Egyetem lesz a dunaújvárosi főiskolából. Lehet, hogy

Egyéb

Az onnan kikerülő informatikusok képzettebbek lesznek.
0% (0 szavazat)
Megfontolom, hogy oda jelentkezzek.
1% (3 szavazat)
Ott végeztem, így büszkén mondom majd, hogy a DUE-n végeztem.
3% (7 szavazat)
Eddig sem volt gondom az onnan kikerülő informatikusokkal.
6% (14 szavazat)
Nem várok semmi többletet a DUF-DUE Inf. tanszékről kikerülők vonatkozásában.
49% (116 szavazat)
Egyéb / leírom / nem érdekel stb.
41% (98 szavazat)
Összes szavazat: 238

( vol4 | 2015. 12. 02., sze – 08:32 )

A honlapjukon az első menüpont "Bank information", az "About us" utoljára 2010. március 4-én frissült. Mindösszesen két MSc képzés, doktori iskola még a láthatáron se, szóval milyen paraméterek alapján lesz egyetem?

( dong0 v | 2015. 12. 02., sze – 08:38 )

BMF->OE atalakulasbol hallgatokent nem sokat erzekeltunk, azon kivul, hogy amikor megkerdeztek hova jarok egyetemre, akkor senki se tudta, hogy mi az az OE. Azota volt par atalakitas a tanterven, de nem tudom, hogy ez az egyetemme valas kovetkezmenye volt vagy sem.

Tulajdonképpen, a BSc/MSc képzési rendszer bevezetésével a "főiskola", mint intézménytípus veszítette el létjogosultságát, ezért _nevezik_ lassan mindegyiket Egyetemnek. De ettől még nem lesznek többek. (Én még OE előtt voltam BMF-es meg Kandós is külön - most meg már ezeket nem értik, ha említem)

----------------------------------^v--------------------------------------
"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

Szerintem van különbség, pl OE-n egyre több fiatal ott végzet doktor kapcsolódik be a tanításba, a hallgatók szerencséjére nem épp a véreskezű fajták. Ez nem azt jelenti, hogy nem követelnénk, csak próbáljuk segíteni a hallgatókat. Ez szerintem köszönhető a doktori iskolák légkörének. Mivel én is ezen arcok táborába tartozom, ezért lehet elfogult vagyok, vagy csak a kezdeti lelkesedés, de remélem így marad, a minket segítő professzorok sokat tettek ennek érdekében.

Nem várom, DUE egycsapásra változik minden, de egy ilyen változás jó dolgokat is elindíthat és szurkolok nekik, hogy minél hamarabb látszódjon a változás, Több nagyon jó példa is van, pl ott van Győr, vagy Kecskemét. Szerintem az a jó, ha minél több intézmény minél jobb lesz.

( gelei v | 2015. 12. 02., sze – 09:19 )

(x) Egyéb

Nem érdekel, de eddig sem volt gondom az onnan kikerülő informatikusokkal, viszont nem is várok semmi többletet a DUF-DUE Inf. tanszékről kikerülők vonatkozásában.

( snitt_ | 2015. 12. 02., sze – 09:50 )

Ott "tanulok" most is, semmifele szinvonal emelkedesre nem szamitok.

( hawk | 2015. 12. 02., sze – 11:23 )

Volt szerencsém az intézményhez... hogy diplomatikus legyek.... nem ott (a tanórán) tanultam meg a szakmát

Viszont annó 10 éve a KAC szakkoliban olyan mentorok voltak, akikre fel lehetett nézni
és azóta is merek hozzájuk fordulni ha esetleg kevésbé járt területre tévedek és viszont.
Abban az időben nem volt ritka az olyan köztünk, aki 8-10 programozási nyelvet beszélt.
Hálózati szaki, linuxos, grafikus, programozó, 3D tervező.... volt ott minden.

Frankó élet volt abban az időben arrafelé, örömmel emlékszem vissza rá.

* Az egyetem arra való, hogy megtanulj tanulni.
* Az egyetem arra való, hogy megtanulj hallgatni, megcsinálni és elviselni olyan dolgokat, aminek tudod, hogy semmi haszna, semmi értelme, nem visz előre, és soha nem lesz rá szükséged.
* Az egyetem arra való, hogy megtanulj rengeteg információból lényeget leszűrni, átlátni.
* Az egyetem arra való, hogy a jövőkép és elképzelés nélküli fiatalok még pár évet üljenek bent a melegben az "iskolapadban", mert hát kint azért mégis hideg van.
* Az egyetem arra való, hogy kapcsolatokat építs (itt nem a szerda esti ivócimborákra gondolok).
* Az egyetem arra való, hogy kapj még pár évet, hogy elkezdj valami hasznosat, vagy sajátot.

