Publikusan elérhetővé tette az NVIDIA a linuxos OpenCL eszközmeghajtó-programjait

Címkék

Idén májusban Andrew Humber, az NVIDIA Tesla és CUDA termékeiért felelős igazgatója arról beszélt, hogy cége elküldte az OpenCL felügyeletét végző Khronos Group-hoz az OpenCL 1.0-t támogató driver-eket megfelelőségi bevizsgálásra. Akkor még csak egy maréknyi, az NVIDIA CPU Computing programjába regisztrált fejlesztő férhetett hozzá a driver-ekhez. Most azonban - a windowsos OpenCL driver megjelenésével egy időben - a vállalat elérhetővé tette a linuxos OpenCL eszközmeghajtó-programjait is. A részletek itt. A letöltési oldal itt.

Hozzászólások

Cool! Nagy piros pont az Nvidiának ismét. Örülök, hogy a Linuxos driver a Windowsossal egyszerre jött ki. Persze pont az OpenCL alkalmazási területei közt van sok olyan, ahol Linuxot használnak, így érthető.

Egyrészt mint mondtam az nVidia OpenCL drivere Cuda-ra épül, ezért nem nagy cucc megírni mindkettőre.
Másrészt a Cuda új verziói is egyszerre jelentek meg a két (három) OS-re.
Harmadrészt az OpenCL (is) a HPC szegmenst (is) célozza, ott meg a Linux elég elterjedt.
Negyedrészt a szűk körben publikus béta OpenCL driverek is együtt jelentek meg.

Maradjunk annyiban, hogy több volt ez mint megérzés... :)

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

Helyes! Csak így tovább! Egyre jobban szeretem az NVidiát.
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

Ha jól látom - belerondítva itten a nagy örömködésbe -, ettől még az egész hóbelevanc maradt closed-source, tehát csak annyi a hír, hogy a windowsos verzióval egy időben jöttek ki vele.

Ja ha valaki megmagyarázná nekem mi értelme van a zárt kódú driver-eknek. Nem gondolják, hogy az ATI mérnökei nem ismerik kívülről-belülről az összes terméküket? És vica versa. Semmi értelmét nem látom a nagy-nagy titkolózásnak. Meg van a szép ipari kémkedés. Persze így minimálisan többet kell költenie az ATI-nak, hogy megismerje az Nvidia dolgait, mintha nyílt lenne. És természetesen vica versa.
De akkor is nevetséges.

Nem nevetséges, az ő dolguk, hogy szerintük hogy a legjobb nekik. Ha ők a driverüket üzleti titoknak tartják, tegyék, főleg addig, ameddig az ő cuccaik mennek messze a legjobban Linuxon (a néhány kártyával állítólag működik ati, és a compizra pont elég intel driverek szintje az kb egy vicc).

Valoszinu, hogy itt inkabb arrol van szo, hogy olyan megoldasokat hasznalnak a driveren belul, amit valamely cegtol licenszelnek penzert, es a licenszszerzodes nem teszi lehetove, hogy a forrast nyiltta tegyek.
--


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Nem. Azert nem, mert ha csak siman kiadnak a kodot, akkor jogsertest kovetnenek el, amit az alapkodok szellemi tulajdonosai nyilvan nem neznenek jo szemmel - vagyis a kod azon nyomban el is tunne a nyilvanossag elol. Ha licenszelik, akkor viszont a kodert fizetni kellene - akkor viszont mar nem a nyilt forras kategoriajaba esik. Ha ujrairjak, az egyreszt ido, masreszt meg penz - amit az nVidia/ATi nem fog megfinanszirozni.

Ezek utan szeretnem megerteni, mi a valodi velemenyed, mar ha tudsz nem csak tomondatokban velemenyt nyilvanitani.
--


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

A disznosagok kideritesehez nincs szukseg forrasra. Sokkal valoszinubb, h nehany vedett elkepzeles is be van epitve (mint pl. Macrovision es a tobbi szutyok). Persze ez is megolheto src nelkul is (lasd anno valaki megcsinalta ezt az MGA G400 linuxos driverevel).

Valamint drivert/technologiat is nehezebb/koltsegesebb egy binaris blobbol kibanyaszni, mint ha ott lenne a forras. Ismered a mondast: "Binary is a source. Source is a documentation." Vagymi. :)

---
pontscho / fresh!mindworkz

Mi ertelme van a nyilt forrasu drivernek? Az nVidia szempontjabol gyakorlatilag semmi, ellenben a nyitas ellen jonehany erv szol.

Sok ember hajlando egyenlosegjelet tenni az opensource es egy csomo fogalom koze (jo minoseg, jo teljesitmeny, hasznalhatosag, sikeresseg, menoseg, jofejseg etc). Ez szerintem nagy tevedesek forrasa. Hogy mennyire nem tesz menove az opensource fejlesztesi model, arra talan Ulrich Drepper-t tudnam felhozni peldakent.

