Nyílt forráskód a Holland Királyságban és a Magyar Köztársaságban

Lehetne hivatkozni a történelmi különbségekre, olyan példákkal, mint Tótfalusi Kis Miklós, aki évekig a világ első számú betűmetszője volt Hollandiában, míg ezt fel nem adta hazájáért, vesztére.

Valójában Hollandia európai viszonylatban is élen jár a nyílt forráskódú programok használatában. A történet hátterében egy zöldpárti politikus, Kees Vendrik áll, aki meggyőzte a holland parlamentet, hogy nagyon is rossz, ha zárt szabványokon alapuló informatikai monopóliumokat támogat az állam. Ezt igazoló magyar példák: nálunk az érintett minisztérium semmisíti meg a bizonyítékokat három nagy Microsoft-disztribútor gyanítható gazdasági bűncselekményére vonatkozóan. Az ügyben érintett disztribútor nyeri el a mostani 25 milliárdos Microsoft-tendert is, amely a kormányszóvivő nyilatkozata ellenére a pályázat függeléke szerint egyértelműen kizárólag a Microsoft-disztribútorok részére lett kiírva, mivel az összes számításba jöhető zárt Microsoft-technológiát felsorolja, mint egységesen teljesítendő követelményt: „Az Ajánlattevőnek az alább felsorolt valamennyi [eredetiben kiemelve] termékre vagy azzal teljes mértékben azonos funkcionalitást biztosító termékre ajánlatot kell tennie (termékenkénti megfeleltetéssel).” A nemrégiben kiírt és már el is nyert tender eredményhirdetése után másnap a Microsoft, az EU-ban versenyellenes és a korábbi bírósági ítéleteket semmibe vevő magatartása miatt többszörösen büntetett cég hazai képviselője levélben bejelenti, hogy a 25 milliárdos tender a miniszteri szándéknyilatkozat ellenére nem érvényes a közoktatásra, és még egy hónap haladékot ad „egyoldalúan” szoftverei bérleti szerződésének meghosszabbítására, mielőtt a szoftverek azonnali törlésére szólítana fel.

Visszatérve a hollandokra, a parlament döntése szerint a zárt informatikai technológiákat nyílt szabványokkal és lehetőség szerint az ilyen nyílt szabványokat támogató szabad szoftverekkel kell kiváltani pár év alatt. 2003-ban indult az OSOSS (Open Source Onderdeel Software Strategie – nyílt forráskód, mint a szoftverstratégia része) projekt a holland belügyi és gazdasági minisztérium ICTU névre hallgató stratégiai informatikai alapítványának fedőszárnya alatt. 2005-ig gyakorlatilag azzal foglalkoztak, hogy mi is az a nyílt forráskód, és miért olyan fontos a nyílt forráskódot támogatni. A projekt első fázisának eredményeként ez mindenki számára világossá vált a holland közigazgatásban. A ma is tartó második fázisában már konkrét célokra összpontosítanak, mint például az említett teljes átállás.

Bár az OSOSS kiemelt partnerei a minisztériumok és az önkormányzatok, mindenkinek, így a kormánynak, szervezeteknek, a vízügyi igazgatóságoknak, de igény szerint az iskoláknak, szociális intézményeknek is rendelkezésre állnak. Kutatási eredményeik nyilvánosak, szakmai konferenciákat szerveznek és támogatnak, könyveket adnak ki, fórumokat üzemeltetnek, szakértőik a minisztériumoknak segítenek a nyílt forráskód informatikai stratégiában való beillesztésében. Nem közvetlenül technikai támogatást nyújtanak, hanem megteremtik a nyílt forráskód piacát Hollandiában. Az informatikai vállalkozásoknak így van lehetősége a nyílt forráskód mögé állni, mivel a legnagyobb felhasználó, az állam ezt igényli tőlük új informatikai stratégiájának megfelelően.

Az OSOSS nem technológiai oldalról, hanem a nyíltság felől közelíti meg a nyílt forráskód előnyeit: „nyílt forráskódot választva nem a szoftvereket, hanem a nyíltságot választjuk: a technológia, az interfészek, a beszerzés és az eladók, a támogatás és a fenntartás vonatkozásában is.”

Azzal, hogy a kormányszóvivő az MTI-nek azt nyilatkozza, hogy a nyílt forráskódú szoftverek nem elterjedtek hazánkban, gyakorlatilag a felelősség alól menti fel a kormányt, miközben a holland példa azt mutatja, az államnak oroszlánrészt kell vállalnia a nyitásban, ha a költséghatékony működtetés a cél. (A kormány álláspontját képviselő nyilatkozat közelebbről meg nem nevezett német példára is hivatkozik, mint ahol a nyílt forráskód nem vált be, aztán pár napra rá olvashattuk a hírt a német külügyminisztériumról és a nyílt forráskódról, ahogy korábban a német felsőoktatásról).

Mi tanácsolható ezek után? Konkrét esetben például azt, hogy az oktatási tárca ne hosszabbítsa meg a sokat bírált és megkérdőjelezett célú (pl. itt) szoftverbérlést, hanem kérje ingyen, az ingyen felajánlott Sun és a Novell szoftvertermékekhez (kereskedelmi irodai csomagok, szoftverfejlesztési és hálózati termékek, sőt teljes operációs rendszerek) hasonlóan. A szoftverbérlés megszüntetése nem befolyásolja a közoktatás infrastruktúráját, hiszen eddig is csak oktatási célra voltak használhatók a bérelt szoftverek, és a bérléshez kötelező operációs rendszert (Windowst) sem tartalmazták, így azok továbbra is megmaradnak. Ha nem adják ingyen (vagy töredékéért, mint a Windowst az előretelepített Linuxszal piacvezetővé vált Asus Eee PC következő változataihoz), némi vigaszt nyújthat, hogy a Microsoft fejlesztőeszközök parancssori változata továbbra is elérhető ingyenesen, illetve az oktatásban használt Microsoft termékekhez van kiváló és sok esetben jobb ingyenes, sőt nyílt forráskódú alternatíva, illetve amihez nincs, egyedileg is beszerezhetők. Egyéb esetben pedig vegyünk példát Hollandiáról, ahol elsősorban az állam hatékony működését szem előtt tartva milliárdokat spórolnak meg a nyílt forráskódú szoftvereken. Forrás: az OSOSS EU-s beszámolója. L. még a magyar Wikipédia frissített FLOSS szócikkét.