egyszeru fedlap

Fórumok

nagyon lama vagyok latexhez, mea culpa. segitsetek. :)

elkezdtem irni a diplomamunkam, es mint ilyen leven, televan matekkal, abrakkal, forraskodreszlettel. nem akarom wordben csinalni, mert valahogy kozelebb allna hozzam a latex, azonban 3 ora alatt nem jutottam el addig, hogy a kezdolapot megcsinaljam. :)

amit szeretnek:
- bal fent logo, mellette a tanszek neve
- horizontalis vonal
- kozepen a cimem (olyan mint amit a maketitle csinal)
- alatta az en nevem, az, hogy thesis supervisor, es meg egy nev.

namost, tenyleg lama vagyok, de nem jon ossze :) igy probaltam, az eredmeny pedig itt megtekintheto, de az eleg rossz helyen van ott. ;-)

a masik amit szeretnek, hogy minden oldalnak legyen headerje es footerje, a headerbe begeneralva az aktualis fejezetcim, a footerbe eleg az oldalszam. aztan persze szep tocot generalni.. :)

segitsetek, nagytudasu tex mesterek!

Hozzászólások

Érdemes lenne a sima report class helyett a KOMAScript csomag scrreprt class-át használnod. Rugalmasabb, modernebb és a magyar szokásoknak megfelelőbb dokumentumot lehet vele készíteni. Persze a doksiját alaposan át kell olvasni, mielőtt bármit tudnál kezdeni vele, de a Latexxel sokszor ez van.

Amiért különösen előnyös lehet neked, az az, hogy a konkrét problémádat is lehet, hogy meg tudod vele oldani. Nevezetesen, a "bal fent logo, mellette a tanszék neve" elvárásnak meg tudsz felelni a csomag által definiált titlepage környezettel és azon belül a \titlehead paranccsal.

Én ugyan nem diplomamunkát, hanem jelentést írok, de annál is az első oldalra a szutyok^H^H^H^H^H^Hdicsőséges intézeti fejlécet ki kell tenni felülre. Próbálkoztam azzal, hogy egy picture environmentbe jó sok \put-tal kihányom a fejléc sorait meg a logót, de annyira szörnyű gányolás volt, hogy végül más megoldás kellett, így lett ez:


\documentclass[11pt,a4paper,normalheadings,pointednumbers]{scrreprt}

...
\begin{document}
\begin{titlepage}

\titlehead{
\begin{center}
\textbf{\large{Zabhegyezést Kutató Intézet}}\\
\textbf{Szálastakarmány Fősztály}\\
\textbf{Malmozási osztály}\\
\small{1221 Budapest, 345. utca 321. \hspace{0.5cm} }\\
\small{Telefon: (+36--1) 222--2222 (+36--1) Fax: (+36--1) 222--2223}\\
\footnotesize{E-mail: zhfo@zhki.hu}\\
\end{center}
\setlength{\unitlength}{1mm}
\begin{picture}(0,0)(-140,-15)
\includegraphics[width=2.5cm]{zhkilogo.pdf}
\end{picture}
\begin{picture}(0,0)(27,5)
\includegraphics[width=4cm]{zhkilogo2.pdf}
\end{picture}
}

\title{Jelentés a 2009. évi zabhegyezésről} % used by \maketitle
\author{ZHKI\\ Zabhegyezést Kutató Intézet} % used by \maketitle
\date{ \today}

\maketitle
\end{titlepage}
...
\end{document}

Vonalakat és egyéb elrendezéseket is lehet vele csináltatni.

A header/footer kérdésre fejből nem tudok válaszolni, de azt is ezerféleképpen lehet szabályozni, a tartalomejgyzék meg tényleg csak egy \tableofcontents, alapból nagyon szép :)

Ha magyarul írod, akkor mindenképpen a legújabb magyar.ldf-et használd.

Sok szerencsét!

Szia!

A témához ugyan nem értek, de hátha fontos.: Department.!

udv és sok sikert.
letix

A Word/Writer (és társaik) néhány, vagy néhányszor tíz oldalas hivatali dokumentumok előállítására lett kitalálva. (Nomen est omen. Vagy valami hasonló, mert nem tudok latinul.)
A Latex műszaki szövegek/könyvek szedésére lett kitalálva. A végeredmény kinézete sokkal közelebb áll a nyomdai úton előállított szöveg kinézetéhez, mint a szövegszerkesztők által készített dokumentumok kinézete.
Ha nem látsz minőségi különbséget a Word/Writer által készített és a Latex dokumentum között akkor csak szellemi f@szverés.

Kályha: Donald E. Knuth: A számítógép-programozás művészete (The Art of Computer Programming), Addison-Wesley Professional, és e könyv első kiadásának a története...

Az OOo, WinWord és társaik tipográfiai tudása, hogy is fogalmazzak, messze van attól, ami nyomdai minőségnek hívnak. Egy doksiról messziről orrrdít, hogy irodai, vagy nyomdai célra kitalált eszközzel készítették.

Nem az a lényeg, hogy a folyamat végén pdf-et kapjunk, hanem az, hogy nyomdakész eredetit. Pdf-et a kávédaráló még nem tud generálni, majd minden egyéb igen -- nem nagy kunszt. Az viszont igen, hogy a produktum a szemnek szép legyen.

