A Debian projekt bejelentette, hogy teljesen szabad Linux kernellel érkezik a Squeeze

Debian

A Debian projekt tegnap hivatalosan bejelentette, hogy a Debian 6.0 (kódnevén "Squeeze") teljesen szabad, azaz non-free firmware-eket egészében mellőző kernellel kerül kiadásra. A Debian azon dolgozott az elmúlt két kiadási ciklusában, hogy eltávolítson a Linux kernelből minden non-free firmware-t. Azonban a Debian Etch és Lenny disztribúciók kiadásakor még nem volt lehetséges olyan kernelt szállítani, amely teljesen mentes lett volna ezektől a firmware-ektől. Azonban mostanra, a Debian kernel csapat és egyes upstream kernelfejlesztők munkájának köszönhetően a projekt elérte ezt a kitűzött célt.

A Debian projekt büszkén jelenti be, hogy legjobb tudomása szerint minden fennálló akadályt leküzdött és már tud olyan Linux kernelt szállítani, amely a Debian Free Software Guidelinesk (DFSG) dokumentumban meghatározottak szerint teljesen szabad.

A bejelentéssel a Debian ismét megerősítette, hogy a szabad szoftver kérdés a projekt egyik elsődleges vezérelve.

A Debian projekt megérti, hogy vannak felhasználók, akik kénytelenek olyan komponenseket használni, amelyek nem felelnek meg a DFSG-ben lefektetett követelményeknek és ezek a komponensek tartalmazhatnak non-free firmware-eket. Éppen ezért a Debian "non-free" tárolójában megtalálhatóak alternatív telepítő image-ek és olyan csomagok, amelyek non-free firmware-eket tartalmaznak. Ezeket a Debian azonban nem tekinti a Debian részének, a felhasználóknak saját maguknak kell megkeresniük, telepíteniük és a Debian nem tudja ezeket a komponenseket oly mértékben támogatni, mint a szabad szoftvereket, abból kifolyólag, hogy a forráskódjaik nem állnak a Debian rendelkezésére.

A Debian projekt arra bátorítja a hardvergyártókat, hogy azok adjanak ki a DFSG-nek megfelelő, szabad firmware-eket, mert más típusú firmware-eket nem tud a Debian részeként elfogadni.

A bejelentés itt olvasható.

( uid_228 | 2010. 12. 16., cs – 09:14 )

Mi történt, beizzadt a lábuk a zokni-szandálba? :)

--
Wir sind erfaßt, sind infiziert,
Jedes Gespräch wird kontrolliert.

Az túlzás, hogy idegesít, ahhoz én túl öreg vagyok. :)

Pusztán zavar, hogy az eszme oltárán károsodik a praktikusság, felhasználhatóság; azok életét nehezíti a döntés, akik majd Squeeze-t telepítenek és használnának ilyen drivert (pl. Broadcom GE NIC-ek?). Lehet elveket definiálni és azokat rugalmatlanul képviselni tűzön-vízen át, a valóságot figyelmen kívül hagyva, de a kommunizmus példájával már láthattuk, hogy ez mennyire életképes és hová vezet.

--
Wir sind erfaßt, sind infiziert,
Jedes Gespräch wird kontrolliert.

Még nem teszi tönkre, de ha van Debian-t futtató szervered olyan hardverkomponenssel,a minek a támogatását a hivatalos Debian kidobja a saját kerneléből, illetve a szervered nem gpl-es szoftvert is használ valamely szolgáltatásához, akkor majd vakarhatod a fejed, hogy a hivatalos Debian helyett melyik másik, hivatalos terjesztésre válts, és hogyan...

boldog ember az, aki mindig ott tud lenni a szervereinél és usb-ről továbbtoszojthatja a megakadt telepítési folyamatot...

na mindegy, kezd ismétlésbe fordulni ez a topic...

eddig sem az volt a fő baj, hogy nem lehet megoldani, hanem az, hogy mindenféle homályos indokra hivatkozva plusz munkát és "örömet" szereztek a felhasználóknak.

már a lennyivel is át lehetett élni ezen örömök előszelét.

Van hivatalosan támogatott telepítő Debian-ból ezekre a vasakra, vagy nincs? Nincs. Csökken a támogatott hardverek száma vagy sem? Csökken. Debilizálódik a disztró vagy sem? Igen. Az, hogy van hekkelős megoldásod (ami nem támogatott környezetet eredményez, ráadásul a hardverbe is bele kell nyúlni, ami nem biztos, hogy jó ötlet...)

Production rendszerben mit szeretnél fordítani? Egy webszerveren, egy levelezőkiszolgálón, egy tűzfalon mi a pékpérót keres a C-fordító meg a komplett build környezet? Szerintem semmi keresnivalója nincs - merthogy nem az a szerver feladata.

POlitikai pályára készülsz? Ugyanis semmit nem mondtál az előbbi büfivel (egészségedre...). Úgyhogy tételesen visszakérdezek. Szerinted tehát:
-Van hivatalosan támogatott telepítő Debian-ból ezekre a vasakra, vagy nincs?
-Csökken a támogatott hardverek száma vagy sem?
-Debilizálódik a disztró vagy sem?
-Production rendszerben mit szeretnél fordítani?
-Egy webszerveren, egy levelezőkiszolgálón, egy tűzfalon mi a pékpérót keres a C-fordító meg a komplett build környezet?

köszönöm a minősítést, nem vártam mást tőled.
1. Mi számít hivatalosnak? Karbantartott, könnyen telepíthető firmware-készlet van.
2. Mármint "hivatalosan"? Lásd 1.pont!
3. Értelmezhetetlen a kérdés.
4. Bármit, amire szükségem van.
5. Engem nem zavar, cél szentesíti az eszközt, ha már nem kell, eltávolítható.

Hivatalos, azaz támogatott, "official build". Ha egy terjesztésből kidobálnak aktuálisan széles körben használt hardverek támogatását, meg később ezen az elven akár más komponenseket is, az a terjesztés bizony egyre butább, debilebb lesz, hiszen egyre kevesebbet fog tudni.

4. Volt már szerencséd normálisan üzemeltetett éles, nem szoftvercsomagok fordítására szolgáló rendszerekhez? NINCS build az élesen, ezt a fejlesztő csinálja meg, adjon telepítőt és telepítési utasítást, miután a tesztkörnyezetben kiderült, hogy a vacakja alkalmas az éles üzemeltetésre. A telepítési utasítás alapján az üzemeltető rakja fel a cuccot, és vegye át üzemeltetésre. Ennyi.
Nem olcsódzsunkabété hostingjáról, meg az egypécés majdnemna'vvállalati szintű cuccokról beszélek, hanem üzletileg kritikus, értelmes szabályok mentén üzemeltetett rendszerekről.
A cél: a működés biztosítása, a biztonság magas szinten tartásával, a telepített szoftverkomponensek pontos nyilvántartásával.

Azt gondolom hogy azért mert valami nem hivatalos, de egyébként támogatott, az van, nem pedig nincs. A Debianon egyébként se kérd már számon hogy nem akar megfelelni a rendszerépítésről alkotott elképzeléseidnek. Lehet használni MS-környezetet, van fizetős, supoortált Linux és minden ami százszor jobb lesz neked ennél. Nem kell fikázni, gumicsonton rágódni, fölöslegesen szájtépni. Mindenki tudja hogy nagy spíler vagy a szakmában (vagy legalábbis a hozzászólásaidból ez jön vissza), szvsz nincs szükséged arra hogy egyébként feladatukat más munkakörben felelősen betöltő emberek döntéseit leszóld, munkájukat negatívan véleményezd, főként ha azt a köz érdekében, a leginkább elvárható körültekintéssel és főként teljesen ingyen végzik. Nem mondom hogy le kell tenni hasonló kvalitású munkát az asztalra és lehet fikázni (...én mondjuk akkor sem venném a bátorságot magamnak), de azért mert abban a szerencsés helyzetben vagy hogy jó melód van, olyan cégnél tudsz dolgozni, amelyik megengedheti magának a márkás, drága technológiát és a járulékos szolgáltatások megvásárlását, azért érdemes lenne tudomásul venni hogy ez nem mindenütt vagy így, és ennek megfelelően a rendszer fejlesztési elképzelések is ennek megfelelően ágaznak el.
Ha a Debian nem felel meg, akkor nem kell használni. Problémás, nehézkes, macerás? Ennyi, van más helyette, legfeljebb nem free, de ez itt nem is szempont ezek szerint.

A prod. rendszerben nincs toolchain nem csak az én elképzelésem, nézz körül nagyobb rendszerekben, hogy hogyan, miként épül fel a fejlesztői-teszt-éles környezet, hol, mi, és hogyan kerülhet telepítésre, melyikhez ki és miért férhet hozzá, etc.

A hardvertámogatásban visszafejlesztett Debian ezzel a lépéssel kiírta magát a kritikus helyen használható disztribúciók sorából, de sebaj, néhány szandálos okostojás élvezkődhet majd a retek hálókártyával a szerverben...

ennek megítélése inkább morális, mint szakmai kérdés. Van ahol teljesen szabad felhasználhatóság fontos szempont lehet, én ezt el tudom fogadni. Az a jó hogy van alternatíva, én egyébként nem érzem ezt annyira sarkos változásnak. Annak idején pont ezért választottam a Debiant...

hát akkor lássuk már azt az alternatívát, ha szerinted van.
tehát mégegyszer: aktuális, stabil, debianék által támogatott nonfree firmware-s iso url-t várok válasznak.
ha ez nem megy (mert nem fog menni), akkor mentő kérdés: aktuális, stabil, nonfree firmware-t tartalmazó iso url is jó.

kezd ez a szándékos(?) értetlenkedés nagyon untatni. Ha egyszer valami full free, akkor ne legyen már benne olyan dolog, ami nem felel meg a szabad szoftver szellemiségének jegyében létrehozott disztróban. Főleg ha az egyébként az alaprendszer telepítése után a forrás hozzáadásával már elérhető. Olyan installer tehát nem lesz, ami a seggedet is kinyalja, az alternatíva pedig nyílván nem a Debian berkein belül keresendő.

nekem szabad az, amit fizetés nélkül használhatok. a szabadságnak ezen kívül több, mint 100 féle értelmezése van, már ha csak annyit veszünk alapul, hogy hány szabad szoftveres licenszet vizsgáltak meg.
konkrétan nem érdekel a nyomoruk, ez egy marhaság, hogy több, mint 100 verzióból megtalálták a legrosszabb verziót.

amire pedig próbálok egyre kevésbé burkoltan utalni, hogy ez az ökörség nem a squeeze-nél jött elő, hanem már a lennyben is elkezdték. Jelenleg a lenny a stabil. Van a lennyhez alternatív telepítő? Mert ha nincs, akkor ott nem csak az a probléma, hogy van-e támogatott telepítő vagy nincs, hanem az, hogy nincs. Támogatottságtól függetlenül nincs.

hiába mantrázzátok ezt a hozzáadod meg stb. mert nem tudod hozzáadni, feltelepül egy olyan rendszer debian lennynél, ami nem kezeli a hálózatot. vicces, mert erre csak telepítés után jössz rá, mivel a telepítő cd-ről bootoló kernel az még kezeli a hálózatot. magyarázza már el nekem valaki, hogy hogy van az, hogy az egyik kernelhez elég free a firmware, a másikhoz meg nem?

