OpenOffice.org és MS Office összehasonlítása vizuálisan - MS módra

LibreOffice, OpenOffice.org

Ilyen profi, vizuális összehasonlítást még nem láttam a témában, érdemes rákattintani. a Microsoft készítette, nyilván az MS Office jön ki belőle a jobban.

Silverlight (vagy Moonlight - a szerk.) plugin szükséges.

( Ewkins | 2010. 02. 19., p – 22:37 )

"Silverlight (vagy Moonlight - a szerk.) plugin szükséges."

Nem szükséges, WMV-ként is streamelhető / letölthető.

Végignéztem az első videót, elég meggyőző, a Microsoft Office többet tud, egyszerűbben és kényelmesebben lehet használni, viszont az OpenOffice ingyenes, és még ha fapados is (és nagyon lassú) alapvető feladatokra használható.

"viszont az OpenOffice ingyenes, és még ha fapados is (és nagyon lassú)"

Nem azért, mert utálok mindent, ami Microsoftos, de nekem az OpenOffice egy cseppet sem lassabb az MS terméknél.

"a Microsoft Office többet tud, egyszerűbben és kényelmesebben lehet használni"

Lehet én vagyok lúzer, de mióta ez a szalagos dizájn van az MS Office-ban, nagyon nem találok semmit se. Nem tudom megszokni ezt az új "majd a program megmondja, hogy nézzen ki a dokumentumod" feelinget (és nem is akarom).

"Lehet én vagyok lúzer, de mióta ez a szalagos dizájn van az MS Office-ban, nagyon nem találok semmit se."

Nem te vagy az egyetlen. Meg tudom erősíteni, hogy hetente minimumon számítva is órákat töltök azzal, hogy megpróbálom megválaszolni, hogy "hol vannak a dolgok" már azok a dolgok, amiket apáik birtokoltak, mert apáik csak este rakták oda, este nyolc körül... amik ott voltak a régi Office-ban.

--
trey @ gépház

Nem tudom megszokni ezt az új "majd a program megmondja, hogy nézzen ki a dokumentumod" feelinget
Oh, pedig hidd el, hogy az a jó megközelítés, a dokumentumnak legyen rendes struktúrája és akkor a sablon alapján jó lesz a kinézete is. A latex is így működik, csak még ennél is elvetemültebb módon. Az OOo-ba is jó lenne, ha _opcionálisan_ volna az a feature, hogy csak a beállított stílusokat lehessen használni a formázásnál és ne lehessen kézzel felülbírálni. Viszont én idáig csak egy két éves feature request-et találtam.
---
Internet Memetikai Tanszék

Hát vedd fel a megfelelő stílusba őket. Azért kevés olyan feladatot tudok elképzelni, ahol 20 alapszínnél több kell egy doksiba. Aminél kell több szín, az már erősen DTP territórium, akkor meg az ember vagy használ valami DTP toolt, vagy ha nagyon muszáj kikapcsolja a word/ooo-ban a kényszerített sablon használatot. Az esetek maradék 95%-ában a sablonos megoldás a célravezetőbb. Szerintem...
---
Internet Memetikai Tanszék

jaja, én is ki vagyok bukva hogy nem én mondom meg miden egyes "a" betűnél hogy nézzen ki!
mi van ha minden harmadiknál azt szeretném hogy legyen egy kis kecskeszakálla

ha rám bízná az egész szerkesztősdi helyett hogy mivel úgyis rasteres nyomtatóra/képernyőre megy az egész lapot paint-ben pixelenként rajzolnám meg sokkal nagyobb lenne a szabadságom, de nem, ez a diktatórikus program csak k, nem is értem miért nem assemblyben programozunk, miért találunk ki folyton "magasabb rendű" függvényeket amik megmondják mik a lehetőségeim, hogy négyzetgyököt hajlandó csak (gyorsan) számolni, meg két kattintásra leegyszerűsíti a (gyakori) dolgokat, brrrrr....

Win 3.1 alatt használtam először Office-t. Szégyen és gyalázat, de múlt héten Google -t kellett segítségül hívni, hogy az oldalbeállításokat hol találom Office 2007-ben. Na jó lehet nem pont az oldalbeállítások, de vmi hasonlóan "piti" dolgot kerestem. Úgy néz ki, nem csak nekem körülményes :P

( xc0m v | 2010. 02. 19., p – 22:31 )

Szerintem jó prezentációk. Egyik MS párti tanáromnak nagyon tetszenének:)

( psc | 2010. 02. 19., p – 22:34 )

Jó, ez eddig is egyértelmű volt, hogy az MS Office fényévekkel jobb, többet tud, könnyebben kezelhető, mint az OOo.org.
Senki sem állította az ellenekzőjét, én csak olynaokat hallok (és én is ezt mondom), hogy az OOo.org már használható.
Perszehogy egy MS OFffice nyomába nem ér. (Talán egy Office'97 nyomába igen, de azért még attól is le van maradva mint funkciók tekintetében, mint felhasználói élményben.)
Viszont ár/érték arányban veri magasan az MS Office -ot. :)
Én örülük, hogy van ilyen program ingyen, bár ha lenne egy jó office osx -re, fizetnék érte bármennyit inkább.

"Talán egy Office'97 nyomába igen, de azért még attól is le van maradva mint funkciók tekintetében, mint felhasználói élményben.)"
tenyleg egyre tobb funkciot zsufolnak bele, de egy otthoni felhasznalonak meg a Word 6.0 is eleg lenne (kis betu, nagy betu, oldalszamozas, kepbeillesztes, nyomtatas :) )

Egen, csak a hibak minosege nem mindegy. A XP-s Wordpad nem tudja peldaul a RTF fajlokba levo tablazatokat tisztessegesen megjeleniteni (pontositok: nagyon keves olyan tablazat van, ami jol megjelenik, es azokat nem Wordben hoztak letre). Gondolomm hogy a OpenOffice-nak ez nem okoz gondot. Azon felul az OpenOffice-hoz jottek javitasok, mig a WordPad exploitfixeken kivul nem sok mindent kapott.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Office 2008 for Mac. Nem annyira teljes mint az Office for Windows, de így is ez áll legközelebb hozzá.
IBM Lotus Symphony. Még csak beta, de ha elkészül remek office alternatíva lesz. A korábbi Lotus SmartSuite is túltett a Microsoft Office-on. Hamarosan az utódja a Lotus Symphony, is eléri ezt a szintet. Csak lehetséges, hogy akkor már nem lesz ingyenes. De azt írtad, fizetnél is érte.

+1
Nagyon jó a GUI, de nagyon keveset tud.
Még automatikus szűrő sincs benne.
Visoznt azon gondolkozunk, hogy az openoffice-t csak táblázatkezelésre fogjuk használni, és szövegszerkesztés tekintetében áttérünk a Pages-re. Könnyen, egyszerűen gyönyörű dokumentumokat lehet vele készíteni.

Office for Mac: lásd: http://hup.hu/cikkek/20100219/openoffice.org_es_ms_office_osszehasonlit…

IBM Lotus Symphony linket köszönöm, rajta tartom a szemem, ezt a csomagot nem ismerem, csak hallottam róla.

"De azt írtad, fizetnél is érte."
Igen, igazából céges szinten használunk mac -et, és openofficeozunk. Igazából mindent tud, ami kell (na jó, egy-két pici apróságot leszámítva, például táblázatokban nézetek definiálása - legalábbis én nem találtam meg ezt a funkciót, de vettem egy openoffice könyvet, abban sincs benne, meg a help -ben sem).
Ha lenne valami olyan stuff, ami olyan jól kezelhető, mint az iWork, és tud leglább annyi mindent, mint az openoffice, akkor azért fizetnénk szivesen. Hovatovább, ha olyan jó GUI-ja lenne, mint az iWork, és annyi mindent tudna, mint az MS Office windowsos verziók, akkor azért a fél herémet is odaadnám. :)

De amúgy elvagyunk az openoffice-val, de pont ez a jó szó, hogy "elvagyunk".

