LibreLogo 0.1 és kézikönyv az informatika oktatásához és a kiadványszerkesztéshez

LibreOffice, OpenOffice.org

A Nemzeti alaptanterv része marad a teknőcgrafika, amihez a magyar nyelvű, szabad és platformfüggetlen LibreLogo 0.1 és új kézikönyve készült.

A Számítógép-programozás mindenkinek – LibreLogo kézikönyv és a LibreLogóval rajzolt iskolai poszterek egyben példái a Writer-kiegészítőként telepíthető LibreLogo nyomdai minőségű interaktív teknőc-vektorgrafikájának.

A LibreLogo fejlesztés egyik célja a szabad programok közoktatásban való népszerűsítése mellett, hogy a különböző informatikai témák egymást erősítve, egységes keretben kerülhessenek tárgyalásra az iskolai oktatásban. Így a teknőcgrafika és algoritmusok, a vektorgrafikus alakzatok interaktív kezelése, a képkezelés a szövegszerkesztőben, a kiadványszerkesztés és az emelt szintű programozás mind megvalósítható a LibreOffice-on belül a LibreLogo segítségével. A LibreLogo hibrid Logo-Python nyelvével és Python adatszerkezeteivel (lásd a LibreLogo kézikönyvben) a kisiskolás kortól kezdve készíthet fel az emelt szintű informatika érettségire (ahol idéntől választható programozási nyelv a Python).

A könyv képes összefoglalója külön is letölthető, ahogy a Linux az oktatásban konferencia frissített LibreLogo bemutatója és az ehhez kapcsolódó példaprogramok (ODF állományként) is.

A LibreLogo fejlesztés fő támogatója az FSF.hu Alapítvány volt, az alapítvány Szabad út oldalán LibreLogo fórum indult az érdeklődőknek.

( taxy | 2012. 06. 29., p – 11:06 )

+1000

Látom lehet már tetszőleges helyre vonalat húzni a hely függvénnyel. Nekem ez még nem működött legutóbb.

Ez az előre is jó ötlet. Annyi hogy szerintem még következetesebb lenne, ha koordinátákkal megadott előre is a teknős aktuális irányához képest lenne értendő.
Tehát: 


előre [100 , 0] == előre 100

egyenértékű lenne.

+

Nem változtatva irányt mindeközben. Tehát úgymond oldalazva sétálna végig a szakaszon. :)

Jó ötlet, köszönöm szépen! Egy-két Logo az origót és talán a skálázást is engedi megváltoztatni, amivel egyszerűbben lehetne általános iskolai területszámításos feladatok illusztrációit elkészíteni, bár egy megfelelő eljárással ez most is megoldható. Sok olyan dolgot teszteltem már félig-meddig, ami nem került bele a jelenlegi változatba, például a Bézier-görbével határolt alakzatokkal végzett műveleteket (metszet, unió, kivonás, amit a Draw támogat a LibreOffice-ban), amivel mondjuk nem csak a jegyzetben szereplő kétkörös Venn-diagram, hanem háromkörös Venn-diagram is szépen megrajzolható és kiszínezhető. Most csak úgy lehet ilyet rajzolni, hogy a körök különböző vonalkázásúak, és így a metszetük ezeknek valamilyen kombinációját adja, pl. rácsos lesz. (Persze az ilyen 11 halmazos Venn-diagrammhoz, vagy az oldal tetején látható, még talán áttekinthető hét halmazoshoz már a LibreOffice szabad Bézier-görbe-rajzolását is támogatnia kellene a LibreLogónak: http://www.combinatorics.org/files/Surveys/ds5/VennSymm11EJC.html.)

( enpassant v | 2012. 06. 29., p – 11:16 )

Köszönöm szépen, remek hír!

Ha zavar ez a debil teknőc sztori, akkor hagyd ki. Attól még ki lehet találni komolyabb kihívásokat jelentő feladatokat. Nem hiszed?

Amúgy én se értettem, hogy miért kell ezt a dolgot így elbagatellizálni, és a komolytalanság látszatát kelteni minden áron.

Meg azt is vedd figyelembe amit lent írtam.

Szerk:
Amúgy komolyan gondoljátok, hogy a gyerek aki már szeretne túl lenni az egészen, legszívesebben menne már haza qvékezni, ott fogja bújni a reference manual-t, hogy hogy kell fontconfig factory-factory-factory-factory-objektumot gyártani, hogy kiírhasson egy hello word-öt a képernyőre ?!

