Változik a "spam törvény"

Spam

"Szeptember elsejétől változik a spamekre vonatkozó törvényi szabályozás

Az Országgyűlés által elfogadott, és 2008. június 28–án kihirdetett, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény szeptember elsejétől érdemi változásokat vezet be az elektronikus hirdetésekre vonatkozó törvényi szabályozásban. Az elektronikus hirdetésekre vonatkozó szabályokat tartalmazó az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ekertv.) mától jelentősen módosul."

"Lényeges változás, hogy a fogyasztók védelme érdekében ezután más megítélés alá esik, ha a címzett természetes személy, illetve, ha nem az. Szeptember elsejétől a kifejezett és előzetes hozzájárulással küldhető reklámokra vonatkozó korlátozások akkor alkalmazhatóak, ha a címzett természetes személy. Ezért az NHH Hivatala az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárást természetes személy részére küldött elektronikus hirdetések esetében, a természetes személyek által benyújtott kérelmek alapján folytatja le. "

További részletek itt.

Nyilvan nem a spambot fejti meg. A dolog hattere azt hiszem annyi, hogy az EU-ban kitalaltak, hogy a mailcim szemelyes adatnak minosul. De persze csak akkor, ha termeszetes szemelyhez tartozik, leven egy cegnek nincsenek szemelyisegi jogai. Valami ilyesmit akar ez is kifejezni.
Benne lehet a szokasos erveles is, hogy mi van, ha az egyik ceg egy masikat meg akar keresni egy uzleti megrendelessel. Igy nem lehet mondjuk regi uzleti partnereket feldobni az NHH-nal, csak mert az utobbi idoben mondjuk az egyik oldalon megromlott a kapcsolat. Egy normalis, mindket fel szamara kedvezo megkereses igy nem utkozik majd annyira a torvenybe (jozan merlegeles kerdese, hogy spam-e), de mondjuk a farokhosszabbitot tovabbra is lehet uldozni.

----
'Give us seeds so that we may live and not die' (Gen 47:19)
Wow! Quoting the bible worked! -Eremal, piratebay
honlapkészítés

+1

A nulltoleranciás spamtörvény elég nagy tökönszúrás azoknak a reklám/média cégeknek akik a haladás zászlaját lobogtatva digitális vonalon szeretnének nyomulni. Ha csigapostán kiküldesz egy árajánlatot, akár kéretlenül, akár nem, az legális. Ha Emilben teszed, máris kockáztatod, hogy valami eszelős feljelent. Márpedig ugyan miért ne küldhetne X cég Y cégnek valamely akcióról ajánlatot? Mindkettőnek érdeke.
Miért tegye ezt levélben vagy telefonon 2008-ban? (Mert sokan úgy teszik, és igen, sokan a spamtörvény miatt.)

A botnetektől és az kitudja milyen orosz, indiai IP-kről érkező levél ellen pont semmit nem ér a törvényi szigora, talán egy-két kispályást sikerül deresre húzni, mintajelleggel, de alapvetően éppen a legális felhasználókat sújtja.

Azt sem árt végiggondolni, hogy mennyire bizonyítható ez a kért/kéretlen dolog. Mi van ha a cég feljelent, te állítod, hogy kérte, ő meg azt mondja, hogy soha. No akkor mi van? Felmutatsz egy excel táblát? Hogy lám itt be van pipálva? Vagy mindenkihez külön kiküldöd az ügynöködet, hogy írassa alá vele a papírt? Kicsit többe lesz mint a telefon...

"Ha csigapostán kiküldesz egy árajánlatot, akár kéretlenül, akár nem, az legális."
Az se legyen legális, 'sszameg, az embernek már tele a bakancsa, hogy teletömik gyújtóssal a postaládáját, amikor baromira nem kértem a kutyától sem árajánlatot semmire. Se viagra nem kell, se teszkó gazdaságos félhomálymérő. A következő már az lesz, hogy a sarki ribancok is bedobhatják az árajánlataikat bármelyik postaládába... Számomra ez szemetelés. Bedobják a hulladékot a postaládámba. Szemetelés ellen nincs törvény?!

Szerk.: "A nulltoleranciás spamtörvény elég nagy tökönszúrás azoknak a reklám/média cégeknek akik a haladás zászlaját lobogtatva digitális vonalon szeretnének nyomulni."
Szerintem meg fontosabb, hogy tűzzel-vassal üldözzük a spammereket, mint hogy mindenki kárára olyan szervezetek működhessenek tetemes bevétellel, akikből már így is elég sok van - és azon kívül, hogy össze-vissza hazudoznak, nem csinálnak semmit, hasznosat végképp nem, csak jó pénzért megbízásból beetetik a hülyéket.

miért ne küldhetne X cég Y cégnek valamely akcióról ajánlatot? Mindkettőnek érdeke.