( bambano | 2010. 02. 19., p – 22:42 )

az openoffice felét, az ms office 95%-át nem használnám ki, ha valaha is használnám... ahhoz képest mindkettő drága meg bonyolult.

nem mondtam, hogy az ms office jobb...
legutolsó szívásom az volt vele, hogy xls-ben nem tudtam megoldani, hogy amikor megnyitják a fájlomat, minden oszlop normális szélességű legyen.

A word nekem annyiszor omlott össze, ahányszor komolyabban akartam/akartuk használni.

Úgyhogy word helyett vi+latex, meg néha excel helyett is... ha meg számolni kell, akkor gnumeric.

szerintem ez munkahely függvénye. Ha belekalkulálod azt, hogy latex-ben mennyi kiképezni azokat az embereket, akiknek módosítani kell az adott dokumentumot, lehet, hogy ott vagy, mintha msoffice-t vennél. Ugyanakkor a tudás az emberhez tartozik, míg az office licenc a cégedhez. Persze ez is nézőpont kérdése, kinek mi éri meg jobban.

a hülye debianos openoffice húzza maga után a saját jáváját (gnu cc-ből a jávát vagymit). ettől én privatice sírógörcsöt szoktam kapni. egyszer raktam fel csomagból, mire kitakarítottam utána, megőszültem.
ahhoz képest, hogy a saját lomját szedi maga alá, mire elindul, addigra a túloldalon leteszik a telefont.

úgyhogy attól, hogy a vételára nulla, még elég bajt okoz nekem, hogy a tco-ja sok legyen...

nem oldja meg, mert ahhoz, hogy a debianizált ooo alá berakhassam az általam letöltött sun jávát, szét kellene szerelni az ooo debjeit, átfaragni a függőségeket, újra összeszerelni és úgy felrakni. hát akinek két anyja volt. pontosabban az ooo alatt nem nagy kunszt kicserélni a jávát, azt kunszt elérni, hogy telepítéskor ne rántsa maga alá a sajátját/gnu jávát.

a jáva lecserélése a targz-ben letöltött ooo-nál valamivel járhatóbb út, mint a debesnél.

mindegy, nekem jó a latex. az azt csinálja, amit mondok neki. ezt akartad, hát nesze:)

Debilizált OOo-t eddig háromszor... Először, utóljára és soha többet... /opt/OOo -> az aktuális verziót tartalmazú könyvtárra és kész.

LaTeX-ben hol találom a táblázatkezelőt? :-P CsaXólok, hogy az OOo "picit" több,mint egy szövegszerkesztő -- a LaTeX meg sokkal kevesebb, mint egy integrált irodai szoftvercsomag...

Az, hogy az ooo-t meg a latexet minek nevezed, lovaglás a szavakon.
Én azt tudom, hogy idén januárban átraktunk egy irodát windowsrol linuxra, a fontos cuccok latexben, stb. és minden működik, az userek tudják kezelni és elégedettek.

Ehhez képest, hogy a latex nem integrált irodai szoftvercsomag... na és?

Szerinted. Elektomos írógép kontra általános célú PC -- így megfelel az összevetés? Funkcióik, feladatuk totálisan eltérőek... Mit csinálnak, ha kapnak pl. docx-ben mentett csatolmányt e-mailben? Hajukra kenik, tudom, de azon kívül? Ha csak szövegfosni akarnak, akkor teljesen mindegy, ebben igazad van.

Egy röpke pillanatra emelkedjünk már felül a kockaságon, és nézzük messzebbről a dolgokat. A görög kereskedők aranyszabálya: bevétel erősíti a szabályt.
Ha kifizették a díjamat és úgy jöttem el, hogy minden bizonnyal következő alkalomkor is kapok munkát, akkor onnan kezdve nekem makkmindegy, hogy a latex az szövegszerkesztő, kiadványszerkesztő, szövegformázó, e-peró növelő vagy hüvelykúp. Irtózatosan nagy ívben teszek rá. Az ügyfél elégedett és *SEMMI* más nem számít.

Erről akart az előző hsz-em szólni.


dep: default-jre [amd64, i386]
    Standard Java or Java compatible Runtime 
or gcj-jre
    Java runtime environment using GIJ/classpath 
or java-gcj-compat
    virtual package provided by gcj-jre 
or openjdk-6-jre
    OpenJDK Java runtime, using Hotspot JIT 
or sun-java5-jre
    Package not available 
or sun-java6-jre
    Sun Java(TM) Runtime Environment (JRE) 6 (architecture independent files) 
or java5-runtime
    virtual package provided by default-jre, gcj-4.4-jre, gcj-jre, openjdk-6-jre, sun-java6-jre 
or jre
    Package not available

Én itt azt látom, hogy a Sun-féle Java is jó neki.

--
Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.uni.cc

a kora miatt.
ha jól látom, 1.6.12-es sun jáva van most a lennyben, a sunnál meg 18-as és valahol 14-nél vagy 16-nál volt valami ronda security bug, amit muszáj volt javítani.

de egy kicsit elbeszélünk egymás mellett, mert a fő ok arra, hogy nem rakok fel ooo-t az, hogy nem akarok ooo-t használni. Az, hogyha felraknám, még egyéb bajaim is lennének, csak jelzésértékű:)

UnhandledParserException. Sun Java-rol beszelunk, ilyen verziot meg ki sem adtak. Szep teljesitmeny.

Mellesleg: ez egy olyan cucc, ahol mindenk kiadasba tomenytelen mennyisegu bugot javitanak, es nem csak secu, hanem mukodesbeli bugokat is. Szoval az, hogy nem a legfrissebb, szamomra (es meg nagyon sok, java programokat hasznalo vagy fejleszto ember szamara) showstopper.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

esetleg te...
én erre reagáltam:
"de egy kicsit elbeszélünk egymás mellett, mert a fő ok arra, hogy nem rakok fel ooo-t az, hogy nem akarok ooo-t használni. Az, hogyha felraknám, még egyéb bajaim is lennének, csak jelzésértékű:)"
erre írtam ezt:
"már jóideje bakcports-ból telepített Ooo-t használok Lenny alatt a sun-java6-jre van felpakolva mellé, hibátlanul működik minden. ez a felrakás azért annyira nem tűnik számomra bonyolult feladatnak.."

Én még egyetlen rendesen megszerkesztett doc||odf dokumentumot sem láttam. Sem felsőoktatásból, sem cégtől, de még informatikával foglalkozó helyekről sem.

Aki ezeket szerkeszti, nem tudja mire való a címsor, de még a bekezdés sem. A legtöbbször csak a betűméretet változtatja meg és ez az összes formázás. Erre teljesen fölösleges bármilyen irodai szoftver, pláne DVD méretben. Az egész csak arra jó, hogy miután végeztek a passziánsszal, összeszedjenek egy jó kis malware-t vicces Power Point bemutatókból.

--
http://sandor.czettner.hu

A gond akkor kezdődik, mikor egy 80-100 oldalas dokumentum így készül, aztán rájönnek, hogy azok a címek nem jók így, egyébként sem sikerültek egyformára, illetve kéne egy tartalomjegyzék is...

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee." -- Ted Ts'o

100+ oldal és kollaboratív szövegírásnál már szerintem csak a latex a járható út. Itt már a wordnek és az OOo-nak is döbbenetesen csúnya bugjai jönnek ki. Pl word egyszercsak gondol egyet és japánra (!) állítja a doksi nyelvét aztán meg nem akar frissülni a tartalomjegyzék, stb, hogy csak néhány olyan esetet említsek, ami a közvetlen munkatársaimmal történt.
---
Internet Memetikai Tanszék

"Én még egyetlen rendesen megszerkesztett doc||odf dokumentumot sem láttam. Sem felsőoktatásból, sem cégtől, de még informatikával foglalkozó helyekről sem."

Azért nálunk vannak jó dokumentumuk, templatek, branding guide-nak megfelelő színkiválasztással stb.

