézetek egy rendszerbe pusholják. (Ettől ez az egy rendszer még lehet elosztott, redundáns ... stb.)
Emellett én természetesen saját másolatokat is tartanék (okostelefonon, kulcstartón, saját szerveren backupnak).

Engem jobban megnyugtatna, ha amikor balesetből bevisznek mondjuk valami traumás sérüléssel, akkor nem azért nem tudják meg, hogy allergiás vagyok valamire, mert éppen Gizike a háziorvosi rendelőben kihúzta a szervert a falból. Ehelyett jobban örülnék, ha a kórház helyi replikáján, de legalábbis egy biztos elérésű hálózaton ott lenne minden adatom.

A hozzáférésvédelem egy nagyon érdekes kérdés. Pl. minden orvosnak engedsz hozzáférést? Minden adatodhoz? Ha ott fekszel eszméletlenül, akkor hogyan adod az orvos tudtára, hogy igen, megnézheti, hogy milyen nemi bajjal kezeltek, csak foltozzon össze.

Őszintén szólva erre nem tudom a jó választ. A nem traumás eseteknél jó lenne valamilyen 2 faktoros azonosítás, tehát hogy csak akkor férjen hozzá, ha te is ott vagy, vagy megengeded neki, hogy bizonyos dolgokhoz később is hozzáférjen, ami a gyógyításhoz kell (azt nyilván ő / valamilyen szakmai protokoll mondja meg, hogy mi kell neki.) De ha sietni kell, akkor lehetőséget kellene adni a beteg érdekében a közvetlen hozzáférésre is.

Egy ilyen részletes adatbázisnak lehetne még haszna a megelőzésben / kutatásokban is. Szigorúan opt-in alapon lehetne anonimizált adatszolgáltatást engedélyezni (akár esetenként külön-külön megerősítve) különböző kutatásokhoz.

Nektek mi a véleményetek?

Üdv,
Gergely

A nyers MR és CT adatok azok, amelyekből a gép előállítja a képet. A nyers adatok proprietary formátumban vannak, amit egy fejlesztő NDA aláírása után ismerhet meg. A rekonstruált DICOM képek szabványosak. A nyers adatmennyiség akkora, hogy nincs értelme eltárolni. Egy mai léptékkel mért nagy tárkapacitás sem tudná eltárolni. A berendezés vinyóján 1-2 napig elérhetőek, azt annyi.

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

Szegeden a radiológián az információs pultnál lévő hölgyike négy éve még simán négyzetrácsos füzetből kereste ki, hogy pontosan mikorra van időpontom... előnye: áramszünet esetén is megy.
Utána kb. 1 évvel már volt számítógép, meg relatíve új röntgen masina. (A korábbi még "Made in DDR." volt, meg talán valami Siemens gyártmány.)

Pér éve felvetették a központi egészségügyi nyilvántartási rendszer bevezetését, de ez felvetett némi adatvédelmi és nemzetbiztonsági problémát.

Most ha eltekintünk a szokásos összeesküvéselméletektől, abban azért tényleg van némi igazság, hogy ha 10M ember egészségügyi adatait központilag és elektronikusan tartják nyilván az felvet ilyen kérdéseket. Ki fér hozzá, ki tudja módosítani, stb. Azért ha egy ország összes lakójának egészségügyi adatait látom, abból már elég jó ismereteket tudok szerezni róluk, ami katonai értelemben stratégiai előny is lehet. De pl. támadásra is felhasználható.

Ha mindezt kiegészítenék egy DNS nyilvántartással akkor meg Orwell tényleg úgy forogna a sírjában, mint egy ventilátor...

DE az igaz, hogy mindezek ellenére, és mindezeket figyelembe véve, előbb-utóbb szükség lenne valami hasonlóra. Reméljük kellő előrelátással oldják meg.

Üdv: Tamaas

ui: De legalább az asszisztensnők kockás füzeteit leválthatnák egy központi időpontkérő szoftverrel...

Mondjuk számomra nem teljesen világos, hogy mennyivel jobb, ha a te adataid a háziorvosodnál vannak egy kartonban, mintha valami központi helyen, megfelelően biztosítva.
Ha valaki épp rád kíváncsi, megkeresheti a háziorvosod is, ha meg a kormány szeretne tudni rólad valamit, nem túl nagy erőfeszítés megkérni az orovosokat, hogy ezt meg ezt az adatsort legyenek szívesek összelapátolni a kedves betegeikről.