Szerintem ez egyáltalán nem rossz. Nagyon jó a matametikai dolgok szemléltetése. Még fraktálok is vannak benne burkoltan. Igen is nem kicsit ügyes. Egyébként, ha tényleg a mese körítés zavar, az simán kihagyható. A mintaprogramok kiválóak továbbra is.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

Remélem, ilyen könnyedén el fogják hinni a gyerekek is, hogy komolytalan (értsd: játék) a dolog, és játszva elsajátítják a legkomolyabb gyakorlati ismereteket! :) Utólag is érdemes belekukkantani a kézikönyvbe, mert meglepő dolgokra akadni benne (reguláris kifejezések, az alapvető Python adatszerkezetek tömör, egy-két oldalas ismertetése stb.). Valószínűleg nem esne el most a GSoC hallgatóm jó pár ezer dollártól (pedig igen jól fizető diákmunkáról van szó), ha már az elején a kisujjában lett volna az, ami ebben az általános iskolásoknak (is) szóló jegyzetben szerepel.

Nagyon jó játék volt, jobb híján. Viszont a teknőcgrafika nem véletlenül a tanterv része az informatika oktatásában (értsd, a gyerekek most is ezt tanulják az iskolában), mivel a Logóval alkalmas a strukturált programozás korai oktatására, ami a 8 bites gépek Basicjéről nem nagyon mondható el. A LibreLogo ehhez adja hozzá a modern Python adatszerkezeteket/szintaxist, a játékon túlmutató DTP-támogatást, és nem utolsósorban a szabad szoftvert, és vele a szabad irodai programcsomagot.

( taxy | 2012. 06. 29., p – 11:40 )

Nekem ez az új 0.1-es változat nem megy(a 38Kb-os):
http://skyweb.hu/taxy/librelogo1.0.error1.png

LibreOffice 3.5.4-0ubuntu1~lucid1

A régebbi 33Kb-os 0.1-es megy.

Szerk:

Ja megvan. Amikor a kiterjesztést telepítem, csak librelogo-0.1.oxt lehet a fájl neve. Amikor az újat letöltöttem, a böngésző átnevezte, mert volt már egy ilyen nevű fájl.

Amúgy teszteltem az új funkciót, szuper.

( uid_19663 | 2012. 06. 29., p – 11:43 )

szörnyű...
emlékszem minket is ezzel ijesztgettek ahelyett hogy inkább pascaloztunk volna vagy valami...

Tényleg elég ijesztő volt, de sajnos nem lehet mindenkinek Direct3D-vel kezdeni, mert elég heterogén a társaság egy átlag iskolában. Ez a ménemírunkmingyájátékot, mer az izgalmasabb lenne, pedig hülye duma.

Amúgy nagyon hasznos arra hogy vektorgrafikus ábrákat készítsünk LibreOffice-ban. Oktatástól függetlenül.

Látom hiába ijesztgettek.
Ez egy hihetetlenül jó eszköz a gyerekek oktatására, nagyon didaktikus és pont azt is nagyon fejleszti (algoritmikus látásmód), ami után mindegy, hogy milyen nyelven programozik utána, ráadásul ezt már kisiskolás korban is el lehet kezdeni, úh nagyon hasznos (ebből a szempontból inkább a Basic-ra hasonlít).
Véleményem szerint pont a pascal egy tök semmirevaló dolog. Mire a gyerek eljut addig, akkor már a C-t is megértené, és annak legalább értelme is van.

( kmARC v | 2012. 06. 29., p – 11:54 )

O.o

Azon tegyük túl magunkat, hogy jó-e, vagy rossz-e, hogy Logo-t tanítanak a gyerekeknek.

De ez a kiadvány szörnyű. 5. oldalon kishíjján epillepsziás rohamot kaptam a sok váltakozó kisbetű-nagybetűtől. Kémia könyvben volt szokás az, hogy a csak ismeretterjesztő részeket, jól elkülönítve kisebb betűs szedéssel lehetett olvasni, de azt lehetett! Ez a kéthasábos összevissza betűméret rossz.

Javítsátok. Nézzen rá szakember, grafikus.

