Microkey Primo A64

Szeretett magyar gépeink bemutatását a Microkey Primo A64 típussal folytatom. A gép együtt érkezett a már bemutatott Amiga 600-al és egy Commodore 128-al.

Tizenegy évesen, amikor először mentem "Számítástechnika Szakkörre" Gyulán a művelődési házba, két géptípusból állt a nem túl nagy géppark. Az egyik a jól ismert, kedvelt Commodore 64 volt, a másik pedig a Primo. Gyakorlatilag a szakkörön senki hozzá nem nyúlt, ismerve a tulajdonságait, nem meglepő...

Szeptemberben kezdődött a szakkör, együtt a tanévvel, és én kb. január táján érdemeltem ki, hogy egy hétvégére hazavigyek magammal egy számítógépet (természetesen nem a Commodore volt az :-) ). Lelkesen készültem, az iskolai könyvtárban megtalálható "Barátunk a számítógép" c. könyvből programot másoltam (kockás füzetbe, kézzel, lévén fénymásoló még nem volt), alig vártam, hogy végre péntek legyen, és vihessem haza a gépet.

Elérkezett a várva várt nap, hazacűgöltem a cuccot, nosza összedugdostuk a kábeleket, hangolás, és jött a várva-várt csoda. Emlékeszek, a gépnek már akkor nagyon rossz volt a billentyűzete, sokszor olyan erővel kellett nyomni a gombokat, hogy kifehéredett az ujjam hegye. Kezdőként egy rövid programot is órákig gépeltem be, mire kiderült, hogy "semmit sem ér az egész". A szakkörön volt egy srác, aki már elég jól programozgatott, neki volt pár egyszerű játéka, amik (természetesen) kockás füzetbe voltak leírva, azokat is begépeltem, és egész nap játszottunk. Egészen estig és mivel magnó nem volt, másnap reggel lehetett újra beprogramozni az egészet...

Eltellt a hétvége, a gépet visszavittem a "művházba", többet nem is került hozzám (szerencsére), mert rövid :-) két éves spórolás után sikerült vennünk egy Commodore 64-et (sokakkal ellentétben nem bécsi táskaimport útján, hanem Békéscsabáról az ifjúsági boltból (vagy valami ilyesmi volt a neve).

Kanyarodjunk vissza főhősünkhöz, a Primo-hoz. Nos, azt hiszem, elmondható, hogy a gép "maga a csoda", más szóval nem írható le, iszonyat a kivitelezés, annyira "kisipari" az egész, pedig komoly mérnökök tervezték. Csak hát a megvalósítás. Sokat elmond a minőségről a készítő "cég" neve: a sárisápi "Új Élet" MgTsz.

Szerencsére külsőleg és belsőleg is remek állapotban érkezett hozzám, bár gyanítom, hogy több gépből lett összeépítve, hiszen a ház alsó és felső része jelentősen különböző árnyalatú. Érdekes, hogy nem a felső rész, hanem az alsó a sárgább, de ez legyen a legnagyobb baj, ha rászánom magam, a nyáron majd orvoslom ezt a problémát. Bár az igazat megvallva a TVC-s tapasztalatok miatt igen óvatosan közelítettem a géphez (értsd: szétszedés), és a részletesebb bontástól is ódzkodok.

Az első próbák során kiderült, hogy tökéletesen működik a masinka, minden billentyű flottul, könnyedén "mozog" (hiszen egy darab mozgó alkatrésze nincs a Primo billentyűzetének, maga az elv zseniális egyébként, de nem vált be sajnos), szinte tökéletes a tv modulátor is, nincs elmászva a kép, stb.

A burkolat mögé kukkantva, igen meglepő számomra, és egyszerűen nevetséges, ahogy oda van "biggyesztve" a tv modulátor, ferdén, mintha csak oda lenne lökve. Nem éppen magas kivitelezési kultúra... Idézek a Primo wikipédia bejegyzésből:

"A gép belsejébe tekintve szocialista gyártmányú áramköröket találunk, kézzel beforrasztva az alaplapba. Az MgTsz mint összeszerelő üzem mély nyomokat hagyott a belső kivitelezésen. Erre jó példa a lemezollóval kivágott és összeforrasztott modulátor doboz, ragasztóval felerősítve a műanyag házba."

A billentyűzeten és az alaplapon további, nem gyári eredetű javítgatások láthatók, gondolom az életben tartás volt a cél, ez jól látható pl. a billentyű "alaplapján" (gyengébbek kedvéért: kék vezetékek beforrasztva):

Számomra igazán meglepő a tápegység állapota. Emlékszem, az a gép, ami annak idején nálam járt, nagyon lerobbant tápegységgel rendelkezett, deformálódott és sárgult műanyag burkolatú volt. (Ide kívánkozik a poén: tesómék amikor hozták a gépeket debrecenből, sógorom beszólt: "Hoztuk a paksi atomerőmű zabáló gépeket".) Ezen a tápegységen nyoma sincs semmiféle torzulásnak, olvadásnak, gondolom nem sokat lehett használva. Az igazi "poén" egyébként számomra a tápegység gép felőli csatlakozója, a szabvány 5 "lábú" tuchel. Ordít róla a "barkács" kivitelezés, igazi KGST minőség.