Ha valaki hozzáférhet 10M ember egészségügyi adataihoz az nem az egyénekre lesz kíváncsi. Ezekből az adatokból általános képet lehet kapni az emberek betegségeiről, egészségi állapotáról, akár regionálisan, akár kor szerinti bontásban, etc...
Vagyis statisztikai információkhoz lehet hozzáférni. Ez adott esetben érdekesebb lehet, mint egy-egy ember személyi adata.

De nem kell ehhez feltétlen katonai érdeklődés. Gazdasági okokból is érdekelhet az állampolgárok egészségi állapota. Melyik gyógyszerből lesz igény nagyobb mennyiségre, milyen érzékenységük, allergiájuk van a lakóknak...

Ez persze az államnak és az OEP-nek is nagyon hasznos lenne. Épp ez a baj ezzel az adatbázissal. Nagyon kellene egy ilyen, de nagyon könnyű lenne visszaélni vele. Szóval szerintem jó lenne megvalósítani, de ezt kellő körültekintéssel kell megtenni.

A jelenlegi rendszer meg semmiképp sem nevezhető jónak...

( vomberg | 2012. 09. 30., v – 23:43 )

Hát nem tudom... de úgy hozta a sors, hogy pár éve MRI felvételt kellett nézegetnem, és Linux alól (Debian, Ububtu) a repoban lévő programokkal mind meg tudtam nézni ezeket.

A képalkotásban ott a DICOM szabvány. Az teljesen más tészta.
A kórházi rendszerre nincs ilyen szabvány, hogy miben mentse ki a dokumentációt.
Szerencsére nálunk például olyan rendszer van, ami Unix alapokon fut és pdf-ben lehet exportálni a dokumentumokat. Egyébként Openoffice-szal generálja le a pdf-et a rendszer. Ugyan nem tökéletes a pdf file, de legalább nem MS Word.

Üdv:
Dw.

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

Én úgy értelmeztem, hogy a diagnosztikai adatokat kapta meg zárt formában, a lelet mint olyan, az több mint furcsa. Ugyanis az ki is van nyomtatva és onnantól kezdve akár vissza is lehet gépelni, scannelni, OCR-rel konvertálni, stb. Arról nem beszélve, hogy akár pdf-be is lehet exportálni valami pdf-printer cuccal.

Ez jó hír, hogy erre már van szabvány. Nekem volt egy olyan kalandom néhány éve, hogy egy ismerős orvos megkért, hogy csináljak archívumot egy (zárt) neurológiai képalkotó rendszerről, ami kb. 15-20 éves volt és speciális formátumban írta floppy-ra az adatokat. A filerendszer formátumát még visszafejtettem és le is lehetett menteni állományonként, de az adatokal már nem tudtam megbírkózni...

( kmARC v | 2012. 10. 01., h – 10:30 )

Érdekes, pont a hetekben gondolkodtam egy hasonló akción (4MR, 3RTG, 1UH, 1CT és a hozzájuk tartozó félcsillió zárójelentés), akkor le lettem róla beszélve, de hát úgy néz ki, hogy más is lát fantáziát a modellben. :-)

BTW. amiket én egyáltalán megkaptam CD-n az teljesen korrekt, egy kb. autorunos windowsos keretprogramban lehet böngészni a képeket - ezt a progit pedig erre találták ki: 3D-ben elforgatható, rétegenként scrollozható, stb. Nem hinném, hogy egy orvos egy sima képnézegetővel jobban tudna diagnosztizálni, csak azért, mert abban csak nem proprietary jpegek meg png-k vannak...

Lejjebb írták, hogy rossz, hogy nincs egységes rendszer - szerintem is. De pozitív csalódás, hogy Veszprémben egy PACS nevű csodának köszönhetően az MR-felvétel után az orvos a saját rendelőjéből neten bejelentkezett a rendszerbe, és már böngészhette is a páciense más intézményben készült felvételeit. Ezek szerint ez sem mindenhol van így.

Hollandiában is ilyen CD-t kapsz. Igaz a progi nem ment win7 alatt, de egyébként az adatok teljesen szabványos (talán DICOM, nem emlékszem) formában voltak, a kiterjesztésre, majd a formátumra rákeresve legalább 15 féle programot találtam ami hajlandó volt megnyitni...