Ezt te felmeres eredmenyere alapozod, hogy "mindketto erdeke"? Es hogy ez mennyire nem igy van, hadd mondjak el egy szorit. A ceges email cimemre kuldott egy rendezvenyekkel, partiszervizzel foglalkozo mulatos-ciganyzenes kkv egy ajanlatot. Nem akarom magam tulzottan exponalni, legyen eleg most annyi, hogy a 2 ceg profilja eg es fold, es az valoban igaz, hogy az o akcios ajanlata az o erdeke, de _nem_a_mi_erdekunk.

A botnetektől és az kitudja milyen orosz, indiai IP-kről érkező levél ellen pont semmit nem ér a törvényi szigora,

Az pont eleg, ha minden orszag elintezi a sajat spammereit. (ok, jelenleg ez tavolrol sincs igy, de a torvenyi oldal igy mukodhetne).

talán egy-két kispályást sikerül deresre húzni, mintajelleggel, de alapvetően éppen a legális felhasználókat sújtja.

Legalisan (=a cimzett elozetes engedelyevel, feliratkozasaval) eddig is szabad volt kereskedelmi ajanlatot kuldeni, ezutan is szabad. Hetfotol pedig orrba-szajba mehet a ceges cimekre. Ha valakinek van statisztikaja, hogy az info@, sales@, stb. cimekre hany %-kal tobb level jon, megkoszonnem, ha megosztana.

Azt sem árt végiggondolni, hogy mennyire bizonyítható ez a kért/kéretlen dolog.

Ha nem csak a kifogasokat keresed, akkor elarulom, egeszen hasznalhato az a modszer, ha a "bepipalas" tenyet naplozod, egyeb adatok mellett pl. email cím, timestamp es IP-cim tarolasaval egyutt, esetleg tegyel egy kukit is a gepere.

ASK Me No Questions, I'll Tell You No Lies

( YanChi | 2008. 09. 02., k – 20:40 )

Magyarul a továbbiakban elég a netről gyűjtött címek esetén arra hivatkozni, hogy nem tudták, hogy személyes cím. Valamint végigspammelhető az összes webmaster|info|abuse|tech|$domain@$domain.tld cím, hiszen ezek feltételezhetően nem "személyes" címek. Az, hogy hány munkaóra esik ki ez miatt a célpontoknál, úgy tűnik, nem számít.
Lassan áttérek a fehérlistás levelezésre...

( airween v | 2008. 09. 02., k – 21:03 )

Nem azért, de volt már valaki, aki miután feljelentett egy spammert, valami értékelhető eredmény született az "eljárásban"?
Én ebben az évbne kb 4-5 feljelentést tettem az NHH-nál, és mindegyik úgy végződött, hogy (idézem):

Az Ügyfél (ellenérdekű fél) azonosítására tett intézkedések nem vezettek
eredményre. A fentiekre tekintettel az eljárás további folytatásától
eredmény nem várható, így az eljárás megszüntetése vált indokolttá.
Amennyiben az Ügyfél holléte a későbbiekben ismertté válik, a Kérelmező
igényét vele szemben a hatályos jogszabályok szerint érvényesítheti.

Mellékeltem a teljes emailt, fejléccel együtt, a mail szerver releváns logrészét, és ennek ellenére ezt kaptam _minden_esetben_.

Mire jó ez az egész spamtörvény?

a.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala (továbbiakban: Hivatal) elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárásában meghozta az alábbi

h a t á r o z a t o t.

Megállapítom, hogy HHHHHHH BBB Kft. elektronikus hirdetői minőségében (a továbbiakban: Hirdető) megsértette az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ekertv.) 14. § (2) bekezdését azzal, hogy előzetes és egyértelmű hozzájárulás hiányában elektronikus levelezés útján elektronikus hirdetéseket küldött, valamint az Ekertv. 14. § (3) és (4) bekezdését azzal, hogy a címzetteket nem tájékoztatta az elektronikus hirdetésekről való leiratkozás lehetőségéről, azt a Bejelentők többszöri kérésére sem biztosította.