A fullfree meg egyre inkább az elefántcsont torony szerintem. Bezárkóznak az elefántcsont tornyukba és tesznek rá, mi van odakint. Akkor minek teszik ki publikusan a lomjaikat? Önellentmondásosak. És nem olyan installer kell nekem, amelyik helyettesíti a zeva softist, hanem olyan, amely ésszerű, valódi életből felmerülő problémákat megold. nem pedig okozza a problémákat.

úgy érzem, a szándékos értetlenkedés a te oldaladon áll fent, amikor rákérdezek, hogy konkrétumokkal támaszd már alá az állításod, erre mellébeszélés csak a válasz.

"úgy érzem, a szándékos értetlenkedés a te oldaladon áll fent, amikor rákérdezek, hogy konkrétumokkal támaszd már alá az állításod, erre mellébeszélés csak a válasz."
- látom továbbra is elbeszélünk egymás mellett. hajtogatjátok a magatokét, miközben a lényeget nem vagytok hajlandók meglátni.
Soha nem volt gondom a Lenny hálózatkezelésével (igaz, nem sok féle hálókártyát rotálok, többnyire 3com, intel, realtek típusok), amit kellett, azt beforgattam. A free az free, lehet másként értelmezni, de akkor sem azt jelenti hogy neked minél kényelmesebb legyen, hanem azt hogy teljesen szabad felhasználású. És ha ez azzal jár együtt hogy ami nem free az nem lesz benne (de egyébként meg tízféleképpen hozzáadható), akkor ez van. Ha nem tetszik, nem kötelező ezt használni.

Beforgattad a gyári telepítőimage-be? Jó. Neked van kernelforgatásra build környezeted - más meg nem telepít toolchain-t, még egy árva c-fordítót sem, mert a rendszer feladatához nincs rá szüksége.

Teljesen szabad felhasználású... Beépíthetem-e az általad teljesen szabad felhasználásúnak nevezett lomot egy zárt forráskódú, üzleti szoftverbe? Nem? Akkor nem teljesen szabad a felhasználása :-P

ő azt szavatolja hogy az általa kiadott installer minden porcikája áttekintett, ismert elemekből áll, nincs benne zárt forrású tartalom. ha neked mégis szükséged van ilyesmire, akkor nyugodtan igénybe veheted a gyártó által kiadott, zárt cuccost, ettől semmilyen hátrányod nem származik. az pedig hogy kinek mi a jó, ki hogyan/mit szokott, mire van szüksége és mire nincs, ebből a szempontból tökmindegy, ezt egy lehetőség, nem pedig kötelező szopás, ennek megfelelően kell megélni.

Kicsit erős ez.

Ubuntu, Centos, millió disztró van szerverre. Fölösleges itt fikázni az eddigi rendszeredet, mert megváltozott. Ez nem a Debiant minősíti, hanem téged. Az élet ilyen, a dolgok változnak, ha neked eddig ez volt a legnagyobb gondod, irígyellek. Tovább kell lépni, a megoldás nem az, hogy mindenkikurvaanyjamerténmásképpgondolom.

Az SP (XP-nél az sp2, meg pláne az sp3) akár distupgrade-nek is felfogható, hiszen igen jelentős változtatások is érkeztek ezekkel, és a támogatás, a további frissítések feltétele is a legutolsó szervízcsomag felpakolása - azaz a naprakész OS. Windows esetén nincs "oldstable XP", csak "current" (xpsp3), bár ha azt nézzük, hogy van az XP, a Vista, meg a Windows7, akkor az XPSP3 akár nevezhető "oldstable Windows"-nak. Mondjuk az eltér, hogy "current" ebben az esetben kettő is van - a lényeg, hogy az aktuális-2 disztró van kivezetés alatt.

A debiannál értenek a kényelmet szolgáló toolok, scriptek, csomagkezelő trükkök elkészítésében...szóval nyugi. Ha pl. lesz internetkapcsolatod már a telepítés folyamán, tuti, hogy lesz egy kapcsoló vagy valami, amivel blob-os kernelt is behúzhatsz, oszt kész. Itt az elvekről (és a default iso -k tartalmáról) van csak szó.

--
eladni a' eladhatót! http://napivatera.blog.hu/

( dejo v | 2010. 12. 16., cs – 09:15 )

Ennek őszinte szívből örülök.
De, nem okoz-e gondot bizonyos hardverek használata esetén, hogy azzal kell kezdeni, hogy amit a Debian fejlesztők szorgos munkával kigyomláltak, annak egy részét vissza kell tenni, hogy minden működjön?
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!

Ezzel nem a hardvergyártókat rakják nyomás alá, hanem a saját leendő felhasználóikkal szúrnak ki.

Kivéve persze, ha egyszerűen megoldható, hogy pl. egy csomagban az összes szerintük non-free firmware a kernel mellé telepíthető igény esetén.

Kiegészítés: ezt persze úgy gondoltam, hogy a telepítőmédián rajta van ez is.

--
Wir sind erfaßt, sind infiziert,
Jedes Gespräch wird kontrolliert.

Ha van olyan alternatív image, amelyik szállítja a non-free firmware-eket, akkor max. az írástudatlanokkal szúrnak ki. Az meg mindenképpen hasznos, ha analfabéták nem telepítenek operációs rendszert. IQ 80 felett nem lehet probléma. Még így is alacsony szerintem a küszöb.

--
trey @ gépház

Látod. Hátha van, akinek nem megy a megkeresése :)

http://cdimage.debian.org/cdimage/unofficial/non-free/cd-including-firm…

"These images will install the testing version of Debian, currently Squeeze. They include non-free firmware to make installation easier on some systems requiring proprietary but redistributable firmware. See http://wiki.debian.org/Firmware for more details."

--
trey @ gépház

Politikusnak készül, aki ezt a szöveget megfogalmazta... Miért nem lehet azt leíni, hogy "tartalmazza azokat a modulokat is, amikhez nincs forráskód, és a naaaagy debijjányos-linugzos közösség sem bírt épkézláb ópenszósz drivert csinálni"

A felhasználók jelentős részét marhára nem érdekli, hogy fosáskód van-e vagy nincs, őket az érdekli, hogy a futtatható kód terjeszthető-e avagy sem.

A Debian-nak nem csak végfelhasználói vannak. A Debian keményen upstream projektje más szabad szoftveres projekteknek. Azokat érdekelheti a forráskód. Azokat érdekelheti, hogy nem kell nekik kibogarászni a firmware-eket és nekik kidobni a rendszerből. Azokat érdekelheti, hogy milyen licence, korlátozása van ezeknek a firmware-eknek.

Nem tartom kizártnak, hogy a Debian inkább dönt "upstream projekt" sapkában az ilyen kérdésekben, mint "végfelhasználónak szóló disztró" sapkában. Az sem mellékes, hogy egyszer készítettek egy DFSG-t, amit ha már megalkottak, akkor célszerű ahhoz tartaniuk magukat. Különben minek készült?

Ilyen szempontok is vannak.

--
trey @ gépház

Van egy ellenpéldám, e'hun van e:

pár éve gyorsban kölcsönkértem egy USB-s bluetooth kulcsot, hogy a telefonomról letöltsek egy képet (nem otthon voltam, így nem volt nálam a sajátom). Rendelkezésre állt egy szakadt PC, rajta egy XP-vel. Aki kölcsönadta, vígan használta linux alatt. Nosza neki, driver letölt, telepít. Használatba is vettem volna, de az istenért nem indult el. Nem találta a hardware-t. Reinstall, ekkor már az installer is elhasalt egynehányszor. SZó, mi szó, kb. 40 perc kínlódás után elindult a kicsike. Poén kedvéért elkértem, hogy hazavigyem linuxos masinámra. Jééééé, bedugtam, s ment :D

Ok, ez elég mainstream eszköz, szóval nem olyan kategória, mint egy szerver-hálókártya, de lássuk be, lehet szívni win alatt is zárt, gyári driver-el.

Azért egy BT-dongle meg a brand szerverekben igencsak gyakori hálózati adapter támogatását ne mossuk össze... Nekem is volt olyan cuccom, ami windows alatt nem ment fel rendesen - aztán elolvastam a doksit, és voila, utána már működött - előbb a telepítőt kellett volna elindítani, és csak amikor kéri, akkor rádugni a pécére az eszközt...

Korábban: "Eddig Win alatt minden vackom ment, vagy gyári cuccal, vagy a hw-hez adott driverrel."
Most: "Azért egy BT-dongle meg a brand szerverekben igencsak gyakori hálózati adapter támogatását ne mossuk össze... "

Remélem te is érzed az önellentmondást. :-)
Nekem van egy Hollywood+ mpeg2 kártyám és egy usb-ethernet kütyüm, amik egyáltalán nem működnek Win7 alatt. Saját cd-n adott driver nem jó, mert csak 32-bites, a gyártó kitudja hol van már, Win7 maga nem rendelkezik beépített driver-el. Linuxon (64-bitesen) kapásból megy. Sőt a Hollywood+ eredetileg csak mpeg2 kártya bármilyen video-forrással használható, és nagyon jó minőségű s-video kimenetet ad.