- a múlt hónapban váltottam ki az utolsó gépet, amit MS Office volt a consulting részlegen, etikett címke nyomtatás miatt.
- ezen héten pedig a "product flyerek" készítését tettem át OOo-ra Quark helyett, mivel a product flyerek nem egy bonyolult dolgok, ezért inkább nem fizetnék egy grafikai stúdiónak az elkészítés miatt. Ha a következő egy hónapban nem térünk vissza, akkor ez sikerült :)

Direkt volt :)

R: És mondja Sir Arthur sok porblémával járt ez a munka?
A: Nos azt hiszem nyugodtan elmodhatom, hogy ez a munka egyáltalán nem járt porblémával. Szívemre tehetem a kezem, vagy bárki más szívére és megesküdhetek, hogy soha, soha semmiféle porbléma nem volt. Szó sem volt porblémáról. Azt hiszem maga arra kíváncsi, hogy járt-e problémával ez a munka.
R: Igen. Elnézést. Nyelvbotlás volt, szóval sok problémával járt ez a munka?
A: Rengeteggel.

Egyetemen van (volt) olyan tárgy, ahol publikáció-szinten megtanították a Word-öt (pedig az hagyományosan a Latex világa, és anno még értettem latexhez, így a tárgyon word-re mentem). Persze az emberek 99%-a képtelen ilyenre, csak jelezni akartam, hogy azért mert ritka, nem lehetetlen.

A képzetlenség felől érkezők vannak nehéz helyzetben -- sajnos a sözvegszerkesztést midnenki automatikusan "tudja", hiszen szépérzéke elvileg van, a betűket ismeri, pláne, ha még gépírni is tud, akkor majd a formázásokat is meg fogja tanulni idővel... Gondolja a user meg a főnöke, és nem küldi el Gőzeke Gizikét egy pár napra irodai szoftvercsomagok használatát tanulni...

( honorshark | 2010. 02. 19., p – 23:06 )

Hat sajna igaz is. OpenOffice-ozok mar egy ideje (go-oo/vanilla), de nagyokat szivok miatt. Megdobbentem mennyivel konnyebb / gyorsabb volt az MS Office mikor azzal kellett dolgozni.

(Viszont az arukban van kulonbseg, ez is teny. ... Merlegelni kell. Komoly irodai hasznalatra ha az ember penzt is keres akar vele, akkor MS Office. Ha jatekra kell / egyeb barkacs doksikra, openoffice tokeletes. Nekem is csak neha kell par doksit megirnom, amik hat igy tobb idot vesznek igenybe mint MS-ben, de legalabb nem kerult 40k-ba).

nem tudom mennyibe kerul most ez a termek, de nem a 40k a sok, hanem "minden uj verzio" * "minden gep" * 40k
persze ha a filmgyar megteheti hogy tobbszor huzzal le a lobort ugyanarrol a temarol akkor miert ne tehetne ugyanezt meg a szoftvergyar?
de azert arra vigyaznak hogy nagyon ne fajjon :)
kell az ujdonsag varazsaval hato uj jatek elszurkult eletunkbe mint a karacsony, izgatottan varjuk vajon a kovetkezo verzioban mi ujat talalhatunk.

Ez szerintem hozzáállás kérdése. A felhasználó nyilván nem úgy született, hogy MS Office-t használt, ezért ez csak megszokás kérdése.

Nekem nem tűnik bonyolultnak az OOo használata, mert naponta ezt használom. Régen Office 97-ben rendkívül otthonosan mozogtam, de aztán átálltam és most már az Office 2007-ben alig igazodom el, ha elé kerülök. Ebből a szempontból én is el tudom mondani, hogy mennyivel hatékonyabb az OOo, mert hamarabb elkészülök a munkámmal ha ezt használom (nem ritka a pár száz oldalas dokumentáció) sem.

Hat igen , eloszor az uj felulet bonyolultnak tunik. DE. Kezdok es profik is pillanatok alatt hozzaszoknak. Eloszor en is elvoltam veszve, aztan kiismertem es tenyleg remek dolog. Minden kezre van, rengeteg idot meglehet sporolni a kenyelmi funkciokkal.

Az OO meg hat olyan mint az Office97. Regi feluletu, nem igazan segiti a felhasznalot es hat mit ne mondjak, lassu is sajnos elegge.

nem bonyolultnak tűnik, hanem használhatatlannak és kényelmetlennek. de ez ízlés kérdése is. az ms szoftverek intuitív segíteni akarásától meg rángógörcsöt kapok, a kis gémkapcsot az első megjelenése óta agyonverném léccel :) én ezért használok pont ooo-t, a felület miatt, mint ahogy a hagyományos paneltálcáról sem tudok lemondani, a win7 tálcája pl. kiborít.
---
Why use Windows, if you have open doors… to Linux

Nekem is Win klasszikus van. De az Office-t kifejezetten megszerettem. Ha lehetoseg lett volna atallitani klasszikusra, valoszinuleg meg mindig a hulye felulettel szenvednek es csomo idomet pazarolnam.

Nem azt mondom, biztos van alternativa. Symphony jonak tunik, arra varok nagyon.

és azabaaaaaaaaaj, hogy egyre több program kezdi átvenni ezt az office2007-es kinézetet, azabaaaaj. :(
legjobb, mikor egy program 3 funkciót tud összvissz (start/stop/exit), és akkor ezt rárakják ilyen lóbaszó nagy menüre, szétszórják 3 különböző fülre, és elfoglalja a negyed képernyőt. mer az úgy a jó!

Először a SolidWorks-ben találkoztam ezzel a menüszalagos elrendezéssel és meg kell mondjam felüdülés volt használni - Autocad után pláne, persze a szövegszerkesztés más - nekem kifejezetten valami visszafogott eszköztár tetszene - olyasmi, mint pl amit lotus symphony-nál lehet látni.

Es hogy erzed magad a felhasznalok 1%-at alkoto taborban? HA OOO-ban kellett volna irnom a diplomamunkam, mar reg nem lenne hajam. A Ribbon Toolbar, teljesen jol hasznalhato, logikusan felepitett dolog. Meg azert azt ne mondja nekem senki, hogy egy 150 oldalas, inline objectekkel teletuzdelt dokumentumot az OOo gyorsabban betolt. Mar az ures lapig eljutas is tetulassu benne O2k7-hez kepest.
Milyen gemkapocs?

--
http://bsdbased.com

( barii | 2010. 02. 19., p – 23:12 )

az ms office, pláne a 2007, 2010, tényleg könnyen, egyszerűen lehet csinálni látványos dolgokat.. de ez a video azért ferdítés na:) pl ott van az, amikor egy nyilra tesz dobozokat, és akkor ez milyen jó. Ez kicsit felnagyotva olyan, mintha azt mondanám, hogy az én programommal milyen könnyen lehet pl meghívót írni, mert nézd, itt egy gomb, ezt megnyomod, és már nyomtatja is az előre megírt szöveget. de bazz, ez ferdítés:D
---
dropbox tárhely igénylés: https://www.dropbox.com/referrals/NTMwMDYwODE5

akkor mondok más példát. Tegyük fel, hogy mindkét szerkesztőben lehet csinálni olyat, hogy a lap felső kerete kék, az alsó zöld, a jobb oldali sárga, a bal oldali barna, de a MS office fasza, mert van egy gomb, ami ezt igy megcsinálja. csak azért, hogy bal tehessük a videoba. De ha a bal oldalt barna helyett egy árnyalattal világosabb barnára akarod, akkor nem működik.. Ergo felesleges...
---
dropbox tárhely igénylés: https://www.dropbox.com/referrals/NTMwMDYwODE5

( aakos23 | 2010. 02. 19., p – 23:17 )

Igencsak szőrőzés a két rendszer között. Normál usernek különben is bőven elég az ingyenes megoldás. Az hogy a cégek milyen technológiába fektetnek már más dolog. Persze azt nem mondták hogy cserébe az MS Office elfoglal annyi helyet mint az operációs rendszer. :P

( zilahu v | 2010. 02. 19., p – 23:17 )

Hát, amíg az Office for Mac azt játsza, hogy egy szépen formázott bekezdésbe belejavítok, akkor a javítás _mindig_ Times New Roman 10 pt betűbel kerül a szövegbe, addig mutogathatnak nekem mindenféle szép összehasonlító videokat, meg mondhatják, hogy jobb, én nem hiszek nekik. Mondjuk office igénytelen vagyok, amit lehet markdown-nal írok és abból konvertálok jobbra-balra, a maradékra meg bőven sok az OOo, és ingyen van. Ribbon interface lesz az OOo-ban is nem sokára ;)

Ja, és az OpenOffice-ban direkt egy baszott nagy nyilat raktak, hogy lógjon ki és jó szarul nézzen ki. Ennél már csak az lett volna jobb, ha Dave júzer helyett valami ronda banyát "versenyeztettek" volna Holly-val. Mellesleg a Holly agyoncicomázott Excel-táblázatában (amiben a végén már csak a számok nem látszottak) mi volt jó?