Logo: Igen, főleg, hogy a LibreLogónál nem titkoltan Python-oktatás folyik a NAT-ban szereplő Logo alapok mellett. Tipográfia: A jegyzet remélhetőleg nyomtatásban is meg fog jelenni, ahol nem 90 ppi-n, hanem mondjuk 2400 dpi-n lehet olvasgatni, de már sima 300 dpi-s nyomtatásban is tökéletesen olvasható. A képernyőn sajnos előfordul, hogy nagyítani kell a szöveget. Kisebb nagyításon a következők nagymértékben javítják az olvashatóságot: LCD monitor alpixeles élsimítással, evince megjelenítő Acrobat Reader helyett (a különbség oka, hogy a ttfautohint-nek nem adható meg még külön (jelen esetben a felső index betűk) karaktertartomány a betűkhöz optimalizált raszterizáláshoz, ez az erre érzékeny Acrobat Readernél lényegesen rosszabb megjelenítést eredményez, főleg az ilyen kis méretű betűknél). Köszönöm a javaslatot!

O.o újfent. Ez talán nálam a wtf illedelmes szinonimája.

A hinting és aliasing beállításaimmal semmi probléma nincs. Tipográfiai gondok vannak, a félcsillió féle betűméret, -vastagsár, sor- és térköz miatt... Ez így, higgyétek el, nem kényelmes, papíron sem. Valaki tényleg nézze át és adjon tanácsot, mielőtt pénzt öltök a nyomtatásába.

Amúgy elismerésem, hogy ilyen erőfeszítéseket tesztek, jó látni. Én úgy látom 97%-on álltok, egy pici kellene ahhoz, hogy ebből egy szép munka legyen!

Jujj. Megnéztem, tényleg hatalmas wtf a tipográfia benne szerintem is. 6-féle betűfajta, fattyú-árvasorok, hasáboknál szétszabdalt kódrészletek, . Alapvetően fontos szintaktikai elemeket nem szabad kisbetűs megjegyzés stílussal szedni, mert könnyen átlépik azt (hiszen a kisbetűs rész nem lényeg a tipográfia szerint), lásd a szóközök, sortörésekről szóló magyarázó szöveg a 10-ik oldalon.
Kik a célközönség? Didaktikailag a Graphite technológiát és a Linux Libertine szöveget ugyanebbe na szövegben megemlíteni teljesen felesleges, akinek magyarázni kell a GNU-t eléggé hosszan, annak ezt még jobban meg kell magyarázni. Össze fog zavarodni szegény nebuló. Szó esik hexadecimális számokról, Graphite technológiáról, licencekről, a GNU-ról, Unix kultúráról, ODF-ről, Blenderről, Fontforge-ról.

Ez most akkor LibreLogo kézikönyv, és programozásról szól, vagy FOSS marketinganyag?
Egy programozási nyelv kézikönyveként használhatatlan.
A dokumentum címe Számítógépprogramozás mindenkinek, de inkább arról szól, hogy a LibreLogo miben tér el más Logo implementációktól, vagy éppen arról, hogy mit tud a beépített Python.

Szerintem ez így egy használhatatlan anyag annak, aki 0-ról akar megismerkedni a Logoval. Akár tanár, akár diák.

Szerintem ez se nem tankönyv, se nem marketinganyag. Ez egy braindump, Németh László mindent leírt, ami a LibreLogóról eszébe jutott. Nagyon jó, hogy ezt megtette, mert ő tud róla a legtöbbet. Ez a mű felkeltheti az érdeklődést, és ebből kiindulva lehet írni gyerektankönyvet, tanári kézikönyvet stb. Ha így tekintek rá, akkor a fenti tartalmi kifogások nem állják meg a helyüket; a kitérők segítenek elhelyezni a LibreLogót a világ teljességében. A(z alsós) gyerektankönyből természetesen ezeket ki kell hagyni.

A tipográfia kicsit sűrű nekem is; 19 A4-es oldal kéthasábosra tördelve nem szokványos egy könyv esetén, inkább olyan, mint egy tudományos publikáció. A szerző nem tudta (vagy nem akarta) megállni, hogy ne demonstrálja a LibreOffice Writer kiadványszerkesztési képességeit, ezért lett olyan a mű, ami mindent egybesűrít: tartalom és forma egyszerre hirdeti a szabad szoftver dicsőségét.

Ez még csak a 0.1-es verzió. Ha a LibreLogo bekerül a LibreOffice-ba, akkor a referencia-kézikönyv a súgó része lesz. A telepítésről sem kell majd külön írni. A tankönyv koncentrálhat csak a programozásra, a nulláról elindulva.