Akkor az "eddig Win alatt minden vackom ment..." állítás már szerinted sem áll meg. Lehet poénkodni természetesen, de fenti két példa egyáltalán nem arcnet és mfm esete. Nem mindenben fejlődik a hardvergyártás. Az analóg tv kimenet minősége például csak romlik. Az Nvidia mindig elég gyenge volt ebben, mára 'felzárkózott' hozzá az Ati (Amd) is. Pedig ők korábban még tudtak minőségi s-video kimenetet rakni a drágább kártyáikra. Mind1 is, mert a Hollywood+ mindegyiket veri képminőségben. Az analóg video-szabványban jelentős változások nem várhatóak. Akkor minek kellene vennem egy méregdrága digitalizálót ha csak arra van szükségem, hogy továbbra is legyen a számítógépből minőségi jelet adó s-video kimenetem?? (Ma már csak profi digitalizálókon van jó s-video kimenet.)
Nem próbáltam 32 bites Windows7-en, ezért nem fogok egy új licencet vásárolni és 8Gb ram mellé nem is lenne szerencsés.
Az usb ethernet megint nem az ősrégi elavult technika esete. 100mbit még ma is elég nagyon sok feladatra. Megvan működik, és előfordul, hogy szükség van még egy ethernet portra de már csak usb-ből van szabad.

3.1-es Windows alatt működött - természetesen a majd' húsz évvel frissebb operációs rendszer már nem ismeri.
Analóg videókimenet? Majd elmúlik lassan, mint ahogy az analóg VGA-csatik is el fognak tünedezni a jobb kártyákról, hogy átadják a helyüket a dvi, illetve hdmi csatlakozóknak.

Biztosan elkerülte a figyelmedet amit kettővel előbb írtam:
'Az analóg tv kimenet minősége például csak romlik... Akkor minek kellene vennem egy méregdrága digitalizálót ha csak arra van szükségem, hogy továbbra is legyen a számítógépből minőségi jelet adó s-video kimenetem?? (Ma már csak profi digitalizálókon van jó s-video kimenet.)'

150-ezret csatornánként nem fogok kidobni ha már van arra megfelelő vas.

A jelet fogadó korszerű berendezések képesek közvetlenül digitális jelfolyamot fogadni. Ezért sz@rnak az analóg kimenetekre a gyártók -- akinek ócska berendezése van, az vagy ócska sw/hw-környezetet használ mellé, vagy kihajítja az egész lomot a kukába, és vesz szép, új, korszerű motyót.

Magyarországon az ilyen "reform-diktátor" szemléletű munkatársakat szokás kihajítani az első bakijuknál az utcára rendkívüli felmondással (hogy végkielégítést se kelljen utána fizetni) :-)
Ha az ügyfelek többsége 'elavult' analóg eszközöket használ akkor ahhoz kell igazodni.
(Mellesleg jól látszik a magyarországi műszaki eladási adatokon, hogyan értékelik a vevők azokat az lcd-tv gyártókat akik sz@rnak az analóg bemenetre. Sony Sharp és a többi japán alig ad el valamit, még a koreaiak Samsung és LG alig győzik kiszolgálni a keresletet. Japán lcd-tv-n sz@r az analóg adás minősége, koreain pedig igen jó)

"(Mellesleg jól látszik a magyarországi műszaki eladási adatokon, hogyan értékelik a vevők azokat az lcd-tv gyártókat akik sz@rnak az analóg bemenetre. Sony Sharp és a többi japán alig ad el valamit, még a koreaiak Samsung és LG alig győzik kiszolgálni a keresletet. Japán lcd-tv-n sz@r az analóg adás minősége, koreain pedig igen jó)"
- Bullshit

Samsung 82 centis lcd tv, van benne minden, 129 ezer mifelénk. Sony lcd tv, kevesebb mindennel: 250-től felfelé. ezért adnak el annyi dél-koreait és annyival kevesebb japánt.
az más kérdés, hogy megnézed mindkettőt azonos jelforrásról, és látod a különbséget. Ha a samsungot látod jobbnak, azt szemészeten gyógyítják.

az, hogy mit dobnak piacra, gyakran (vagy inkább túlnyomó részt?) nem attól függ, mit tudnának legyártani, hanem attól, szerintük mi illik a cég termékszerkezetébe és piaci helyzetébe és mit hajlandó megfizetni a vevő.
Nem akarom firtatni a tényt, hogy a samsung azért gyárt vackot, mert nem tud vagy nem akar jobbat gyártani, netán a marketingesei szerint nem kell más. Az én állításom pusztán annyi, hogyha megnézel egymás mellett egy samu meg egy sony tv-t, ami ugyanarról a jelről megy, akkor nem a samu a nyerő. Messze nem...

Mondom ezt úgy, hogy két monitor van a gépemen, egy samu meg egy viewsonic... a véleményem könnyen kitalálható.

Nem a műsorszórásról van szó, hanem az analóg videókimenetek alkonyáról, de sebaj... Azt azért gondold végig, hogy a jó esetben 576 (NTSC: 480) aktív analóg képsorból kell valahogy 1080-at csinálni, és széltében is hasonló mókolást kell megoldani. A HD felbontás képének a felülete ötszöröse az analóg PAL képnek...
Ha mindenki az elavult, de meglévő dolgokhoz igazodna, akkor még most is középhullámon, AM-ben hallgatnád a rádiót, merthogy minek az új - igen, technológiai váltás kellős közepén vagyunk: búcsúzik az analóg kimenet, és jön helyette a sokkal ésszerűbb digitális. A CRT-k miatt sokáig lesz még DVI - D-SUB átalakítóra igény, de az LCD-panelekhez fölösleges a jelforrás oldalán digitális adatfolyamként rendelkezésre álló képi információkat analóggá konvertálni, hogy azt a megjelenítőben visszadigitalizálják. Én speciel meg nem vennék olyan készüléket, amin nincs digit. bemenet - jó sok lcd-monitornak nevezett ipari hulladék (na jó, múzeumba való készülék) ilyen...

"Ok, ez elég mainstream eszköz, szóval nem olyan kategória, mint egy szerver-hálókártya, de lássuk be, lehet szívni win alatt is zárt, gyári driver-el."

Szerintem jeleztem, hogy csak példát hoztam fel arra, hogy azért nem minden fenékig tejföl a másik oldalon sem. A fentebb idézett mondatomban benne van arra a mentegetőzés, amit "sérelmezel" :)

"ezt persze úgy gondoltam, hogy a telepítőmédián rajta van ez is.">Az Ubuntu ennél jóval kevésbé "elvhű", de a telepítőlemezén annak is csak FLOSS van (legalábbis pár verzióval ezelőtt még kinyilatkoztatás szerint csak az volt). Bár telepítés alatt már felajánlja az mp3-támogatás telepítését.

________________________________________
"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."

This CD includes software released for free public use under several licenses. It is provided without warranty, even the implied warranty of merchantability, satisfaction or fitness for a particular use. See the license included with each program for details.[…]

Apró betűvel szerepel a fenti idézet az Ubuntu CD-ken, de biztos, hogy például a Broadcom wifikhez van benne driver.

A Debian-nál valóban arról van szó, amit meg én írtam, ott a teljes telepítőlemezről. Amin természetesen némi mennyiségű kernel komponens is van.
Bár Ulysses hsz-e némileg módosítja a képet. ;)

________________________________________
"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."

Ezen jót vigyorogtam :))
A Debian részesedése olyan nagy az IT világban, hogy egy katica bogáron kivül bármire tud nyomást gyakorolni?
A hw gyártók többsége a linuxal sem foglalkozik, nm csak a debiannal.
Aki meg olyan hw elemmel bir amihez zárt firmware kell az legfeljebb másik disztróra tér át az új debil helyett.

Imádom ezt az önbizalmat, amivel pitiáner méretű közösségek úgy érzik, hogy most jól megzsarolták az egész galaxist: )

Tisztára beugrott: http://www.youtube.com/watch?v=o_12E1EN6fs
:DDDDDDDDDD
--
A hosszú élet titka, hogy csak F8 után nyomd meg az enter-t.

Az alternatív telepítőimage-ek ezért vannak. Ha neked kellenek a non-free firmware-ek, akkor azt letöltöd, használod, ahogy eddig. De ha olyan firmware-t használsz, ami non-free, és azzal problémád van, akkor ne a Debian-nak rinyálj elsősorban, hanem a firmware szállítójának.

Szerintem ez teljesen korrekt.

--
trey @ gépház

Kedves Esc, te alternatív HUP indító mester, elolvastad a bejelentést? Én elolvastam.

"For the time being, we have added to the "non-free" area of our archives alternative installation images and additional packages for Debian Squeeze, that include non-free firmware bits needed to enable specific pieces of hardware."

Erre utaltam.

--
trey @ gépház

A OpenSSL-be bele lehetett látni. Bele lehetett túrni. beleláttak, beletúrtak, q...vára elb..ták. Talán még szóltak is a hozzáértőbbek, hogy nem kéne...

Mindegy, lesz lassan egy teljesen foss Debian, ami szoftverileg, hardvertámogatás tekintetében egy s-sel még kevesebbből is kihozható :-P

persze, csak milyen parasztos, hogy csinálsz pl. egy automatizált telepítőrendszert, ami a tesztkörnyezetben frankón működik, utána rátolod a szerverfarmodra, feltelepít mindent és reboot után nem látsz semmit a hálózaton... faraghatod át a telepítő szkripteket, hogy gányolják bele a fájlrendszerbe a firmware-t, hogy később rárakhasd a szükséges debian csomagot.

ez volt eddig. már ez is parasztos, szerintem. és most mi lesz, a támogatott telepítőcd-k meg sem fogják találni a hálózatot?

Ja, hogy azt a hülyeséget nyomod amit beírtál a "cikkbe" is, és ameddig nagyjából terjed a témával
kapcsolatos ismereted.. és amiért nem igazán értem, hogy miért osztod itt az észt a debian-al kapcsolatban.

Elárulom, hogy aki debian telepít 9x százaléka a hivatalos forrást használja, nem kísérletezik mással.
"Eddig", az esetek többségében nem kellett hackelni, most mást hivatalosan is sok esetben muszáj lesz.

A "kellett" múltidő, a "lesz" jövőidő.

Autószerelőnek kellett volna maradnod ilyen komoly szövegértési gondokkal.

Na ezért kapod meg az "alternatív" oldalad jövőre, de hogy tisztázzuk: nem hup2-t lesz, ez a szint már szánalmas 2010-ben.

Ja, egyébként érdekes milyen gyorsan lekaptad anno azt a topicot. amiben megírtam.