> a javítás _mindig_ Times New Roman 10 pt betűbel kerül a szövegbe

+1
ilyet en is tapasztaltam mar ;(
masik meg, hogy az ekezetes betuket mas betutipussal irja mint a nem ekezeteseket... gondolom valami windozonly fontot hasznal amibe nincs ekezetes karakterek vagy ilyesmi... de azert 2010-ben office2008-tol ez mar kicsit ciki...

A'rpi

"gondolom valami windozonly fontot hasznal amibe nincs ekezetes karakterek vagy ilyesmi..."

pont hogy valami default maconly fontot hasznal, amiben nincsenek ekezetes betuk, és behelyettesíti times new romannal.
rengeteg apple font-ban nincsenek hosszú ékezetes betűk, pl. Apple Casual, Abadi MT, Andale, Apple Lisung, Apple Gothic (azt hiszem ez a default apple font), Century Gothic, stb.stb.
Tehát marad az, hogy mac-en is írsz times new romannal, pedig a többi font sokkal-sokkal szebb, csakhát nincs ÁÉŐŰÚÓ betű benne...

Vagy valami netről letöltött ingyenes font... Mindig, ha leszedek egyet, az az első, hogy ékezetes magyar betűket gyártok a már meglévőek alapján fontforge-ban (kopipészt módszerrel, először a betű, majd ékezet fölé, oszt csók), szerencsére mostanában nincs igényem újakra

Office for Mac egy f*s, van annak még pár hibája......
Az a lebegő szerkesztősáv is eleve elhibázott ötlet...
És magyar lokalizáció miért nincs, így majdnemhogy használhatatlan.
Excel táblába nem tudod beírni, hogy 10 234,25 Ft, mert az US lokalizációban nem a vessző a tizedes-elválasztó, hanem a pont.
Ugyanez dátumformátumoknál, egyebeknél, stb.stb. Márcsak a lokalizáció hiánya miatt sem komoly játékos itt magyar nyelvterületen.

( szappantarto | 2010. 02. 19., p – 23:27 )

Remekbe szabott videók ezek, de azért pár apróság kimaradt, pl. hogy az MS Office nem tud helyből pdf-be menteni, az OOo-nál ez alap. Az MS office még magával sem teljesen kompatibilis (.docx vs. .doc formátum, diagramok, formázások másképp mutatnak különböző verziókon, az openoffice még az MS Office-szal is (legalább is a Calc és a Write).
Szerintem egy átlag felhasználó számára bőven jó az openoffice. Főleg azoknak, akiknek csak arra kell, hogy novellát/dokumentációt/szakdolgozatot ír, családi költségvetést/osztályátlagot/benzinpénzt számol, annak meg egyenesen fölösleges a méregdrága MS Office. Az OpenOffice pont azt az űrt tölt(het)i ki a Windows usereknél, ami a notepad/számológép/stb kellékprogik puritánsága és az MS Office robosztus mindentudása között tátong. Linuxon meg szerintem teljesen jó alternatíva az MS Office helyett, sőt, használhatóbb mint egy wine-nal megrőszakolt MS-termék.

gondolatfoszlanyok...
megprobalom elkepzelni hogy' is tortenik az office evolucioja, miert is kell belole ujabb es ujabb termek. nem a bevetel oldalarol akarom megkozeliteni a kerdest mert az egyertelmu. tehat volt az office 2000 amiben keszultek dokumentumok es tablazatok. ezutan igeny tamadt ra a felhasznalok reszerol miszerint szerettek volna uj funkciokat? mert volt olyan feladat amire a meglevok nem voltak elegsegesek? vagy az igeny a gyarto reszerol erkezett hogy szerettek volna meglepni a felhasznalokat uj funkciokkal? mert ugy gondoltak hogy azokra mindenkeppen szukseguk van? es itt most nem arra az ismerosomre gondolok aki miutan beirja egy excel tablazatba az osszeadando szamokat szamologeppel kiszamolja az osszeget es beirja az oszlop aljara. tehat a felhasznalok mar annyira kvalifikaltak voltak hogy szukseguk volt az office 2003 tudasara a problemaik megoldasaban? ez akkora mertekben valtoztatta meg az office tudasat hogy mar uj termeknek kellett tekinteni? tehat mi a mozgatorugoja az ujabbnal ujabb office termekeknek?
a kerdes nyitott, ha valaki tudja a valaszt ne tartsa magaban!

Aztán miért?
Ha van x.y-nak egy office 200-je, amivel minden dokumentumot meg tud szerkeszteni, amit meg akar, akkor miért kellene neki az office 2029 ultimate superbrutal multitab editionra váltani, pénzért? Miért ősi román, ha nem akar kidobni feleslegesen pénzt olyan funkciókért, amik neki nem kellenek?

mer a microsoft is felismerte ezt s rögvest csinált egy új fájlformátumot hozzá, amihez 2009 überbrutal kell.
jabocs, ez minden verziónál megtörtént...

Pont most(!) kaptam egy emailt amerikai kollégától, hogy új feature a timekeeper progiban! szebb ikonja lett, így vista zoomban is jól néz ki. Erre bassza el az R&D keretet.

--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

Egyetértek, de egy kiragadott mondatodra offolnék:

> Főleg azoknak, akiknek csak arra kell, hogy novellát/dokumentációt/szakdolgozatot ír
Nos erre csak ennyit mondanék. Tipikusan egy szakdolgozat olyan, ahol előfordul egész oldalas ábra, hivatkozással rá. Nos, erre az OpenOffice (AFAIK sem az MS Office) nem ad lehetőséget, fődokumentum szerkestése esetén.

( nagy_peter v | 2010. 02. 19., p – 23:33 )

Azért tény, hogy az Excel-ben tényleg erősebb az MSOffice, arra rágyúrhatnánka az OpenOffice fejlesztői is, viszont tapasztalatból tudok pár funkciót, ami OOo-ban van jobban megvalósítva. Egyszer talán majd csinálok egy ilyen kis prezentációt. Persze attól még az MS Office sokszor sok mindenben jobb, de sokszor haszontalan az előnye.

akik a Calcot kevésnek tartják, azoknak meg szoktam mutatni a munkalap-nyilvántartásunkból táplálkozó erőforrás-elemző táblázatot. Komplex, nagyon jól néz ki, dashboardot ad és nincs vele gond. (Más kérdés, hogy ezt csak brahiból csináltuk és az egész webes alapokon lesz implementálva, de a végén mi is meglepődtünk, hogy hát ezt is meg lehet csinálni)

( joco01 v | 2010. 02. 19., p – 23:43 )

ott hagytam abba, amikor a prezinél 02:05-nél az OOo-ban nem a nagy nyílra nyomott "send to back"-et, hanem egyenként kijelölte az 5 kis téglalapot és "send to front" :) ettől függetlenül tényleg nagyságrendekkel jobb az MSO, persze van olyan, amiben rosszabb.

--
joco voltam szevasz

( dii | 2010. 02. 19., p – 23:41 )

A titkárnőknek nincs ilyen igényünk/tudásuk. Ahol OOo-ra váltottam az Office-t, mindenhol az volt a reakció pár hónap múlva, hogy tényleg pont ugyanolyan. Nem azért mert ez igaz, hanem mert ennyit használnak és nem is kell több. Ha meg kell, még mindig lehet vásárolni.

