ls -1TörténelemNépszerű témákNépszerű fórum témákHardverAjánlott böngésző Linux Weekly NewsLinux DevicesFreeBSD Project NewsOpenBSD JournalNetBSD News |
Nyomásérzékeny billentyűzetet mutat be a MicrosoftA Microsoft hardver részlege egy olyan billentyűzetet készül a szélesebb közönség számára bemutatni októberben a User Interface Software and Technology (UIST) rendezvényen, amelynek minden egyes billentyűje képes a nyomás több fokozatú (8-bit resolution) érzékelésére. A billentyűzet új funkciójának felhasználási területe széles lehet, kezdve a számítógépes játékokon át a mindennapi feladatok (például szövegszerkesztés) elvégzéséig. Egy videó a beviteli eszköz működéséről: A részletek itt.
»
|
KeresésNavigációBelépésÁllásajánlatokHWSWFriss blogbejegyzések
HUP napi hírlevél__define__ kernelLegfrissebb HUP videókLegfrissebb HUP képekSzavazásAdatot vesztettem fájlrendszer hiba miatt merevlemezről **Windowson** a következőkről: FAT (régi DOS-s vonal) 9% FAT (NT vonal) 3% FAT (DOS és NT vonalon is) 4% NTFS 1.x (< Win2000) 1% NTFS 3.x+ (>= Windows 2000) 9% NTFS (minden rendszeren) 5% mindkét fájlrendszeren 15% nem vesztettem még adatot 33% nem használok Windowst 22% Összes szavazat: 513
Új felhasználók
InformációKövess minket!Partnerünk |
Nekem az tetszett, amit a legvégén mutat: nyomás erejétől függő betűméret, illetve a helyesírás-ellenőrzés könnyítése, a leütés ereje alapján.
Tök jó ötletek.
...már csak az ára a kérdés.
Ha mondjuk 10k HUF alatt valahol megállna, az naddon finom lenne :)
szerk: Powerpoint vetítéseknél is nagyon jól használható lenne!
<-------
You can't grep on dead trees.
Az ötlet jó. Én örülnék egy ilyenek. Pl. szövegszerkesztőben erősebb leütésre bold típusú betű alkalmazása.
Vannak még ötleteim: :-) Például, ha szövegszerkesztés közben huzamosabb ideig nagy erővel püfölöm a billentyűket, akkor a program kiírja, hogy nyugodjak meg, pihenjek 10 percet, közben lazuljak el és meditáljak (esetleg automatikusan meditálásra alkalmas zenét játszana). Természetesen amíg a 10 perc el nem telne, nem dolgozná fel a billentyűleütéseket.
Nemtom, en szerintem megorulnek, ha ugy kene bold betukkel irni egy szovegszerkesztoben, hogy elkezdem csapkodni a betuket :)
Akkor mindent bolddal írnál egy idő után.
igy is nehanyan forced caps lock on irnak :)
meg csak az kene, hogy bold is legyen :D
--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.
+1 marha idegesítő lenne.
-1
Működjön az a billentyűzet úgy ahogy eddig. Nem mondom hogy pl. egy Wormux-nál nem lenne hasznos egy ilyen kiegészítő, de a napi munkához.. én igen hamar felhúznám magam rajta.
+1, azaz -1 az innovációnak
működjön a billentyűzet úgy, ahogy eddig, le a backpsace-el, vissza a fehér tintához, illetve opcionálisan papírt ki és új lapot be, illetve le a kocsivisszával, legye külön az új sortól, új nagy, balra tologatható kart akarok helyette !!!
:D
éljenek az ősemberek, vissza a dínókat! :)
Hulyen festene a monitor kifestve.
--
()=() Ki oda vagyik, ('Y') hol szall a galamb C . C elszalasztja a ()_() kincset itt alant.Kiváncsi vagyok arra ,hogy a SONY mikor perel emiatt. 9 éve használják dual sockban. Ami miat őket is már perelték:)
"olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó..!"