( djsmiley v | 2010. 12. 16., cs – 10:26 )

Ez azért k. jó, mert pl. 1 szál IBM Blade szerverre se lehet telepíteni netinstallt. hint: bnx2 firmware debian
Szóval b*sszák meg! :)

A sol10-el egy rendes új blade-n még többet kell vesződni, ha egyáltalán felmegy.
Sun féle Sol10 nem ismeri a bnx2-t, osol 10-es meg elhal boot közben.
Kb. snv_121 v. 124 körül óta bootlnak be a HS22-es pengéken.

Debiannak a netinst image-ébe egy hülye is bele tudja tenni a bnx2 firmware-t. Olyan szájbarágós leírásokat dob rá gugolós, hogy aki nem tudja feltelepíteni, az ne is használjon debiant.

Ellenben, mivel innentől a Debian fog adni egy hivatalos alternate installt, én reménykedem, hogy innentől már nem is kell avval foglalkozzak, hogy a firmware modulokat beleheggesszem az initrd-be, hanem az alternate telepítőben ott lesz.

Meséld már el nekem h. egy Debian miért nem jó egy saját fejlesztésű alkalmazás kiszolgálására pl.?
Vagy mondjuk miért nem jó egy intranetes php portál kiszolgálására?

Nyilván, ahol olyan a feladat ott RH, de ahol egyébként sincsen supportod az alkalmazásra ott nem azt használsz ami szimpatikusabb?

Én meg nem támogatom a RedHat-ot, ekkora inkompatibilitást...
Btw. támogatja az, a non-free image-el, és ha ebből telepítek bármit is egész pontosan centire ugyanannyi supportot fogok kapni a Debiantól, mint ha nem telepítettem volna.
Kereshetjük a csomót, de attól még semmi gond nem lenne ha nem sz*patnák endusereket azzal h. kiszednek ilyesmit a telepítőből. Figyelmeztessen h. ennek a csomagnak a telepítése sajnos a GPL huszárok érdkeibe ütközik, ezért ha ez okoz gondot, akkor ne hisztizzek és pont, de legyen már rajta a telepítőn.

soraidat olvasva az merül fel bennem, hogy miért nem a kisebbséget meg a kivételt kezelik kivételként?
a többségnek kell a nem free firmware, mert anélkül nem indul el a lom, tehát ennek kellene a mainstreamnek lenni. a kisebbség, aki meg gpl náci, az kapjon meg egy másik, eldugott alkönyvtárból letölthető free cuccot, szívjanak ők azzal, hogy kivételként vannak kezelve.

Szerintem félreérted a szitut. A debiannál nem azt nézik, hogy kisebbség v. többség.
Egyszerűen az alapelveik közt ott van, hogy egy teljesen szabad rendszert akarnak adni neked, és csak ilyen komponensek kerülnek a main szekcióba.
Ha ez neked nem tetszik, akkor:

a; a hw vásárlás előtt győződj meg róla, hogy olyan a gyártó, aki a driverhez szükséges minden információt közrebocsájtott
b; használd a non-free image-t, és vedd tudomásul, hogy avval a hw-el, ha meggebedsz sem lehet egy szabad rendszered, és ez nem a debian, hanem a gyártó hibája.

Tegyük hozzá, hogy "a forráskód szintjén teljesen (pontosabban nem, mert nem zárhatom be a forráskódot, azaz ezt a jogot elveszik az embertől :-P) szabad" disztrót.
A "szabad" fogalom értelmezésében tér el a véleményünk. Én azt mondom, hogy a "szabadon használható" az esetek jelentős részében (üzleti felhasználás) elegendő.

Unofficial, azaz nincs hivatalos Debian telepítő olyan vasra, amihez zárt forrású, de szabadon terjeszthető kernelmodulra van szükség. Ha az official telepítő szól, hogy "a hardverből ezt meg azt meg amazt nem támogatom, kellek-e így is?" akkor azt mondom, hogy sebaj, de ha nem, akkor iszonyatbaromigyorsan esni fog a népszerűsége a Debiannak.

Persze h. erős, de ha akarok egy Debian GNU/Linuxot telepíteni, ne kelljen már még 3x ráguglizni h. az én fél misis brand gépemhez vajh melyik telepítő image kell a 40 féle unofficialból... Fura módon ezt meg tudja oldani mindenki más kultúráltan.
Legyen userfriendly és választhassam.

amit trey feljebb is linkelt, az csak annyiból unofficial hogy rajta van a firmware, minden másban biztos hogy ugyanaz lesz. ahogy látom debian domain alatt érhető el - igaz a digitális aláírást hiányolom, de ez érthető módon azért van, mert a binárisért forráskód nélkül nem tudnak és gondolom érzékeltetni akarják hogy nem is akarnak felelősséget vállalni, úgyhogy helyes. :)

szóval user friendly és választhatod. a letöltési link keresése imho a legkevesebb. örüljünk azért hogy megadták a lehetőséget, nem kell saját telepítőt faragni.

( zeller | 2010. 12. 16., cs – 10:32 )

"...mert más típusú firmware-eket nem tud a Debian részeként elfogadni." És? Ki nem ...ja le?

> A bejelentéssel a Debian ismét megerősítette, hogy a szabad szoftver kérdés a projekt egyik elsődleges vezérelve.

Helyesen így hangzik:

A bejelentéssel a Debian ismét megerősítette, hogy az "intefész nácik" kifejezés mellett be kell vezetni az "openszorsz nácik" kifejezést.

Nem akadtam ki, de még a királyságban is lehet hangot adni a véleménynek.. vagy ez kiakasztó?:)

Amúgy nem kényszerít, és valóban ez az utolsó release amit használni fogok, ha minden jól megy.

A debian évek óta süllyed lefelé a desktop szint felé.. egyre jobban ki kell herélni és egyre kevésbé lehet kiherélni, hogy szerver os-ként
lehessen használni.

pl Én.
Majd, ha megtapasztaltad azt a rendkívül nemes szituációt, hogy a főnök azt mondja oldd meg a problémát, Te meg csak nem openszósz izével tudod, de pénz az nincsen rá, viszont jönnek hivatalos emberek akik a licenszeket firtatják, Te pedig magyarázkodni kényszerülsz, akkor térjünk vissza rá hogy érezted magad.

A gyártók legyenek szívesek megfelelő szinten támogatni a népszerű oprendszereket, használható módon. Nem a cégeket, hanem az üzemeltetőket szivatják a zárt programokkal. Aki nem veszi meg az úgysem fogja megvenni a programot. Teljesen téves felfogás, hogy aki torrentről tölt le, az ha nem lenne lehetősége megvenné a boltban X000 pénzért. Legfeljebb szív a a felhasználó, a rendszergazda. A felhasználó a rendszergazdát fogja hibáztatni, a főnök a rendszergazdára lesz mérges, mert akadékoskodik a licenszek miatt, és a BSA, ASVA, nyavaja tudja szervezetek is a rendszergazdán fogják elverni a port. A főnök ki fogja magát húzni, abban biztos lehetsz.

Ráadásul a licenszdíjak jelentős részét a mindenféle ügyvédek teszik zsebre.

Na most itt két dologról beszélünk.

Te a warez-ről siránkozol, hogy szegény rendszergazda, sóher főnök, mocsok bsa, de ez itt teljesen off (egyébként ha jól tudom a cég ügyvezetője felel büntetőjogilag a témáért, tehát ha nem az a téma, hogy a rendszergazda mindenki tudta nélkül torrentezett cs-vel játszik magának akkor ő majdnem rendben van).

A téma meg az, hogy van Debian Linux, meg vannak hardware-ek, azokhoz a gyártó csinál driver-t, firmware-t, minden szart, de azt csak binary blobként adja ki, ki tudja miért. Tehát van, ingyenesen használható, csak éppen nem tetszik a debian fejlesztőknek, akik ezért nem teszik bele a disztróba, csak mindenféle kerülő utakon teszik elérhetővé.

Mondjuk nem akkora probléma, mert az egyszeri ember meg azt mondja, h menjetek a picsába és feltesz egy ubuntu LTS-t, ami kezelésre, csomagra, hibára, mindenre ugyanaz, csak nem kell annyit faszkodni vele telepítéskor.

Meg hosszabb a support is, bár ha a squeze-zel ennyire sietnek akkor lehet előbb jár le a 10.04 LTS 5 éves support-ja, mint a Lenny +1 év...

Van fogalmad rola, mennyibe kerul egy vendornak a sok ratyi mindenfele licenszu driver adminisztralasa?
Nehogy azt hidd, ha el akarsz adni akar Europaban, akar az USA-ban egy szervert, hogy eleg a hatosagoknak azt mondani, hogy Ubuntu van a gepen oprendszernek.

Ossze kell szedned minden rajta talalhato szoftver licenszet de meg azt is, hogy milyen titkositasi modulokat tartalmaz vagy tamogat. Es gyomlalhatod ki azokat, amelyek nem felelnek meg az adott celorszag import es sajat orszag export torvenyi eloirasainak. Es egy pillanatig se hidd, hogy ilyenkor eleg bemasolnod egy driver licensze filejait es release note-jait. Szepen megkeresed az adott gyartot, es pecsetes, verrel alairt papirt szerzel toluk. Majd 10 ugyveddel megfogalmaztatsz egy nyilatkozatot, hogy semmi kozod az egeszhez, minden az o hibajuk.

Egy ilyen projekt mellett szerinted kit erdekel, hogy Gezuka mennyit szenved az n*10(=2) darab szerverenek egyszeri installalasaval?

( bambano | 2010. 12. 16., cs – 10:38 )

Pontosítsunk: a tisztelt debian fejlesztők nem vagy nem csak dfsg-nek megfelelő kernelt csináltak, hanem egy használhatatlan szart, kedves idióta opensource nácik.

legalább ne vernétek nagydobra, hogy ökrök voltatok. nem egy-két messiás elveivel kellene foglalkozni, hanem azzal, hogy a tömegeknek használható cuccot adjatok ki. barmok.

Mi a bánatos francot akarnak ezek, hogy még egyes gyakori hálózati kártya firmware-t sem tesznek bele a kernelbe?

ezen mindig kiakadok, de nagyon. és szerettem volna erősebben fogalmazni, csak próbálom magam a fórumhoz moderálni...

váltok, ne aggódj.
nem az a probléma, hogy nem tudom megoldani, hanem az, hogy minek? pár ember teljesen hibás világfelfogása miatt plusz munkára kényszeríteni a debian felhasználókat, ennek mi értelme van? nem azért csinálják, hogy más használja, amit faragnak?

