Nos, eljött a nap. Igaz, reggel még úgy voltam vele - a fene tudja miért -, hogy szombaton kezdik el árusítani. Valamiért ez volt bennem. Reggel nézem a naptárt, 22-e van. Rosszul emlékeztem. Na mindegy, úgyis el kell menni bevásárolni, megnézzük, hogy kapható-e már az iPhone 3G. Kapható volt. Látszólag rajtam kívül a kutyának sem kellett. De nézzük sorjában...

Frissítés: iPhone 3G - egy hét használat után

A szolgáltató három győri üzletet jelölt meg a bejelentésben, ahol beszerezhető lesz majd az iPhone 3G. Két T Pont és egy másik viszonteladó. Az egyik Győr belvárosában van, a másik az Árkád névre hallgató bevásárlóközpontban, a harmadik pedig a régi ("kissé" már megkopott) Spar-ban. Mivel vennem kellett egyet s mást, az Árkádba úgyis be kellett ugranom, gondoltam megnézem mennyien állnak ott sorba.

Amikor odaértem, 0 ember volt az üzlet előtt. Ami érdekesebb, hogy az üzletben sem voltak 2-nél többen, de azok sem iPhone-t akartak. Lehet, hogy nem is tudtak róla az emberek, hogy van, mert egy nem éppen látható helyen kifüggesztett plakát hirdette mindössze az üzletben, hogy van ilyen készülék. A kirakatokon semmi.

Szinte azonnal sorra kerültem. Kérdem, hogy iPhone? Mondják van, de csak délutántól, mert "még nem tudták telepíteni a programot". Hümm. Aktiválnak minden készüléket, ezért jöjjek vissza délután, mert majd akkortól lesz. Jöjjön vissza a halál - gondoltam. Ha ennyire bonyolult, akkor majd veszek akkor, ha legközelebb erre járok. Annyira nem sürgős.

Mikor hazafele indultam, eszembe jutott, hogy a kb. 300 méterre levő Spar pont útba esik. Na, ide még benézek. Benéztem, üres az üzlet. Gyanús volt, azt hittem itt se lehet még kapni.

Bemegyek, kérdem:

- iPhone van?

A lány unottan:

- Van.
- Akár most is lehet venni?
- Lehet.
- OK. Akkor kérek egyet.
- Rendben.

A lány mielőtt elcsoszog a készülékért, megkérdi:

- 8 GB-ost vagy 16 GB-ost? Feketét vagy fehéret? A 8 GB-osból is van fehér.
- Huh? Én úgy tudtam, hogy fehér csak a 16GB-osból van. De mindegy is, mert fekete kell. 8GB-os.
- Rendben.

Kihozta, kibontja. Mondja, hogy aktiválni kell. Lehet, hogy hosszú lesz. Tegnap próbáltak egyet és az 15 perc volt. Türelmet kér. Mondom neki, hogy nyugodtan, nem sietünk sehova.

Próbálja beletenni a SIM kártyát. Nézegeti, látszik, hogy nem látott még ilyet. Mondja, tegnap este kapták a készülékeket. Mondom, oktatás nem volt? Azt mondja, semmi, szívunk is majd vele.

Segítek neki. Mondom, van a SIM-hez ilyen, izé... kiszedő eszköz. Benne a borítékban. Nézi, tényleg. Beleteszi a kártyát, majd feldugja a gépre. Azt mondja, van hozzá valami program, amivel neki ezt most aktiválni kell, de ő még ilyet nem csinált. Szól a kolléganőjének. Mondom, jó.

Odajön a kolléganő, nézik. Az aktiválás fél perc sem volt. Azt mondják, nem létezik, tegnap 15 percnél is tovább tartott. De tényleg sikerült nekik most ilyen rövid idő alatt.

Ezután felvették az adatokat, elvették a lóvét, és odaadták a SIM kártyámat a készülékkel együtt, hogy próbáljam ki. Kipróbáltam, a kimenő hívás működött.

45 perc alatt végeztünk. Mondja a lány, hogy én vagyok az első. Mondom, azért az az oktatás jó lett volna. Mondja, semmi sem volt, sőt a készülékek is az utolsó pillanatban érkeztek. Még meg sem tudták nézni őket. De - mint mondja - a nagy roham szerencsére elmaradt. Pedig még arról is kaptak belső levelet, hogy mi a teendő akkor, ha a megvadult emberek a rácson függeszkedve őrjöngnének, hogy iPhone-t akarnak.

Láttam az arcán, hogy nem volt elkeseredve, hogy nem kell még ezzel is foglalkozniuk...

A készülék működik, további részletek a tapasztalatokról egy kis ismerkedés után várhatók.