Kötelezem a Hirdetőt, hogy fizessen meg 200 000 (azaz kettőszázezer) forint elektronikus kereskedelmi bírságot, továbbá tartózkodjon a jogellenes magatartás további folytatásától. A bírságot e határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 (azaz tizenöt) napon belül a Nemzeti Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00287247-00000000 számú számlájára kell befizetni.

Felhívom a figyelmét, hogy amennyiben a jelen határozatban foglalt jogsértés megszüntetésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és a teljesítés elmaradása felróható, valamint, ha a jövőben ismételten megsérti az Ekertv. 14. §-át, úgy ötszázezer forintig terjedő, ismételten kiszabható elektronikus kereskedelmi bírsággal sújtható.

Jelen határozat ellen annak közlésétől számított tizenöt napon belül a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa Elnökének címzett, de az elsőfokú határozatot hozó szervnél benyújtott fellebbezésnek van helye, amelynek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A benyújtott fellebbezéshez csatolni kell a fellebbezési illeték összegének megfelelő, de legalább 5000 (azaz ötezer) forint értékű illetékbélyeget. A fellebbezési illeték mértéke a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint.
A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására jelenleg nincsen mód.

Indokolás

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala (továbbiakban: Hivatal) az Ekertv. 16/A. § (2) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva vizsgálta a Hirdető által a Bejelentők előzetes hozzájárulása hiányában az info@hhhhhhhbbb.hu elektronikus levélcímről küldött elektronikus hirdetéseket, amelyről a Hivatal 2008. március 13-án kelt levelében értesítette, és a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre hívta fel a Hirdetőt.

A Hirdető - a postai tértivevény adatai szerint - 2008. március 17-én az értesítést átvette, de a rendelkezésre álló határnapig nem nyilatkozott, a határidő meghosszabbítását nem kérte.
A Hirdető 2008. április 4-én - a postai tértivevény adatai szerint - szintén átvette a korábbi, HL-7197/2008. ügyszámú felügyeleti eljárásában hozott - 100.000.- Ft elektronikus kereskedelmi bírság megfizetésére kötelező - marasztaló határozat ellen benyújtott fellebbezését elutasító, és az elsőfokú döntést helybenhagyó másodfokú határozatot.
A Hivatalhoz újabb, a Hirdető által 2008. április 9-én és 14-én küldött kéretlen elektronikus hirdetéseket kifogásoló bejelentések érkeztek. A Bejelentők többsége arról tájékoztatta a Hivatalt, a Hirdető többszöri kérésük ellenére sem tett eleget leiratkozási igényüknek, sőt, még a Hirdető honlapján sincs erre mód.

A Hivatal a kifogásolt kéretlen elektronikus hirdetések vizsgálata során megállapította, hogy azok az Ekertv. 1. § a) pont szerinti Magyar Köztársaság területére irányuló, 2/A. § (1) pontjában meghatározott elektronikus hirdetések, melyeknek elküldésével az elektronikus hirdetőnek minősülő Hirdető megsértette az Ekertv. 14. § (2) bekezdését.
A Hivatal megállapította, hogy a szóban forgó elektronikus hirdetések - Ekertv. 2. § p) pontja szerinti - elektronikus hirdetője a HHHHHHH BBB Kft.
A Hivatal megállapította, hogy miután a Hirdető átvette az eljárás megindításáról szóló értesítést, valamint a fellebbezését elutasító másodfokú határozatot - amelyekből tájékoztatást kapott arra vonatkozóan, hogy az elektronikus levelekkel történő hirdetési tevékenységére számos Bejelentőtől panasz érkezett - ezt figyelmen kívül hagyva, gyakorlatának felülvizsgálata, és ennek érdekében a hatósággal történő kapcsolatfelvétel nélkül, az elektronikus hirdetések küldését tovább folytatta, nyilatkozatot nem tett, a tényállás feltárása érdekében együttműködést nem tanúsított.
A Hivatal megállapította, hogy a kifogásolt elektronikus hirdetések nem tartalmaznak leiratkozást lehetővé tevő linket, vagy tájékoztatást a leiratkozás mikéntjéről.

Tekintettel a fent előadottakra, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, valamint az együttműködési készség teljes hiányára, a Hivatal a jogsértéssel arányban állónak és elegendőnek ítéli meg az elektronikus kereskedelmi bírság rendelkező részben foglaltaknak megfelelő kiszabását, valamint a jogsértő magatartás folytatásától való eltiltást.