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee." -- Ted Ts'o

Nem értek hozzá, de van egy sejtésem, hogy a sima "megnyitás" nem biztos, hogy elég.

Olyat pl. el tudok képzelni, hogy a szürkeárnyalatok x y programban másképp jelennek meg.
És ennek jelentőségét mondjuk egy CT esetében nem kell magyaráznom...

--
Gábriel Ákos
http://i-logic.hu

Egyrészt szabványos formátumról beszélünk, másrészt majdnem az összes ilyen programban lehet gamma-t és hasonlókat állítani, pont azért, hogy ne a monitor és napsütés döntsön arról, hogy az orvos mit lát.

Ez a srác egyébként szintén DICOM formátumú adatokat (is) rakott a weboldalára, de az nekem nem világos, hogy már ő konvertálta ezeket, vagy ezeket hívta "Proprietary"-nak. Gondolom/remélem az előbbi.

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee." -- Ted Ts'o

Hát a DICOM az egy olyan formátum, aminek van egy header-je. A fejlécben vannak a betegadatok és a vizsgálati paraméterek. Aztán a kép pedig többféle grafikai formátumban lehet belepakolva. De semmiképen sem proprietary.
Lehetnek olyan részei a fejlécnek, amik még nem egységesek a gyártók között. Ezek a paraméterek általában újfajta méréshez tartoznak.

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

A DICOM pont azért van, hogy az a szürke mindenhol az a szürke legyen.
Inkább már ott a baj, hogy a legtöbb helyen TN+Film paneles monitoron szeretnék nézegetni, ami valójában csak 6bit-es színmélységet tud. Márpedig ha csak szürkeárnyalatokban gondolkodunk, akkor a 8bit az 256, a 6bit az bizony csak 64. Tehát sima monitorral nem fogod azokat a részleteket látni, amit a diagnosztikára való fekete-fehér IPS paneles monitorokon, amik 1024-2048 szürkeárnyalatot is tudnak.

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

A PACS nem csoda, hanem a digitális képi archivum rövidítése. Manapság a legtöbb nagy radiológián már így tárolják az adatokat Magyarországon is. A távolról végzett leletezésnek ez adja az alapján.
Meg annak is, hogy egy radiológusnak ne kelljen kimennie külföldre, hogy külföldi munkát végezzen. Már meg tudja azt tenni itthonról is.
Nem a te vizsgálatodat leletezi, hanem egy dán, olasz vagy brit betegét. Normális fizetésért.

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

( Dwokfur v | 2012. 10. 01., h – 16:02 )

A website-on több vizsgálat anyaga elérhető, ami eredetileg DICOM formátumban volt.
A DICOM-ban benne van egy "kép", amit azután a DICOM nézegetővel különböző szürke skálán és nagyítással lehet megjeleníteni. A diagnosztika a során a leletező radiológus végig változtatja a szürke skálát és a nagyítást, hogy különféle beállításokkal minél jobban meg tudja jeleníteni az eltéréseket az elkészült méréseken.
Ha ezekből a DICOM képekből valaki kimenti a képet egy bizonyos szürke skála szerint egy adott nagyítással, akkor az onnantól adatvesztést jelent. A kimentett képen lehet állítgatni a szürke árnyalatokat, de nem lesz ugyanaz, mint az eredeti DICOM képet egy megfelelő DICOM nézegetővel nézegetve.

Úgyhogy a DICOM részt tekintve a proprietary felhajtás felesleges. A formátum nyílt, és a jpg-be, vagy png-be történő exportálást károsnak tartom a diagnosztikai értéket tekintve (adatvesztés). Erre számtalan zárt és nyílt forráskódú program állt rendelkezésre eddig is.

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

( DieHappy | 2012. 10. 02., k – 03:39 )

http://en.m.wikipedia.org/wiki/Ketogenic_diet

Nem ketogen hanem keton, de irnak rola pozitivat. A cukormentes etkezes rakenyszeriti a szervezetet az elraktarozott zsirok es proteinek lebontasara. Ezt lehetne oxidansok teremelesevel is, talan emiatt vana a rak, de a masik utonal a ketontermelesen keresztul vezet es allitolag hasznosabb.