Alan Cox az Intel-nél folytatja a jövőben

Hacker, White Hat

Alan Cox - Linus után talán a második legismertebb Linux kernelhacker - bejelentette, hogy egy évtized után elhagyja jelenlegi munkaadóját, a Red Hat-ot. Január közepétől akasztja szögre legendás piros kalapját, de nem azért, hogy családjával vagy kertészkedéssel töltse az idejét.

Alan Cox

Alan új munkaadója az Intel lesz, ahol továbbra is Linux és szabad szoftver fejlesztéssel fogja tölteni az idejét. A bejelentés itt olvasható.

( trey | 2008. 12. 23., k – 21:14 )

Az Intel nagyon ráhajtott a Linux-ra. Mondjuk nagyon nem csodálkozom, néhány éve a külföldi konferenciáik tömve voltak Tux-szal és mondták is, hogy ez lesz. Akkor még nem nagyon hittem nekik :)

--
trey @ gépház

Az én igényeim:

- 3D asztal effektek menjenek / mennek
- élvezhető 2D teljesítmény / élvezhető
- 100 évben egyszer nézek filmet a notebookomon / Big Buck Bunny 1080p - Surround full screen szaggatás nélkül

Több igényem nincs az üzleti notebookommal szemben.

--
trey @ gépház

Nem hiszem, hogy ennek sok koze lenne az xorg-hoz.
Nalam, mac osx-en, jo vga kartyaval (es driverrel) is rohadtul beszaggat a firefox, foleg a hup-on de az index-et se mindig kapkodja el. Ugyanakkor a safari-val megy gyonyoru folyamatosan minden, csak azzal meg egyeb problemaim vannak (kezdve az adblock hianyaval).

Sajnos a firefox rendering resze nincs a topon :(

A'rpi

nekem is hasonló, csak még hozzájön a stabilitás :>
ugyanis a GM965 öm van, de pár napi suspendelés után elhasal a VGA, ha fut a compiz. Úgy értem hogy elhasal, hogy a rendszer megy csak a kijelző-n megáll az élet, és csak a reboot segít. Ha a compiz nem megy nincsen ilyen gond. GM865 össel viszont compiz mellett sincsen semmilyen gond. szóval van még mit gyúrni :>

Core2Duo T7100, 2.5G, Ubuntu 8.04, 2.6.27.6

A suspendnél az szokott ilyen hibát produkálni, ha be van töltve az intel_agp modul.
lásd:
http://www.win.tue.nl/~aeb/linux/misc/ubuntu_on_core2duo_attic.html
(Blacklist intel_agp)

(Ugyanezt a hibajelenség érvényes a via_agp modulra is, a VIA* chipsetekkel megáldott alaplapoknál.)

Ezzel en is meg lennek elegedve.

- 3D effektek mennek, de hasznalhatatlanul lassu.
- 2D teljesitmeny elmegy, ha nem dual monitorral hasznalom. Dual monitorral gyenge. Plusz flash teljesen szetesik, en normal esetben nem szoktam kikapcsolni, de intel vidkartyan artifactol mint allat.
- filmet nem nezek laptopon, de 1080p-t nem birna el a proci.

Ami viszont gaz, hogy minden egyes driver frissites azzal kezdodik, hogy egy bugreport a fejelsztoknek, es egyszer csak kijavitjak. Eddig 2 db driver megy 2.x szeriabol. A 2.2.1 ami kb egy fel ev alat jott osze miutan bejelentettem a bug-ot. Termeszetesen a 2.3 mar nem megy :) A multkor raszantam magam, es bejelentettem egy bugot amit javitottak, igy elvileg a 2.5.1-es is mukodik, de eddig meg nem tudtam kiprobalni xorg verzio problemak miatt.

Ez egyebkent egy 855GM vidkartyaval (ceges laptop...).

Beta szoftvert stable-el hasonlítgatni... Jó hogy egyes esetekben mutathat valamit, de kiadás előtt 4 hónappal az Ubuntu speciel nem szokott topon lenni semmilyen téren. Még csak most kezdték el beletolni a ficsőröket, finomhangolás később.

IMHO ezt sem kellett volna publikálnia a Phoronix-nek.

Alapvetően a vasuk harmatgyenge hozzá. Még a G45-ös is vicc a többi (Ati, Nvidia) integrált megoldáshoz képest. Ehhez képest szerintem nem rossz teljesítmény, hogy a Keith Packardék valamelyik nyári xorg releaseben nagyjából egy Radeon X1800-al összemérhető teljesítményt hoztak ki belőle. Sőt néhány 2D-s tesztben igen csúnyán el is verte a radeonokat. Ez persze nyilván az X1800 driverét minősíti.