A tipográfiai észrevételeknek is nagyon örülök, főleg, ha hozzáértőtől jön, bár elsősorban tartalmi hibák, amelyeket a végleges tipográfia előtt jó volna javítani. A jegyzet három betűtípust használ, egy talpas betűt, a Linux Libertine G-t, egy írógépes betűtípust, a Libertine Monót és kizárólag az ábrákon és a címoldalon a LibreLogo alapértelmezett talp nélküli betűtípusát, a Linux Biolinum G-t. A bekezdéscímeken kívül egy-két helyen, elsősorban az utasítások első előfordulásánál szerepel félkövér betűváltozat a bekezdésekben, ami tankönyvekben bevett szokás. Az apróbetűs szöveg régi nyomdai hagyományt elevenít fel, amit már csak azért is megtehet, mert tervezett kisméretű betűváltozatként nem rontja el az oldal folthatását. Az árvasorok, hasábok végleges beállítása idő előtti optimalizálás kategória (l. Knuth) még, hiszen szinte biztos, hogy a tartalmi javításokkal, vagy esetleg a végleges kisebb lapméreten, egy hasábon más lesz a tördelés. Most fontosabb volt, hogy A4-es méretben, tömören, de olvasható módon nyomtatható legyen a jegyzet, ha valaki pénzt, papírt stb. akar erre költeni (a javításhoz ez nagyon hasznos volt). A tartalmi kifogásra: az említett 10. oldalon azért apróbetűs a megjegyzés, mert ismétlés. A 7. oldalon szerepelt normál betűméretben, l. Blokk és lista szakasz.

A célközönség a Logót már többé-kevésbé ismerő informatikatanár és a Logót már többé-kevésbé ismerő érdeklődő diák. A „braindump” mögött álló megfontolás, hogy sokszor elég a lelkesedést átadni ahhoz, hogy a diák önjáró módon elinduljon valamilyen irányba, mondjuk a könyvtárba, és kivegyen egy klasszikus szakkönyvet, vagy rákeressen a témára az interneten. (Sőt, lelkesedés nélkül ez nem is megy nagyon.) Ezért a sok mellékszál, hivatkozás (főleg apróbetűben) a jegyzet első pár oldalán. (A legutóbbi döbbenetes példa az irodalom tudományra tett hatására, amit olvastam, hogy tudják, hogy a Nagy Fermat-tételt bizonyító Andrew Wiles mely tudomány-népszerűsítő, matematikusok életét bemutató (és persze gyerekként olvasott) könyv hatására vágott bele az akkor még Fermat-sejtés bizonyításába.) Amit „eladni” akar a könyv, az a tudás, beleértve a szabad szoftverekkel kapcsolatos általános ismereteket is. Kételkedni lehet, sőt kell is a diákoknak vagy tanáraiknak, hogy jobbak-e a szabad szoftverek, de ehhez nem árt, ha jobban ismerik is azokat.

A számítógép-programozás mindenkinek cím utalás a Python DARPA által támogatott CP4E projektjére. A LibreLogo, mint egyfajta honosított logósított Python, vagy Pythont bevezető nyelv a még kisebbek számára is lehetővé teszi, hogy a modern szkriptnyelvek fontosabb tulajdonságaival megismerkedjenek, ez van a jegyzetben is részletezve (a LibreLogo forráskódban pedig a haladók az objektumorientált Python programozásra, szálkezelésre, UNO környezet használatára láthatnak példákat).

Van Windowsra is Evince.

Valahogy nem jut az emberek eszébe, hogy végtelen erőforrásból könnyű tökéleteset alkotni. Felvennék kódereket, írót, szerkesztőt, olvasószerkesztőt, lektort, korrektort, tördelőt, grafikust, designert, marketingest, egy csomó tesztelőt, akik minden oprendszeren és minden LibreOffice/OpenOffice verzión végignézik, aztán ezek után egyből jó lesz, a legdurvább hupszakértők sem találnának benne kivetni valót.

Mellebeszeles. A szerzoje keptelen 19 oldalas szoveget ugy megirni, hogy az egysegesen jelenjen meg. Ez nem egy nagy tudomany mar. Sokan kepesek ra. Masok alltal emlitett tipografiai gondokrol mar ne is beszeljunk. Ehhez nem kell felvenni x,y embert. Egy ertelmes ember meg tud formazni egy szoveg es el tudja donteni, hogy ez most olvashato-e vagy sem. Ez olyan nagy kepesseg lenne? Szerintem nem.

