Megjelent a Lotus Symphony 1.0

IBM, Lenovo

Május 30-án az IBM kiadta a Lotus Symphony névre hallgató, ingyenes irodai programcsomag 1.0-s verzióját. A programcsomag három fő összetevőből áll (Documents, Presentations, Spreadsheets), amelyekkel szövegszerkesztési, bemutatókészítési és táblázatkezelési feladatok végezhetők el. Az IBM hangsúlyozza az ODF szabványnak való megfelelést a megjelenésről szóló hírben és a FAQ-ban.

Ugyanitt olvasható, hogy a program a Windows XP és Vista, valamint SLED 10 és RHEL 5 operációs rendszereket támogatja (más disztribúciókra való telepítésről szóló leírások is találhatóak az interneten).

A rendszerkövetelmények a következők: Windows operációs rendszerek esetén 540 MB szabad lemezterület, Linux alapú operációs rendszerek esetén 750 MB, valamint 512 MB memória.

További információk és letöltés itt. A letöltés a hír beküldésekor szinte lehetetlen volt, de torrent hálózaton letölthető, ha nem is gyorsan.

( vomberg | 2008. 06. 04., sze – 08:44 )

Nekem névről úgy dereng, hogy Symphony nevű ilyesmi program már volt vagy 20 évvel ezelőtt is...

( Zahy v | 2008. 06. 04., sze – 08:49 )

Nem tudja valaki, ez a Java-ban megírt IBM-es Office? (Mert a két hivatkozott oldalon ez a szó nem szerepelt, viszont ez némileg megkönnyíthetné egyéb oprendszereken - pl. *BSD - a futtatását. Nyilván ha nem Java, akkor is megnézem ha tudom, h mit csinál vele a Linuxulator, de azért ...)

ez az IBM újrahangszerelt, /LOL a legmegfelelőbb szó:)/ office csomagja. a jelenlegi, Lotus SmartSuite helyébe lép.
a régi kódot teljesen dobták. így a Symphone OpenOffice.org 1.1.4 alapú, 2.x helyett, ami imho szerencsétlen választás. jó sok addon van benne, hogy business használatra OK legyen, de jelenleg dög lassú, és zabálja a memoriat. majd a 2.0 talán végre valódi versenytársa lessz a Ms Officenak, minden területen. ez inkább egy prebeta kiadás.

( biboka v | 2008. 06. 04., sze – 09:04 )

Próbálta valaki *buntun? Nekem Gutsy-n és Hardy-n is elhasal a telepítő (Java 1.6, natív 64bit, de próbálkoztam már másokkal is).

Helló mindenkinek!

Hardy Heronra próbáltam telepíteni.
Erről a linkről: "http://www.mininova.org/tor/1255726" letöltöttem az ISO fájlt, ami tartalmazza többek között a .deb fájlokat is. A telepítéskor derült ki, hogy ez nem az 1.0 verzió, hanem a béta4.
Ugyancsak letöltöttem az updateSite_hu.zip fájlt is, ami a leírás szerint a magyar kiegészítés. Nos, nem lett magyarrá, amikor a telepítési útmutató alapján telepítettem ezt a kiegészítést is. A harmadik problémám, hogy a Lotus Symphony elindítása után az alábbi hibaüzenetet kapom:
org.eclipse.swt.browser.Browser: No more handles(java.lang.UnsatisfiedLinkError:no swt-mozilla-gtk-3346 or swt-mozilla-gtk in swt.library.path, java.library.path or the jar file.)
Nos, ez utóbbi döbbent le: a Hardy telepítésekor a Sun Java1.6 került fel, és minden alkalmazás kiválóan működik. Akkor ez most micsoda?
És a többi problémámra tudna valaki reagálni valami reménykeltőt?

Előre is köszönöm!

Tisztelettel,
Fazakas Albert

( Kobra | 2008. 06. 04., sze – 09:06 )

ez szerintem nagyon hiányzott a piacról...

azt a pár millió munkaórát beletolhatták volna az OO.oba is...

( Rt711 v | 2008. 06. 04., sze – 13:47 )

ezt a linket próváltam, de:

Service unavailable

gondolom nagy az érdeklődés aztánmeg eltaknyolt a service.

( tiger | 2008. 06. 04., sze – 15:50 )

opensuse 10.3on szepen fut.
---
/* No comment */
Ketchup elementál megidézése a sajt síkra

( toflex | 2008. 06. 04., sze – 17:41 )

borzasztó lassan jött le, lassan is fut.

az interface viszont tetszik. tetszik, h jobb oldalra odapakoltak dolgokat. Manapság a szélesvásznú monitorokon úgyis kihasználatlanok pl szövegszerkesztésnél a monitor szélei. Ez jó ötlet szerintem.

( kmARC v | 2008. 06. 04., sze – 19:06 )

Kicsit lassan, de csak feltelepul: nekem a letoltott .bin szkript nem megy. Lattam, miket csinalna, pipeolna sajat maganak az utolso reszet a tarnak, amely aztan kicsomagolja, de valamiert ez az automatizmus nem mukodik. Mindegy, kezzel kiszedtem belole a binarist, es feltelepitettem.