Az elektronikus hirdetés szabályait az Ekertv. — az annak módosításáról szóló 2005. évi CLXXI. törvény 2006. január 1-jével történő hatályba lépését követő — 14. §-a szabályozza, amely, többek között, elektronikus hirdetés elektronikus levelezés (vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz) útján való küldése esetén az igénybe vevő előzetes és egyértelmű hozzájárulását követeli meg. Pusztán az a tény, hogy egy adott elektronikus levelezési cím nyilvánosan hozzáférhető (pl.: az interneten), nem jelenti azt, hogy annak tulajdonosa ezzel hozzájárult volna az elektronikus hirdetések fogadásához. Ugyanitt a jogszabály azt is előírja, hogy a rendelkezések megsértéséért az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevője is felelősséggel tartozik. Az elektronikus hirdető/hirdetési szolgáltató/hirdetés közzétevője fogalmát a jogszabály 2.§ p), q) r) pontjai határozzák meg.
A törvény 16/A. § (2) bekezdése értelmében az elektronikus hirdetésre vonatkozó szabályok megsértése esetén a Nemzeti Hírközlési Hatóság jár el. A 16/B. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú szerv a Hatóság Hivatala, az elsőfokú határozat ellen a Hatóság Tanácsának elnökéhez lehet fellebbezni.
A törvény 16/D. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Hatóság az elektronikus hirdetőt határidő tűzésével az Ekertv. 14. §-ban, illetve a 14/A. §-ban meghatározott rendelkezések teljesítésének hitelt érdemlő módon való igazolására hívhatja fel.
A 16/D.§ (1) bekezdése szerint a jogsértés megállapítása esetén a Hatóság Hivatala elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a 14. §, illetve a 14/A. § rendelkezéseivel, felhívhatja a 2. § la) pont szerinti közvetítő szolgáltató figyelmét arra, hogy az elektronikus hirdető, elektronikus hirdetési szolgáltató vagy az elektronikus hirdetés közzétevője a közvetítő szolgáltató által nyújtott előfizetői vagy hálózati szolgáltatást jogszabálysértő módon elektronikus hirdetés küldésére használja, valamint – ötvenezertől ötszázezer forintig terjedő összegű – elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat ki.

A jelen határozat meghozatalára a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 22. § (1) bekezdése, 29. § (3) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdése, 35. §-a, 50. §-a, 51. § (1) bekezdése, 71.§ (1) bekezdése és 72. § (1) bekezdése, illetve az Ekertv. 14. §-a, valamint 16/A-D. § bekezdése alapján került sor.

A fellebbezési jogra a Ket. 98. § és 99. § (1) bekezdése, valamint az Ekertv. 16/B (2) bekezdése az irányadó, a fellebbezési illeték mértékére az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 29. § (2) bekezdése, a megfizetés módjára az Itv. 73. § (1) bekezdés rendelkezése az irányadó.

Budapest, 2008. április xx.

Jelen határozatot az NHH Hivatalának Főigazgatója nevében és megbízásából hoztam.

Tudtommal sj is tul van egy par sikeres akcion.
Altalaban figyelmeztetik az elkovetot az elso esetben, de ha visszaeso, akkor mar kemenyen buntetnek.

----
'Give us seeds so that we may live and not die' (Gen 47:19)
Wow! Quoting the bible worked! -Eremal, piratebay
honlapkészítés

( skylooker | 2008. 09. 02., k – 21:11 )

Bocs, de a cégeknek is vannak személyiségi jogai, mivel önálló jogi személynek minősül.
A helyzet az, hogy a természetes személyek kevesebb jogot élveznek, mint a nem természetesek. A piacgazdaságban ez a természetes.

Ezzel az új törvénnyel nagyjából annyi történt, hogy megkaptál egy olyan jogot, amit eddig csak cégek élveztek.
Más kérdés, hogy ezt hogyan tudod érvényesíteni. Gondolomk, nincs "vállalati jogászod".
Még néhány jogra szükség lenne, hogy jól is érezzük magunkat.

( novertigo | 2008. 09. 03., sze – 09:57 )

Érdekes megközelítés, úgy tenni mintha a cégeknél nem embereknek kellene teljesen feleslegesen az időt tölteniük a kéretlen reklámüzenetek törölgetésével. Álszent viselkedés úgy tenni, mintha ezzel nem az egyes emberek privát szférájába hatolnának be. Ráadásul mindezt azzal indokolni, hogy a cégeknek van erre erőforrásuk és tudásuk, míg az magánszemélyeknek nincs. Nyilván az a megoldás, hogy akkor a cégeknek nem biztosítom tovább a törvény védelmet.

