OpenOffice.org Calc könyv készült az FSF.hu Alapítvány támogatásával

Címkék

Örömmel jelentjük be, hogy majdnem teljesen elkészült a Pallay Ferenc által írt „Az OpenOffice.org Calc használata – Táblázatkezelés az alapoktól” című könyv. A mű CC licenc alatt terjeszthető, természetesen ingyenes. A könyv mintegy 120 oldalas, tankönyv jellegű, teljes mértékben lefedi mind az érettségi, mind az ECDL táblázatkezelő moduljának a témaköreit. A tanulást több, mint 150 szemléletes kép könnyíti meg, illetve 35 gyakorló feladat segít az ismeretek elmélyítésében.

A könyv létrejöttét az FSF.hu Alapítvány segítette.

Jelenleg az 1.0-s verzió elérhető, ehhez várjuk minden érdeklődő szíves hozzászólását, esetleges hibajelzését, hogy ezeket felhasználva várhatóan néhány hét múlva kiadhassuk a következő, javított verziót. Az már terveink szerint „valódi” könyv formátumú lesz, és a jövőben valószínűleg nyomtatásban is meg fog jelenni.

A könyv pdf formátumban letölthető innen.

Köszönet a szerzőnek és a lektoroknak a munkájukért!

Hozzászólások

Azta. Épp a napokban gondolkoztam azon, hogy kissé kikoptak már táblázatkezelő ismereteim. Jó lenne valami jó leírás OOo alapokon. Erre tessék.
Köszönjük. :))

De kérdem akkor a hiperaktív szerzőt, hogy mi várható még a közeljövőben? :)

>>: sys-admin.hu :<<

Off
köszönöm szépen de 2006 óta nem voltam az Anyaországban.
Lassan sikerül megjavítani, amit lehet. Főleg trafók égtek el. A tápokban és a szünetmentesekben a varisztorok és a biztosítékok tették a dolgukat. Persze nem könnyű az elszenesedett nyomokat eltüntetni. Mindenesetre átalakítom a ház áramellátását, már vettem túlfeszültségvédő reléket.
A legkellemetlenebb egy TFT monitorból csepegő elektrolit volt. Nem volt könnyű kicserélni a kondit.
On

Azta... Igaz, hogy iszonyat lassú, de legalább tudni fogjuk, hogy kellene használni, ha működne...

Köszönjük szépen. Értékeljük a munkát, a ráfordított időt.
Lassan alakul az aktuális (az utolsó verzióhoz közeli) magyar dokumentációk sora.
Ez előtt a Bevezetés a Base 3.0 használatába címűt kaptuk meg.
Sajnos a többi dokumentum általános OOo ismertető, OOo Writer doksi elég régi, a korábbi verziókat mutatja be.
--
не закурить! (Ne gyújts rá!) не куриться! (Ne dohányozz! Ne füstölögj!)

Nem is magamra gondoltam. De biztosan vannak tapasztalataid, vagy visszajelzéseid az OOo elfogadtatásáról munkahelyi környezetben. Iszonyatos, mekkora az ellenállás, ellenérzés.
Ezen talán enyhítene a naprakész nyomtatható doksi.
Azt is tudom, hogy nagy munka egy ilyet jó minőségben megcsinálni és nem olyan lelkesítő aktualizálni.
--
не закурить! (Ne gyújts rá!) не куриться! (Ne dohányozz! Ne füstölögj!)

Elolvastam (majdnem teljesen) ezt az openride-os cuccot. Elsőre nekem úgy tűnik:
- elég nagy fába vágták a fejszéjüket (nagy terjedelmű könyvek, ehhez nagy terjedelmű ismeretre van szükség)
- hasonlít az FSF-es célokhoz (OOo tankönyv), de túl is lép rajtuk
- kölcsönösen segíthetnek egymásnak (nagy hiba lenne ezt kihagyni)
- jó látni ilyen kezdeményezéseket for-profit cégektől (kezd jó pontokat gyűjteni a Novell)
- már a kezdeti stádiumában is összeszedettnek látszik (van víziója)
______________________

Karay, a disznó...

Sokkal több ember csinálja, sokkal-sokkal több pénzből. A projektterv nagyon tudományos, szívből kívánom, hogy sikeres legyen a projekt. Ha tényleg kész lesznek, akkor nem lesz értelme az FSF.hu-nak ilyen tematikával több könyvet írni/íratni. Természetes, hogy az anyag terjesztéséért és népszerűsítéséért mindent megteszek majd, linkelem a magyar OpenOffice.org honlapokra stb.