A felsoroltak közül szak, egyetem és egyéniségtől függően egy vagy több is választható.

Így hirtelen ennyi.
--
The Community ENTerprise Operating System

Nem hinném, hogy az én feladatom az emberek 90%-ának a képzettségi problémájának a megoldása. Sőt, szerintem pont az a probléma, hogy az emberek 90%-a valaki mástól (a kormánytól, az EU-tól, az egyháztól, a szomszédtól) várja mindenféle problémájának a megoldását. Aki magától szeretne változtatni a hiányos képzésén, annak nagyon sok lehetősége van. Aki meg nem akar, azon a lottóötös se segítene.
Csaba

Rendben, kérlek mondd el, mit kell tudnunk a mai 18 éves korosztályról (miért pont róluk?) ahhoz, hogy hatékony tercier képzést szervezzünk nekik? Amiből a lehető legtöbbet profitálhatnak a későbbi karrierük során? Nagyon érdekel a véleményed.
(Disclaimer: én nem igazán ezzel akorosztállyal foglalkozom, inkább 5-10 ével idősebbekkel, viszont a gyerekeim nemsokára ebbe a korba lépnek.)
Csaba

Máshogy nem fogod meglátni min megy át a többség. Apa céggel és egyetemi/szakmai kapcsolatokkal... ha balherét neveltél belőlük akkor sem lesz gondjuk (csak a nőkkel). A felső 5%-ba tartozol minden szempontból és csak annyit mondasz hogy srácok innen fentről minden ok, mit negatívkodtok.

Nézd, ha beleolvasol a lentebbi másik szálba, akkor láthatod, hogy segítek azoknak, akiknek lehet. Nem mondtál semmi konkrétumot arról, hogy szerinted mivel lehetne a mostani fiatalokat segíteni értelmes képzéseken keresztül.

A gyerekeim nevelésére vonatkozó személyeskedést inkább most hagyjuk, talán rosszul csinálom, talán jól. De nem látom, hogy ez hogy jön az oktatói munkámhoz. Ha nem tudsz érdemben válaszolni erre: Rendben, kérlek mondd el, mit kell tudnunk a mai 18 éves korosztályról ahhoz, hogy hatékony tercier képzést szervezzünk nekik? akkor kérlek, zárjuk le ezt a szálat. Köszi.

Csaba

Engem 22 évesen érdekelne, hogy szerinted milyenek a 18 évesek.
Vagy milyennek kellene lenniük.

Személy szerint, én problémásnak látom azt, hogy soknak még 18-20 évesen sincs semmilyen célja az életben, s halvány lila gőze nincs arról merre induljon el. Egy olyan felsőoktatással sem értenék egyet, ahol ezek a fiatalok ellehetnek, mindenféle felelősség vállalás nélkül még évekig.
--
blogom

Akkor rád legalább a 6-os pont biztos igaz. Továbbá érdekelne, hogy mikor volt ez, és magyarországi egyetem-e?
Valószínűleg egy alapot adott, vagy megmutatott valamit, ami megtetszett, te hozzátettél, továbbgondoltad, és megcsináltad. De ehhez hozzá kell tenni, és kitartóan csinálni kell mind a szakmai, mind a szervezési (céges) részét, az egyetemtől függetlenül, mert az ebben semmit nem segít.
Biztos vagyok benne, hogy semmit nem tanultál pl. cégalapításról, adózásról, pénzügyekről, munkaerő kiválasztásról, szervezésről, időbeosztásról. Pedig véleményem szerint ez baromi fontos, és egy alapszinten mindenkinek kötelezően tanulni kellene (nem csak annak, akinek cége van, vagy szeretne). Fontosabb, mint az Ohm törvény, a deriválás, a fejlábúak osztálya, meg a sav-lúg reakció. Ez van, 21. század, ezzel tisztában kellene lenni mindenkinek.
--
The Community ENTerprise Operating System

Az egyetem nem arra való, hogy szellemi szakmunkást képezzen (droidot).
Valamint a használható tudás sem konkrét gyakorlati tudás, pláne nem informatikán. Ha az lenne, akkor mire kijön az alapképzésből, már egy erősen elavult tudása lenne. A ma menő szakmák többsége öt éve még csak nem is létezett. Ezért kell a hallgatónak olyan tudást adni, amit le tud fordítani a gyakorlat nyelvére, tud adaptálódni a változó viszonyokhoz, tehát pl a deriválás és társai fontosak, csak egységsugarú hőbörgő hallgató ezt nem érti (és megy droidnak).