Végezetül a számomra döbbenet kategória, amire a primo.homeserver.hu oldal böngészése közben bukkantam. A játékok. Megmondom őszintén, azt gondoltam, hogy erre a gépre az egy-két hobbiifelhasználó által írt basic játékon kívűl nem sok minden lehet, de rá kellet jöjjek, hogy egész "komoly" játékok is készültek. Ízelítőül néhány:


Astro Blaster


Bányász Berci (szerintetek melyik játék koppintása? :-)


Dobgép(!!!)


Jet Pac

Mivel van Primo emulátor is, ezért javaslom nektek is, próbáljatok ki pár programot, félelmetes :-).

A teljes galéria pedig a képre kattintva kukkantható meg:

Hozzászólások

Nagyon jó ez a sorozat! Hálás köszönet érte!

Kb. 22 évvel ezelőtt egy ilyen gépen kezdtem el basic-et tanulni "számítástechnika szakkör" keretében. Ha jól rémlik a "gépterem" az alábbi gépekből állt: 2 db Primo, 4 db Commodore Plus/4, 2 db Commodore 64 és 2 db Videoton TV-Computer. Szerencsére páran egy-két óra után otthagyták a szakkört, így át tudtam ülni egy C64-hez. :) Mindenesetre ez a kis kép volt az ami megadta a kellő lökést, hogy elinduljak a lejtőn ahonnan nincs visszaút... :)

------
A kisfiú még nem szállt ki a lelkemből.
Nem tudott felnőni.
Nem biztos hogy baj...

Hasonlóan, csak nekem apu szerzett egy ilyen Primot a munkahelyéről egy egész nyári szünetre! (De ez már több mint 22 éve volt szerintem.)
Csak az volt a szívás, hogy a könyvtárban található BASIC témájú könyvek valahogy mind másik nyelvjárást tárgyaltak, ezért pár parancsot try and error módszerrel kellett kiismerni.
Azért az alapokat ott tanultam meg, írtam is egy kis játékot, amiben egy macskával kellett egy egeret kergetni egy labirintusban (vagy egérrel kellett a macska elől menekülni? Már nem emlékszem.)
Aztán lett C64, és én meg elkeztem a programozás helyett a biológiára fókuszálni. Jó tíz év kimaradt, csak aztán jöttek vissza a gépek, amikor rájöttem, hogy kísérletes adatokat milyen jól lehet kis programokkal elemezgetni. Le is ragadtam a bioinformatikánál.
Csaba

Az a Jetpac amúgy a DOS-os Jetpack "elődje" volt?
Csak mert nagyon jó játék. Még néha most is előveszem, a sok Dos-os játékkal együtt. Dosbox-al remekül futnak.

Fiatalember vagy te, látszik :-)
A Jet Pac eredetileg ZX Spectrumra jelent meg, 1983-ban, a pc-s cucc annak a klónja szerintem (nem ismerem a pc-s változatot)

Itt az eredeti, nézd meg:
http://www.classicgamesarcade.com/game/21663/JetPac-Spectrum-Game.html

----
www.retrocomputer.tux.hu
www.sfveteran.hu

Köszi, Sajnos én pedig ezeket a gépeket nem ismerem. P1-es és 486-os gépekkel kezdtem, mind a kettő közös gép volt.
A két játékban sok közös van. Csak amíg az eredetiben rakétát kell építeni, a PC-s verzióban a kaput kell kinyitni.

Egyébként kezdvelem ezeket a bemutató-jellegű posztokat. A bejegyzés szövegéből azért valamennyire átjön a feeling...

... és volt még KIGYO
No rainbow, no sugar

első gépem: tpa 128l, 1982-ben.
első személyi számítógép, amire programot írtam: aircomp 16
első komolyan használt személyi számítógépem: abc 80
utána dögivel ht meg c64
első saját gép: zx spectrum, 1984-ben:)

havernak is primoja volt, szétkapta, beállította a billentyűzetet, utána nem volt gépelési gond.

Ha valaki tudna segíteni abban, hogy a Primo A dobozán az 5-ös power csatlakozóba melyik lukon milyen feszültségnek kellene mennie, azt nagyon megköszönném. Sajnos sehol nem találok róla infót. A ProPrimo tápjának kiosztását találtam csak meg eddig, de ott sem derül ki, hogy a dugó vagy a lyuk felől nézve. Ráadásul a dobozba kétféleképpen is bedugható.