FreeNOS 0.0.3

FSF/GNU/GPL

Niek Linnenbank mostanában kezdett hozzá egy szabad, nyílt forrású mikrokerneles operációs rendszer fejlesztésének. A neve FreeNOS (Free NiekOS). A FreeNOS fejlesztésének célja a tanulás segítése, így a fejlesztő csak egyszerű, könnyen érthető kódokat használ fel korábbi operációs rendszer kezdeményéből, az OpenExo-ból. A kernel maga egészen apró, a kódsorok száma nem éri el a 2 000-et. C++ nyelven íródik. Jelen pillanatban az OS képes egy egyszerű shell futtatására VGA-n vagy i8250 soros konzolon. A FreeNOS licence GPLv3. A napokban megjelent a FreeNOS 0.0.3-as verziója. További információk a projektről annak weboldalán találhatók.

( vomberg | 2009. 07. 14., k – 19:14 )

Miért jó a C++ egy ilyen rendszerközeli dologhoz? Ez a Linux kernel esetén is parázs vitához vezetett de aztán győzött a józan ész.

Szerintem a kernel az mas jellegu dolog mint a fent altalam peldakent emlitettek.
Ugyebar most tkeppen az OOP-rol van szo.
Az OOP-t szivesen latom en olyan SW fejlesztesenel mint a peldakban emlitettek.
Az OOP-t tobb oldalrol is meg lehet kozeliteni.
A peldakban emlitett SW-eknel pl a magas szintu megvalositas miatt, ahol a teljesitmeny a legtobb esetben nem romlik jelentosen, a komplexitas legyozesere adott OOP-s eszkozok ugygondolom eleg hasznosak. (Itt most nem arrol beszelek h c++-ban nem lehet gyors kodot irni, hanem ugy latom, h a megkozelites nem igazan sebessegmenyorientalt, geporientalt, eroforrasorientalt, inkabb problemaorientalt.)
Egy uzleti logikat, egy virtualis vilag objektumait, jelensegeit, aspektusait, egy kezelofelulet elemeit, egy tarsadalmi jelenseg modellezeseben megjeleno objektumokat, egy sokfelhasznalos, bonyolult jogosultssagi rendszerrel rendelkezo rendszert, jokl fel lehet epiteni egy objektumhierarchiaban, es le lehet irni ezeket athato mechanizmusokat, az oroklodes, a polimorfizmus szinte adja magat, az egesz megkozelites valahogy ugy erzem kozelebb van az emberi gondolkodashoz ha ezeken a teruleteken hasznaljuk. Az ember ilyenkor arra koncentral, h a valosagban vagy a fantaziaban megjeleno strukturakat, aspektusokat, effektusokat hogy tudja ujraalkotni formalisan.
A kernel szerintem valami mas.
Kicsit felek errol irni, mert nem vagyok kernel guru.
A kernelnel nincs akkora hangsuly az absztrakcion, itt is szuksegszeruen es maximalisan jelen van, de nincs rajt akkora hangsuly, a kernel nem egy szellemvilag, az inkabb egy gepezet.
Itt igenis inkabb a fuggveny, a struktura a fo epitokocka es nem az objektum.
A kernelnel megjeleno fogalmak olyan jol meghatarozottak, a legtobbszor algoritmusszeruek, h az OOP eszkozei indokolatlan tobbletkacatnak tunnek a szememben.
Szerintem ha vki raerez a kernel nyelvezetere, latni sem akarja ott a kod ujrafelhasznalas koncepciojat(vagy ugy is fogalmazhatunk, hogy maskeppen nez a dologra).
A kernel mas prgozoi megkozelitese nem passzol ossze az OOP-vel, igy nem tartom jo otletnek egy olyan kernelen tanulni a kernel felepiteset ami az OOP paradigmai szerint epul fel.
Es amit lentebb is irtam vhol: aki ilyennel foglalkozik, az ertse azt a kodot.

Azert hogy egy kernelben ne lenne helye a kodujrafelhasznalasnak... az kicsit eros. Szerintem ott meginkabb van jelentosege a dolognak, megpedig epp a meretcsokkenes es a kodminoseg miatt, ami elsorendu fontossaggal bir egy kernelnel .
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Nem egyszeru problema az biztos, de azt sem mondanam, hogy nem szabad felvetni a C++, mint os fejleszto platform otletet.

Nyilvan az egyszeri architect keszit egy trendi pro-kontra listat, aztan eldonti, hogy az egyes pontok neki mennyire sulyosak. A Linux eseteben a c kisebb komplexitasa (gondolok itt egyarant a nyelvre es a runtime-ra) miatt maradtak tovabbra is a c mellett. Nyilvan figyelembe vettek azt is, hogy nekik mar nagyon komoly legacy kotelezettseguk is van, amit eleg nehez tartani ilyen meretu valtassal.

Ennek ellenere nem erzem ugy, hogy a C++ teljesen rossz valasztas lenne egy oprendszer fejlesztesere (sokkal inkabb alkalmas, mint desktop platformnak, megis van qt meg mfc). Ha nem tevedek nagyot a BeOS es a Haiku pl. oo API-t ad az oprendszerhez, es vegulis mukodik a dolog.

Egy ilyen FreeNOS projektnek latom nemi ertelmet, sokkal inkabb, mint a k+1-edik linux disztronak. Jo kiserletezesi alap egy olyan kutatonak, aki ki szeretne probalni, hogy mit hozhat a c++ a kernelfejlesztesbe. Mint production platform os nyilvanvaloan vicc, de kutatasi celra hasznos lehet.

( Digit | 2009. 07. 14., k – 20:34 )

en tuti maradtam volna a minix-nel
konnyen ertheto kod...
szerintem aki ilyennel foglalkozik, ertse azt a kodot

( asch v | 2009. 07. 15., sze – 00:07 )

Mostanában "szinte" minden nap jön egy bejelentés egy mikrokerneles operációs rendszerről. Úgy látszik sokak szerint ez lesz a jövő.

( hrgy84 | 2009. 07. 15., sze – 07:10 )

Ho! Gentoo user a srac! Nem mintha mast vartam volna...
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.