JA annyival volt zavarosabb elmeállapotú pl. Déry Tibornál vagy Örkény Istvánnál, amennyivel jobban ellehetetlenítették az ő életét az avítt nemzeti feudalizmusban, mint ezekét a kommunizmusban.
De nem ez a lényeg.
Hanem az, hogy akár JA, akár más írt korrajzot, az évtizedekre támpontot adott Magyarország megmagyarázásához.
Mivel a századelőn a magyar nemes még mindig ott tartott, hogy vagy földbirtok, vagy tiszti egyenruha, nem jött létre az a természettudományt előre vivő vagy már egyenesen iparosító réteg, ami az angol, francia vagy német életet már évszázadok óta modernizálta. Ezt (látszólag) lehetett csinálni Trianonig. Aztán bevágott a ménkű: a birtokok kétharmada odalett, a birtokosi létszám meg nem csökkent.
Mi a frászt lehet ezekkel kezdeni? A közigazgatás nem képes ennyi kontraszelektált urambátyámot felszívni. Legyen belőlük idővel értelmiségi. De hogy a csába, amikor a pályát lefoglalta már az iparosító, a gyerekeit generációk óta az üresen hagyott szellemi pályákra nevelő zsidó?
Kezdjük, mondjuk numerus claususszal!
Közben meg el lehet töprengeni a hogyan továbbon, mint Horthy Miklós tette a Teleki Pálhoz írt levelében:
"Ami a zsidókérdést illeti, én egész életemben antiszemita voltam, zsidókkal sohasem érintkeztem. Tűrhetetlennek tartottam, hogy itt Magyarországon minden-minden gyár, bank, vagyon, üzlet, színház, újság, kereskedelem stb. zsidókezekben legyen, és hogy a magyar tükörképe - kivált külföldön - a zsidó. Azonban, minthogy a kormányzat egyik legfontosabb feladatának az életstandard emelését tartom, tehát gazdagodnunk kell, lehetetlen a zsidókat, kiknek minden a kezükben volt, egy-két év leforgása alatt kikapcsolni, és hozzá nem értő, leginkább értéktelen, nagyszájú elemekkel helyettesíteni, mert tönkre megyünk. Ehhez legalább egy emberöltő kell. Én hirdettem talán először hangosan az antiszemitizmust, azonban nem nézhetek nyugodtan embertelenségeket, szadista, oktalan megaláztatásokat, mikor még szükségünk van rájuk."