Abban a now=... sorban te biztoan így akarod az idézőjeleket használni?
Megszoktam, hogy minden stringet idezojelbe teszek (sok ev C programozas), es raadasul igy kesobb nem lesznek meglepetesek a kulonleges karakterekkel. Foleg, ha egy kulso parancs eredmenyet akarom feldolgozni.
ha "declare -i" helyett "typeset -i" lenne, akkor nem csak a bash enné meg, hanem egyéb shellek - hint: ksh - is.
Nem volt szerencsem a {b,d,}ash-en kivul mashoz.
Ráadásul sok jelentősége nincs, hisz elvben csak számokat adhatsz értékül mind a két változónak
Az ilyen elvben dolgok szoktak kesobb megvaltozni, vagy nem ugy tortenni, ahogy az ember elkepzelte, es akkor csak pislogunk, hogy miert nem mukodik valami. Amugy igazad van.
Mondjuk annyi pozitívuma van így a dolognak, hogy ha integerként használod, akkor ha valamiért szemét van a fájlban, akkor az így átalakul 0-vá, és nem okoz később az összehasonlításban szintaktikai hibát.
Defenziv programozas :-)
Sokszor elofordul, hogy egy-egy programomba/szkriptembe sok ev utan bele kell nyulni, akkor nagyon jol jon, ha nem kell vegigbogaraszni a programot, hogy "ebbe a valtozoba belekerult egy space, lassuk, mindenutt idezojelben van-e?"