Szerintem baromi egyszerű, azt a hibát tudják javítani, amihez van forráskódjuk.
A másik része is egyszerűnek tűnik, lesz alternatív telepítő.

Szerintem királyság egy olyan disztribúció aminek minden porcikájára van forrás, még akkor is, ha kevesen fogják használni.

Jogos! :)

De mondok egyszerűbbet, pl. fog az ember egy debian kernelt és abból kiderül, hogy mik azok a hardverek amik opensource driverrel mennek, esetleg megpróbál úgy választani hardvert, hogy olyan legyen.
Ez a debian alapfilozófiája, legalább vannak elveik.

Régi nóta ez, de szerintem egy nyílt forrású projekten ne kérjen senki számon zárt forrású komponensből adódó problémákat. Ha ezek a zárt forrású komponensek a Debian által támogatott telepítőben vannak, akkor felmerülhet a kérdés, hogy miért nincs a komponens okozta hibára javítás. Ha külön van egy nem támogatott archive-ban olyan image, amiben benne van ez a komponens, akkor az szerintem a projekt szempontjából logikus döntés. Aki akarja használja azt a saját felelősségére. Aki pedig a Debian által támogatott utat választja majd, az pedig csak azt kérheti számon, amire a Debian vállalt támogatást.

Ez nekem tiszta sor.

--
trey @ gépház

Te, olvastad már a debian meg úgy általában a linuxos licenszeket? Mit lehet rajtuk számonkérni? Semmit. Sem a teljesen opensource, sem a zárt drivereket tartalmazó kiadás esetén sem lehet semmit rajtuk számonkérni. Benne van a licenszben.

Akkor minek kellett támogatás szempontjai miatt kivenni a firmware-t?

"Sem a teljesen opensource, sem a zárt drivereket tartalmazó kiadás esetén sem lehet semmit rajtuk számonkérni."

Jogilag. Másféle számonkérés az, ha egy fejlesztő/közösség mondjuk folyamatosan azt kapja interneten, levlistán stb., hogy "szar, összeomlik, csináljátok meg". Holott az a rész a ludas, amihez hozzá sem tudnak nyúlni.

--
trey @ gépház

Miért kéne ilyen mondatnak egyáltalán elhangzania? Olvasni kell tudni. De ha el is hangzik, a válasz az lesz, hogy

"Kedves Csigaa, látogass el a nem támogatott non-free ISO könyvtárba, töltsd le és használd azt a kedvedre. Voltunk olyan kedvesek, hogy adtunk neked ilyen ISO-t is. Csak annyit kell elfogadnod, hogy nincs semmi garancia arra, hogy megfelelően működni fog. De hát ez érthető, hiszen olyan komponensek vannak benne, amibe nem látunk bele. Legközelebb pedig kérünk, hogy olvasd el figyelmesen a bejelentést, hiszen abban leírtuk mindezt."

--
trey @ gépház

Az lehet, viszont ami lejön a felhasználónak: A _hivatalos_ (debian) Linux hardver-támogatása messze elmarad más operációs rendszerektől, ahhoz, hogy működő rendszere legyen az embernek, nem támogatott eszközökhöz/szoftverkomponensekhez kell nyúlnia.

Nem fog. Debianhoz sem. Meg Linuxhoz sem.

( turul16 v | 2010. 12. 16., cs – 10:53 )

Ez azt is jelenti hogy mostantol nem tamogatnak microkodot hasznalo processzorokat, mint az x86/x86_64 tobbsege ? ;)

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

( Dacr (nem ellenőrzött) | 2010. 12. 16., cs – 11:36 )

Az a baj, hogy a hardware gyártók nagyívben tesznek majd arra, hogy debian-ék mit tesznek be, s mit nem. Alternatív lehetőség van oprendszer szinten is, illetve debian-on belül is, hogy használd a zárt kódokat, ergo nem vacakolnak azzal, hogy most hanyatt-homlok szabad firmware-eket dolgozzanak ki.

( Csigaa | 2010. 12. 16., cs – 13:36 )

Már a Debian is inkább GPL-buzi, minthogy működő rendszert gyártson?

Gratulálok, sikerült (megint) jól kibaszni azzal a pár szerencsétlennel, akik próbálnának Linuxot használni a gépükön.

> Már a Debian is inkább GPL-buzi, minthogy működő rendszert gyártson?

Csak mert berakták a non-free -be, ami non-free?

> Gratulálok, sikerült (megint) jól kibaszni azzal a pár szerencsétlennel, akik próbálnának Linuxot használni a gépükön.

Ó, te szegény szerencsétlen. Majd kérsz segítséget.

Nem értem miről beszélsz. Probléma nélkül fogom letölteni (sipákolás helyett) a firmware-es telepítőt és használni ha kell, mindamellett, hogy teljes mértékben egyetértek azzal, hogy ha ez nekik fontos volt, akkor meg kellett lépniük. Ez az ő dolguk. Én meg max. köszönetet mondok azért, hogy előállítanak egy disztrót, amiből az én disztribútorom elém tesz egy másikat ;)

--
trey @ gépház

biztos vagy benne, hogy a két telepítő csak a firmware-kben fog egymástól különbözni? és ha nem, elhajtanak-e, ha nem firmware területről van a bug?

És ha legközelebb az lesz a bajuk, hogy az X-nek mit licensze van, nem gpl-es és kihajítják a rákba az egészet, örülni fogsz? Vagy beleraknak mondjuk egy uacot, amitől használhatatlan lesz, örülni fogsz? csak mert ma éppen ballábbal keltek fel és ettől fontos lett valami, ami a közösség zömét nem érdekli vagy hátrányosan érinti?

ha egy közösség arra számít, hogy sokan fogják használni a cuccát enduserek meg upstreamként is, akkor nem mehet a saját feje után. ez a kompromisszumkészség teljes hiánya.

és ne mondja senki, hogy nem kötelező debiant használni, mert attól, hogy most éppen egy idióta lépést tettek, még nem fogom kihajítani 15 év tapasztalatait és térek át egy másik disztróra...

ideje lenne már palotaforradalmat csinálni a debian projektben is, hogy észhez térjenek...

Nem. A Debián (vagy inkább SzeniLinux? Hiszen régebben ismert dolgokat felejt el...) elindult az általános felhasználók felől a bigott ópenszósz irányba. Ez végölis nem baj - a többi disztrónak nagyobb szelet jut majd, a Debilke meg megmarad a forráskódra élvezkedő rétegek játszóterének.

Annyira naívak vagytok amikor azt hiszitek hogy az _átlagos felhasználó_ tud is bármit erről az egészről.
Az átlagos felhasználó használ valamit a dolgok folyásának a következményeként: vesz egy gépet, és használ rajta valamilyen oprendszert. És kész. Engem sem érdekelnek pl. az autóiparral kapcsolatos tudományok behatóan. Van egy kocsim oszt hajtom.

Éppen ezért felesleges az átlagfelhasználóról itt látszattanulmányokat folytatni. A debian az expert rétegnek való. Akár az átlagfelhasználóhoz is eljuthat. Sőt biztosan sok esetben el is jut (ameddig kielégítő hasznosságot kap tőle).

Majd ha valaki összehoz egy olyan csapatot és lerak az asztalra egy olyan eredményt mint ami ma a Debian, fejet hajtok előtte, eddig is shut up and hack, barátaim.

--
eladni a' eladhatót! http://napivatera.blog.hu/

Félrebeszélsz, a debiannak lassan már semmi köze az expert réteghez.
Elárulnád, hány éve használsz debian-t, és milyen környezetben?

Ugyanis a tények ezek:
- valóban expert rétegnek való volt a debain, úgy 6-8 éve, amikor a Debian volt a stabil, megbízható alternatívája a fizetős Suse-nak és a Redhat-hat,
és aki nem akart váltani gentoora, és más JOBB rendszerre, mert X év tapasztalatát nem akarta leredukálni.
- ~4 éve már köze sincs az expert réteghez a debian-nak.. ami kezdődőtt talán az UDEV-el, majd jött sorra a többi, nem szerverre való csomag.. ConnectionManager
és társai.. amikor már szívesebben tarolta össze az ember a már kész beállított és minden debian-os köcsögségtől megtisztított rendszerét és vitte át nem desktop
környezetbe..
- ma a debian semmi más, mint a ubuntu unstable/testing disztribúciója.. alá, audi-skoda párhuzam elég jó megközelítés.. amit sokan azért használnak, mert szinte nincs,
ingyenes alternatívája.. vagy/és már sok éves tapasztalattal a hátuk nem szívesen váltanának egy ismeretlen területre.. és mint itt sokan lekurvaanyázzák a debian-t,
mert ez nem az a debian amit szerettek, megszerettek.

Még egy mondat: ez a csapat eltűnik a süllyesztőben, ha az emberek nem szeretik meg a debian-t, ugyhogy majd akkor "shut up and hack" barátom,
ha majd csinálnak 1 azaz egy darab CD-t DVD-t ami valóban szerverre való, és nem azzal villognak, hogy mennyire operszorsz és, hogy 558 DVD a teljes debian distrib, mert ezeket a többség nagy ívben leszarja.

>>ma a debian semmi más, mint a
>>ubuntu unstable/testing disztribúciója..

Úgy gondolod, hogy a Dabian stable nem más mint az 'ubuntu unstable/testing disztribúciója?'
Állításodat alá tudod támasztani kulcsfontosságú csomagokra mutató linkekkel is? (Ahol mondjuk a most megjelenő Squeeze-ben újabb, még nem eléggé tesztelt verzió van, mint az Ubuntu Maverick-ben)
Szerencsére mind a két disztribúcióhoz van webes csomagkereső.

"- ma a debian semmi más, mint a ubuntu unstable/testing disztribúciója.."
én még emlékszem, ahogy űrhajóérték pedálozott ezerrel, hogy ad programozókat, csak legyen kész a squeeze időben, hogy a 10.4 lts-t stabil debianra lehessen alapozni.
hát nem lett kész, nem is kicsivel:)
az én szoftverfejlesztési ismereteim szerint az meg nem áll meg, hogy kiadnak egy stabil cuccot (10.4lts), majd 8-10 hónapra rá az unstable teszt verzióját (squeeze)..
szóval az időzítések nem támasztják alá ezt az elméletet.