Igényes munka, gratulálok. Jó helyre ment az az 1% adózáskor.

LaTeX-el szebb lett volna a doksi! ;))) [elszalad]

Szerintem meg OpenOffice-szal is lehet ugyanolyan szép könyvet készíteni, ha félretesszük a sznobságot. (Meg persze nincsenek a könyvben bonyolult matekos függvények, mert abban tényleg verhetetlen a latex)

A végleges verzióban:

- kéne egy másik betűtípus, mert a TNR ciki. Lehet bármelyik az Adobe Opentype készletből (minion, myriad,...) vagy fricskaként az Office 2007 betűi (cambria, candara, ...)
- be kell kapcsolni az auto-elválasztást, hogy egyenletes legyen a szedéstükör
- át kell állítani az elválaszthatatlan szavak nyelvét, hogy azokat nehogy elválassza
- és egyebek (címsorok előtt nagyobb hely, elválasztó vonalak, margók, üres oldal a fejezetek között, rendes címlap.)

Mindezekhez csak szépérzék kell, OpenOfficeban is tökéletesen megoldhatóak. Ráadásul a szakkönyvekhez külön szerencsés választás az OO a jól eltalált stíluskezelése miatt.

Normális tördelőszoftver esetén nem csak az elválasztás, illetve a szóközök mérete "dolgozik", hanem a kerninggel (alávágás) is lehet trükközni, ugyanígy (bár az jobban látszik) a betűk szélességével is. Képzeld úgy el a sort, hogy többféle rugalmasságú és szélességű elemből (karakterek, köztük lévő hézagok, szóközök) áll össze, és a tördelőszoftver megpróbálja optimálisan kitölteni a sort: veszi a sor tényleges hosszához képest feszültségmentes állapotban legközelebb álló sorozatát ezeknek az elemeknek (előre definiált, hogy hol lehet a sor határa (szóköz vagy szótaghatár), majd a sor tényleges hosszára nyújtja/nyomja össze. (Pontosabban ha a sor végére bizonyos karakterek kerülnek, pl. kötőjel, akkor picivel hosszabbra!)

Hát nem tudom, én nagyon utálnám ha a betűk szélességét bármi megváltoztatná, de még azt is ha a kerninget elcseszné, izé, szóval ha azzal játszana.... szóközökkel lehet játszani, de csak kicsit.

Inkább legyen az egész balra zárt, elválasztással elég jól néz ki úgy SZVSZ.

Te még sosem láttál könyvet, vagy más, nyomdai úton előállított, hosszabb szöveget tartalmazó, épkézláb tördelőprogrammal készült dolgot? Ezekben ugyanis benne figyelnek ezek a dolgok, és csak azt veszed észre, hogy szép a szemnek. Elég egy oldalra rápillantani, és orrrdít róla, hogy azt szövegszerkesztővel (Word, OOo, akármi ficfac), vagy valami tördelésre kitalált cuccal alakították-e ki... Az előbbiek nagyjából elválasztással, szóközökkel játszadoznak, az utóbbiak meg azért "picivel" több okosságot visznek bele a dologba. Nem elcseszik a kerninget, vagy a betűk valós szélességét, hanem a rájuk érvényes paraméterek szerint (mennyire nyomható össze/húzható szét, milyen erő kell az összenyomáshoz/széthúzáshoz) változtatják őket -- ha kell. (A szóköz rugalmassága ráadásul a hosszától is függ...)

Te még sosem láttál könyvet, vagy más, nyomdai úton előállított, hosszabb szöveget tartalmazó, épkézláb tördelőprogrammal készült dolgot?

De igen, de ha szemmel látszik, hogy más a kerning, vagy a betűk szét vannak húzva az már régen rossz. SZVSZ.

Ezekben ugyanis benne figyelnek ezek a dolgok,

Ezt eddig nem tudtam.

és csak azt veszed észre, hogy szép a szemnek.

A könyveket nem a falra akasztjuk ki, nem kell, hogy szép legyen a szemnek. Az kell, hogy könnyű legyen olvasni.

