Ami viszont (számomra) eléggé általános magyar sajátosságnak tűnik:
1) "A szabályok rám nem vonatkoznak - úgy negligálom őket, mintha nem is lennének"
Példa: zuglói parkban kb. 1 négyzetméteres, képes (analfabétáknak!) "A parkban kutyát sétáltatni tilos" tábla, mellette 5-6 huszon (harminc?) valahány éves mobilozó, beszélgető fiatal 5-6 vígan ficánkoló ebbel.
A két éves unokámmal nézem, memorizálom a helyet, hogy az elkövetkező néhány napban biztos elkerüljük a kutyapisivel és -kakával táplált gyepet.
2) "Figyelmen kívül hagyom a szabályokat, még ha ezzel mások vagy a magam életét veszélyeztetem is"
Lásd városi közlekedés; gyalogosok, kerékpárosok, autósok egyaránt. Mindenki tud konkrét példákat is.