( lzskiss | 2010. 12. 16., cs – 15:18 )

ideje volt mar meglepni.
maximalis tiszteletem, ezert a lepesert.
nem hinnem, hogy hatalmas kihivas egy alternativ telepitot lehuzni.
egyebent meg ugye mielott valaki telepit, megnezni mi van a gepben, mi tamogatott, mi nem.
es igenis a tisztelt userek szexualjak folyamatosan a hw gyartokat, a free driverek miatt.
kritikus tomegu user eseten azert, minden cegvezeto elgondolkodik.
kimeletlen harc folyik a piacon, es egy ido utan az is lehetoseget jelent a tovabbi eladasokra,
ha van a hw-hez free driver.
es azert hozzatennem, ma is sokan ugy vasarolnak mar kutyuket, hogy fontos szempont,
milyen tamogatas van hozza linugzra.
csok

OpenBSD 4.8/i386 theo for the prezident:D

Szerintem meg az emberek nagy része teljesen leszarja, hogy free vagy nem-free szoftverek vannak-e a gépén. Nem akarnak ilyen választásokat, az egyetlen elvárásuk, hogy működjön a rendszerük.
A maradék 0.1% meg vidáman tapsikol, hogy már majdnem félig működik a videókártyája az új, csudaszabad Debian alatt.
Még szerencse, hogy nem ez a statisztikai hiba szabja meg a piac működését.

( BandiG v | 2010. 12. 16., cs – 15:50 )

Azert az szepen latszik, hogy eros a korrelacio az ertelmi szint es az onzoseg kozott.

Az egyszeru lelkeknek:

Eloszor is ne felj, nagyon egyszeru a lesz a logika.

Tehat nem erdekel a szabad szoftver elv? Akkor
A verzio:
Hasznalj proprietary cuccokat

B verzio:
Hasznald nyugodtan amit letrehoztak azok, akiket erdekelt.
Ne fikazz, hogy oket miert erdekli. Tudod, ha teljesulne a vagyad es oket sem erdekelne az elv, akkor nem is lenne mit hasznalnod. Onellentmondas.

C verzio:
Kezeltesd magad pszichologussal, majd valassz a fentiek kozul

Vagy maradj egesz eletedben anyuci kedvence, "semmi nem erdekel, csak nekem konnyu legyen", "jo-jo, hogy letrehoztak, de MOST AZONNAL valtsanak iranyt, mert nekem az JAR!!!" ember. Valoszinuleg az eleted maradeka sem lesz boldogabb, mint az eddigi resze, javaslom a C verziot.

Ha pedig ezek tudataban, erdekbol es/vagy heccbol bomlasztasz... Nos talan a C verzion erdemes elgondolkodni. Ha produktiv vagy, ugyanugy megvan a "hatassal vagyok a vilagra" erzes, mintha destruktiv vagy. Csak a vegen mosolyogva mesz el.

http://hup.hu/cikkek/20101216/a_debian_projekt_bejelentette_hogy_teljes…
http://hup.hu/cikkek/20101216/a_debian_projekt_bejelentette_hogy_teljes…

Te valamit nagyon benéztél (vagy alkalmazd a C pontot, már ha érted miről szól. :)

--
eladni a' eladhatót! http://napivatera.blog.hu/

( turul16 v | 2010. 12. 16., cs – 17:27 )

Ez a lepes ertelmes lenne, ha bejelentik melle:

A, Hardware Catalog Portal uzembe helyezese, ahol chipek , board gyartok ertkelese talalhato "Debian Compatibilis" eszkozok konyen megtalalhatoak
B, OpenRisc architektura tamogatasa, szoros egyutmukkodes az OpenCores-al a teljesen nyilt hardware letrehozsaban.
(Szivesen tamogatnam, olyan formaban amiben tudom)

Eloszor el kene erni, hogy a hardware gyartok gondoljanak a Linux Driverekre. Igy ez egy kicsit ajtostul a haznak.
pl. Teljesen nyilt tokeletesen mukodod GPU drivereket kell adni a nepeknek, es nem csak trollkodni, ill. felesleges bonyodalmakat okozni es meg dolgozni is erte.

Zart Driver rosszabb, mint a zart firmware, es legtobb gepen van meg zart driver.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Sokadszor: Az átlag felhasználót marhára nem érdekli, hogy az xyz_foo hardverét kezelő akárminek a forráskódja (Mijazaforráskód...?) elérhető-e, vagy sem. Az érdekli, hogy működik-e rendesen a cucca az emzéperix oprendszerrel. Ha működik, akkor ö'öm és bóddotá, meg szereti az emzéperixet, ha nem, akkor meg utálja és mindenkit lebeszél róla.

Az átlagfelhasználó nem használ Debian-t. Azt sem tudja az átlagfelhasználó, hogy eszik-e vagy isszák. A Debian felhasználó pedig rég hozzá van szokva az ilyenekhez. Annak idején volt non-US repó és a Debian felhasználó tudta még a múlt évezredben, hogy ha bizonyos szoftvert akart telepíteni, azt csak a non-US-ből tudja stb.

Az egy dolog, hogy te debilnek nézed a Debian felhasználót, de a Debian-on felnőtt felhasználó nem olyan hülye, mint amilyennek te be akarod állítani.

A Debian felhasználó meg fogja találni a neki való archive-ot és benne az ISO-t. A Debian felhasználó nem átall olyan ördögtől való dolgokat használni akár telepítéskor mint a mount, mkfs.*, chroot, debootstrap. Mivel ezeket ismeri, olyan nagy bajban nincs, ha egy CD ISO-t fel kell kajtatnia, vagy esetleg - uram bocsá' - le kell gyártania saját használatra.

--
trey @ gépház

egy csomó átlagfelhasználóm van, aki debiant használ.

hozzászólásod egyenes konzekvenciáit magamra alkalmazva kijelentem: én egy idióta hülye vagyok.

eddig azért használtam debiant, hogy ne kelljen mkfs meg chroot meg debootstrap parancsokat ismernem. letöltöttem az első utamba kerülő iso-t, kivéstem, és MŰKÖDÖTT!!!
ezért használtam debiant. ez most over, mostantól arról szól az életem, hogy folyamatosan résen kell lennem, hogy mikor követnek már el megint valami egetverő, a józan észnek teljesen ellentmondó baromságot a debianosok. Ma kiderült, hogy nem tölthetem le az első utamba kerülő iso-t, hanem már ahhoz is guglizni kell, hogy találjak egy isot. Holnap az udev-be piszkítanak bele megint valamit, hogy már nem csak a netdev-rules-t kelljen törölnöm, ha változott valami az ethernet kártyák környékén, hanem még fekete kakas vérét is kell áldoznom. Holnapután valamelyik hülye kigyakja az X-ez, mert milyen jó helyettesítőt írt pl. flashben és nekem megint guglizni kell, hogy mitől lesz ismét nem flash X-em. Következő nap megint összerúgják a port valamelyik fontos program fejlesztőjével, és át fogják nevezni a bash-t mondjuk jéghányásnak, mert a kopirájt szövegben a pontot nem úgy kéne, ahogy. majd jön egy hülye, aki képes tovább rontani a nyomtatási lehetőségeket azzal, hogy a cupsban átturkál valamit, de egyébként is spoonsnak fogják hívni, de hát ugye there is no spoon...

az egész rendszergazdai pályafutásom arról fog szólni, hogy rettegek, hogy már megint mit találtak ki az alkalmatlanok? és megint mivel köptek már bele a levesembe? ahha. lássuk be, ezek l'art pour l'art fejlesztések, az előrehaladáshoz kb. annyi közük van, mint amikor az f1-ben csíkot festettek a gumira, hogy legyen miről beszélni.

én egy idióta hülye vagyok.
maradtam tisztelettel, kelt mint fent.

Newcomer Debian user lehetsz, ha szerinted minden mindig pikkpakk működött. Én még emlékszem arra, amikor a múlt évezredben Debian-t telepítettem és a Slink vagy a Potato CD a csomaglista összeállításánál összehányta magát. Majd kiírta, hogy

"Sorry, de a Debian nem tökéletes. blablabla "

(Aki emlékszik a pontos szövegre idézze legyen szíves.)

Emlékszem, amikor az egyik győri ISP egy rakat HP szervert vett tőlünk úgy 10 évvel ezelőtt, amikre csak úgy tudtam felbőrözni a Debian-t, hogy előbb kernelt pörgettem, majd a custom kernellel telepítőt csináltam.

Nem volt minden fenékig tejföl. Ehhez képest most azon megy a sírás-rívás, hogy egy másik ISO-t kell letölteni... Annak idején voltak olyan helyzetek, hogy összetettem volna a kezem egy a vasakat csak félig-meddig támogató, működő telepítőért.

--
trey @ gépház

rád eddig nem volt jellemző, hogy ne olvasd el a vitát, amiben részt veszel...

kérdés még, hogy az, hogy neked a múlt évezredben összehányta magát a debian telepítés, ad-e okot vagy felmentést arra, hogy ami mostanában eddig működött, azt ki kell hajítani az ablakon és lecserélni egy olyanra, ami nem működik.

vitát érdemelne még az a kérdés is, hogy az a nagyobb baj, ha valamit architekturálisan jóra terveznek meg, csak nem sikerül pontosan implementálni, vagy az, hogy valamit szándékosan használhatatlannak terveznek...

közben agyaltam azon, hogy mikor borult össze nekem utoljára debian telepítés... nem emlékszem... én ibm mániás vagyok, azokba beledugom a cd-t és megy. szerver architektúrájú hp nem sok volt a kezemben, de azokkal nem volt gond. workstation hp volt, az mindig Kenobi tábornok volt az ide emuláció vs. natív sata miatt.

( Toma_ | 2010. 12. 16., cs – 18:47 )

Én megértettem már az egész lényegét:
A debian a DFSG-vel IQ alapon szűri meg a júzereit.
Komolyan röhej, hogy minek akar debiant használni az, aki egy bejelentést nem tud értelmezni és egy isot megtalálni...

Azért olvasgatni érdemes. Meg lehet tudni belőle, hogy a te k. hivatalos Debianodban föltelepített firmware-linux csomag frissítés során lerántja neked a firmware-linux-free és a firmware-linux-nonfree csomagokat is. Amelyek így kollektíve tartalmaznak mindent ami eddig volt neked. Ha minden hardveredhez van open source driver, akkor esetleg legyalulhatod a ...-nonfree csomagot. De szerintem elfér. Megnyugodtál?