Az ugye nem egy billentyűzet. Úgyhogy ismerni kéne a szabadalom pontos szövegét amivel befenyítették a sony-t...
"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o
A hangszerek és a midi jó 20 éve alkalmazza mind a dinamikus mind az
aftertuch-os billentyűzeteket.
Az implementáció emlékeim szerint nyilt szabvány.
Ettől még lehet perelni ,hisz az MS-nak sok pénze van ,és hátha
peren kívül meg lehet egyezni vele.
akkor legalább hamar elterjednek majd a kínai klónjai, már ha egyáltalán életképes a koncepció. az átlag embert imho idegesíti, hogy egy megszokott eszközt másképpen kell használnia. az egyetlen jó ötlet a normális multitouch. egyébként az orosz Otimus Maximus billentyűzet sokkal ígéretesebb volt a megjelenésekor, mégsem terjedt el. megmaradt egy szűk réteg kedvelt termékének.
Én azért nem degradálnám le ennyire az átlagembert. Az átlagember nem hülye. A baj azokkal van például, akiknek a szövegszerkesztés helyett az X szövegszerkesztő Y verziójának használatát tanítják meg, és ők nem is akarnak ennél többet tudni. Ha valaki veszi a fáradságot, és nem csak néz és kattingat, hanem lát és gondolkodik is, az egy idő múlva rájön, hogy az egér jobb oldali gombjával elérhető menü mindig olyan funkciókat hoz fel, amik az adott helyzetben használhatóak. Sokkal többen jönnének erre rá, ha számítástechnika oktatása címszóval nem adott programok kezelését tanítanák nekik. Személyes tapasztalatom, hogy ECDL vizsgát tett, átlagos képességű titkárnő némi segítséggel, rövid idő alatt átképezhető robotból gondolkodó emberré.
És ez vonatkozik legtöbb technikai újításra is. Ha értelmesen elmagyarázzák valakinek, hogy mi mire való, és miért jó neki az újdonság, akkor áltatában értelmesen tudja használni.
rég láthattál átlagembert:)
—-—-— int getRandomNumber() { return 4;//szabályos kockadobással választva. } //garantáltan véletlenszerű. xkcdA műszaki életben nagyon fontos, hogy a beszélgetés során használt szavakhoz ugyanazt a jelentést társítsuk. Nálam az átlagember:
Vannak akik jól szerepelnek a mensa teszten. Na, ők nem tartoznak az átlagember katergóriába. Vannak akik szellemi téren valamilyen fogyatékosságal rendelkeznek. Na, ők sem tartoznak az átlagember kategóriába. A maradék viszont átlagembernek tekinthető.
Más szempontból: Az átlaghoz azok tartoznak, akikből a legtöbb van. És hiába van az a kevés okos ember (azt hiszem a népesség 2%-a), az átlag nélkül semmit nem érnének. De ez már erősen off.
Attól, hogy magas az IQ-d, még lehetsz sík hülye.
Okos != intelligens. Lehet valaki intelligens (sok IQ) es hulye , mint ahogy irtad.
> Lehet valaki intelligens (sok IQ) es hulye , mint ahogy irtad.
Az én tapasztalatom az, hogy teljesen mindegy milyen szempontok alapján válogatunk ki embereket (akadémikus, kőműves, szőke, alacsony, stb.) mindig lesz közöttük bunkó.
> Az átlaghoz azok tartoznak, akikből a legtöbb van.
Belőlem csak egy van: hű, ezt megúsztam. :-)
mi is
epic pwnage
ez alapján is hajlamos vagyok tartani magam az állításomhoz: az átlagember annak ellenére is, hogy szellemi fogyatékossága nincsen, sok tekintetben "hülye", azaz szofisztikáltabban szólva nem rendelkezik az adott tevékenység elégséges színvonalon való elvégzéséhez szükséges mentális erőforrásokkal. (mostantól csak így hülyézek le mindenkit...)