"Van Windowsra is Evince."
Gondoltam, hogy csak eddig jutottal. Nem igazan erzed at a problemat.

Nem képtelen, hanem megírta, megnézte Evince-ben, jó volt, és kiadta. A visszajelzések alapján most már tudja, hogy Adobe Readerben nem jó. Megköszönte a visszajelzéseket. A PDF mellett ott van az ODT is, ha valakit érdekel.

Csodálom, hogy egy projekt szűk körben meghirdetett 0.1-es verziójánál hörögnek az emberek, hogy nem tökéletes, nem alkalmas a tömegek számára.

Ha én nem is tapasztaltam, megértettem, hogy nálad komoly a baj (amin az Adobe Reader valamelyik hibás kiadása még tovább is tud rontani), ezért frissítettem a jegyzetet, remélem, így már olvashatóbb. András szerintem csak arra akarta finoman felhívni a figyelmed, hogy becsüljük már meg egymás munkáját (például kevésbé bántó és részletesebb hibabejelentéssel). Ha van konkrét javaslatod a tipográfiára vonatkozóan, küldd el. Véleményem szerint ez szakember dolga, nem segít, hogy ki mennyire értelmes, ha nem ért, vagy nincs érzéke a tipográfiához, beleértve ebbe magamat is. Amit küldesz, figyelembe fogja venni a tipográfus, ha eljutunk odáig. Minden segítséget köszönettel veszünk, ahogy ezt a hibajelzést is, de a kedvesebbeknek jobban örülünk! :)

Frissítettem a jegyzetet, hogy Acrobat Readerrel is olvasható legyen az apróbetű (lecserélve a valódi betűfokozatot hamisra, de jobban raszterizáltra). A régi, nyomtatásra szánt változat elérhető a http://www.numbertext.org/logo/librelogo_kezikonyv_nyomtatasra.pdf címen. (Írtam a ttfautohint szerzőjének is, hogy a későbbiekben ne legyen szükség erre a kettős kiadásra. A ttfautohint dokumentáció szerint tervezte, hogy támogatni fogja a fejlett betűkészletek nem Unicode betűváltozatait is. Egyébként nemcsak a kevés fejlesztő, hanem a szabadalmak is gátolták a megfelelő raszterizálásjavítást. Két éve járt le az Apple szabadalma, a ttfautohint tavaly jelent meg az év második felében, januárban pedig a LibreOffice már ki is használta a lehetőségeit.)

( szeim v | 2012. 06. 29., p – 15:17 )

Grat!

Bár a fontméretek tényleg furán váltakoznak, én itt két jó hírrel találkoztam:
- van egy komolynak tűnő kezdeményezés a comenius logo leváltására (végre)
- rögtön van hozzá magyar nyelvű könyv

Van esetleg arról hír, hogy iskolai versenyeken mennyire használják/lehet-e használni?

Amúgy akik úgy gondolják, hogy a Logo az f*s, mert komolytalan, vagy mert nincs benne egy egész Java EE, etc...
Szóval azok tanítottak már valaha?

Első lépésként rá kell ébreszteni a gyereket, hogy ez még érdekes is lehet. Nagyon fiatalon. És általában ilyenkor még nincs meg az az absztrakció, hogy "algoritmus".

Hogy algoritmizálsz enélkül? Pl. rajzolsz. Ilyen "komolytalan" dolgokat. Mint pl. Sierpinski háromszöget (fraktált). Hogy egy kis rekurzió is legyen, persze nem feltűnően.

És nem buborékokat tologatsz vagy backtrackkel kezded, "mert az laza", hogy fel tudj vágni a többi tanár előtt: "az enyémek már királynőproblémát is oldanak csuklóból".

Horváth Hajnalka, az Ubuntu érettségi remix fejlesztési vezetője rákérdezett már, a határidők miatt idén még nem, de jövőre remélhetőleg már használható lesz az iskolai Logo versenyen.