--
Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.uni.cc

( zolpet | 2010. 12. 16., cs – 20:45 )

Könnyen lehet, hogy a Debian használók között én vagyok a leglámább, de ennek ellenére a véleményem:

Ha van itt bárki, aki fizetett a Debianért, egész pontosan a Debian 6-ért (Windowsból kiindulva, ahol minden verziót meg kell venni), ő joggal háboroghat.

Egyszerűen nem értem, milyen alapon kell beszólni azoknak, akik fejlesztenek egy rendszert ingyen, úgy, ahogy ők szeretnék, és megengedik, hogy használd.

Ez olyan, mintha a szomszéd megkínálna sütivel, te meg közölnéd vele, hogy a f@szért rak bele már megint citromhéjat, mikor te nem szereted.

Több száz disztró van. NE legyünk igazságtalanok, köszönjük meg, hogy eddig jó volt, és álljunk tovább, ha nem tetszik!

Lovon fordítva ülés esete. A korábbi verzióban működött pölö. a hálózat, meg működtek a Qlogic kártyák. Jön az új verzió, az újabb kernel, és lófax fog működni. Ha nincs hálózat, akkor baxhatom, hogy repóból le lehet húzni, meg ha véletlen a már nem működő scsi-adapteren lóg a storage, akkor dettó baxhatom (jó, annyira nem, de hogy egy ekkora hw-támogatási visszaesést nem köszönök meg, az biztos...)

Nulla Ft-ot, igen. Viszont a kieső hw-támogatás miatt az új verziót messze elkerülöm, sőt, mindenkinek azt fogom javasolni, hogy a bigott gépéelhuszárok lomját kerülje nagyívben, mert ki tudja, mikor húznak ki a hivatalos disztróból egy újabb, nem gépéeles komponenst.

Ha azt akartad mondani, hogy az, ami ingyen van, abból az újabb verzió simán lehet sz@rabb, mint a korábbi, akkor szerintem k...ra tévedsz, de sebaj. A hivatalos Debian elindult a bigott gpl-irányba, eszközök támogatását, később majd a szoftverek választékát tekintve is jelentős visszalépések árán.
Ennek szerintem minimum az lesz a következménye, hogy azok, akik nem a gpl-es szoftokra élveznek, hanem használni akarják a vasat valamilyen Linuxszal, azok a Debianról szépen váltani fognak kevésbé agyroggyant módon összeállított terjesztésre. Nem, egy unofficial összelapátolt valami nem az.

Emlékeztető egy kb. 1 perc alatt megoldható "ordas hibáról":
Volt egyszer egy bejelentés, hogy az Ubuntu 10.04-ben bal oldalon lesznek az eddig jobb oldalt levő gombok -> Sokan percekig írták a méltatlankodó hozzászólást.
Megjelent a 10.04 és bal oldalon voltak a gombok. -> Sokan percekig írták a méltatlankodó hozzászólást.

Kb. 1 perc alatt meg lehet találni a gyári firmware-ekkel ellátott debian telepítőt is. Tehát újfent hosszú perceket kell eltölteni a méltatlankodó hozzászólások írásával.

-----
"Guglizni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.""

Az, hogy valami rosszabb, az relatív. Végső soron felfoghatjuk úgy is, hogy megkértek, egy másik url-ről töltsd le ezután a telepítőt, mert ők az eddigit a teljesen szabad iso-nak tartják fent.

Mellesleg lehet azért erőltetik ezt, mert a nyílt meghajtókat lehet ellenőrizni, a zártakat meg nem. Lehet úgy érzik, hogy a rendszer stabilitását vagy biztonságát veszélyeztetheti ez a kis fekete folt is, amibe nem látnak bele. Lehet, hogy pont ez lesz az első lépés afelé, hogy minden új hardverhez legyen OS driver (nyilván maga ez az 1 lépés csepp a tengerben, de "minden utazás egy kis lépéssel kezdődik"). :)

( x-daemon | 2010. 12. 16., cs – 21:38 )

itt irjak honnan lehet letolteni: http://blog.einval.com/2010/12/15

kb. ennyirol beszelunk, ebbol nem mindegyik alap:

firmware-linux-free - Binary firmware for various drivers in the Linux kernel
firmware-b43-installer - Installer package for firmware for the b43 driver
firmware-b43-lpphy-installer - Installer package for firmware for the b43 driver (LP-PHY version)
firmware-b43legacy-installer - Installer package for firmware for the b43legacy driver
linux-wlan-ng-firmware - firmware files used by the linux-wlan-ng driver
prism2-usb-firmware-installer - firmware files for the prism2_usb kernel driver
atmel-firmware - Firmware for Atmel at76c50x wireless networking chips.
bluez-firmware - Firmware for Bluetooth devices
dahdi-firmware-nonfree - DAHDI non-free firmware
firmware-atheros - Binary firmware for Atheros Bluetooth cards
firmware-bnx2 - Binary firmware for Broadcom NetXtremeII
firmware-bnx2x - Binary firmware for Broadcom NetXtreme II 10Gb
firmware-brcm80211 - Binary firmware for Broadcom 802.11 wireless cards
firmware-intelwimax - Binary firmware for Intel WiMAX Connection
firmware-ipw2x00 - Binary firmware for Intel Pro Wireless 2100, 2200 and 2915
firmware-ivtv - Binary firmware for iTVC15-family MPEG codecs (ivtv and pvrusb2 drivers)
firmware-iwlwifi - Binary firmware for Intel Wireless 3945, 4965 and 5000-series cards
firmware-linux-nonfree - Binary firmware for various drivers in the Linux kernel
firmware-linux - Binary firmware for various drivers in the Linux kernel (meta-package)
firmware-netxen - Binary firmware for QLogic Intelligent Ethernet (3000 and 3100 Series)
firmware-qlogic - Binary firmware for QLogic IBA7220, QLA1xxx, ISP2xxx and SP2x2
firmware-ralink - Binary firmware for Ralink wireless cards
firmware-realtek - Binary firmware for Realtek RTL8192 wireless cards
libertas-firmware - Firmware for Marvell's libertas wireless chip series
midisport-firmware - Firmware loader for M-Audio's MidiSport devices
zd1211-firmware - Firmware images for the zd1211rw wireless driver

( Nyizsa v | 2010. 12. 16., cs – 22:28 )

Érdekes, a legtöbb bubuntus HOWTO úgy kezdődik, hogy "engedélyezd az universe meg a multiverse tárolókat", de most, hogy a Debiannál fölhívják a figyelmet arra, hogy engedélyezni kell a non-free tárolót (ami már évek óta így van, én 6 éve használom, nekem nem okozott gondot föltelepíteni a zárt nvidia drivert, stb, gondolom másoknak se), fölbolydul az egész hup, pedig lényegében annyi történt, hogy a firmware-linux csomag helyett most már van egy firmware-linux-free meg egy firmware-linux-nonfree csomag. Ej, de nehéz az élet!

--
Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.uni.cc

( VaZso v | 2011. 01. 01., szo – 23:36 )

Nem akartam hozzászólni a témához, csak olvasgattam időnként.

Minap viszont telepítettem egy notebookra Squeeze-t.
Próbáltam a számomra legegyszerűbb és leggyorsabb megoldást választani, így letöltöttem egy pxe-boot telepítőt.

Miután elindítottam és válaszoltam a kezdeti kérdésekre (nyelv/billentyűzet kiosztás, stb.), jött a várva-várt üzenet...
...valami ilyesmi (szabadon): egyes hardver komponensekhez szükség van firmware betöltésére, amit megtehet USB külcs segítségével.
A modulok: b43 (ez mindig így volt, ok, wlan-ról amúgysem tudnék bootolni), tigon3 (ez viszont necces, lévén, erről indítottam)...

Kétségbe nem estem, mert volt mellettem másik gép, amiről kimásoltam a firware könyvtárból a tigon3 firmwaret, felmásoltam egy pendrivera és beadtam a telepítőnek... gyönyörűen feltelepült.

...de álljunk meg egy szóra... egy hálózati operációs rendszer bármilyen telepítőjéhez is nem mellékelni a normál esetben elérhető _hálózati_ komponensek firmwarét, elég nagy őrültségnek hangzik.

Egyébiránt korábban telepített squeeze rendszeren megjelent az ajánlott csomagok között ez a bizonyos firmware-linux-nonfree csomag, ezzel semmi gond. Az új telepítésre is feltettem... de komolyan ki akarnak szúrni mindenkivel, aki Debian rendszert használ!?

http://cdimage.debian.org/cdimage/unofficial/non-free/cd-including-firm…

README.txt részlet:

"...
About This Disc
===============

This disc is labeled

Debian GNU/Linux testing "Squeeze" - Official Snapshot i386 NETINST
Binary-1 20110101-21:19

It contains programs ("binaries") for `i386' computers.

This disc is a netinst image. It contains the installer and a very
basic system. Any other packages you might want to install will be
downloaded from the network.

This disc includes non-free firmware to make installation easier on
some systems requiring proprietary but redistributable firmware. See
http://wiki.debian.org/Firmware for more details.
..."

Köszi. Bár szerintem ez alapvetően nem pxe környezetbe készült, mint pl. ez, de ebben viszont nincs firmware és nem találtam olyan változatot, ami tartalmazna.

...ellenben van egy leírás itt, hogyan csinálhatod meg magadnak...
...ez szép és jó, de azért mégis... meg kell szenvedni a Debian installért, miért is ne... találkoztam már olyannal is, hogy egy adott notebookban lévő hangeszköz firmwarét szedték ki a lennyből, mert miért ne. :)

Kellemes az ilyesmi. :(

testing "Squeeze"

Gondolom, hogy ha igény lesz rá akkor lesz, de egyelőre még meg sem jelent a Squeeze, szóval értem én, hogy tesztelgetni akarnak sokan, de akkor meg értsenek már annyira hozzá, hogy 10 percet rászánnak. Aki meg azt sem tudja, hogy mit akar az telepítsen w7-et vagy susét vagy ubuntut vagy amit akar, teljesen mindegy neki, gondolom...