Az átlagos ismeretanyag sajnos a mai társadalomban sok tevékenységhez nem elég. Vagy a világ változik meg, vagy a hülyék, vagy éhenhalnak;)
Picit jobban a kérdésedre reagálva: az embereket leszoktatták az absztrakcióról. Mondd meg nekik, mit csináljanak, és megcsinálják. És nem akarnak arra gondolni, hogy pl. egy vastagon szedett F betű az bizony ugyanazt teheti, mint a vastagon szedett B, a nagyító (pláne távcső) jelentéstartalmáról nem is beszélve. Egy minimalista, korszerű, kellő módon absztrakt felhasználói felületet egy középkori ember szvsz hamarabb megtanulna :)
No meg a kellő elvonatkoztatási-asszociációs képességhez másik oldalról mindenhol gyártófüggetlenül konzisztens UI design is dukálna, hogy eredményes legyen – ezen lehet vitatkozni, hogy megvan-e, de szerintem még kereskedelmi szoftverek terén is hiányzik.
—-—-— int getRandomNumber() { return 4;//szabályos kockadobással választva. } //garantáltan véletlenszerű. xkcd"És hiába van az a kevés okos ember (azt hiszem a népesség 2%-a)..."
a menza definiciója az, hogy a legokosabb 2%, szóval akinek az iqja a felső két százalékba esik, az kerülthet be. így nem igaz az, hogy 2% okos ember van, hanem az igaz, hogy a menza az általa használt iq teszten legjobban teljesítő 2%-ot veszi fel a klubjába.
A mensa teszt csak egy IQ teszt. Az IQ teszt meg egyvalamit mér: mennyire tudsz IQ teszteket megoldani...
Ha meg valaki mensa tag az csupán azt mutatja, hogy beképzelt sznob. :)
"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o
"az orosz Otimus Maximus billentyűzet sokkal ígéretesebb volt a megjelenésekor, mégsem terjedt el. megmaradt egy szűk réteg kedvelt termékének"
Én ezen nem csodálkozom, hiszen 1257.14 EUR-ba kerul (kb 340 000 HUF).
pedig kéne :D
Király, fellehet használni több faktorú hitelesítésre is. Ezzel a billentyűzettel megoldható, hogy a rendszer nem csak a jelszót magát ellenőrízze, hanem azt is, hogy a jelszó adott karakterét milyen erősségű gombnyomással ütőtte be az ember. Mivel mindenki másfajta "stílusban" gépel, ezért könnyedén meglehetne különböztetni, hogy a jelszót a jogos felhasználója ütötte be vagy valaki más.
Asszem szabadalmaztatom is az ötletet... :P
Azért az a "könnyedén" megérne egy study-t... Főleg 8-10 karakter esetében.
Hosszabb szövegek esetén meg már most is van ilyen technológia, trükkös billentyűzet nélkül.
"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o
Azért az a "könnyedén" megérne egy study-t... Főleg 8-10 karakter esetében
Simán működhet, hisz ez talán még kevésbé is változó "adat", mint a billentyűk lenyomásának hossza és a két billentyű leütés közötti időtartam. Márpedig utóbbira volt study, hogy megoldható hitelesítésre.
Aztán ha egyszer mondjuk begipszelik az egyik kezedet, csak távolról nézegetheted a gépedet :-)
Ilyen problémák kiküszöbölésére is lehet megoldást találni. :)
Persze egyeseknek lehet az is zavaró lenne, hogy néha egy kézzel nem ütheti be a jelszót... ;P
Akkor kikapcsolod a billentyűzet nyomásérzékelőjét. De ha ilyen gombot tesznek a billentyűzetre, akkor SZVSZ ott tartunk, hogy jelszavakhoz felesleges a nyomásérzékelő, ha a hekker gyerek amúgyis simán kikapcsolhatja.