Alapvetően ez egy 0/10-es trollkodás, amit bemutattál, tehát kár válaszolni rá, én azonban abban a naiv hitben, hogy másoknak talán hasznos lehet, mégis válaszolok:

- Szét lehet választani a szerkezetet/tartalmat a formától. Így írás közben strukturális egységekben lehet gondolkodni (fejezetek, alfejezetek), és magára a tartalomra lehet koncentrálni, a latex fordító pedig magától előállítja dokumentumot (jó esetben) esztétikus és a logikai szerkezetnek megfelelő kinézettel. Ellenben a Word és a hozzá hasonló WYSIWYG szerkesztők az ember arcába tolják a formát, kényszerítik, hogy azzal foglalkozzon, amikor a struktúra sincs rendben.

- A képletek, műszaki/tudományos szövegek szedésére nincs jobb nála. Ide tartozik, hogy a hivatkozásokat, fejezet- és ábraszámozásokat automatikusan, rugalmasan és (jó esetben) fájdalommentesen képes kezelni.

- A kimenete szép, ez alatt azt kell érteni, hogy a tipográfia bevált mintáinak követésével jól olvasható, esztétikus dokumentumot tud készíteni.

- A TeX forrás nyílt, sima szöveg alapú formátum, emiatt egyszerűen lehet pl. verziókezelő rendszert használni vele, scriptekkel módosítani vagy generálni stb.

A szövegszerkesztő az az emacs vagy a vi :-)) (abc-sorrendben, no flame), a TeX meg egy tördelő/typesetting alkalmazás, a LaTeX meg az arra ráépülő nagy rakás makrócsomag. Az egészbe bele lett rakva rengeteg tipográfiai ismeret és szabály, aminek a következménye az, hogy nyomdai minőségű tördelést lehet vele csinálni.

Ehhez a témához én is hozzászólnék.
Anno az Eltén C-t tanított valaki, és kitérőképpen egyszer megkérdeztem tőle, érdemes-e foglalkoznom {\LaTeX}-hel. A válasza az volt, hogy a latex ,,A'' szövegfeldolgozó, és mindenre jó lesz ééletem végéig. hittem neki, nem bántam meg.

1 év múlva programot kellett írom néhány ezer névre szóló kis sárga befizetési csekk megcímzésére. Ott mm pontossággal kell pozícionálni a szöveget.

BASH script megoldotta a csv fájlokból az adathalászatot, kimenet tex forráskód, századmilliméteres pozícionálással, amelyet tolómérővel méregettem a kis sárga cetlin.

fél nap alatt végeztem...

---
--- A gond akkor van, ha látszólag minden működik. ---
---

Mert a LATEX-ben írt művet a nyomdagépbe tolják és az fossa a kész nyomtatott anyagot. A word az előtte konvertálódik,, majd korrigálják, akkor elállítódik ez-az, akkor korrigálják és káromkodnak....és időnként hozzáadnak a számlához egy számot.

Összefoglalva:

LATEX: nyomdakész anyagot gyártunk, komoly dolgokról.
Word: Interoffice memo-t/hírdetést/plakátot gyártunk, úgyse olvassa el a kutya sem.

Fő gondolatként: a latex működik, az összes többivel ellentétben. Pont úgy működik, ahogy utasítod. És a lényeg: nem okoskodik helyetted.

Ahogy a szólások mondják:
- a szó elszáll, de néha a word is...
- a szó elszáll, a doksidat meg megtalálod a temp könyvtárban...

Szerintem ne a kezdőlappal kezdd. Hagyd a végére, addigra talán belejössz annyira, hogy ne okozzon fennakadást. Egyébként úgy csinálnám inkább, hogy \wrapfigure a kép, utána a tanszék neve, utána \hline, majd függőleges hely, cím, egyebek.
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

szépen folyamatosan irogasd csak a dolgozatodat, közben majd itt apránként meglesz a kezdőoldal is...

függőleges helyet ha jól emlékszem, \vskip-pel lehet csináni.
van ilyen a neten, hogy not too short introduction to latex, azt érdemes előguglizni és elolvasni, 70-75 oldal között van, elég hamar végére érsz.

Ez a belső fedőlap lesz majd? Azt ugye tudod, hogy annak a kinézetét szigorúan szabályozzák, és a leírásod alapján te nem olyat akarsz csinálni.

Ebben le vannak írva a megkötések, figyelmedbe ajánlom a 3. oldalon kezdődő mellékletet: "A diplomamunka benyújtásának formális követelményei".

Persze ha olvastad, akkor bocsi, és további jó munkát! :)

Semmi probléma, azért volt ott a :-) a végén :-)

Hajrá, tessék a tartalommal foglalkozni, előlapot meg majd rittyenthetsz a végén akármiben is hozzá! (A páromnak mondjuk az egészet laTeX-ben raktam össze, bár abban a diplomamunkában szerkesztési szempontból a legbonyibb dolog "Witold Lutosławski" nevének helyes leírása volt :-)) Eltekintve persze attól a ténytől, hogy a kiírás formai követelményei írógépre voltak kitalálva...