IMHO nem egy "piackepes" app, de javitsatok ki, ha tevednek. Ilyen felig-GTK-s, a fontbeallitasokat nem atvevo, a menuk ikonoktol mentesek. A fajlvalaszto dialogusok egyik fele a user altal (talan) megszokott GTK-s, a masik fele a sotetszurke hanyadek. Sok helyen SWT-s javas hibauzenetek, vagy egyeb informaciok (galeria) a user arcaba tomve. Windows alatt is ekkora szar?

Elso erzetem szerint egy OpenOffice vagy OxygenOffice-t inkabb ra lehet tukmalni egy-egy szervezeti egysegre / vallalatra, mert ott legalabb arra torekednek, hogy egyre gyorsabb legyen (errol is vannak mostansag ellenvelemenyek) es illeszkedjen az adott DE-hez.

Vagy ennyire fontos a nagy IBM neve? Esetleg a support?

valóban nagyszerűen sikerült office csomag az oxygenoffice. magyar nyelven imho a legjobb OOo változat. majdnem mint a staroffice, csak az magyar változatban nem készül.
azzal, hogy az IBM letette a garast az OOo mellett office szegmensben minden más OOo érdekelt is jól jár. a jelenlegi kiadást nem neveztem volna 1.0nak, 540Mb ramfogyasztás alapból még egy ilyen vistas korszakban is túlzás. és a lassúsággal is kezdeni kell valamit. de hosszabb távon, az OOo oda fog jutni IBMes hátszéllel, hogy semmilyen érv nem marad az Ms Office mellett.

Majd' 10 percig google-ztam es kajtattam az origo oldalat, de nem talaltam a cikket. Szoval egy nem tul power usereknek szolo cikk irt arrol a teljesitmenybeli osszehasonlitasrol, amelynek eredmenye szerint a legujabb buildjei hosszu ido utan eloszor lassabban indulnak el, illetve konvertalnak MSOffice doksikat, mint az azt megelozoek. Talan meg az Ars Technkika is irt errol, grafikonokkal teletuzdelve.

Most elrohanok vizsgazni, de igerem utana meg megprobalom megkeresni a "hivatkozott" cikkeket.

( szdl | 2008. 06. 04., sze – 20:10 )

Ez egy olyan (régi) OpenOffice, ami köré tettek egy Java-s, SWT(-GTK)-s (Eclipse) köntöst, hogy még lassabb legyen..
Én feltettem Ubuntu-ra és Fedora-ra, végülis használható, de nem tudom miért kellene emellett dönteni OOo helyett. Talán a Lotus Notes használóknak akarják valahogy beadni így az OOo-t?

Pontosan. Ez a Symphony a Lotus Notes 8 resze, ami szinten Eclipse-es SWT alapu. Igazan az elonye ott van, hogy teljesen beleintegralodik a Notesba. Tehat belul tabon jelenik meg a doksi. Es igy mar nem is annyira eroforraspazarlo, hiszen a Lotus Notes miatt igyis-ugyis fut az egesz javas framework...
Arrol nem is beszelve, hogy ez kepes megnyitni a regi Lotusos file-okat: .lwp, .123, .prz

Üdvözletem!

Megtudhatom, hogyan sikerült a végleges Lotus Simphony 1.0 telepítése Ubuntura?
Én is letöltöttem a bin fájlt, adtam neki futtatási jogot, elindítottam a telepítést terminálból, de ugyanúgy jártam, mint enef85 írta junius 4-én, nekem is megjelent a splash, majd leállt a telepítés. Ha lezárom a splash ablakot, a terminálban egy csomó hibaüzenetet találok, amelyek valamilyen Java problémára utalnak. Ezért gyanitom, hogy a részletes telepítési utasításban hivatkozott SELinux policy-val van a gond, csakhogy azt nem tudom, hogyan lehetne Hardy-n ideiglenesen letiltani. A selinuxnak van man lapja, ugyanakkor az /etc/selinux könyvtár egyáltalán nincs meg Hardy-ban, így aztán a man lapon írt /etc/selinux/config fájl sem található sehol. Ezért aztán a SELINUXTYPE környezeti változót sem találom, és nem is tudom, mire kéne beállítani.

Hogyan lehetne mégis felvarázsolni a Hardy-ra a Lotus Simphony-t?

Nagyon hálás lennék minden segítségért.

Tisztelettel,
Fazakas Albert

( subchee | 2008. 06. 05., cs – 08:36 )

Az otthoni gépemre semmi pénzért nem tennék IBM szoftvert... egyszerűen sz@r, amit csinálnak (lassú, bugos és idegesítő)...

Az IBM munkahelyi Windows alapú desktop gépein meg MS Office van... csak remélni tudom, hogy nem cserélik erre, már a Lotus Notesz is elég szívás önmagában. :(
Bár ahogy ismerem őket, ha már pénzt feccöltek bele, használni is kell majd, bármilyen ótvar. :S

Az utolsó IBM szoftver, ami nekem valamiért tetszett, az OS/2 Warp4 volt. Tudom, az is Windows alapú, de számomra gyorsabbnak tűnt, mint a Win95. :)

Nem tudom, mi marad a végén az IBM -ből... legutóbb eladta a szerver-üzletágát is a Lenovónak, eladta az AT&T -t is... már csak a Bell Labs van, meg a szolgáltatói-üzletág. De a szolgáltatásban pl. a Fujitsu-Siemens sokkal olcsóbb áron tudja ugyanazt a minőséget biztosítani és ha ezt is kiszervezik, akkor a Bell Labs -ra meg nem marad pénz. :S (oké, tudom, azért még gyártanak egy-két "apróságot", pl. PowerPC procikat, de arra nincs kizárólagos joguk, mert megvette más gyár is a licencet, ha jól tudom)

Az utolsó IBM szoftver, ami nekem valamiért tetszett, az OS/2 Warp4 volt. Tudom, az is Windows alapú, de számomra gyorsabbnak tűnt, mint a Win95.