Apropó Keith Packard, aki talán nem akkora celebrity mint Alan Cox, de XOrg és régebben XFree86 körökben kb. Alan Cox megfelelőjének tekinthető. A lényeg, hogy kb. 1 éve már ő is az Intelnél van.
---
Linux is bad juju.

ha valamivel nincs gondja az xorgnak az az intel vga.
az nvidia jó binary drivereket gyárt, de az nem nyílt és ez jelent némi hátrányt. bár azt meg kell jegyezni az nvidia javára, hogy nagyszerűen használható binary drivert készít több nyílt OShez is. a legjobb választás ha erősebb számítási kapacitású grafikára van szükségünk gnu/linuxon. a nyílt nvidia xorg driver viszont még mindig csak a legalapabb 3D képességeit tudja csak kihasználni a nvidia chipeknél. azokat is baromi lassan.
amd ati, a legjobb szándék ellenére a legrosszabb eredményt produkálja. a windows driverük még mindig portolhatatlan. a külön készített binary még mindig tele van hibával és évek ígérgetései ellenére ma is instabil. bár valóban érzékelhető valami lassú fejlődés. itt az open xorg driver írói részletesebb doksi alapján dolgozhatnak, és még használható is az open ati driver, de jelentősen lassabb mint az instabil binary, és az sem támogatja az ati összes képességét. bár többet mint az nvidia esetében. gnu/linuxon az amd/ati az önszivatás legjobb eszköze. ahhoz épp nem elég szar, hogy a kukába vágjuk az egészet. mindig van egy halvány remény, hogy most már igazán működni fog, aztán mégsem.
sis. ez viszont kapásból kuka. szar gyártó fos grafika, az xorg driver egy vicc. a vesa ha kell elindítható, miután pályára állítottuk a sis lapot a hulladékhasznosító felé.
via. állítólag nem reménytelen. aki át akarja élni mit jelentett igaz férfinak lenni 1991ben, és maga akarja írni computere drivereit, az via honlapján értékes kódrészeket találhat:)

az intel vga esetében, érdekes módon minden azonnal működik. out.of.box. nem kell binary drivert töltögetni, nem kell hackelgetni, be kell kapcsolni és működik. ha a kákán csomót akarunk keresni, ami egyeül hiányzik az a S3TC textúra tömörítés. jogvédelem+szabadalmi védelem alatt áll, ezért nem kerülhetett bele a nyílt xorg driverbe. akinek kellene itt megtalálja. fxt1 egyébként van benne, meg ma már úgyis 3Dc a menő:)

az amd-s részhez: 2008 májusában én is ezeket tapasztaltam, ezért áttértem a debianos nyíltforrású driver-re, ami xvideo-t nem támogat. egy hete kábé frissítettem a decemberi kiadásra, az általad említett szopás nem tapasztalható, igaz én nem használok desktop 3D-s effekteket, csak az xvideo miatt kellett. fagyás nincs, lassúság nem tapasztalható, szóval már szerintem jó!

miért? mire gondolsz konkrétan?

én nem értek hozzá, és nem is vagyok képben, de egyszer régen azt olvastam valahol, hogy a centrino wifi jól támogatott, jól van dokumentálva, stb.

mondjuk nekem idáig minden wifi megfelelően ment, és két pcmcia óta (rég volt) a két utolsó laptopban 3945-ös intel van, és gond nélkül ment mindegyik.

Szerintem nem a Linux nyírta ki az Itaniumot. Saját maguk nyírták ki azzal, hogy 98-ban nagyon túlbecsülték, hogy a fordítás idejű optimalizációk mire lesznek képesek 2001-re, emaitt a vasuk teljesítményben csak a töredékét mutatta ahhoz képest, amit valójában tudott volna.
---
Linux is bad juju.

Nyilván soktényezős ez a kérdés, de nálad mi jön ki, ha a képletből kiveszed a Linuxot (és igazságtalanul vele együtt az összes nyílt forrású szabad szoftvert)?