( talisker | 2010. 02. 20., szo – 00:01 )

Aki ezek után MSOffice-t használ, az pont arra használja csak, amire a videóban.
Meg is érdemli ...

Azért az megnyugtató, hogy az MS az OOo ellenében marketingel, tehát tart tőle ... van is miért ...
Sokáig lehet vakítani a mókusokat, de azért örökké nem.

Ez most még a régi getdöfektsz kampány része, vagy az OOo-ra külön geddöfekc lesz vajon ... ?
---------------------------------------------------
Talisker Single Malt Scotch Whisky aged 10 years :)

néhány ezer megszerkesztett doksi után asszem van némi tapasztalatom kicsikocsi ...

az ugye egyértelmű, hogy normális dokumentum szerkesztéskor nem a témák közti prüttyögésről van szó?
---------------------------------------------------
Talisker Single Malt Scotch Whisky aged 10 years :)

"A tartalomról, annak formai, logikai stb. elrendezéséről és megjelenítéséről, mindegyikben sokkal jobb a Microsoft Office."
Egész pontosan miben is jobb a felsorolásod szerint?

Jobb tartalmat rak az általad szerkesztett doksiba? (átfogalmazza tán a hülyeségeket?)
Szebben formázza a doksit? (ugyanazon displayen el se tudom képzelni ...)
Jobb a logikai felépítése a dokumentumodnak MS Office-ban? (más az oldaltükör, mint másutt?)
Szebben rendezi el? (mit?)
Szebben jeleníti meg? (jobbak a fontjai vagy mi fene?)

Őszintén ... te írod a doksit vagy ő?
---------------------------------------------------
Talisker Single Malt Scotch Whisky aged 10 years :)

( djsilas | 2010. 02. 20., szo – 01:34 )

Kicsit lehet, hogy off, de talán elfér itt: újabban Lotus Symphony -t szoktam használni/ajánlani. Eddig bevált, még olyan is tökre "megszerette", aki az OpenOffice -t gyűlölte.

( Bodri v | 2010. 02. 20., szo – 01:36 )

Meglepő milyen jól tudják használni MS-nél az OO.org, biztos a válság miatt nem bírtak elég liszenszet vásárolni a dolgozóknak, vagy elfogyott a hologramos matrica. ;) Az is kiderült, hogy aki tudja mit csinál az tudja mindkettő programot használni. Másrészt meg mi a komoly munka, amiben színes ábrák vannak, aki mondjuk nem színes diagramokat gyárt az nem végezhet komoly munkát. Az összehasonlítás meg annyira ügyes mint a hagyományos mosópor és az új Tomi automata bioglükozaminnal. Összehasonlíthatták volna a régi MS Office interfésszel és akkor ugyanez derül ki. Sikerült összehozniuk egy ergonomikusabb interfészt, amivel pár hetes gyakorlás után bizonyos dolgok könnyebben elérhetők, nagyszerű örülünk neki. Ennyi. Majd ha szükségem lesz bioglükozaminnra akkor megveszem. Ja hogy mi a bioglükozamin ? Nem mindegy kérem ? ;)

( gd | 2010. 02. 20., szo – 02:53 )

Számozás használhatóan működik már MS Wordben?

Utolsó élményem MS Word-del kapcsolatban, amikor édesanyám (r=1) szívott folyamatosan vele, mert szétment, és nekem is úgy tűnt, hogy kiszámíthatatlanul viselkedik. Ki akarja találni, hogy a felhasználó mit akar, csak általában nem sikerül neki, így csak problémát okoz - leginkább, de nem csak a felsorolás/számozásnál találkoztunk ilyennel (pl. behúzásnál is). A 2003 csak rosszabb lett ilyen szempontból, mint a 97, OOo-n pedig soha nem volt ilyen probléma - nem találja ki, hogy mit akarok, cserébe pl. a számozás eszköztárral gyorsan lehet szabályozni, hogy mit akar az ember.

( KAMI911 v | 2010. 02. 20., szo – 08:50 )

Hatalmas öröm számomra, hogy már a nagy Microsoftnál is használnak OpenOffice.org-ot, és mint reális alternatívaként tekintenek rá. Igazán örvendetes számomra, hogy Firefox használata is előtérbe került :oD Kétségtelen, hogy a Microsoft Office a dokumentumok testreszabásában előrébb jár, ugyanakkor a felhasználók többsége vagy már elkészített sablonokat használ, vagy a dokumentum nem kívánja meg, hogy színes és szemfényvesztő legyen. Sablonokat az OpenOffice.org-hoz is szép számban le lehet tölteni, akár gyűjteményes, kiterjesztés formájában. Ha már a kiterjesztéseknél tartunk: a szolgáltatások többsége kiterjesztésként az OpenOffice.org-hoz is elérhető, így az kevésbé lesz probléma. Ráadásul számos kiterjesztés készül hónapról-hónapra. Az FSF.hu támogatásával – az eddigiek továbbfejlesztése mellett – pár további kiterjesztés is készül, remélem a közösség nagy örömére.

KAMI | 神
--
Támogatás | OxygenOffice | Fordításaim és SeaMonkey

( utpKabel | 2010. 02. 20., szo – 08:52 )

LaTeX nem jobb, mint a MS Word vagy az OOo Writer?

Te, akiről azt minimum tudni lehet, hogy jónéhány linuxkonf-os kiadvánnyal véresre oboáztad magad, pont te akard megmagyarázni, hogy átlag szőke titkárnő képes szétbarmolni a latex formátumokat?

Ha nem látnám az élet/internet más területein, hogy dolgoztál latex-hel, megkérdezném, hogy sosem láttál még olyat?

Ha az "irgalmatlan nehéz módosítani a kinézetet" arra vonatkozik, hogy szőkenős, LyX-es szinten nehéz, akkor bólogatok, mert úgy valóban nem egyszerű :-)) Pont azért mondtam, mert az utolsó csavarig szét lehet túrni az eredeti elképzelés szerinti külalakot LaTeX-ben is.

Én minden komolyabb dokumentumot Latexban szerkesztek, nagyon szeretem, de nem tudom elképzelni egy ilyen marketing videóban.

"Látják milyen sok kattintás a színes hátterű táblázat előállítása Wordben? Latexban egyszerűen csak be kell írni a dokumentum elejére, hogy \usepackage[table]{xcolor}
a táblázathoz meg hogy: \rowcolors{1}{green}{gray} Ugye milyen pofonegyszerű!" ;)

A Lánglovagokon volt hírben, hogy hóban elakadt navarra meg x5 terepjárókat is menteni kellett. A műszaki mentőszer meg egy "sima" merci furgon... (Jó, ott lihegett a nyomában egy u500...) Nem az autó, hanem a sofőr a lényeg -- nem, nem az agyonautomatizált hajtás (ez csak gondot tud okozni), hanem a sofőr. (A suv-okat sosem tekintettem terepjárónak, csak telekre járónak maximum...)

ez ugyanolyan homályos kérdés mint eddig :)

másra van, hiába profi *tex-es valaki sok feladatot egy kezdő msofficos hamarabb tud megoldani nem beszélve arról hogy *hatalmas* szerepe van a usermanual méretnek

amikor mondom valakinek hogy itt a fényképezőgépének a színesszagossokképesaligszöveges 100 oldalas hasznutja, egyszerűen nem értettem min csodálkozik, nehezen jöttem csak rá ő olyat akar aminek NINcs hasznutja, lenyomja a gombot és kész :)

mi az hogy "több"? sok kicsi embernek az alkalmi munkája vagy annak akinek ez a munkája hogy hasonlítod össze darabra?
gyorsabban? a betanuáls hova számít?
egy profi *tex-es és egy profi msofficoest kb olyan összehasonlítani mint a világbajnok ökölvívót a világbajnok karatéssal..

( sipiatti | 2010. 02. 20., szo – 08:53 )

Hát ez tényleg erős ferdítés már bocsánat minden mso fantól, de legalább arra fordítottak volna elegendő figyelmet, hogy tényleg valós hátrányokat emeljenek ki, ne ilyen szarságokat mint az autoformat a calcnál, ami ahogyan bemutatják ráadásul csak részben igaz... Egyébként sem értem, hogy egy termék reklámját miért arra kell építeni, hogy egy másikat ócsárolnak. Ez tök szánalom mentalitás egy ilyen globálcégtől. Ez olyan "másikmosópor" fíling, és erősen idejétmúlt reklámfogás.