ROTFL :D
méghogy az OS2 warp4 windows alapú. :))) annyi köze van az OS2nek a windowshoz, hogy volt olyan kiadása, amely el tudta indítani a windows 3.Xet, illetve a win16 programokat. egyébként az OS2 egy teljesen önálló operációs rendszer.

Rosszul fogalmaztam, nem Win alapú, de elmondom, hogyan gondoltam.

A Microsoft -tal közösen kezdték fejleszteni, Windows kompatibilis óperenciásrendszerként. 1994 -ben lépett ki az MS a galaktikus szövetségből, addig közösen nyomták. A Win 3.1 API -t nagyrészt átvette az OS/2 és a Win 3.11 kezelőfelületéből / kinézetéből is jó sok dolgot megkapott. Az más tészta, hogy "stand alone" oprendszerként forgalmazták IBM desktop gépekhez. Persze az MS távozása és az IBM fejlesztők tökölése miatt ez a project szépen befulladt, mert a Win95 hamarabb megjelent és mindent vitt. :)

Én kb. egyszerre ismerkedtem meg a Win95 -tel az OS/2 Warp4 -el, teljesen mezei júzerként voltak tapasztalataim mindkét rendszerrel, csak így tudok rájuk visszagondolni is. A többit már csak azóta olvastam. :)

Tehát ami nekem "win alapú"nak tűnt mezei júzerként, az annyiban nyílvánult meg, hogy mentek a Windows -os progik és hasonló volt az kezelőfelület is. :P

Ha már megint "offolunk", és megint előkerült az OS/2, meg kell jegyezni, hogy bizony előbb volt a kezelőfelülete "desktop"-os, folder-es, mint a windows. És következetesebb volt.
(És valóban az IBM tökölődése és profilváltása miatt nyuvadt ki anno, bár folytatása mai napig létezik eComStation néven a Serenity Systems nevű cég jóvoltából és némi supportjával. Én használom is, amint már máshol leírtam, de ma már csak a linux-ról portolt vagy más oss szoftverek tartják életben (pl. Mozilla család, OOo, néhány más vagy Qt-s, java-s cucc, vagy a win32 emuláció (a régi beépített win16 és DOS mellett).)
És a topikhoz annyit, hogy talán az egykori Lotus SmartSuite (WordPro, 123 stb.) használóknak (én is használtam OS/2-n) lehet jó, hogy ez az új "valami" megnyitja a régi formátumokat. Persze nincsenek illúzióim a konverzió minőségével kapcsolatban (karakterkódolás stb.). Ha már szóbakerült, ki is próbálom, van még az egyik gépemen Lotus WordPro OS/2-n..

És az őszintét megmondva, amit az IBM ma csinál (szoftver terén), az bizony sok esetben kőkemény szemfényvesztésnek tűnik számomra. Próbálja eljátszani (és persze kihasználni) az opensource viselkedést, ha már nem képes az innovációra, de nem az igazi. Egyedül a régi "nevéből" és presztízséből él szerintem.

Viszont ha jól csinálná/ja ezt, akkor az hasznos (lenne), mert egy nagynevű cég ereje segíti/segítheti a nyílt szabványok terjedését. Csak jól kéne csinálni. Viszont az IBM akkora dinoszaurusz, és annyira sokrétű a profilja (amit persze már kezd tisztítani), hogy soha nem jut szerintem elegendő energia pl. ilyen "irodai"/desktop szofver-megoldásra.
(Természetesen nincs rálátásom minden IBM szoftverre és szolgáltatásra (főleg a szem előtt nem lévő mainframe megoldásokra vagy a webes/java-s dolgaira), a fentiek szubjektív benyomások arról, amivel én találkoztam.
Tény, hogy ezek után a véleményeim után nem nagyon kapok állást az IBM-nél :-)).

lassan az aktuális windows néven futó platformokat leszámítva, mindent a oss tart életben. CDE egyre jobban lemarad és már nemcsak a Sun unixa épít gnomera néha kdere gui terén, és persze a gnu tools és társai is aktívan használtak minden kerekedelmi unixon. az Apple sem lett volna képes saját, önálló, életképes unix kernellel előállni, a kerekedelmi unix kernelek használata pedig eladhatatlanul magas osx licendíjakhoz vezetett volna. a darwin a freebsdnek köszönheti a létezését, a safari a kde khtml kódjára épülve tudott sikeressé válni, és így tudott elszakadni a mac az IE függőségtől. már bejelentette a Ms, hogy az Office for mac meg fog szűnni a jövőben, így minden bizonnyal a maces iroda is ossre feltehetően OOora fog épülni a jövőben.
a legérdekesebb az xp jövője lesz, a Ms minél előbb kinyírná, de jelentős tömegek ragaszkodnak továbbra is hozzá. nem kizárható, hogy ironikus módon az Xpt is egyre inkább az oss tartja majd életben a jövőben.