SZVSZ a betűtorzítás nem okosság, hanem olyasmi amit jó izlésű ember nem csinál, de jó tudni, hogy ilyen is van, én jól elvagyok a LaTeX-hel, az ilyeneket szerencsére nem csinál. Sőt, én azt szeretem ha balra zárt, és akkor még a szóközöket sem nyújtogatja, nekem könnyebb olvasni.

Nem látszik szemmel, annyira nem rugalmas az alávágás, illetve a betűk szélessége. A szemnek "szép" szedéstükör annyi mint könnyen olvasható, nem fárasztó.
Aki gyorsan olvas, annak baromira zavaró, ha a sor hossza folyamatosan változik -- gyakorlatilag minden sor végén "döccen" egyet, mert vagy oda "várta" a sor végét, vagy nem. A szóközök széthúzogatása, legalábbis amit elválasztás nélkül csinálnak a szövegszerkesztő programok az maga a borzadály: néhol ha a bekezdés tetején "leejtenék" egy betűt, az aljáig meg sem állna: egyszerűen azért, mert a szavak közötti hézagok részben egymás alá kerülve széles, girbegurba üres sávokat alkotnak (Elválasztás nélkül szerintem túlontúl rugalmasak a szóközök sorkizárt módban, pláne nagyobb (11-12pt) méretű font, és normál A4-es laptükör esetén). Halálom az ilyen szöveg, általában céges, "elválasztás ki" módban elkövetett doksik ezek -- amiket többször el kéne olvasni, azokat sokszor inkább áttördelem, vagy a betűméretet lehútom 10-10,5-re.
Sajna a szövegszerkesztők nem visítanak, ha rondaság kerekedik ki valahol, hanem "lenyelik", ez is egy sajátosságuk...

Csak az OOo szerintem egy csomo mindent nem tud a tipografiarol, ami egy _konyvnel_ elonyos lehet.
En foleg az auto-elvalasztas miatt aggodok, ha az be van kapcsolva, erdemes sokszorosan atnezni a szoveget, ugyanis inline nincs lehetoseg a nem magyar szavak elvalasztasanak megadasara, es nagyon csunya dolgok tudnak szuletni az ilyenekbol. Ha az elvalasztas letiltasara csak a nyelv atallitasa van opciokent, az elegge nem jo dolog.

A LaTeX-ben az a jo, hogy nem kell szeperzek se hozza, mert automatikusan koveti a szakertok altal kialakitott tipografiai szabalyokat, es a kesobbiekben nem lesz gond a nyomtatott forma "gyartasa" soran, ellentetben az ilyen, nem kifejezetten konyvkeszitesre kitalalt programokkal, amiknek egyszeruen nincs olyan beallitasuk, ami "szabvanyos" konyvet adna ki.
--


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Hát nem tudom, nekem mindig jól működött az auto-elválasztás, és van lehetőség elválasztási helyek kézi megadására is. A nyelv megadása pedig az új verzióban egy kattintás a státuszsoron. Vagy lehet karakterstílust is alkalmazni, például a =SUM(A1:A15) függvényekhez, és a stílushoz hozzáadjuk, hogy a nyelv legyen "nincs".

Bekapcsolt elválasztással, sorkizárással és árvasorok figyelésével nekem nagyon szép szedéstükröket ad ki, nem tudom, mi kéne még a professzionális tipográfiához. Tényleg nem akarom a Latexet fikázni, az OpenOffice például nem tudja fi, ffi ligatúrákat, meg még jó néhány más dolgot, de rengeteg dolog viszont megtalálható benne néhány kattintással.

Az FSF.hu levelezőlistára is megírtam, hogy szerintem nem kell túlzásba vinni a szépészetet. Nem könyvszépszégversenyen fog indulni. A piacon kapható számítástechnika könyvekre sem jellemző a szépség, sok készült Wordben, csúnya tipográfiai hibákkal (sőt: sajtóhibákkal, félrefordításokkal stb.). Rendben, ne legyen benne fattyúsor, meg legyen borító, de ligatúra, meg margóra kilógatott elválasztásjel, meg a többi teljesen felesleges, mert ettől a könyv használhatósága nem fog annyival javulni, mint amennyivel megdrágul az előállítása.