Nyilvánvalóan nagyobb tudású az msoffice, csak tényleg az a helyzet amit már többen kifejtettek, hogy az átlag irodajúzernek a funkciói 90%-ra nincs szüksége és/vagy úgyis túl egységsugarú hogy kihasználja, illetve olyan ritkán van azokra szüksége, hogy nyugodtan kitökölheti ooo-ban a megoldást rá :)
Mondjuk a VBA előtt le a kalappal, az Excel és Access VBA-jával sok dolgot csináltam, remekül használható. Ooo basic az még gyerek ehhez képest illetve nagyon gyengén dokumentált, 5x annyi idő kell hogy csinálj benne vmit, mire kitökölöd a funkciókat. Ha a cég jó bizniszben utazik, aminek a bevétele "rendes", tervezhető és költségarányaiba az mso+win licensz röhögve belefér, annak tökéletes az mso, akinek meg nem, annak ott az ooo.

---
Why use Windows, if you have open doors… to Linux

Ez igaz. Van egy túlóraszámító/kimutató rendszerem Excel VBA-ban, ami egy beléptető rendszerből olvassa ki az adatokat, szabadságokat feldolgoz, stb..
Gondoltam átírom OpenOffice-re, hogy fusson ingyenes környezetben is. Hát 1-2 óra után felhagytam az egésszel. Nem lenne rossz a rendszer, de a dokumentáltsága egyenlő a nullával, gyakorlatilag mindent neked kell kitalálni. A kódkiegészítésről, paraméterek mutatásáról pedig ne is beszéljünk!

Ennek ellenére saját célra OpenOffice-t használok, mert nekem az bőven elég.
Ha valamilyen programot kell írni arra, amit nem lehet Office-ben automatizálni, akkor viszont Microsoft Office marad (egyelőre).

( gaboro | 2010. 02. 20., szo – 09:16 )

Ugyanúgy egymás mellé tehették volna az office 2007-et és az office 2000-et.
üdv
gaboro

( mi84a | 2010. 02. 20., szo – 09:29 )

Igazából valóban több funkcióval és kényelmi extrával van felszerelve az MS Office 2007 (2010), több igényes sablon és clipart került be a telepítőbe. Ezen nincs mit vitatkozni. Viszont tapasztalataim szerint 100 felhasználóból 1-3 hasznája ezeknek a kb. 96.4%-át. Az eccerű 7köznapi user azt sem tudja mi az a feltételes, automatikus formázás, sablonról már hallott, de 5 másodpercen belül vszínűleg meg sem találja. De erről már írtatok...

Igazából ezeknek a MS által készített összehasonlító videóknak abban van jelzésértéke, hogy úgy érzik, hogy meg kell mutassák az embereknek, hogy minden eddigi tapasztalatuk ellenére érdemes megvenni az MS féle csomagot... és biztosan vannak is ilyen felhasználók, akiknek szükségük van a bemutatott funkciókra, és tudják/tudnák is használni, de 1000 userből sacc/kb 5-nek.
Érdekes, hogy az MS most már úgy érzi, hogy nyilvánosan is versenytársként kell kezelnie az OOo-t. Korábban igyekeztek (nyilvánosan) tudomást sem venni róla - legalább is én így emlékszem. Igazából sztem ennek van nagy jelentősége.
És ez nagy eredmény és elismerés az OOo. közösségnek.

( szappantarto | 2010. 02. 20., szo – 09:34 )

Az MS Office-nak sokkal jobb a spellcheckje, a szótára és a szintaktikai ellenőrzése. Régebben rengeteg német szöveget kellett írnom/olvasnom, és mikor áttértem OOo-ra, rájöttem, hogy nem kezeli olyan jól a komplex szintaktikai szerkezeteket, mint az MS. Angol nyelven egyikkel sincs gond, de németül és magyarul szembetűnő a különbség. Ezt csak azért írom, hogy ez az aspektus is elhangozzon, de ezzel együtt is OOo párti vagyok Write és Calc esetén. A többi office terméket amúgy is csak eseti jelleggel használom.

Főleg német nyelven tapasztalom: A Word kijavítja a komplex szerkezeteket is, mint pl a "Der ganz komplexen Strukturen können mit WORD besser analisieren werden" -ben aláhúzza, hogy nem "der", hanem "die" (mert a "Strukturen" főnévhez igazítja) és nem "analisieren", hanem "analisiert" (mert rájön, hogy passzív szerkezet akart lenni). A Write ezeket nem csinálja, mert a szavak önmagukban értelmesek, csak a szerkezet nem. Magyarban is figyelmeztet bizonyos szintaktikai elemeknél ha nem elvárásnak megfelelően használod őket. Tapasztalataim szerint az OOo ennél jóval butább.

( ironcat | 2010. 02. 20., szo – 10:06 )

Az egész koncepcióval van baj. Legtöbben a szövegszerkesztőt használják, így azzal foglalkozom.
Nagyon sok helyen a titkárnők az Enter ismételt használatával érik el a címsor és az első bekezdés közötti távolság megnövelését. A dokumentum végén az aláírás jobb szélre helyezését a Space ütögetésével biztosítják. Teljesen mindegy hogy az MS Office x-nek több stílusa van mint az OOo-nak. Egyikben sem használják a beépített stílusokat.
Valamit magukra adó cégek elvárják, hogy a céges dokumentumok ugyanolyan kinézetüek legyenek. Ezért elkészítik minden dokumentum típushoz a megfelelő sablont, és azt kell használni a dolgozóknak. Teljesen mindegy hogy az MS Office x-nek több stílusa van mint az OOo-nak. Egyikben sem használják a beépített stílusokat.
A két szélsőség között lévő réteg az akiknél van jelentősége ezeknek a funkcióknak. Csak az a kérdés, hogy milyen széles ez a réteg.
Teljesen szubjektív vélemény: Az MS termékek közül az Office 2000-el kerültem kapcsolatba, így az utódait nem ismerem. Saját véleményem az, hogy az alapértelmezett stílusok nagyon igénytelenek voltak (pl. címsorok, tartalomjegyzék). Az OOo alapértelmezett stílusát kicsit jobbnak találtam, de mindkettőnél saját stílusokat készítettem.

-----
Nem vagyok gondolatolvasó, így nem tudom mit akartál írni. Ha nem szeretnéd, hogy félreértsenek, akkor fogalmazz pontosan.

+1

Még annyit tennék hozzá, hogy a Wordben a mai napig nincs lehetőség rendes oldal stílus, keret stílus, lista stílus definiálására. Ezek nélkül meg nem igazán lehet strukturált dokumentumokat csinálni. E tekintetben tkp. megrekedt a szoftver a Word 2.0 szintjén.

[off]
Látom, itt sokan bekajálták a felhasználói élmény szlogent. Mi a bű-bánatot jelent ez a kifejezés? Bölcsészként az életem jelentős hányadát szövegszerkesztő társaságában töltöm (N.B.: nem MS Office és nem OO.org), de csak ilyenekre tudok gondolni: csinál nekem valaki egy teát, amíg én dolgozom; masszírozzák a vállamat, amíg én dolgozom stb. Ja, és kismillió kollégám, tanítványom a világ minden tájáról jár ugyanebben a cipőben, de még senki sem emlegette, hogy neki ilyen élménye lett volna bármelyik szoftverrel is.
[/off]

[off]
MS Office-t használó kollégák még mindig keresik a megoldást arra a problémára, amit a fejlécek szét- és összekapcsolása okoz számukra. Tipp?
MS Office-t és OO.org-ot használó kollégák keresik a megoldást arra, hogy miként lehet szenvedés mentesen valódi kiskapitálisokat, valódi indexbe emelt számokat ezekkel a szoftverekkel használni. Tipp?