az os2vel az volt a baj, hogy a kódjának egy része Ms copyrightos. ettől még újra lehetett volna írni ezeket a részeket, lásd Sun Opensolarisa, csak az IBM nem látott benne fantáziát. amikor megjelent majd egy évvel korábban a Warp3, pályahosszal verte a win95öt. a warp4ben már 1996ban volt hangvezérlés, windowsnál még a win7ben sem biztos, hogy lesz. kár érte.
a Ms aggresszív üzletpolitikája miatt nem jelentek meg softwarek os2re független fejlesztőktől. oemként semmelyik nagy hw gyártó nem telepíthette, mert elvesztette volna windows kedvezényeit. igazából ez vezetett az os2 lassú kimúlásához. a lotust is azért vette meg az IBM, hogy legalább office legyen os2re, így a bank és pénzügyi szektorban legalább megmaradhatott egy darabig.
az is igaz ugyanakkor, hogy a Ms minden kerekedelmi kunkurrensét kinyíró üzletpolitikája nélkül, soha nem kapott volna akkora hátszelet a linux, mint így.

> CDE egyre jobban lemarad és már nemcsak a Sun unixa épít gnomera néha kdere gui terén, és persze a gnu tools és társai is aktívan használtak minden kerekedelmi unixon.

Ezt részleteznéd? Kereskedelmi Unix alatt én jelenleg Solaris, HP-UX, AIX -et értek (van még bármi egyéb életben?), ebből naprakész (kb) a hapukszban vagyok, ott *volt* (asszem 1.4-es) GNOME , de mintha elhalt volna, az alapoprendszer részeként szabad szoftverből max az egy szál Perl-t tudám kiemelni. Noha valóban lehet rá bash-t, meg PGSQL-t, MySQL-t is telepíteni, azért ez messze nem gnu toolok aktív használata.

Solaris:itt
"
Q:
Is the GNOME 2.0 Desktop also included with the Solaris Operating Environment and with Sun workstations?
A:
GNOME 2.0 Desktop will be included in a future update of the Solaris OE. It is also expected to be preinstalled on new Sun workstations in the future.
"

OpenSolaris Developper Editon DVD -alapbol feltette, a CDE melle.
pl. bash is telepul alapbol.

> aktívan használtak minden kerekedelmi unixon.

Én (úgy látszik nem túl érthetően) a *minden kereskedelmi unix* kitételen csodálkoztam. HP-n nincs, az általad adott hivatkozás is csak a jövőre igéri mindezt a Solarisba (ami a kereskedelmi, és jelenleg *még* nem egyezik meg az Opensolaris-sal) - és akkor még AIX-ről nem is volt szó (amihez tudom, hogy létezik valami linux porting kit vagy mi a szösz). Szóval nem győztél meg arról, hogy minden pénzes jujniksz tele van gnome-mal/kde-vel, vagy mindenki átállt volna a gnu tool-ok használatára.

szia,

hogy Te mt hasznalsz, azt nem tudhatom. A kereskedelmi unixok mivel jonnek mostansag azt sem, mivel nem vagyok olyanok rendszergazdaja. Par evvel ezelott sok ismerosom volt ilyen borben, es ok kivetel nelkul (ha nem volt tiltva) telipakoltak a kereskedelmi unixokat hasznalhato gnu cuccokkal. Az a tippem, hogy ez a trend nem fordult meg. Az a tippem, hogy ez altalanos. erosits meg vagy cafolj meg.

Nem tudlak se megerositeni, se cafolni. Velemenyem szerint azok az emberek *szeretik* telepakolni a kereskedelmi Unix-rendszereiket gnu-cuccokkal, akik

a) vagy Linuxon nottek fel, es el se tudjak kepzelni az eletuket a gnu-cuccok seggkinyalasa nelkul

b) vagy nem ismerik a sajat rendszereikben rejlo eszkozeik funkcioit

c) es meg doksit se szeretnek olvasni.

Amugy szemlelet kerdese az egesz, en tobbszor talalkoztam olyan rendszerrel, ahol nem *szabad* mast felrakni, igy az ember hozzaszokik egyfajta minimalizmushoz. Amugy nalatok mondta vagy jo 10 eve egy rencergaz, hogy az igazi unixos rendszergazda a billentyuzetnek csak a kozepso (betuket, szamokat) tartalmazo reszet hasznalja, a tobbihez nem nyul. (A ksh-nak a vi-uzemmodjat hasznalta, es nem az emacs-ot, bar volt ne'mi turpissag a dologban, mert ESC helyett azert o sem nyomott Ctrl-[ -et.)

a, Mi baj azzal, ha valaki kenyelmesen szeretne elvegezni a feladatat ?
b, Meselj, a fo adminisztrativ eszkozok hamar megtalalhatok ezeken a Unixokon, leven maskep eleg nehez volna hasznalni oket (ezek special kenyelmesek is es felhasznalo baratok), a tobbi gnu stuffal valo helyetesitese nem veletlen, mert tobbet tud, kenyelmesebb.
c, Valahogy Linuxot is meg kellett tanulni. Az megint mas kerdes , hogy megeri-e atalni butabb utlitikre, ha az a default.

