Egy hónapja ismert a Kaminsky-DNS probléma - hol tart a hazai védekezés?

A Dan Kaminsky nevével jegyzett internetes DNS támadás lehetőségéről a nagyközönség 2008. július 8-án szerzett tudomást, amikor számos gyártó, fejlesztő előre egyeztetett módon egyszerre jelentett be egy korábban ismeretlen hiba ellen védekezést nyújtó javítócsomagot.
A hiba súlyossága miatt egyedülálló összefogás született, és ennek eredménye volt az, hogy a hiba kijavítása napvilágra került, de a hiba nem. Az eredeti tervek szerint Dan Kaminsky 2008. augusztus 7-én ismerteti a hiba és a támadás pontos módszerét a Black Hat 2008 konferencia keretében. Így 30 napja volt a rendszergazdáknak és üzemeltetőknek, hogy a rendelkezésre álló javításokat teszteljék és telepítsék.
Fontos megjegyezni ezen a ponton, hogy ipari környezetben egy szoftver frissítése, még ilyen súlyos esetben sem egy egyszerő feladat. A magas rendelkezésre állás garantálása érdekében a szoftvereket tesztelni kell, a cég-specifikus szoftvermódosításokat pedig átdolgozni az újabb, javított változatba. Az otthoni felhasználóknak és kis cégeknek pár nap is elég lehetne a szoftverek frissítésére, de a teljes Internet frissítése időigényes feladat.
Az eredeti terveket, a 30 napos „haladékot” módosította az, hogy az idők során kb. 2 héttel a javítások bejelentése után az Interneten körvonalazódott a biztonsági probléma mibenléte, és most, a hiba publikálásának időpontjában, kis részletek kivételével már mindenki tudja, mi is a hiba és rendelkezésre állnak a támadásokra készített programok is.
Letelt tehát a 30 nap, ami alatt mindenki frissíthette szoftvereit, hogy azok védettek legyenek. Sokakban felmerül a kérdés, hogy Magyarországon mennyire készültünk fel ezalatt a súlyos probléma kezelésére és nyugodtan tölthetjük-e be kedvenc bankunk elektronikus banki felületét az Interneten keresztül. Ezt vizsgáltuk meg Műegyetem Híradástechnikai Tanszékének CrySyS Laboratóriumában (www.crysys.hu) 2008. augusztus 6-án.

Vizsgálatunk tárgyai a hazai DNS kiszolgálók voltak. Azt kívántuk felderíteni, hogy a
Magyarországon üzemelő DNS kiszolgálók milyen arányban sebezhetıek a támadás szempontjából, és mennyi a biztonságos szerver. Fontos azonban tudni, hogy egy ilyen
vizsgálat komplikált és nem mindig nyújt egyértelmő eredményt, mert nincsen olyan adatbázis, ahonnan kiolvasható lenne az összes szerver címe, vagy ismerhető lenne az összes hálózat egyedi beállítása. Vizsgálatunk tehát nem feltétlenül reprezentatív, de a hozzáértőknek fontos információkkal szolgál a hazai biztonsági kultúra helyzetéről.

A felmérés teljes eredménye megtalálható ebben a tanulmányban.