A probléma ott vagyon, hogy a nonfree kernelmodulok NEM lesznek benne a végleges telepítőben, ergo ha pl. olyan hálókártya, scsi-vezérlő van, amihez nincs ópenszósz modul, azt b...6ja a gazdája... Pontosabban hákolhat hozzá telepítőt, vagy mókolhat külön pendrive-ot használva.

A Windows esetében, ha a hardvertámogatás került szóba, akkor a Linuxos/ópenszósz hívők egyik támadási pontja pont az volt, hogy "de sok eszközhöz kell külön driverlemez, sőt, van, hogy a telepítéshez is, és ez milyen sz@r már". Most ez a scenario a Debian esetében is be fog következni, csak azzal a különbséggel, hogy Windows esetében általában a ritkább eszközök voltak ilyenek, a Debian esetén meg nem, illetve nem csak...

"Éppen ezért a Debian "non-free" tárolójában megtalálhatóak alternatív telepítő image-ek ..."

Lehet, hogy nagyon geci vagyok, de aki nem képes rá, hogy megkeresse a debián szerveren a non-free könyvtárat az ne telepítsen debiánt, hanem telepítsen nyulakat, vagy közép-hatótávolságú rakétákat, vagy amit akar.
Mondjuk én el tudom képzelni, hogy a debiános fiúk/lányok képesek rá, hogy ugyanarra az oprendszerre lefordítsanak egy full kernelt tokkal vonóval és azt hívják "alternatív image-nek", ha már ezt állítják ők is. Te meg nem.

miután a jelenlegi stabilhoz nincs ilyen lemez, és ezt egyszerűen nem lehet az ide hozzászólók fejébe beleverni, így nem g.cik vagytok, hanem ostobák, de mélyen.
az, hogy majd egyszer a jelenlegi testinghez lesz, az nem hatja meg azokat, akiknek szétborul a telepítés közben a testinges cd.

és még mindig nincs magyarázat arra, hogy egy működő rendszert álságos marhaságok miatt miért kell szétbarmolni. kérdés még, hogy te használsz-e debiant, és ha nem, miért élvezed, hogy ebben a problémában tapicskolsz (tekintsünk el attól, hogy tévesen)?

Szerk: sajnálom, hogy ilyen alpári stílusra kellett lesüllyedni, de amikor tényszerűen rákérdeztem a telepítő iso-ra, akkor mindig elegánsan elsasszéztatok a válasz helyett, mert kiderült volna, hogy tévedésen alapszik a kekeckedésetek.

Én nem taníthatok meg mindenkit olvasni, értelmezni mert nem érek rá:
"A Debian projekt bejelentette, hogy teljesen szabad Linux kernellel érkezik a Squeeze"
Ez a bejegyzés címe, ebben van írva, hogy a non-freeben lesz/van alternatív image.
Itt 4-5 kommentel feljebb van egy link, non-free Squeeze netinst isora.
Ti meg jelenlegi stabiloztok. Én kérek elnézést.

Én sem tanítok meg senkit sem olvasni, sem a funkcionális analfabétizmusából nem akarom kinevelni, de a tény az, hogy nem csak a squeeze szenved ebben a betegségben, amit a gplnácik okoztak. A lenny is.
A squeeze megpróbál kicsit jófiú lenni, ami szerintem kevés, mert visszacsinálni kellene a dolgokat, nem elmismásolni, de ez most lényegtelen.
A lényeg az, hogy a lennyhez nem csak ilyen gányolós megoldás nincs gyárilag, hanem semmilyen.

Tudom, jól esik szőrszálat hasogatni, amikor ez a megoldás a te pártodat fogja, ettől a tény még tény marad, nem tudsz elterjedt hardvereken debiant installálni, csak gányolással.

> A lényeg az, hogy a lennyhez nem csak ilyen gányolós megoldás nincs gyárilag, hanem semmilyen.

Gondolom, ez segíthet:

http://www.debian.org/releases/stable/i386/ch06s04.html.en
http://cdimage.debian.org/cdimage/unofficial/non-free/firmware/lenny/

Volt vagy 3 perc megtalálni.

Van egy darab vas, amire telepíteni kéne. Ott van egy halom DVD (5 darab), viszont a debilke pont az adott hálózati adaptert bacik felismerni, merthogy az csak a nonfree tárolóban van, mert fujrosszbácsik (vagy inkább lusta fejlesztők?) nincs hozzá más kernelmodul. Az emberfia ilyenkor mit csinál? Kihajítja a debilizált linuxot, és fog egy olyat, amivel nem kell plusz köröket futkosnia - vagy hagyja a pékbe az egész linux-os marhaságot, és vetet valami épkézláb, out-of-the-box működő oprendszert a gépre.

Ezt értem.
Fent írtam, hogy pár perc alatt megoldottam.

Ám (elvileg) "lassan" megjelenik. Abban pedig nem vagyok biztos, hogy a helyzet nem rosszabb lesz mint jobb a jövőben.

Azt kívántam jelezni - immár tapasztalattal a tarsolyomban -, hogy ettől függetlenül kellemetlenségként éli meg az ember.
Különösen, ha keresgélés helyett másra is lehetne fordítani az eltöltött időt. Méginkább, ha fizikai telepítőmédium helyett a neten nincs fellelhető, kész változat. Van viszont "csináld meg magadnak" gyorstalpaló.
Ok, még nem adták ki... majd meglátjuk. Szeretném, ha a főoldalról könnyen elérhető helyre tudnák tenni a _használható_ telepítőkészleteiket.

Tudom, nem kívánságműsor... ettől függetlenül kiábrándító.

Bocs, hogy újra felhozom a témát, többet nem szándékozom.

Telepítettem két másik gépre Squeeze-t. Az egyik egy Abit AN7, a másik pedig NF7-S. Gyakorlatilag lehet a kettőt egynek számolni. :)

Elsősorban az AN7-ről írok, de a másikra is áll a dolog...

Szóval elindítottam a telepítőt PXE boottal. Eljutott a hálózati kártyák felismeréséig, itt meg is találta mindkettőt.
Kiválasztottam, hogy az nforce-os vezérlőre van csatlakoztatva a net, tovább is ment a telepítő...
...ellenben hosszabb várakozás után kijelentette, hogy nem talált merevlemezt és válasszak hosszá kernelmodult, ha tudom, melyikre van szükségem (én nem láttam olyat, ami jónak tűnt közülük. :)
...sőt, azt sem tudom, mit kellett volna USB-re felmásolnom, hogy kegyeskedjen felismerni legalább egy HDD-t... annyira nem is érdekelt.

Szóval nem látta:
- IDE vezérlő: 00:09.0 IDE interface: nVidia Corporation nForce2 IDE (rev a2)
- SATA vezérlő: 01:0b.0 RAID bus controller: Silicon Image, Inc. SiI 3112 [SATALink/SATARaid] Serial ATA Controller (rev 02)
- IDE bővítőkártya: 01:08.0 RAID bus controller: Silicon Image, Inc. SiI 0649 Ultra ATA/100 PCI to ATA Host Controller (rev 02)

Ez így 3/0.
Mindegyik vezérlőn van merevlemez, a SATA-ra telepítettem.

Megpróbáltam szintén PXE bootról egy régebbi Lenny telepítőt, az még persze gond nélkül felismert mindent.

"Természetesen" a működőképes, vagyis használható telepítőkészlet netboot lemezéről felment minden.

Én abszólút meggyőződtem a hivatalos Debian telepítőmédiumok használhatóságáról.
A használhatatlansági mutató eddig nálam 100%. Van ennek bármi értelme?
Nem merném magammal vinni ezt a készletet sehova, mert minden x. gépen tudnám csak használni.

Szeretném heves köszönetnyilvánítással elismerésem kifejezni az ötletgazdá(k)nak.

Szép. Nem dühöngök többet.

Az nem PXE bootos, hanem netboot változat volt... vagyis kb. 200MB-os, CD-ről bootoló image.

PXE boothoz nem találtam készletet (ezt fentebb szóvá is tettem), csak egy leírásfélét, hogyan készítsd el magadnak.

Nem mellékesen ezzel az USB firmwaregyűjtemény dologgal sem vagyok kibékülve... a fenti, squeeze-hez tartozó non-free firmwarek között nem találtam a gép vezérlőkártyáihoz tartozó támogatást... lehet, hogy nem néztem át őket elég jól. Ráadásul nekem olyan letölthető image lenne jó, amit mondjuk az USB drive /firmware könyvtárába másolva az _összes_ hiányzó firmwaret könnyedén be tudom másolni /mivel "minden géphez" másik kell(ene)/.

Valóban furcsa és lehangoló, amikor az ember által letöltött DVD lemezképekről "csupán" a lényeg hiányzik, mondjuk ezt már körbejárták itt mások...

Ugyanígy egy _használható_ PXE-bootos környezet is hiányzik.

Lassacskán elkészülnek vele, ha jól sejtem.

Amúgy elég ügyesen tudtak dolgozni azon, hogy két beta kiadás között "elrontsák az ember játékát", ugyanis beta1 még nem bírt ezen featurehalmazzal, egyszerűen csak települt. Igazán hagyhatták volna egyben.

Amúgy nem tetszik az irány jelen formája, ha annak "előnyeit" a rendszert használók nagyrésze issza meg... de ez csak egy vélemény. Ugyanolyan vélemény mint az, hogy ez jól van így vagy az, hogy forduljak és haladjak tevékenyen a széllel szembe.

Remélem, a végleges kiadást követően ilyen probléma nem merül fel, mert korrekt módon elérhetővé válik a telepítő minden változata.

Egyébként nem hasonlítottam össze a hivatalos és non-free telepítő tartalmát, de nem vagyok benne biztos, hogy a kettő közötti különbség olyan óriási lenne, már ami a telepítőmédium legyártását illeti.

Szerk.: Nem azt tettem szóvá, hogy nem létezik non-free telepítőmédium az összes létező módon, hanem azt, hogy a free az általam használt hardvereken eddig abszolút használhatatlannak bizonyult.

Nem tudom, miért azt látod a hozzászólásomban, hogy a non-free lemezek hiányát teszem szóvá.
Egyszerűen megemlítettem, miről történt a telepítés. Ez a része mellékszál volt.

( akkos v | 2011. 02. 06., v – 12:38 )

"Bár a Debian a szabad szoftverben hisz, vannak helyzetek, amikor valaki nem szabad szoftvert akar vagy kénytelen telepíteni a gépére. Ahol lehetséges, a Debian támogatni fogja."

Ehh, úgy látszik mégsem.