A másik, hogy mi van ha lecseréljük a billentyűzetet egy mezei teszkósra? Nem tudunk belépni, mert nincs nyomásérzékelő rajta? Vagy be tudunk lépni anélkül is (és megintcsak kilyukadtunk a fentebb említett problémához)?
A legjobb felhasználás - mint ahogy azt már más is megemlítette - szerény véleményem szerint a játékipar. Nagyon sokra értékelném, ha a futás/sétálást az irányítóbillentyűk lenyomásának az erősségével tudnám szabályozni, nem pedig azzal, hogy nyomom a CTRL+fel nyilat. Amelyik játékban egyszerre sok billentyűt kell lenyomni, ott nagyon jól tudna jönni.
+1
Remélem tudsz róla, hogy folytak már itthon is ezirányú kutatások :-). Igaz, akkor és ott az egyes karakterek *közötti* időtartamot akarták ugyanilyen célra használni.
Jav: látom, tudod :-)
;)
Akkor valószínűleg részegen vagy reggel álmosan sose tudnál belépni :D
--
Discover It - Have a lot of fun!
Túl sok numb3rst nézel. :P
--
deejayy DOT hu
Nem láttam még egy részt se, de ha ilyen ötletek vannak benne, akkor nekiállok. :)
Egyik részben azt vesézték, hogy biztos az az ember írta-e be a jelszót, akié a gép. Aztán a jelszóleütési statisztikából kiderült a tettes kiléte is. ;]
--
deejayy DOT hu
Számomra is elfogadható felhasználásnak a játék tűnik, de akkor a szerepe ugye "analóg kontroller", és nem billentyűzet. vessy hozzászólása szerint pedig az nem éppen újdonság. Billentyűzetet használni játékhoz eleve szükségmegoldás (nem mintha én nem billentyűzettel + egérrel játszanám a Nexuiz-t). Szerintem ha már költ valaki a játékvezérlőre, akkor rendeset vesz.
A többi (betűméret, bold, jelszóellenőrzéskor kiegészítő elem) szerintem mind ugyanazon oknál fogva gáz: a kvantálás miatt. A 8 bites felbontás miatt ugye 256 szint lehetséges. Ha mind a 8 bitet érvényesítjük a fenti felhasználásokban, akkor nem fogunk tudni két azonos méretű betűt leírni, kétszer ugyanazt a lenyomás-mintás jelszót megadni (nincs ember, aki 8 bitnyi pontossággal képes volna akaratlagosan reprodukálni ugyanazt az erőt).
Ezért kvantálni kell pl. 2 bit felbontásra (a ma szokásos 1 bit helyett), tehát nem 0/1, hanem 0/1/2/3. De hol lesznek a tartományhatárok? Egyáltalán nem biztos, hogy a 0-63, 64-127, 128-191, 192-255 tartományok jók lesznek. Először is, a lenyomás ereje (erőérzete) nem biztos, hogy arányos az érzékelőből kiugró 8 bites értékkel. Jó móka lesz, ha ezután az embereknek a billentyűzetüket is úgy kell majd kalibrálniuk, mint ahogy a gamma görbét lehet rángatni bizonyos programokban! Másodszor, ha megvan a görbe, akkor lehet kijelölni a határokat.
Én biztosan nem használnék ilyen billentyűzetet.
Qcsaba említi a MIDI-t. Én nem vagyok zenész, de egyszer gyerekkoromban egy orgonaművésszel heccből összekötöttünk egy szintetizátort egy SB midi porton keresztül egy Win 3.1-en futó "kottázóprogrammal". Bár óvakodnék olyan kijelentést tenni, hogy a Win 3.1-en futó MIDI-s kottázóprogram az iparág hullámtaréján szörfözött (ill. figyelembe véve az azóta eltelt időt), annyi azért kiderült, hogy a kvantálás nagy probléma: mind időben (melyik hangjegy mekkora ütemrészt foglal; melyik ütembe, hova esik), mind lenyomás erejében. Fejből lejátszott egy darabot, majd ránézett a kottára, és szinte nem ismerte fel, mit lát, annyira eltért a kotta attól, amiből ő a darabot anno megtanulta. A kvantálást durvítva bizonyos tekintetben jobb lett a kimenet, bizonyos tekintetben meg rosszabb: olyat is összevont, ami valóban összetartozott, meg olyat is, ami nem.
