Nyomdai minőség a LibreOffice-ban: valódi betűfokozatok, optikai margó és egyéb fejlesztések

Linux Libertine és Biolinum. A talp nélküli, de vonalvezetésében kalligrafikus Linux Biolinum a neves betűtervező, Hermann Zapf Optimája alapján készült, a Wikipédia logójának betűtípusaként is ismert Linux Libertine pedig egy kiforrott, a Times New Roman betűkészleteket a nyomdai minőség szempontjából messze meghaladó barokk antikva betűcsalád betűváltozatonként több ezer jellel. Idén májusban jelent meg a betűk továbbfejlesztett változata a készítőtől, Philipp H. Polltól. A Biolinum már tartalmazza a félkövér kiskapitálisokat, a Libertine pedig a címekhez sokkal inkább megfelelő vastagabb kövér betűkészletet kapott. A régi, szövegen belüli (például tankönyvek) kiemeléshez javasolt félkövér betűkészletek is elérhetők maradtak a LibreOffice-ban „semibold” és „semibold Italic” betűformázás néven. (Érdekesség, hogy mind a LibreOffice API-ja, mind az OpenDocument szabvány nem ír elő egy kövér betűváltozatot, hanem teljes skáláját támogatja a betűvastagságnak. A Linux Libertine esetében a három elérhető változat betűszárvastagának aránya és egyben mérete: 80 : 110 : 130, ahol a mértékegység 1/1000 em egység.)

Valódi betűfokozat. A javított kurzív betűk mellett a legnagyobb újdonság a valódi nagy betűfokozat. A DTP programokhoz külön lehet megvásárolni a megfelelő minőségű valódi betűfokozatokat, ezért nemcsak a dokumentumszerkesztőknél, hanem a kiadványszerkesztőknél is többnyire betűhamisítással találkozni: egy – 10-12 pontos szöveghez tervezett – betűfokozat nagyításával és kicsinyítésével állítanak elő „kisebb-nagyobb” betűket, amelyek világosabb folthatást, olvashatatlanul vékony vonalú és keskeny betűket eredményeznek kis méretben, illetve sötét, durvább vonalú szöveget nagy méretben. A LibreOffice az elterjedt kereskedelmi kiadványszerkesztő programok közül is kiemelkedik azzal, hogy alapból támogatja valódi nagyobb betűfokozat használatát (még csak egy változatban), Linux Libertine Display néven. A kecses betűk névjegykártyák, könyvcímek, gyermekkönyvek ideális betűje 16 pontos vagy nagyobb méretben.

Linux Libertine és Biolinum G. A LibreOffice-ba az előző betűk javított, Graphite változata került be, számos újdonsággal. A betűk felső index betűtulajdonságként elérhető valódi kis betűfokoza ki lett bővítve nagy- és ékezetes betűkkel, írásjelekkel, ligatúrákkal, javított egalizálással, így alkalmassá vált hosszabb szövegek, valódi apróbetűs, és mégis olvasható lábjegyzetek, feliratok szedésére (lásd a Writer jegyzetben). A több száz javítás nagy része magyar vonatkozású: javult a magyar ékezetes betűk képe a betűkészletekben, illetve olyan új jelek kerültek bele, amelyek a magyar könyvművészet jellemzői voltak a digitalizált könyvkiadás előtt: ilyenek azok a kurzív ligatúrák, valamint j és f betűvariánsok, amelyekkel a magyar nyelvben különösen gyakori gy, gj, gf, gfi, gfö, fj, ffj betűpárok és -hármasok a megfelelő minőségben, ráadásul a Graphite betűtechnológiának köszönhetően automatikusan jeleníthetők meg.

Optikai margó. A világosabb folthatású sorvégi jelek, kötőjelek, mondat végi írásjelek, idézőjelek részleges kilógatásával a tömbösített (és gyakorlatilag a középre zárt szöveg) szedése is javítható a LibreOffice-ban, mivel optikailag javul a szöveg margója, illetve középre igazítás esetén a szimmetriája. A kereskedelmi DTP rendszerekben és a nyílt forrású Scribusban már ismert megoldásnak nincs alternatívája a dokumentumszerkesztők körében. A TeX szedőrendszerhez több mint 20 év után jelent meg ez a lehetőség (pdfTeX). Bár a LibreOffice jelenlegi, még hiányos Graphite-integrációja miatt ez a lehetőség csak az automatikusan beszúrt kötőjelekre javasolható teljes mértékben, a közeljövőben várható fejlesztésekkel ez a korlátozás meg fog szűnni.