Az igazi rendszergazda miert szopatna magat ? 84 es hasonlo gombszamu billentyuzetek 20 eve kihaltak. Modvaltas + key a kenyelmesebb, vagy modifier +key , vagy siman nyomni 1 gombot, ami kicsit messze van, mikozben kurzor figyelese a fo tevekenyseged ?
Az meg megint eleg bozsanto, hogy alapbol "hulyeseget" muvelnek ezek a plusz gombok, aki 101+ gombhoz szokott reflexbol megnyomja oket hiaba tudja, hogy mit kene nyomni.

Az a bajom, hogy ezek kirohanasok nekem ugy tunnek, hogy :
Ne hasznalj GNU/Linuxot, mert az kenyelmes es aki nem tud kenyelmetlen eszkozokkel (is) dolgozni az hulye.

Vagy hogyan kene ertenem ezt ?

> Az a bajom, hogy ezek kirohanasok nekem ugy tunnek, hogy :
Ne hasznalj GNU/Linuxot, mert az kenyelmes es aki nem tud kenyelmetlen eszkozokkel (is) dolgozni az hulye. Vagy hogyan kene ertenem ezt ?

Tul kene *latni* (esetleg egyszer *lepni* is) azon, hogy PC es Linux. Lehet, h a PC-n kihaltak 20 eve a 84-gombos billentyuzetek (direkt megszamoltam, laptopomon - angol kiosztasu - pont ennyi van), de azert van jocskan teljesen mas felepitesu HW *is*.

Kerdeseidre:

a) kenyelmes munkavegzessel semmi baj. Nekem pl. kifejezetten kenyelmes a csavart kalapaccsal beleverni a tiplibe. Kar, hogy kiszedeskor viszont ritka mod karomkodok utana. Magyarul mindent a maga helyen. Ha pl. AIX-en nincs alapbol Z szoftver, akkor hasznalom helyette U szoftvert, es nem telepitgetek minden szart, hogy legyen. (Kedvencem a linuxos 

for i in `seq 1 10`

- ahelyett, h megtanulna az a szerencsetlen joszag, hogy az ilyesmire a while szolgal.)

b) sajnos szamomra ertelmezhetetlen, fejtsd ki, mit szerettel volna mondani.

c) Nem muszaj atallni a butabbra. Csak tudni kell hasznalni, ha csak az van. Ha viszont soha eleteben nem eroltette meg magat a butabb hasznalatanak elsajatitasaval, akkor nem nagyon fog menni olyankor, amikor gaz van, es ezert nem elerheto az okosabb.

eléggé írónikus, hogy alapjaiban ugyanazokat az érveket mondod el linux vs proprietary unix álvitában, mint amelyek több mint tíz éve merültek fel linux vs dos/windows vitákban.
a különbség csak az, hogy az utóbbi vitáknak volt értelmük. minden nagy és kisebb unix fejlesztő örült már a 90es években az opensource unixlike rendszerek fejlődésének. a unixok viharos törénete után, a unix kultúra túlélését látták benne. ma már tényként kezelik, hogy a foss jelenti a unix culture jövőjét. akinek nem tetszik a gnu/linux, még mindig válaszhat a 4 fő bsd ág között. a kísérleti rendszerekről nem is szólva.
ez a magyar gyulyásnosztalgiázás mások letűnt dicső rendszerei után, eléggé hmmm megmosolyogtató. :)

Ettől függetlenül e szálban arról volt szó, hogyan öntik el jóideje már a piacot a tanulatlan gnulinux fanboyok, és milyen nehéz olyan embert találni akinek nem az az első szava ha meglát egy normális unixot, hogy "cseréljük le gentóra". Nem pedig ilyen zavaros fogalmak kibeszélése mint "proprietary unix", "opensource unixlike" gyüjtőfogalom, "jövő".

Amire reagáltál annak az elején volt egy félmondat, nyilván elkerülte a figyelmedet.

"Tul kene *latni* (esetleg egyszer *lepni* is) azon, hogy PC es Linux."

Ismerem a *BSD-ket - valamennyire. Ismerem a Linuxot - valamennyire. És azokat a fent említett proprietary Unixokat is - valamennyire. Szerintem az itteni átlagnál többet és mélyebben. Fenntartom, jók a kényelmi funkciók, csak vegyük észre, hogy nem minden esetben elérhetők, viszont a dokumentáció igen, és meg kell tanulni olvasni. (Pl. azért *kell* bash, mert nem megy a "TAB"-olás. Bakker, a minden kereskedelmi Jujnikszban meglevő ksh-ban ugyanez a funkcionalitás (95%-osan) elérhető az ESC-ESC kombóval, csak épp olvasni kéne tudni. Nem megy a kurzor fel? Bash-t kell telepíteni miatta. Vagy elolvasni a man-t és bekapcsolni a funkció használatát. Nem megy a Linuxon megírt script? Akkor elolvassuk a man-t, és átírjuk *portolhatóra* , nem pedig telepítünk. Ennyi.)