A kettő szétválogatására gondolom vannak különféle trükkös heurisztikák, de én azért nem tenném ettől függővé, hogy be tudok-e jelentkezni.
Amire viszont biztos lehet használni egy ilyen billentyűzetet, az a szerzőazonosítás támogatása. Az NLP-s módszereket nagyszerűen ki lehetne egészíteni azzal, ha (mondjuk) az egyébként anonim hozzászólások szövege mellett a fórumra feltöltődne a hozzászólás lenyomás-mintája. Statisztikailag elég jól össze lehetne kötni egymással az egy szerzőtől származó (esetleg több nick alatt létrehozott) hozzászólásokat.
Böngészőről ilyet feltételezni talán kicsit meredek. Gondoljunk akkor a különféle irodai szövegszerkesztőkre.
kétszer ugyanazt a lenyomás-mintás jelszót megadni (nincs ember, aki 8 bitnyi pontossággal képes volna akaratlagosan reprodukálni ugyanazt az erőt)
Nem is kell, elég csak viszonyszámokat tudni, hogy melyiket ütötted erősebben, melyiket gyengébben a másikhoz képest és ezt össze lehet hasonlítani egy több mintából álló letárolt értékhalmazzal, amelyekhez végén hozzá lehet rendelni egy százalékot (a pontosság százalékát), amely alatt nem fogadod el a jelszót. Pl. ha a jelszó teljesen megegyezik és a leütés erősségének viszonyszámai 90%-os pontosságot mutatnak, akkor beléphet.
Az ujjlenyomat-olvasók szoftvere is statisztikai alapon működik meg sok minden más is. A különbség ennél az, hogy itt ez csak egy faktor lenne a hitelesítésben (kell tudnod a jelszót is, nem úgy mint a biometrikus azonosításnál, ahol általában nincs másik faktor, az ujjlenyomatra egyből beenged a rendszer) és kevésbé megszerezhető/hamisítható/leutánozható, mint az ujjlenyomat, amit ott hagysz mindenhol magad után (lásd németországi balhét a biometrikus azonosítást erőltető miniszter ujjlenyomatával kapcsolatban ;).
Szerk.: Ami a gyenge láncszem az az, hogy ez csak a monitorra ragasztott, vállfölött lelesett és könnyen kitalálható (szótári vagy kevés karakterből álló) jelszavak ellen igazán hatásos, mert keyloggeres támadás esetén a keylogger szoftver/hardver ugyanúgy felkészíthető arra, hogy a leütés erősségét is loggolja és ezt utána ugyanúgy szoftveresen/hardveresen reprodukálni lehet...
elég csak viszonyszámokat tudni, hogy melyiket ütötted erősebben, melyiket gyengébben a másikhoz képest és ezt össze lehet hasonlítani egy több mintából álló letárolt értékhalmazzal
Kösz!
(lásd németországi balhét a biometrikus azonosítást erőltető miniszter ujjlenyomatával kapcsolatban ;)
Ha valaki nem olvasta volna, én itt találkoztam vele: http://www.schneier.com/blog/archives/2008/04/german_minister.html. (Nem blogspam, Schneier egyik saját korábbi írását is linkeli.) Ironikus, hogy éppen egy április elsejei posztban jelent meg :) (Bár magát a műveletet korábban hajtották végre.)
2010 a nyomásérzékeny billentyűzet éve lesz! :-D
---------------
Értelmezési hiba! Elolvassa újra? I/N
Ha bejonne a nyomaserzekeny eger, vegre komolyan lehetne mondani a : NYOMJAD AZT A GOMBOT!!!!11 szoveget.. :)
Az egér is nyomásérzékeny. Csak 1 bites a felbontása.