Egytől-egyig töketlen, bigott faszok akik ezt a döntést meghozták. Ráadásul közpénzen.

Nálunk policy, hogy aki spammel attól nem veszünk semmit, nem kerülünk vele üzleti kapcsolatba. Azt hiszem kellene egy ilyen nonprofit mozgalmat szervezni. Tervezni egy logót, és amelyik személy/cég akarja felteheti az oldalára (amolyan buttonként), jelezve, hogy küldheted a spam-et köcsög, ezzel megvásároltad a helyedet a 'kitől nem veszünk biztosan semmit oszlopcsarnokban'. Gründolni pár szakértőt (programozó, jogász etc) aki pedig ötleteket adna a védekezéshez, jogi úthoz.

Nem tudom egy ilyen apatikus országban lenne-e ennek egyáltalán értelme? Sajnos nem vagyok se grafikus, se webprogramozó, hogy meg tudjam csinálni. Mit gondoltok érdekelne egyáltalán az ötlet valakit?

--
"Nobody made a greater mistake than he who did nothing because he could only do a little."

Ez egészen addig jól hangzik, amíg az ember lusta rendszergizda, viszont hirtelen már egyáltalán nem tűnik olyan zseniálisnak ha netán egy kis cég ügyvezetője, vagy marketingese, ahol momentán nincs 30-40 millió zseton ATL kampányra.

Ha történetesen van egy baromi jó terméked/szolgáltatásod amivel mindenkit lenyomnál, és még véletlenül (vetted vagy másik cégedből) van egy releváns cég (!) email/cím adatbázisod, mi indokolja, hogy csigapostán küldj rohadt drágán nyomtatott prospektust, amikor egy szép HTML email is megtenné? Vagy menj tönkre és éljen a Tesco lánc.

Azért, mert pár korlátolt bűnöző abból csinál pénzt, hogy potencianövelő szereket reklámoz a botnetével szívjon mindenki? Persze *nekik* semmit nem árt a törvény, csak neked.

Véleményem szerint ez a törvénymódosítás teljesen korrekt, nem vagdalkozni kell összevissza, hanem az smtp azonosíthatóságát kell megoldani és a botneteket felszámolni. Ez az út.

Azzal egyet értek, hogy ne küldözgessen nyomtatott prosikat. Kár lenne azért a sok fáért, egészen őszintén mondom: marketingnek is nagyon halvány. Annak pedig, akinek az a legkreatívabb reklámötlete, hogy egy adatbázisnyi email címet töm ki reklámlevelekkel... nos egy ilyen cégnek nem tud elég jó terméke lenni a számomra. Nem a termék, hanem a hozzáállás miatt.

--
"Nobody made a greater mistake than he who did nothing because he could only do a little."

és még véletlenül (vetted vagy másik cégedből) van egy releváns cég (!) email/cím adatbázisod,

SJ 1. tetele: "Marha vagy, ha címlistát veszel"

az smtp azonosíthatóságát kell megoldani

Legjobb esetben is csak reszben. A technikai vedekezes onmagaban nem eleg, ha nem tokeletes (es az anti-spam megoldasok nem azok). Azzal meg meg akarom felrevinni a beszelgetest, hogy az 'azonositott smtp' nem ad vedelmet a spam ellen, mert nem erre talaltak ki.

Nekem egyebkent tetszik novertigo otlete: ne vegyunk semmit sem a spammelo vallalkozasoktol (btw. en is valami hasonlot jegyeztem meg a spam konyvben).

Egeszen veletlenul nekem is van egy uzleti otletem, nem mondom, hogy "mindenkit lenyomnek" vele, de hatha lesz belole valami. Szinten egeszen veletlenul (a home user-ek mellett) a (par fos) kisvallalkozasoknak szanom. Most akkor kuldjek spamet mindegyiknek? (Pont egy anti-spam szolgaltatasrol???) Es nekem meg 1-2 millios budzsem sincsen. De spamben akkor sem fogom reklamozni. Nezzunk szembe a tenyekkel: xy (=egy nagy halom) ceg szamara ugyanugy szemet a te bombauzleted, mint az en szolgaltatasom, legalabbis abban az ertelemben, hogy nem akarjak. Akkor meg minek haragitana az ember magara oket spammel (megha a torveny ezutan nem igy hivja ezeket a leveleket)?

Mondom, elhiszem, hogy draga a marketing, meg a reklam, de erre hivatkozni, hogy miert spammelsz, ez annyira nevetseges. Es komolytalan.

ASK Me No Questions, I'll Tell You No Lies