a szál az os2 téves definíciójával indult, amire reagáltam. majd egy viszontválaszban megemlítettem, hogy az os2t, illetve a windowst és a nokia symbianját leszámítva lassan mindent a foss tart életben. prop unixoknál említettem a cde lemaradását, és a gnu toolokat. itt írtad a fentieket. azzal egyet értek, hogy a kényelem miatt valóban nem helyes reflexből foss alternatívákkal teleszórni egy unixot. de még én általános tendenciákról írtam, te inkább konkrét esetekkel foglalkoztál. azt azért továbbra is fenntartom, hogy a unix+risc világ legjobb esetben is csak stagnál. ettől függetlenül természetesen a meglévő feladatait ugyanolyan megbízhatóan el tudja látni. a foss és a pc is közben felnőtt a komolyabb feladathoz, és egyre több területen át tudja venni a unix/risc rendszerek feladatait. ettől még nem kell kényszeresen mindenhol linux/pc serverre cserélni a jó unix servereket workstationöket. de a jövő egyre inkább ebbe az irányba mutat. ha nem is örülnek ennek páran.
az itaniumnak csak a hírére már sok unix gyártó dobta a régi jó architecturáit. az SGI saját maga állt át itaniumra, és az irixát is egyre több területen cserélte linuxra. ez lehet, hogy helytelen volt, de mára az eredmény, hogy az irix már alig van karbantartva ráadásul tele van biztonsági hibákkal. és ez csak egy példa volt. az okosabb gyártók mint az IBM vagy Sun, nem dőltek be a hypenak, és tovább fejlesztették a saját termékvonalukat. ezért risc vonalon a Power arch mindenképpen fent fog maradni. akárcsak az Aix jó darabig. a sparc már nincs ilyen jó helyzetben de a Sun tőkereje sem épp IBM méretű. érdekes, hogy a Sun is valamiért a foss.ban látja a jövőt. az új spac utód procok verilog kódját gpl alatt elérhetővé tette, és a solaris jövőkét is az opensolarisra alapozva képzelik el. a HP a saját risc architecturáját dobda, bár nem is volt más választása. a PAriscek fejlesztésére finoman szólva nem sokat költött a HP az utolsó időben, és persze érdekelt volt az Itaniumban is, az Intel mellett fejlesztőként. a unix vonala szintén fent fog maradni az Aixhoz hasonlóan, nem is szólva az ölébe hullott openVMSről. a jobb sorsra érdemes Tru64 viszont már csak vegetál még pár évig. a másik nagyszerű Digital örökség az Alpha szintén pusztulásra van ítélve.
az Mips szintén fent fog maradni, de már messze nem highend serverek és workstationök processzoraként. inkább az Arm mellett alternatívaként.
igen túl kell látni a linux/pc pároson, de nem túllépni, mert mindkettő jelentősége növekszik. a nonPC risc alapú rendszerek is dinamikusan növekednek, főleg beágyazott rendszerek, és mobil kütyük formájában. de ezekre nem kerül proprietary unix. a licencdíjak eladhatatlanná tennék őket, és tartok attól, hogy egy HPux portolása sem lenne épp egyszerű rutinfeladat.
a szál kiindulásánál említett os2nél ma már nélkülözhetetlen a foss, mert az elsősorban desktop rendszer, ami 10 éves böngészővel, irodai programokkal, zene/videolejátszókkal stb életképtelen lenne. proprietary unix servernél ez kevésbé probléma, ebben igazad van. bár a sokat emlegetett LAMPból a PHP és Apache, már egyre kevésbé nélkülözhető, ahogy a dinamikus webes interface egyre általánosabb alapkövetelménnyé kezd válni. unix workstation esetében már imho nem ilyen rózsás a helyzet. a CDE 10 éve semmit sem fejlődött. persze lehet így is használni, bár ilyen erővel lehet akár openlookot is solaris esetében pl, vagy kizárólag virtuális terminált, ha már puritánok vagyunk. :) arra célra, amire létrejött a CDE, már egyre kevésbé felelmeg.
használható böngészőből ma már csak valamelyik f/oss változat áll rendelkezésre. itt mindenképp áll a korábbi állítás, hogy a unix/ws rendszereket böngészők terén ma már a foss tartja életben. imho böngészők mellett egyre több alkalmazásról van szó.

>> már bejelentette a Ms, hogy az Office for mac meg fog szűnni a jövőben

REDMOND, Wash. — May 13, 2008 — Microsoft Corp.’s Macintosh Business Unit (Mac BU) today announced details about the success of Office 2008 for Mac and reaffirms its commitment to future products for the Mac. Office 2008 launched at Macworld Expo 2008, and sales for the productivity suite continue to soar, selling faster than any previous version of Office for Mac in the past 19 years.

>> így minden bizonnyal a maces iroda is ossre feltehetően OOora fog épülni a jövőben

minden bizonnyal (ugyanakkor ez is értelmezhetetlen, mert eddig is építhetett rá aki akart)

jogos, valóban nem volt ilyen hivatalos állásfoglalás.
viszont a 2005ös megállapodás a Ms és Apple között 2010ben lejár. nem lennék biztos benne, hogy lesz újabb 2010ben, akkor amikor már Gates végleg visszavonul és Ballmer lesz de facto egyedüli döntéshozó. IE for mac WMP for mac megszüntek mára. ha jól tudom az office 2008 for mac sem éppen azonos értékű a windows kiadással. visualbasic support hiányzik belőle, unicode támogatás is problémás. ezek mellett úgy tűnik, egyre kevesebb problémával kell törődnie a MBUnak.
ez egyébként mellékszál volt, ha nem is túl szerencsés. a lényeg office for mac jövőjétől függetlenül, hogy oss nélkül az Apple ma nem rendelkezne versenyképes saját OSel.
lassan a Microsoft marad az egyetlen cég, amely fenn tud tartani hosszútávon saját, önálló, jelentős kereskedelmi os vonalat. meg talán még a Nokia, bár az eléggé speciális szegmensre koncentrál csak.