3 allapota van. Nem erzekel, erzekel, torik. :)
> NYOMJAD AZT A GOMBOT!!!!11
A doksikban majd figyelni kell az 's' betűk számát: "pres X key" = gyengén kell lenyomni, "press X key" = közepesen kell lenyomni, "presss X key" = erősen kell lenyomni, stb.
:) .. Miert vegulis linuxban is belehetne vezetni. ESC szimplan az a laza kilepes. ESC kozepesen az a killall. ESC erosen, killall -9. :)
Ezt most is mg lehetne oldani: ESC : sima kilpés, ESC egy másodpercen belül 2-szer lenyomva: killall, ESC másodpercen belül 3-szor nyomva: killall -9, ESC több másodpercig tartó folymatos nyomkodása: reboot :)
Vagy esc nyomva tartásával is megoldható.
Asszem sokaknak elég lenne, ha csak a wsad lenne nyomásérzékeny :)
Ahogy nézem a szabadalmat a Logitech birtokolja.
A billentyűzet az a periféria, amiben nehéz újat kieszelni. Sokszor lehet szánalmasan erőltetett megoldásokkal találkozni. Ha elterjedne úgy, mint mondjuk a Win98 billentyűzet mert a Windows 2012 ahhoz lenne optimalizálva, akkor bizonyára érdekes lenne a dolog. Sok gyártó beállna a sorba és akkor leesne az ára, bárki számára elérhető lenne.
Manapság jó úton haladunk a gondolatvezérléses megoldások irányába. Remélhetőleg addig ez csak egy állomás lenne, mire az eljön.
Persze, ott is lennének problémák. Mondjuk a tipikus szőke hölgyek esetében, ahol az agy erősen háttérbe szorult más szervegyüttesek miatt és nem tud elegendő EEG hullámot szolgáltatni.
Már látom a nyomásérzékeny VIM és eMacs parancsokat :)
Ja, meg az ECDL oktatáson, azt, hogy: "A művelethez nyomja meg a sor végén az Entert hatos erősséggel."
Az nem lesz baj, hogy Gyúrós Pityunak és nekem nem ugyanaz a "közepes erősségű" leütésünk?
--
Coding for fun. ;)
Az ujjlenyomatolvasot is be kell tanitani, nyilvan ennek a hasznalatbavetele is igy kezdodik. "Gepelje be a kovetkezo szoveget: Lorem ipsum..." Nyilvan valami konnyen ertheto szoveg kell e helyett, mondjuk andgolul valami olyan, mint a "quick brown fox" (aminek nem tudom a magyar megfelelojet).
Gyors barna róka! :D
"árvíztűrő tükörfúrógép" egyébként, de az semennyire sem egyszerű leírni.
--
deejayy DOT hu
Nem nyert, de le mertem fogadni, hogy lesz aki begépeli. Ugyanis a barna róka(*) az *összes* angol ABC-beli betűt tartalmazza, míg az árvíztűrő az összes *ékezetes* betűt - azért nem ugyanaz.
(*) Ez ugye így hangzik: The quick brown fox jumps over the lazy dog.
"Egy hűtlen vejét fülöncsípő, dühös mexikói úr Wesselényinél mázol Quitóban."
Ehhez mit szólsz? :D :D
--
Coding for fun. ;)
Hát elég hülye szöveg, de köszönöm, nem ismertem.
van még.
—-—-— int getRandomNumber() { return 4;//szabályos kockadobással választva. } //garantáltan véletlenszerű. xkcdhali!
Ha már itt tartunk szerintem sokkal jobb ötlet lenne egy érintőképrenyős dinamikus billengyűzet...
Különböző kiosztásokat digitálian lehetne változtatni, továbbá akár rajztáblaként is lehetne használni...