Érdemes tudni, hogy ez egy olyan kérdés, amiről aktív vita folyik. Két eléggé eltérő álláspont van:

1. Nagyjából úgy definiálja az egyetemi oktatás szerepét, ahogy te: az egyetem képezzen önálló szakmai döntésekre képes, széles látókörű diplomásokat, akik képesek termelési folyamatokat megtervezni és általános szinten irányítani. Ez nagyjából megfelel a hagyományos egyetemi funkciónak, ahogy az kb Magyarországon az 1990-es évek első feléig működött. A nagybetűs "Nyugaton" már kicsit korábban megkezdődött ennek a funkciónak az átalakulása.

2. Az alternatív álláspont szerint ma már nem csak a termelés szervezésének csúcsán van szükség egyetemi szintű ismeretekkel rendelkező diplomásokra, hanem alacsonyabb szinteken is. Viszont náluk nem szükséges a széles látókörűség, hiszen ők nem döntéshozók, egyszerűen arról van szó, hogy a munkájukhoz mély, komplex ismeretek szükségesek.

Magyarországon kb 94-ö5 ót folyamatosan tart az átalakulás az 1-es típusú tercier képzésből a 2. típusúba, fejlettebb gazdaságokban ez korábban kezdődött, de ott is határozottan megvan. Az igazság az, hogy a sokat hangoztatott "tudás alapú társadalom", illetve az azt megalapozó gazdaság jelenleg a 2. típusból kikerülő munkaerőt igényli, míg a fejekben (ahogy tőleg is olvashattuk) továbbra is az 1. típus társul az egyetemhez. Érdemes megjegyezni, hogy attól, hogy bár kúsz harminc évvel ezelőtt a diplomások 5-6%a kapott diplomát, ma 40-60% a cél, ettől még nincs nagyobb igény dimplomás döntéshozókra. Továbbra is ugyanúgy 5-6% lesz ilyen, csak náluk esetleg már PhD-t is elvárnak az ilyen pozíciókra.

Ahogy én látom: ma már igenis elsősorban igenis szellemi szakmunkást (droidot) képeznek az egyetemek (lásd a nagy létszámú évfolyamokat, nagyon specializált szakokat, stb), míg a korábbi szellemi elit képzés átkerült az elit egyetemekre illetve a PhD képzésbe. Szóval a sima egyetemek határozottan a 2. típus irányába mennek el.

Remélem sikerült kicsit árnyalni a képet.

Csaba

Ez eddig igaz is volt, csak szerintem a kép ennél is árnyaltabb.

Mivel manapság egyre komplexebbek a feladatok, több kreativitást, absztrakciót igényelnek (ennek Magyarországon még nem nagyon van látszata, de azért ilyen is kezd lenni), van egy 3. pont is, amire kezdtem utalni, lehet nem voltam egyértelmű és ezért gondoltad, hogy szerintem az egyetemnek az 1-es kategóriába kell lennie.

3. Olyan embert kell képezni, aki már a komplexebb problémákat is képes megoldani, tud jól gondolkozni (eddig eléggé hasonlít az 1.-es tipushoz), de ez ne elméleti szakember legyen, hanem gyakorlati szakember, aki emellett meg tudja tanulni az új dolgokat, esetleg amikor belép egy céghez (jellemzően nagy cégek) meg tudja tanulni az ottani dolgokat, nem véletlenül küldik saját képzésekre az embereiket.

Szerintem ez a 3.-as pont van külföldön, team munkával, stb...

Igen, én is úgy látom, hogy míg Magyarországon a felsőoktatás a fent említett 1. koncepcióról a 2.-ra átalakuláson vajúdik, addig "nyugaton" már egy attól is eltérő harmadik koncepció látszik, amit te is mondasz.