Nálam az, hogy x86=Windows, UNIX és minden más=SPARC, Itanium, Power (persze kérdés, hogy ezeken kívül mi maradt volna még, a mainframe-eket is kihagytam)

Szerintem inkább éppen az a helyzet, hogy a nyílt forráskódú szoftverek lehetővé teszik, hogy viszonylag kevés fájdalommal lehessen x86-tól eltérő architektúrákat is használni. Windows-os és kereskedelmi Unix-os világban ez sokkal nehezebb ügy. Bár Windows Server azt hiszem, hogy egy időben volt IA-64-re, de a zárt forráskódú windows alkalmazások IA-64 binárisai nélkül nem túl jó a helyzet. Gyakorlatilag ez esetben csak AD, IIS, esetleg MSSQL áll rendelkezésre, amivel a jellemző szerverfeladatoknak csak egy részét lehet lefedni. Minden máshoz az adott gyártó cégnek (illetve a cég döntéshozó fejeseinek, akik nem feltétlenül vannak teljesen képben, vagy egészen mások a prioritásaik) teljesen ki van szolgáltatva, aki ilyen vasat vesz. Szóval szerintem a Linux és a nyílt forrás éppen hogy a fő esélye volt az ilyen alternatív architektúrák elterjedésének.

Inkább az verhetett be jópár szöget az Itanium koporsójába, hogy a nyílt forrású szoftverekkel 1:1 összehasonlítási alap lett a két platform teljesítménye között. És az összehasonlítás nem kedvezett az IA-64-nek, főleg ár/teljesítményben, de sajnos gyakran még abszolút teljesítményben sem. Különösen, hogy az AMD nemsokkal később kijött az Opetronnal, ami a NUMA architektúrával és az ebből adódó skálázhatósággal inkább az Itaniummal volt egy kategóriában, mint az akkori P4 alapú Xeonokkal.

Még egy dolog, ami eszembe jutott a szgarch ismereteimből, hogy az egész IA-64 nagyon erősen SIMD-es (sőt méginkább WLIW) alapozottsága főleg multimédiás, illetve tudományos number-crunching számításoknál előnyös, vajmi keveset ér általános szerverfeladatoknál. Egyszerűen rosszul pozícionálta a piacon az Intel, gyakorlatilag csak a HPC, szuperszámítógépes alkalmazásoknál jött be az előnye, minden egyéb helyre teljesen felesleges volt a nagy lebegőpontos számítási teljesítmény.
---
Linux is bad juju.

( atomheart v | 2008. 12. 23., k – 21:49 )

"I LOVE CATS.
they taste just like chicken."

Birom a stilusat. B^)

----------------------
"ONE OF THESE DAYS I'M GOING TO CUT YOU INTO LITTLE PIECES!!!$E$%#$#%^*^"

Akartam írni, h. a Linux kommersz imidzsének talán jót tenne, ha nem elhanyagolt külsejű szőrös előember arcú informatikusok/programozók képe jelenne meg a laikusok képzeletében. Ilyen fotók után úgy érzem erre még sokáig nem lesz esély :) Ez simán egy elhanyagolt képű ember, nem telik kernel hackelésből borotvára, ha már fényképezik?

Pedig aki külső alapján ítél meg egy programozót az nagyot tévedhet. Telne borotvára, de nem az a legfontosabb számára. Az igazi hacker sajnálja az időt ilyen "felesleges" dolgokra. Ez persze nem jelenti azt, hogy ápolatlan, csak nem olyan, mint az átlag.
Valamelyik magyar MS főmuftinak is derékig érő haja van, csak össze van neki fogva.

( ixc | 2008. 12. 24., sze – 00:09 )

elnezest nemide akartam irni hanem valaszolni lejebb

( Lacyc3 v | 2008. 12. 24., sze – 10:09 )

Ennek nagyon örülök :) Remélem még jobb lesz az Inteles eszközök támogatása Linux alatt - bár eddig se volt panasz - esetleg még gyorsabb is lesz a meglévő :) Sőt, az se hátrány, hogy valószínűleg az újonnan vásárolt Intel termékre se kell annyit várni hogy jól lehessen használni mint eddig.

Az AMD nem akar valami hasonlót? Neki se ártani mondjuk..

Ok is felbereltek anno par opensource fejlesztot. Most ezek az emberek azok akik a dokumentaciok kiadasaval kuzdenek az ati-n belul:

- megtalalni, hogy milyen dokumentacio segitene az opensource fejlesztokon
- megirni egy jo doksit a rengeteg belso doksibol
- ravenni a jogaszokat, hogy nezzek at a dokumentumot

( dong0 v | 2008. 12. 24., sze – 14:28 )

ohh te jó ég. ilyesztő egy kinézet.
Ilyenkor azért elgondolkozok azon, hogy télleg nem létezik olyan ember aki sportos, normális megjelenésű és egyben profi informatikus ? :S

( sjrextor | 2008. 12. 24., sze – 15:35 )

Vajon kap egy ingyenkezelést az intel fordászától?:)

( pepo v | 2008. 12. 26., p – 00:43 )

A Red Hat okádék lett. Helyes, hogy lépett. (Ámbár, pont az Intelhez????)