A LibreLogo érdekes próbál lenni, mert a tehetséges gyerekek nagyon fiatal korban, felsőben, esetleg a középiskolában lesznek tehetségesek azzal, hogy elmélyülten és sokat foglalkoznak az általuk érdekesnek ítélt dolgokkal (valószínűleg már ötvözve van a gyermekpszichológia, tehetséggondozás és a flow pszichológiai jelenség, csak éppen még pár évtized kell, hogy ki is használják az oktatásban). A LibreLogo hagyományos a Scratchhez és a hasonló MIT vonalhoz képest, ahol vizuális programozással erőltetik a programnyelv elsajátítását, viszont teljes mértékben modern, hogy a Pythont veszi alapul, és abból készít a legfiatalabb korosztálynak (mert a teknőcgrafika mellett magyar utasításokat használ, és a kevésbé absztrakt Logo szintaxist használja) is alkalmas programozói környezetet. Amivel viszont talán még modernebb, az a művészeti nevelés. Mivel az élvezhető játékprogramozáshoz komolyabb eszközök és alapok kellenek, a jó játékhoz szükséges kellő komolyságot a nyomdai minőségű vektorgrafika, és az erre építhető művészeti nevelés biztosítja a LibreLogóban. A tankönyv pedig a vezérvonal a tanulási folyamatban (lásd az utolsó előtti szakaszt, hogyan válthatunk LibreLogóról Pythonra). Köszönöm szépen a hozzászólást!

( Nyosigomboc v | 2012. 06. 30., szo – 20:01 )

Grat!
Emlekszem, hogy gimiben mennyire utaltam a Logot (ott ez volt az elso nyelv, utana meg Pascaloztunk). Kesobb nagyon jol jott a rekurziv gondolkodasmod (amihez Logoban szoktam hozza), amikor egyetemen Prologot meg SML-t tanultunk.

--
ezt tényleg ennyire nem értitek? - turdus :)

( pch v | 2012. 07. 01., v – 00:44 )

Leszedtem az oxt-t felraktam a libreoffice-ba, ujrainditottam, de a writterbe semmi jele, hogy menne.
Eszkoztarba sincs logo eszkoztar..

LibreOffice 3.5.3.2
Build ID: 350m1(Build:2)

librelogo-0.1.oxt

pch
--
http://www.buster.hu "A" számlázó
--

Sajnos elképzelhető, hogy a PyUNO környezet nem elérhető, vagy hibás (ezeknél a verzióknál volt változás a LibreOffice Python támogatásában). A 3.5.4-gyel Windowson megy egy most kapott visszajelzés szerint (csak arra kell ügyelni, itt is és Linuxon is, hogy ne változtassuk meg a telepített oxt állomány nevét), sőt, Linuxon nem csak LibreOffice 3.3.2-es és 3.6-os fejlesztői változattal lett tesztelve, hanem OpenOffice.org 3.2-vel is. Remélem, hogy sikerül működésre bírni egy újabb (vagy régebbi) LibreOffice-szal, vagy az esetleg hiányzó PyUNO (python-UNO) csomag telepítésével. A jövőben egyszerűsödni fog a telepítés, ha része lesz a LibreOffice-nak vagy a Linux terjesztéseknek a LibreLogo.

Arch Linux-on (LibreOffice 3.5.4.2) teszteltem, a libreoffice-extension-scripting-python csomagra van szükség a kiterjesztés telepítéséhez.

Gratulálok, szerintem nagyon jó kezdeményezés és szép megvalósítás (beleértve a dokumentációt is), megvan(lesz) a helye az oktatásban is.

( ssikiss | 2012. 07. 09., h – 09:47 )

A tömörség jó tud lenni egy quick reference doksiban 2-4 oldalon, de ekkora terjedelemnél már visszaüt. Volt valami kemény korlát a terjedelmet illetően, hogy ennyire erre kellett törekedni?

Nézzétek meg pl. ezt a doksit! Ebben is sok az ábra és "forráskód", de:
- nem folyik egybe cím, szöveg, forráskód és ábra,
- nem zavar a stílus és betűméret.

Csak keveset tanultam tipográfiát, de véleményem szerint sokat segítene a kinézeten, ha a címsorok, vastagon írt mindenféle sorok előtt és forráskódrészletek körül több lenne a tér/sorköz, és sikerülne száműzni a dőlt betűtípust a doksiból.
Egyes szövegrészek mintha felsorolások lennének, de nincsenek rendesen jelezve, csak a vastagítás került be a fegyvertárba (gondolom a sorközzel való takarékoskodás miatt).
Az egy-két nagyon hosszú footnote azt jelzi, hogy valami nem ok a tartalommal: vagy ki kell venni, vagy a szövegbe tenni más stílussal, mint a többi magyarázatot, anekdotát.
Ezek a módosítások kb. 1 oldallal növelnék a doksi terjedelmét.