Ez talán 21. századi innováció lenne....
Hülyét is kapna mindenki rövidtávon, hogy nem érzi az ujja alatt a billentyűket.
talán meg lehetne oldani úgy, mint az érintőképernyős mobilokon – a „billentyűt” lenyomva kapatna az ujj mondjuk egy rezgéses feedbacket. Vagy gyenge áramütést :P
—-—-— int getRandomNumber() { return 4;//szabályos kockadobással választva. } //garantáltan véletlenszerű. xkcdEsetleg lehetne integrálni a hunspellel, és elgépelés/helyesírási hiba esetén egy erősebb áramütést adna... ;)
remélem nem használsz érintőképernyőt sehol sem :D
alternatíva: sok PDA-d mehetett tönkre (földhöz vágtad :D)
Továbbá szerinted, minden iPhone felhasználó hülye, mert nem érzi hogy megnyomta a gombokat :D és ezért nem is népszerű :D
hát ha már így mondod én a csipogástól kapok frászt, amikor azt akarják feedbackként alkalmazni, (akár fényképezőgép exponáláskor, csakis biztoságkritikus helyen tartom elfogadhatónak, pl bkv ajtózáródás)
de valami visszajelzés _mindig_kell_, pdan mivel nincs a szokásos billentyűzet, csak az adott program implementációján múlik, és mivel szerintem ige fontos a feedback, nem bíznám a sokféle programózra, inkább pl szívesen látnám ha mondjuk megcsípne:)
Nekem tetszik a(z) billentyűzet/ötlet, szívesen kiprobálnám.
A folyamatosan csipogó dolgokat, főleg számológépeket melyeken nem lehet kiiktatni a hangot, utálóm nagyon.
--
http://opensolaris.org/os/project/indiana/
http://www.opera.com/browser/
hát eredetileg nagy monitorokra találtam ki tapizás ellen, úgy hogy egyetlen csípés után a közelébe se menjen, de ha van rá igény, akár szabadalmaztatni is lehetne :D
Érintőképernyőt használni úgy, hogy ujjal vagy stylus segítségével navigálsz _egér_helyett_ nem ugyanaz, mint billentyűzetként használni és hosszú ideig gépelni rajta.
+1
Azért azt megnézném, hogy valaki érintőképernyőn vakon gépen.
én még nem próbáltam... te igen? mert ügye _jóval_ kisebb egy PDA felülete mint amit írtam... amúgy meg a cebiten volt már olyan, hogy rávilágította az asztalra és az asztalon levő feliratot nyomkodtad.....
Én biztos nem nyomkodtam a cebiten, de tudom mire gondolsz. Az is alkalmi használatra, haveroknak/ügyfeleknek való vetítésre biztos kiváló, de dolgozni vele hosszú időn keresztül ugyanúgy alkalmatlan és rendkívül kimerítő, mint minden más érintőgombos megoldás.
Nagyon szerettem a Sinclair ZX81 számítógépemet, de az érintőgombos billentyűzetét annak is ki nem áltam... Esélytelen, hogy normális sebességgel tudjon rajta az ember gépelni.
Nyomásérzékeny, az kell.
De az ins-del-home-end-stb. billentyűket véletlenül se a helyére tették volna. Meg a nyilakat se.
én amikor megláttam a címet, akkor jót derültem :) de tény, hogy talán az egyetlen értelem számomra ebben (mint _billentyűs beviteli eszköz_), hogy többet és jobban kezel konkurrens lenyomással. bár ez is csak játékoknál szempont igazán. és én is kivágnám azt, amiben a gombokat "újratervezik" így, mint ennél. (del és tsa-i.)
--
xterm
Érdemes lenne elsőként a legmagasabb érzékelt szint (értsd: ha rávágok egy jó nagyot) hatására a feladatkezelő megjelenítése/újraindítás :P
Erről eszembe jut egy videó: http://www.youtube.com/watch?v=GNaacYtnAeA