A CDE visszaszorulásának főleg az az oka hogy a kódhoz szemmel láthatóan kb 10 éve hozzá sem nyúltak az illetékesek - az alkalmazásai szépen lassan használhatatlanná avulnak (pl. dtmail SSL-ről még nem is hallott).
Volt petíció hogy nyissák meg, kb ez lenne az egyetlen lehetőség a megmentésére.

Az AT&T az IBM -hez tartozott, mint az IBM hálózati divíziója. Egészen addig, míg tavaly el nem kezdték kiszervezni. Idén jelentették be az eladást a dolgozóknak és július 1 -től lép érvénybe.

Az itthoni AT&T csapatnak még 1 évig garantálták az itthoni munkát, de ezután a mo-i csapat az Európai AT&T központba, Kassára költözik. A magyarországi AT&T csapat jelenlegi központja a Jász utcai IBM-ISC Hungary Kft. épületében van. De minek is beszélek olyannak, aki láthatóan nem tud semmit az IBM -ről? :)

Tudod, Google a barátod! Máskor csak úgy hülyézz le valakit, ha előtte tájékozódtál!

de legalább jól kéne használni a googlet.
az International Business Machines Corporation, 1889 előtt semmilyen formában nem létezett. az ős IBM céget, a Tabulating Machine Company 1896ban alapították. 1911ben három cég, név szerint International Time Recording Company, Computing Scale Company, és a Tabulating Machine Company, CTR azaz Computing Tabulating Recording Company néven egyesül.
A CTR 1924ben belép a Kanadai piacra IBM azaz International Business Machines Co., Limited néven. ezért 1924 február 14én CTRről International Business Machines Corporationre változtatják az anyacég nevét is, röviden IBM.

az at&t őse, az American Telephone & Telegraph Company 1885 . március 3án jött létre. pár évvel az ma IBM néven ismert cég legkorábbi elődjének megalapítása előtt. már csak ezért sem lehet az at&t az ibm egyik részlege.
annyi köze van a két cégnek egymáshoz, hogy 1998ban eladta az IBM az AT&Tnek a Global Network hálózatát.
illetve egy évvel korábban az exIBMes C Michael Armstrong lett az AT&T CEOja.
a global network eladása részeként, az IBM vállalta, hogy az AT&Ttől bérli hálózati szükségleteihez a vonalakat. azaz visszabérli a saját hálózatát, de persze kiegészítve az at&t saját hálójával. cserébe az at&t outsourceolta a saját applications processing and data management workjének egy részét az IBMhez.
magát az eredeti monopol AT&Tt 1984ben feldarabolták, az amerikai antitröszt eljárás eredényeként, több nagy regionális szolgáltatóra. 1984:) sokan olvassák amerikában Orwellt. :) ezeket most próbálják újra egyesíteni egy új egységes at&t cégbe. ez hasonló az itt ismert Tcégcsoporthoz.

Az IBM outsourcingolt hálózati cégét AT&T -nek hívják, de lehet van utótag is a cég nevében, nemtom. De ha visszaolvasod amit írtam, ott is arról beszélek, hogy az AT&T az IBM hálózatos divíziója volt, míg most el nem adták. IBM -es berkeken belül csak szimplán AT&T, minden utótag nélkül.

Hol írtam azt, hogy itt az amerikai vezetékestelefon szolgáltatóról van szó?

Egyébiránt a Wikipedia nem up-to-date az üggyel kapcsolatban, mert mint írtam, a Bell Labs. marad az IBM tulajdonában, mint K+F divízió. Ha jók az infóim, akkor minden kutatási tevékenységet ebbe az egy cégbe fognak összpontosítani, de ebben nem vagyok biztos.

De biztos tudnék még olyat írni az IBM -ről, amin meglepődnél... :P

a kis történelmi áttekintésemet pont azért írtam, hogy rávilágíson arra a tényre, hogy az AT&Tt előbb alapították, mint az IBM legkorábbi elődcégét. már csak ezért sem lehet IBM leány az AT&T. és természetesen az IBM sosem vásárolt fel egy ekkora céget. azért zavaros az AT&T körüli helyzet, mert a hidegháborús hisztériában nem akartak basztatni egy olyan stratégiai telefonos céget mint az AT&T. ezért trösztellenes ügyekben igencsak kesztyűs kézzel bántak vele. a gyakorlatban megengedték, hogy az AT&T regionális telefonszolgáltatókat vásárolhasson fel, akkor is ha ezzel az adott régióban monopol helyzetbe kerül. az egyedüli megkötés az volt, hogy nem emelheti a szolgáltatás árait magasabbra, a felvásárolt cég korábbi árainál. így lett egy böszme nagy monopol cég az AT&T a 80as évekre. :) 1984re megváltozott világgazdasági szemlélet akárcsak a jogi antitröszt ügyben, ezért széttarabolták a nagy AT&Tt, 8 utódcégre. ekkor keletkeztek a Bell cégek, ami egyébként az AT&T alapítója után az őscég neve is volt pár évig. egyikük vitte tovább az AT&T nevet.
egyébként az IBM, az utódcégek egyikét sem vásárolta fel.
mára az újra megváltozott a világpiac, egységesülés útjára lépett a kommunikációs piac, főleg a mobil kommunikáció. a Usa elcseszett mobilszabályozása miatt, esélytelenek az ottani mobil cégek az európai konkurenciával szemben. ezért próbálják az AT&T utódcégek egy részét újra egyesíteni egy új at&t cég neve alatt.
természetesen itt sincs IBM résztulajdon, érdekeltség.