Összeolvadó diakritikus jelek. Különleges nyelvű szövegek, illetve szaktudományi munkák szedését teszik lehetővé az összeolvadó diakritikus jelek: a speciális Unicode ékezeteket és egyéb mellékjeleket (U+0301–U+036F) a program a megfelelő pozícióban helyezi el a megelőző betűre, például a nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) vagy a magyar egységesített hangjelölés kívánalmainak megfelelően (a böngészőkben nem biztos, hogy működő példák ez utóbbira: ḛ́ḙ́i̥í̬á͕ụ̈ǟāá̄ȫ͔ǟö́ä́). Bár a dokumentumszerkesztők eddig is támogatták többé-kevésbé ezt a lehetőséget (a LibreOffice a SIL Graphite betűkészleteivel, ahol akár 5 vagy még több ékezetet is helyezhetünk egymás tetejére), az új betűkészletek kiemelkednek nyomdai igényességükkel: a nagybetűknél a mellékjeleket külön Unicode karakterrel nem rendelkező nagybetűs változatukra cserélik (vessző esetén például egy kicsit jobban elfekvő változatra), illetve az egalizálás, vagyis a betűk távolságának finombeállítása az összeolvadó diakritikus jelek használata esetén is működik (ami nem mondható el az említett SIL Graphite betűkészletekre, vagy a böngészőkre, ahol még két összeolvadó mellékjel ugyanazon betűre történő elhelyezése is gondot jelenthet: VÀ̤Ṿ́A, a példában az első A és a második V kap két-két mellékjelet a betűk után megadott U+0324 U+0300 és U+0323 U+0301 Unicode karaktersorozat megadásával). Ráadásul mindez a kiskapitális és a felső index jelkészletekben is működik a LibreOffice-ban.

Graphite 2. Az MS Office fejlesztése az opcionális OpenType tulajdonságok támogatásával a DTP fele indult el, ahogy a webtechnológia/böngészők is a CSS 3-mal, így alapvető jelentőségű a LibreOffice és a szabad irodai programok jövője szempontjából a tipográfia támogatása terén szerzett versenyelőny megőrzése. A LibreOffice 3.4 egy alapoktól újraírt Graphite motort tartalmaz, a Graphite 2-t, ami teljesítményben felveszi a versenyt az OpenType és Apple AAT betűtechnológia referenciaimpementációival. A magyar fejlesztések számos hibabejelentéssel szolgáltak a Graphite 2-re és LibreOffice-integrációjára vonatkozóan. A javítás folyamatos, például az összeolvadó diakritikus jeleket a régi Graphite motort tartalmazó LibreOffice 3.3 mellett már támogatja a LibreOffice 3.4 fejlesztői változata is.

Egyéb újdonságok. A hivatkozott cikkek megemlítik még az opcionális álló zárójelezést a kurzív szövegben, a kurzív és álló szöveg határának optimalizálását, az elválasztásnál önmagában álló – nyomdai hibának számító – fi-ligatúrák automatikus cseréjét, és még több más újdonságot is, de van, ami csak a betűmellékletben szerepel, mint a Linux Libertine G iniciáléként is beállítható dupla vonalas betűi, vagy a Spanyolországban sokáig tiltott, csak régi könyvek kiadásához engedélyezett katalán nyelv ponttal írt hosszú l-jének (l·l) tipográfiai javítása (a LibreOffice mögött álló Document Foundation alapítói között találni a katalán OpenOffice.org közösséget is). A LibreOffice DTP lehetőségeinek kihasználása és bővítése érdekében a LibreOffice nemzetközi konferenciáján kerülnek bemutatásra a magyar fejlesztések, melyek fő támogatója az FSF.hu Alapítvány volt.