Az opensource fejlesztesi modellnek bizonyara van egy csomo elonye, de vannak hatranyai is (a koordinalatlansag es a fejlesztesi eroforrasok elaprozodottsaga talan a legfontosabb). Ezt egy ceg vagy felvallalja vagy nem. Bizonyara azert teszi, mert merlegeli a varhato eredmenyeket es dont, hogy mi illik az uzleti elkepzeleseibe. Akarhogy is dont, nem lesz gonosz...

Szerintem egyaltalan nem gond, hogy az nVidia driver zart forrasu. Eleg szepen koveti a technologiai valtozasokat es a teljesitmenye is rendben van es meg a minosege is okes. Az, hogy nehany szabad szoftver maniakus nem tud egyuttelni a blobokkal, legyen az o problemajuk. Nincs ertelme felsorakoztatni outsidereket is ilyen keresztes haborus ugyletek moge, amiknek a definialt celja a tobbseg szamara irrelevans.

Azert ha feltennenk itt a kerdest, hogy ki hanyszor olvasta at rendesen mondjuk a Postgres forrasait, asszem eleg jol megmutatna, hogy mit csinal a tobbseg a forrassal. Ha pl. lenne nVidia driver forrasom en szemely szerint tolnek neki egy make-et aztan az eredmenyt meg modprobe-olnam. Eszembe nem jutna megnyitni, meg akkor sem, ha tortenetesen lenne benne valami hiba.

Zárt modellben fejlesztett szoftvert is ki lehet adni nyílt forrásúként.

Hogy mi a zárt forrás hátránya? Az nVidia és az ATI meghajtóval is előfordult, hogy bugos volt, és emiatt hónapokig fagyott tőle a KDE compositing ablakkezelője. Hónapokat kellett várni a cégtől a javításra. Ha nyílt lett volna, szinte biztos, hogy előbb kijavítják az X vagy a KWin fejlesztők.

Ettol fuggetlenul kijottek (koszonhetoen az nVidia sokat szidott fejlesztesi modelljenek), es gondolom ez meg mukodik is ellentetben sok agyon oromkodott nyiltforrasu tarsaval ellentetben. :)

Ha jol sejtem az unified driver modell-nek koszonhetoen pont annyi volt leforditani linuxra a cuccot mint windowsra. Azt sem tartom lehetetlennek, hogy meg a tesztelesi metodika is ugyanaz.

---
pontscho / fresh!mindworkz

En sem igazan vernem a tamtamot, ha mukodik a dolog. Csak a tudat, hogy van publikus forraskod, engem nem tesz boldogabba.

Szerintem egy nagycsomo nem-nVidia kartya tulajdonosa odaadta volna a fel karjat egy closed source driverert a sajat cuccahoz, ami minosegben/kepessegben felert volna az nVidia driverevel.

Majd ha drasztikusan lecsökken a piaci részesedésük, akkor nagy mellénnyel közzé fogják tenni a forráskódokat, hogy "éljen az opensource társadalom!", meg ilyenek. Kb. a Via is így csinálta.

Az nVidiának lecsökken a részesedése azért, mert nem ad ki nyílt drivert?! LOL! Ugye csak viccelsz?! :D

Gyakorlatilag az egyetlen gyártó, aki normálisan támogatja a Linuxot, még ha csak zárt drivereken keresztül is. Addig jó nekünk, amíg ez így van.

Sajnos látszik, hogy az nVidia kezd elfordulni a high-end desktop kártyáktól és az embedded piac felé kacsingat inkább. Illetve ezt pont pár napja ki is jelentették. Nem érdekli őket, hogy a desktop szegmensben ők-e az elsők (GeForce vs ATI).

Nem tudja veletlenul valaki, hogy az OpenCL spec tartalmaz-e double lebegopontos tamogatast. Par honapja, amikor neztem akkor nem volt erre nezve egyertelmu utalas.

Opcionális kategória. (OpenCL specifikáció 223. old)
CPU nyilván támogatja, tudtommal újabb nVidia és AMD kártyák is támogatják (persze töredék teljesítménnyel).

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

nVidia szerint a támogatott kiterjesztések:
"cl_khr_byte_addressable_store
cl_khr_global_int32_base_atomics
cl_khr_global_int32_extended_atomics
cl_khr_local_int32_base_atomics
cl_khr_local_int32_extended_atomics"

Nem látom a double-t. Cuda újabb kártyákon már tudja, tehát csak idő kérdése...

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

A szabványban benne van, megnyugodhatsz.

Amennyire tudom nVidia-nál a 2xx kártyáktól van támogatás (CUDA alatt), tehát technikai akadálya nincs az OpenCL-es támogatásnak.

Sajnos az nVidia még nem tudja mit akar. Egyrészről a CUDA-t erőlteti rá az emberekre, másrészről persze nem hagyhatja támogatás nélkül az OpenCL-t sem. Emiatt a kettősség miatt az ilyen plusz dolgokat, mint a dupla pontosság, lehet, hogy csak késve implementál...
(De az is lehet, hogy csak lemaradt a listáról. Nincs olyan kártyám amivel ellenőrizni tudnám... )

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o