De ti már megint az AT&T telefonszolgáltatóról beszéltek... nem értitek a lényeget. Ha a Matávhoz hasonlítanám, akkor most a T-online ról beszélnénk. Márpedig az IBM tulajdona volt AT&T hálózatokkal foglalkozó része, mint AT&T hálózatos csapat. A Bell Labs. pedig mint a házonbelüli K+F csapat továbbra is a cég tulajdona marad.

Ti keveritek a dolgokat. A wikiepedia -t meg hiába bújjátok, ha azt is ugyanolyan félreinformált emberek írták, mint ti ebben a kérdésben.

Amit tudok, az belső céges információ. Nekem ne magyarázzátok meg, hogy nem úgy van, amikor kapom a belső hírleveleket is a kiszervezésről és még a céges bulin is külön elbúcsúztattuk az AT&T -s kollégákat! :)

Tudjátok ti, hogy mi az a CEMA? Meg hasonló dolgok? Ha igen, akkor van miről beszélnünk, de ha nem, akkor zárjuk le a vitát!

hát persze.
az IBM saját oldalán nyoma sincs ennek. akárcsak az American Telephone & Telegraph egyik utódcégének weboldalán sem. de te természetesen a végső nagy tudás birtokában minden insider titkos információ abszolút birtokosa vagy. de jó lehet neked. :)
csak azt nem értem, miért szövetkezett az IBM a ROLM Communicationsel, hogy az AT&Tvel szemben, konkurens digitális telefonos switcheket fejlesszenek? biztosan olyan belső, dolgozókat motiváló versenynek szánták mint Steve Jobs anno az AppleII vs Macintosh házi versenyt. :)
ezért érdemes olvasni a hup.hut. 11hete regisztrált bennfentesektől, első kézből szerezhetünk tudomást ilyen nagy vállalati titkokról. a hivatalos céges weblapjaikat úgyis csak arra használják, hogy dezinformálják az egész világot. nehogy má leleplezzék a világuralomra törő titkos összeesküvésüket. LOL :D

Nektek aztán nem lehet semmit megmagyarázni, önelégült mindentudók... :P

Legyen az én titkom, hogy hol dolgozom és honnan tudom. De márpedig ez így van. (amúgy meg egyszerűen kitalálhatjátok, hogy miért hangoztatom, hogy belső infó... kis segítség: vajon hogyan kerültem oda az IBM -es céges bulira? De a divízió neve maradjon tényleg a titkom, hogy hol dolgozom... egyébként kb. 50 szomorú ex-AT&T -s kolléga tudná megerősíteni, amit írtam, de úgy látszik, nem járnak hupni)

Mondok másik példát is. Az IBM egyik legnagyobb pere a SCO ellen volt/van. Az IBM -nek van saját Unix -a, az AIX. Ennek ellenére SCO Unixware 7.1 -et használ az IBM több production szerverén is. Láttok benne logikát? Én sem. De ez van.

Meg hogy egy kicsit ontopic is legyek. Annak ellenére, hogy megjelent az új "lotus office", kérdésemre megnyugtattak, hogy nem tervezik a bevezetését az IBM asset -ben lévő desktop eszközökre. Ennek van értelme? :)

De feladom, nem tudlak meggyőzni benneteket, ti csak azt hiszitek el, amit láttok leírva a wikipedián. Hogy az IBM miért nem reklámozza az egészet a saját honlapján? Jó kérdés. A tippem az, hogy talán arcvesztéssel jár kivonulni ebből a szegmensből. De az IBM a jövőben nem szeretne foglalkozni semmilyen hálózati dologgal, mert meglátása szerint az a piaci szegmens minimum stagnál, de inkább visszafelé esik. Persze lehet jönni pro és kontra, hogy épp most szabadul fel sok frekvencia a digitális tv -re való átállás miatt és van lehetőség a vezetéknélküli technológiák kiépítésében... de az IBM a jövőben (a kiadott ukáz szerint) csakis a tudásra, az innovációra és a szolgáltatásra helyezi a hangsúlyt.

Részemről ez volt az utolsó hsz ebben a témában, mert még rajtakapnak az információk kiszivárogtatásán. :)

De higgyétek el, nem egy míting szólt mostanában nálunk ezekről a dologról, még most is ettől zsong a fejem, azért tudom ezeket elsőkézből mondani.

Talán azért használ Unixware-t az IBM az X86 szerverein AIX helyett, mert IA32 platformra nincs AIX. Az csak Power és PowerPc platformon használható :-)
Én minden nap délután 5 órakor Samuel J. Palmisano és Mark Loughridge IBM-es csúcsvezetőkkel szoktam teázni. Egyszer elárulták, hogy valójában övék a Microsoft is. Bill Gates például az IBM kibernetikai kutatórészlegének az egyik kísérleti androidja, aki véletlenül elszabadult a laborból. Egy paparazzo lekapta még régen, félkész állapotban. De ez az info top secret. Szóval psssszt!