(A "Ne légy középszerű, maradj el az átlagtól!" nem elfogadott válasz.)
[/off]

kl

Valódi kiskapitálisok: Linux Libertine betűkészlet letöltése a kiskapitális készlettel (otf formátum az OpenOffice.org 3.2-vel). (Célszerűbb a Sourceforge-ról, mert a régi ubuntus változatban az egalizálás nem teljeskörű.)

Valódi indexek: az unicode-os indexkarakterek (valódi betűfokozatok) 0-9 karakterek helyére történő átmásolásával létrehozni a kiskapitáliséhoz hasonló készletet, majd ezt a lábjegyzet-indexek karakterstílus betűtípusaként beállítani (meg persze a felső indexet kikapcsolni). A Linux Libertine-hez itt egy ilyen készlet:

http://numbertext.org/linux/LinLibertineI.ttf

Ugráló számokhoz ugyanilyen: http://numbertext.org/linux/LinLibertineN.ttf

Lesz részletes leírás is ezekhez hamarosan, remélem.

( ppenta | 2010. 02. 20., szo – 10:27 )

Szerintem abszolút lehetséges, tehát nem kamu, hogy a MS terméke jobb, DE ahogy én tapasztalom az emberek 99%-ának teljesen elegendő az OOficce tudása is. Aki meg már annyira hardcore felhasználó, annak meg már tényleg megéri komolyabb program után néznie, ami lehet hogy már nem is MS termék kell hogy legyen.

( tomsolo | 2010. 02. 20., szo – 10:54 )

éne Excell és Calc helyett Gnumericet használok...
No rainbow, no sugar

Hétköznapi feladatokra, de még akár irodai munkára is alkalmas az OOO.
Nekem még nem akadtak kompatibilitási gondjaim, a bekezdésekről, meg a formázáésról annyit,
hogy aki egy több száz oldalas taltalomjegyzékkel ellátott valamit akar elküldeni sok embernek, és
szeretné, ha mindenhol egyforma lenne, az szerintem exportálja PDF-be, és akkor mindenhol egyforma.
Mivel az ilyen anyagokat nem nagyon szokták tovább szerkeszteni.
De egyébként meg sokan nem tudnak csinálni egy normális táblázatot, bármilyen office is legyen az.

http://taklertamas.blogspot.com http://taklertamas.deviantart.com/

Dell Studio 15 + az épp aktuális disztró amit használok... :-D

( trey | 2010. 02. 20., szo – 11:17 )

Amikor ilyen összehasonlítások készülnek a konkurencia részéről, az jó jel. Azt jelenti, hogy jó úton halad az OOo. Azért készülnek az ilyen összehasonlítások, mert riválisnak tekintik bizonyos szempontból. Tartanak tőle.

--
trey @ gépház

"Azt jelenti, hogy jó úton halad az OOo"

Csak nagyon, nagyon (igazán nagyon) lassan halad azon az úton.

Ez a videó inkább annak a jele, hogy nem szeretnék, hogy az emberek azt gondolják az OpenOffice teljes értékű alternatívája a Microsoft Office-nak (szájról szájra ez az információ terjed, mégha nem is igaz).

Feltehetően azért terjed szájról szájra ez az információ, mert sok helyen teljes értékű alternatívája az OOo az MS Office-nak. Hogy lassan halad-e vagy sem, az megint csak nézőpont kérdése, mert nekem hosszú évek óta bőven megfelel az OOo, sőt még sok is. Tehát nekem már régen célba ért, mint az MS Office alternatívája. Innentől kezdve nem érdekel, hogy mikor éri utol azokat a MS Office funkciókat, amelyeket sosem fogok használni. És vagyunk ezzel így még páran.

--
trey @ gépház

Mindig elgondolkodom, amikor ilyeeneket hallok, olvasok.
Bizonyára én csinálok valamit rosszul, hogy nem érzem azt a qrva nagy előnyt, hogy mostmár stripbar-ral szivathatja magát az ember.

Lehetséges, hogy nem is doksitat szerkesztek ... :(

Érdekes módon, nekem a doksi szerkesztő szoftver értékmérője az, hogy azt és úgy tudom megcsinálni vele (következetesen), amit és ahogy szeretnék. Nem okoskodik helyettem, feleslegesen nem tolja tele a pofán szebbnél szebb okosságokkal.
Tudjon rendesen stílusokat kezelni, outline numberinget, mindenféle keresztreferenciát, táblázatokat stb.

Tojok rá, hogy milyen űber user experince egy MS Office. Aki dolgozni akar a doksi szerkesztővel, az nem bohóckodik sokat az egérrel. Minden cucc billentyűkulcson van és dologozik, nem pedig a user experience oldalon onanizál. Ergo minden ilyen "nekem két csingilingivel több van és gyorsabban találom meg" jellegű megmérettetéseg igencsak ovis dedós odamondogatások.

Amikor használtam az MS Office-t (igen hosszú ideig), alapvető problémáim voltak vele, amik nepi szinten keserítették meg az életem.
Az OOo-val mindez nincs így. Totál nem fanboyság ez, hanem tapasztalat.

Őszintén szólva nem nagyon örülnék, ha az OOo elkezdené másolni az MS Office-t. Egyenes út az elqrvulás fele.

Ja ... és az OOo igencsak teljes értékű alternatívája az MS Office-nak. Ha nem az lenne, nem született volna a topic alapjául hivatkozott videomarketinggányolás sem.
---------------------------------------------------
Talisker Single Malt Scotch Whisky aged 10 years :)

Igen, masreszt az is jo, hogy igy ok is tesztelik es az eredmenyeket megosztjak a kozosseggel:)

Elvileg a fizetos program mindig jobb, mint az ingyenes, mert ha rosszabb lenne, akkor a lemaradt reszeket at tudjak venni az ingyenesbol, mig visszafele ez nem igaz. Ezert orulok az oss-nek, mert az olyan folyamatosan fejlodo alapot ad, aminel mar minden jobb lesz. Persze ez csak egy elvi modell, ahonnan a valosag elterhet, de altalaban igaz lehet.

( RasTasi v | 2010. 02. 20., szo – 12:44 )

Ha fizetnél az OSX-es Office-ért, akkor miért nem jó az iWork?
Sok programot sajnálnék, ha el kellene pártolnom az OSX-ről, de az iWork hiánya egyenesen fájdalmas lenne...jó kis stuff
--
Syrakuza Team
http://www.syrakuza.hu

Azért iWork eléggé funkciószegény....
Próbáltuk, a Pages elég jól használható, a Numbersből hiányzik sok olyan funkció, amit használnánk.
Egyébként nagyon jó stuff, és élvezet dolgozni vele, de sajnos nem elég a tudása. :(

( scottscott v | 2010. 02. 20., szo – 12:49 )

nem neztem meg a preziket meg, de elso korben azert elmondom, hogy en pl. munkak vezetesre, nyomonkovetesre a google docst hasznalom, es eddig nagyon meg vagyok elegedve ele.

ha egy egyszeru levelet kell irnom, azt is inkabb google docban tesztem, letoltom pdfbe, ellenorzom es mar nyomtatom is.

masszivabb munkara persze nem biztos h jo valasztas.

____________________
http://asva.info | Vicces képek | LinkTömörítő | Android hírek, tippek

( honorshark | 2010. 02. 20., szo – 12:56 )

Amugy meg jo irodai szoftver a SoftMaker Office is IMHO. (~20k HUF 3 gepre. Azert szerintem ez _eleg_ meltanyos ar. S nem szenved az MS office / OOo gyerekbetegsegeitol. (Par tapasztalt/poweruser probalja ki ha ideje tartja/engedi, meglatja.))

Októberben lesz 20 éves (a Windows-on). De ekkor még nem egységes termék volt, hanem az addig különálló termékeket (Word, Excel, Powerpoint) csomagolták egybe. A Macintosh verzió most lesz 21 éves.

-----
Nem vagyok gondolatolvasó, így nem tudom mit akartál írni. Ha nem szeretnéd, hogy félreértsenek, akkor fogalmazz pontosan.