Sajnos otthon ezen a területen is egy olyan modell megvalósításán fáradoznak, ami az élvonalban már elavultnak számít, de otthon a közegellenállás még ezt sem hajlandó akceptálni. Amúgy azt is hozzá kell tenni, hogy ez a legújabb koncepció sok nyugati egyetemnek is megakad a torkán, és csak a legflexibilisebbek képesek konstruktív módon a magukévá tenni ezt a modellt.

Szerintem egyetértünk a témában.

Csaba

Szerintem itthon ha megfelelően szúrjuk el az átváltást, kijöhet belőle, hogy a 3-ra sikerül áttérnünk :)

Viszont szerintem van egy 4. pont is, ami előtt állunk. Ami kb annyi, hogy mindenhez kell matek, persze nem mindenhol ugyanaz. Azt egyes területeken eléggé nehezen fogják megemészteni. Egy nyelvésznek hogy magyarázod el, hogy kell statisztika, fuzzy... stb. Ami vicces, hogy már láttam olyan fiatal kutatót, aki tolta ezt a kombót és így sikerült a kutatási időket drasztikusan lecsökkentenie, de pl beszéltem történésszel, aki éppen az adatbányász módszereket nézegette.

Tudom, hogy ez a pont meredek, de szerintem ebbe az irányba megyünk.

Szerintem itthon ha megfelelően szúrjuk el az átváltást, kijöhet belőle, hogy a 3-ra sikerül áttérnünk :)

Úgy legyen, szurkolok neki. Segítek is, ahol tudok: a PPKE bionika csapatával egy fent említett 3. verziós képzés szervezésén dolgozunk. Idő kérdése, mikorra sikerül a megfelelő mennyiségű red tape-t átalszelni, hogy a hallgatóknak elérhető legyen ilyen lehetőség, legalább ebben a szegmensben.

mindenhez kell matek, persze nem mindenhol ugyanaz

Van benne valami: hint

Csaba

ELTE 1995-2003 (MSc + PhD)
Aztán egy egy tantárgy külföldi egyetemeken (Univerity of Tampere, University of Oxford, University of Edinburgh, University of Maryland), ezek egy része online kurzusokon, más része (a finn) élőben.

A szakmai részt az ELTE-n, a finn és az angol egyetemeken tanultam főleg, plusz a szakmai tapasztalat. A cég szervezést és vezetést az amerikai tanfolyamon (online) plusz hzota az élet.

Azzal egyébként nagyon egyetértek, hogy minden egyetemi képzésbe be kellene rakni egy business modult azokkal a témákkal, amit írtál, megfűszerezve azzal, hogy adott szakmát hogyan lehet céges alapokon művelni. Aláírom, hogy ez anno nagyon hiányzott az ELTE-n, nem tudom azóta van e bármi változás. (Tipp: nincs.) De, ez a képzés nem cserélheti le a szakmai részt (Ohm törvény, a deriválás, a fejlábúak osztálya, meg a sav-lúg reakció). Egy jó céghez/karrierhez kell mindkettő.

Csaba

( whitehawk v | 2015. 12. 02., sze – 22:18 )

Az, hogy átnevezték az intézményt az nem változtatja meg, hogy hol végzett valaki. Ha most DUF-osként kap valaki diplomát, az nem a DUE-n végzett. Én sem az OE-n végeztem, hanem a BMF-en, és nagybátyám a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett és nem a Corvinuson. Nagyanyám a Magyar Királyságban született és nem Magyarországon.. stb stb..

Software is like sex, it's better with a penguin. :D (r)(tm)(c) آكوش

( saabi v | 2015. 12. 03., cs – 09:50 )

A DUF-on nem az átnevezés segítene, máson kellene ott változtatni.

( Ritter | 2015. 12. 03., cs – 23:11 )

A GDF méltó társai a színvonalas magyar felsőoktatásban. :-)

( legradi v | 2015. 12. 08., k – 12:40 )

Visszakérdezek: miért számít a név?

Kicsit gondolkodva beugrott három olyan felsőoktatási intézmény neve is, amelyek szvsz jó minőségű egyetemi képzést (is) csinálnak, de az intézmény nevében egyáltalán nem szerepel az egyetem megjelölés:

CalTech (California Institute of Technology),
M.I.T. (Massachusetts Institute of Technology),
ETHZ (Eidgenössische Technische Hochschule Zürich).

G.
============================================
"Share what you know. Learn what you don't."