Ha a szépészeti apróságokra már szerkesztés közben odafigyelünk, akkor egy mininális csinosítás a végén és egy szép kiadványt kapunk. A latex annyit pluszt ad ehhez, hogy nem kell odafigyelni az apróságokra a szöveg bevitelenél, mert azt majd a latex elintézi, és csak a minimális csinosítás marad a végére.
Az pedig nem érv, hogy Wordben készült könyv tiporgráfiai hibákat tartalmaz. Ezek alapján ha a szomszéd felesége csúnya, akkor én is csúnya nőt keressek?

OK, kérdezd meg a szerzőt, hogy miért nem figyelt erre oda. Talán mert nem tartotta fontosnak, vagy nem olvasott elég tipográfiai szakirodalmat. Kiadóknál egyébként erre külön ember van, nem a szerző foglalkozik ezzel általában, így én nem szólom meg ezért a szerzőt. A kérdés úgy is felvethető, hogy 100 ezer Ft-ot költsünk-e a csinosításra, vagy nagyjából jó ez így, és a 100 ezret költsük inkább egy következő könyv megírására.

Nem ertettel meg valamit. Azert, mert mas igenytelen, neked is feltetlenul muszaj annak lenned? A LaTeX teljesen hulye fejjel is konnyen tanulhato, sot a neten kesz sablonok vannak, neked csak a fejezetcimeket meg a tartalmat kell belokdosnod, meg utolag a kepeket beleszerkeszteni.

A LaTeX tanulasara maximum egy kis idot kell forditani, de semmi penzt. Az, hogy a konyv most vagy egy hettel kesobb jelenik meg, az mar annyira mindegy. Cserebe szep, igenyes konyvet adsz ki - mindenfele kulonosebb erofeszites nelkul. De ha az opensource egyben igenytelenseget is jelent, akkor at kell ertekelni bizonyos dolgokat.
--


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

A 167 darab ábra aggasztana egy picit, se a 123 oldal nem annyira,pláne, hogy lektorált szövegről van szó, ergo szakmai/nyelvi oldalról nem kell foglalkozni vele, a kenyérszöveg ctrl+c/ctrl+v átmegy, a formázást 1-2 nap alatt végig lehet tolni (szabadidőben), az ábrákkal azért persze kell játszadozni, de az sem vészes -- egy hét alatt szerintem is meg lehet csinálni.

Az, hogy mig a szovegszerkesztoben a nyers szoveg bevitele utan elmolyolsz napokat a formazassal/tordelessel/cimlapozassal/kepelhelyezessel, addig ez egy jol bejaratott LaTeX sablon birtokaban kimerul a nyers szoveg beviteleben, es a kepek berakasaban (hogy a lektoralas hol jon, az most nem lenyeges, feltetelezzuk, hogy elsore tokeletes szoveg kerult begepelesre).
--


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Jo konyv, majd elolvasom, mert erdekel. Igy elso blikkre azert arra illene odafigyelni, hogy a tartalomjegyzek is kattinthato legyen, ne csak az oldalsav. Nem tudom ehhez hol es mit kell beallitani, de mindenkepp hasznos dolog lenne.
--


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Király!

Az ilyen leírások nagyon sokat tesznek azért, hogy egyszer majd az iskolákból/egyetemekből végre eltűnjön az M$ szemete.

Azért az utolsó szóval nem kellene így dobálózni!
Egyrészről nem igaz, hogy szemét lenne, másrészről, meg senkinek sem használsz ezzel a megközelítéssel. Inkább úgy fogalmaznék, hogy mindent a maga helyén és a maga nemében kell értékelni.
Másrészről, már az MS is túlnőtt azon, hogy a szabad szoftvert mint haszontalant, értéktelent próbálja feltüntetni. Miért akarsz te felhagyott MS taktikákkal operálni?
--
не закурить! (Ne gyújts rá!) не куриться! (Ne dohányozz! Ne füstölögj!)

Ezer hála és köszönet!

Éppen tegnap nyöszörgött a titkárnő, hogy ő nem áll át a (nem legális) officeról OOo-ra, mert nem tudja kezelni. Most szépen átpasszolom neki a PDFet és megmondom, hogy van egy hete, sok sikert :)

Szép munka! Köszönjük!

Javítási javaslat, amibe belefutottam
8.1. pontban:
- ABS függvénynél nincs eredmény hogy ABS(-7)=7
- az EVEN függvény példájában INT szerepel

KÖszönet, meg bookmark, meg ilyesmi :)