Ja, az xz / lzma megoldások még jobbra összetömörítik. De még a zstd is kicsivel jobban tömörít, mint a gzip/rar, de azoknál jóval gyorsabb, próbáld csak ki, hogy milyen veszett gyors, a -1 helyett használhatsz más tömörítési fokot is, -1 és -19 között:
time tar -I "zstd -T0 -1" -cfv bin.tar.zst /bin
time zstd -t bin.tar.zst
Ezzel a zstd legalacsonyabb tömörítési fokkal nekem a betömörítés a /bin mappára 0,661 sec, a kitömörítés pedig 0,714 sec, tömörítési arány 40%. A gzip alap fokozattal betömörítés 25,235 mp, kitömörítés 3,238 sec, tömörítési arány 63% (natív Arch Linux, 64 bit, lehet nagyobb a /bin/ mérete és a tömörítés is gyorsabb, mert natívan fut, nem WSL2 alatt). Persze vannak erősebb tömörítési fokozatai a zstd-nek, pl. a 19-es fokozaton már 26%-ra tömörít, de kétszer olyan lassú, mint az alap gzip, de cserébe a kitömörítés még mindig sokkal sebesebb, 1,033 sec.
Az xz jobban tömörít, 21,7%-ra, de 93,811 sec alatt tömörít be (az összes magot használva) és 7,519 sec alatt ki (csak egy szálat használva). Arányban csak 4,3% helybeli nyereség általában nem ér meg 10-142-szeres sebességkülönbséget.
Elvileg az lz4 és az lzop a leggyorsabb, de irtó gyenge a tömörítési fokuk meg csak egy szálon tömömörítenek be/ki. Ezzel szemben zstd-nél nem csak a betömörítés több szálú (ahogy a legtöbb tömörítőnél), hanem még a kitömörítés is, ezért egy tisztességes modern gépen több giga/sec-kel tömörít ki, úgy, hogy a tömörítési fok se rossz. Nem a legek legje, mert ilyen xz, lzma, 7z, meg brutális nanozip, paq, stb. szintet nem ér el tömörítésben, de a veszett gyorsasággal ellensúlyoz, állva hagyva minden mást.