(wikit szerint 1989. van inital-ként, az hogy mac és nem win az mint office nem számít, de egyébként sincs értelme erről beszélni mert mondjuk a kiadás előtti 9 hónapos itt sokkal nagyobb idő és nem a tervezésre, öttletelésre gondolok, hanem részenként pl excel jóval ezelőtt is létezett.. a lényegre reagáltam, azaz a "gyerekbetegségre")

ps: amikor írtam csak az első mondatod láttam :)

( uid_6201 v | 2010. 02. 20., szo – 13:39 )

Végignéztem a táblázatkezelős részt. Tegye fel a kezét, akinek az itt bemutatott funkcióra égető szüksége volt az elmúlt 2 évben - és anyázott, mert az OO-ban nem volt.

hát a videóbeli _okos_ fickónak nem, de a titkárnőnek, akinek nem sok van, főleg ideje a "percenként összedobandó senkit nem érdeklő de színesszagosnak kell lennie, lényegében kész doksik jók csak a számokat kell kicserélni" doksiknak, nekik tényleg hasznos :)

A gyors szines szagos formazas rohadtjol jon amikor valami pofas tablazatot kell produkalni az ugyfelnek. 2db kattintas vagy 10 perc szoszmotoles a szabad programmal.

Igazabol azert van hanyingerem az itt nyaladzo emberekbol, mert mondanivalojat fanboysagra/erkolcsi meggyozodesekre alapozza. Amig az OOo jobb volt, mint az Office XP/2000 addig volt nemi elonye, en is hasznaltam kb 4 evig. Office felsooktatasban ingyenes, szoval nem erdekelt, hogy mennyibe kerul, de ahogy a videok is mutatjak, fenyevekkel megeloztek az OOo-t. Mar a 2007el is, es most jon a 2010. De ha nem tudjak a GNU hivok elfogadni, hogy valtozat az ember preferenciaja, arra nem tudok mit mondani.

Ide lehetne keverni az OS war-t is. Azt is nehez egyeseknek felfogni, hogy nem 1db OS van, amit szeretni kell. Alapvetoen kell egy desktop os ami zero konfiguralast es fejtorest igenyel a legextremebb igenyekben is. (Win7, OSX) Aztan vannak a gepek amiken remote dolgozol, tesztelsz, attol fuggoen mi a munkad. (Linux, BSD)

Milyen szar mar hogy egyesek folyton idegelik magukat, paranoiasak es ellenseget keresnek masokban csak azert, hogy bebizonyitsak, hogy _csak_ az egy jo amirol o beszel. Fel kene noni es megtanulni hasznalni mindet arra amire valo, nem azzal vaganykodni hogy x elvesztegetett munkaora alatt mit tud egy alkalmatlan rendszerbol kihozni. Legyen az OS vagy szovegszerkeszto.

--
http://bsdbased.com

Alapvetoen kell egy desktop os ami zero konfiguralast es fejtorest igenyel a legextremebb igenyekben is. (Win7, OSX)

Ja... ha olyan hardvered van amit rendesen eszik a Windows. Aztán csodálkozol, amikor a gyári driverekkel dobálja a kékhalált meg effélék. A "warez Pistikének" felmászik a Windows a Next-Next-Next kattintgatásra az nem egyenlő azzal, hogy minden gépen korrektül telepíthető. Ha meg csak bizonyos gépeken megy, akkor meg szimplán nem igaz amit írtál.:-)

Ez az OSX-re is elmondhato, az is csak bizonyos hardveren fut el. A Win elvileg general purpose, de az ujat eddig csak Asus, Dell, HP notebookokon lattam mukodni. (Biztos letezik olyan hw amire nemmegy fel, de ez barmelyik OSre elmondhato)
De ne telepitesrol hanem hasznalatrol beszeljunk. Ha a notebookom linuxot futtatva eleteben eloszor belerakom a dokkoloba, ahol van egy hangkartya, usb multifunkcios nyomtato akkor linux legjobb esetben nem fagy csontra, windoz meg letolti felrakja a drivereket, atvalt a hangkartyara es mar nyomhatom is a scan to pdf gombot a nyomtaton. Ennek eredmenyekent nem aztmondom az ugyfelnek, hogy majd 3 ora mulva atkuldom a papirt ha sikerul megcsinalni. Persze tudom, azota mar van HP Linux driver mindenre, de amikor kellett meg nem volt, vagy valami pont nem ment.

--
http://bsdbased.com

ja, felrakod a pistát egy notebookra, beledugsz egy hp scannert, lerántja a twain drivert, felrakja automatikusan. És itt szétteszi a kezét. Majd következik több órás gugliturkálás, amíg kiderül, hogy a hp imagezone-t (vagy mi volt a neve xp-n a scannelő programnak) már nem támogatja a pista, tehát elvesztegetsz egy halom időt, mire ez kiderül, majd kénytelen vagy a pista saját ótvaros képkezelő programjával scannelni és pdf-be konvertálni, amit korábban a hp-s cucc automatikusan megcsinált.

nesze neked vista.

A twain-ben az a jó, hogy egy rakás szoftver támogatja. Én biztos, hogy nem a hp szutykát használnám, ha scannelésről van szó. Pl. canon scannerhez is csak a drivert szoktam felpakolni, pedig jár hozzá egy rakás szoftver. De minek, ha ott a gimp, azzal meg szépen lehet scannelni, és utána úgy módosítom a képet ahogy nekem tetszik.

Remélem azért érzed a kettő közötti különbséget?

Ha átültetnénk nyomtatókra a te módszered, akkor te úgy nyomtatnál, hogy tetszőleges programból elmentenéd, amit ki akarsz nyomtatni, majd megnyitnád egy speciális programmal amit a nyomtatóhoz adtak, ami meg tud nyitni tetszőleges filet, és ezzel nyomtatnád ki.

"A gyors szines szagos formazas rohadtjol jon amikor valami pofas tablazatot kell produkalni az ugyfelnek. 2db kattintas vagy 10 perc szoszmotoles a szabad programmal."

Aztán ha az ügyfélnek nem tetszett a dizájn, és megmondja, hogy pontosan milyet akar, akkor fél óra, mire meg tudom neki csinálni MS Office-ban... :)

"Alapvetoen kell egy desktop os ami zero konfiguralast es fejtorest igenyel a legextremebb igenyekben is. (Win7, OSX)"

Ez érdekes. Desktop-ra most Ubuntu-t használok, ott még kevesebbet kattingatok OS telepítésnél, program telepítésnél, mint Win alatt.

( sh4d0w808 | 2010. 02. 20., szo – 17:23 )

Hö... a szerver órája 1 órát siet... vagy másik időzónában van...

Nálam most van 17:23.

-------------------------
Trust is a weakness...

( buran | 2010. 02. 22., h – 09:38 )

Tényleg jók ezek a prezentációk! Megnyugtató látni, hogy

1) A Microsoft fél az Openoffice.org-tól
2) Mindent meg tudok csinálni az Oo.o-ban is, csak legfeljebb kicsit körülményesebb.

Ezek szerint a OO.o jó irányba halad.
---
;-(

( mchalls | 2010. 02. 26., p – 08:40 )

Igy vegignezve az "eloadasokat" ugy latom nincs miert felteni az MS-t, meg mindig fenyevekkel elorebb jarnak innovacioban. Ha donteni kene, nem lenne kerdes melyik legyen ;-)

( Husi | 2010. 03. 02., k – 16:25 )

Hát nemtudom.

Megnéztem, a meggyőzés ereje ott van a marketingben. Olyan funkciókat mutattak be a mit még sosem használtam m$ office-ban kivéve a sum. Engem különösen idegesít amikor az excel ki akarja találni, hogy én mit akarok.

A powerpoint és az impress összehasonlitásban szerintem nem 3.2-es ooo-t használnak mert nekem formázással tábla struktúrában rakta be.

---------------------------------------------------------------------
„Az Univerzum már elég nagy és öreg ahhoz, hogy egy fél óráig vigyázzon magára.”

( Nyizsa v | 2010. 03. 02., k – 20:53 )

Na megnéztem én is. A Word "sokkal feljettebb" keres-cserél funkciója tud reguláris kifejezéseket kezelni?

--
Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.uni.cc