Igaz, hogy szükségesek, de ez már olyan, mintha úgy kapnék egy kocsit, hogy megszabnák, milyen vallású embereket vihetek el vele.
Ha már egyszer megkaptam a kernel forrását, ugyan hadd tegyek hozzá olyan modult, amilyet akarok, akár nyíltat, akár zártat. Ha egyszer nem kerülhetem el a zárt modulok használatát, akkor az ilyen gpl-mánia az egész kernelt használhatatlanná teszi a számomra, és ha a közösség nagy része így van vele, akkor nem csak számomra, hanem általánosságban is. Egyelőre nem ez a helyzet, viszont így látszik, hogy hogyan tud egy szabály egy amúgy használható kódból akadémikus bitkollekciót csinálni.
Egy oprendszer egész addig élhet, amíg kezeli, támogatja a hardvert, lehet bármilyen jó, ha nálam nem fut, akkor $z@rt se érek vele. Most pont ott állunk, hogy a hardvergyártók _kérték_, hogy ugyan már hadd támogassák a linuxot, ha már annyira elterjedt. Ha erre a linux nem hajlandó, nem akarja támogatni a vasat, akkor nincs létjogosultsága sem, legalábbis mint gyakorlati dolognak nincs, és ha a gyártók erre azt mondják, hogy akkor az öntelt banda tehet egy szívességet, és csak win-es drivert adnak ki, plusz dafke odateszik, hogy visszafejteni tilos, akkor aztán a linux ott állhat letolt gatyával, lógó műszerrel, és sírhat a szája, hogy miért nem használják az emberek.
Itt most nem a linux tesz szívességet a gyártóknak vagy viszont, hanem vagy együttműködve jobban halad mindkettő, vagy nem, csak éppen amíg az emberek az oprendszert könnyebben cserélik le, mint a gépüket, addig ez a linuxnak fájna jobban.
Csak hát éppen a kernelfejlesztői klub egy elitista banda, aki úgy hiszi, hogy az ő felkent alfeléből süt a nap is, és az egész világ hálás érte, hogy őhozzá igazodhat, és amikor erre csúnyán ráfarag (benne van a pakliban ui.), akkor a linuxot is rántja magával.