Origyn Web Browser - Amiga goes to Web2.0

De kezdjük az elején. Sokáig, nagyon-nagyon sokáig, az IBrowse volt az egyetlen értelmes, szóbajöhetõ böngészõ ezen a platformon. Róla elég annyit tudni, hogy egy nagyon pici, nagyon gyors, de mégis jól használható böngészõ volt, a rendering motorja (saját) azonban már 10 éve is az elavultabbak közé tartozott, lévén még a HTML4 szabványt sem implementálja teljes mértékben... CSS alapú, a modern szabványokat támogató böngészõkrõl nem is álmodhattunk. A meglévõ motorok túlságosan építettek az ún. "modern operációs rendszerek" különbözõ funkcióira, amelyek nem, vagy csak nagyon nagy korlátozásokkal léteztek az Amiga alapú rendszereken. Évekig tehát az állóvíz jellemezte ezt a területet, miközben az számítástechnikai világ gyakorlatilag teljesen a webrõl kezdett szólni, ezáltal pedig ezek az OS-ek - úgy tûnt végérvényesen - a múltban élõ néhány szent (és kevésbé szent) õrült játékszerévé váltak.

Az elsõ fecske, amelyik megtörte ezt az elszigeteltséget a Sputnik. A MorphOS-re készülõ böngészõ az elsõ, amelyik nem saját, hanem az egyik nagy 3rd party renderelõ motort használja - a KHTML/Webkit Nokia/S60 féle változatát. A Sputnik egy sajnos elég instabil, és egyszemélyes projekt lévén borzasztó lassan fejlõdõ szoftvernek sikerült, de egyetlen, hatalmas jelentõségû tényt sosem lehet elvitatni tõle: elsõként mutatta meg, hogy a nagy böngészõmotorok Amiga portja igenis lehetséges. A következõ próbálkozó a Sputnik félsikerén felbuzdult Traveller volt: egy AROS-ra készült szintén KHTML/Webkit alapú port, a készítõje azonban a kezdeti sikerek után bedobta a törölközõt. Viszont szintén tett egy fontos lépést: a Traveller Cairo alapú volt, ezáltal az elsõ rendesen mûködõ, nagy alkalmazás által használt Cairo portot prezentálta Amiga alapokon.

A dolog itt meg is rekedt néhány hónapra, amikor az állóvízbe bombaként robbant be az Origyn Web Browser, alias OWB. Az Amigás körökön kívülrõl érkezõ, szintén KHTML/Webkit alapú böngészõ SDL referenciaverziója volt az elsõ, amelyet gyakorlatilag komolyabb masszírozás nélkül portolni lehetett amigás rendszerekre. A lehetõségre az eddig csak az IBrowse-val rendelkezõ harmadik nextgen rendszer, az OS4 csapott le. A korai csetlõ-botló SDL alapú OWB portokat egyre újabb, szebb, gyorsabb és nagyobb tudású változatok követték. Ráadásul az OWB-nek volt egy "kellemetlen" tulajdonsága: iszonyatosan stabil volt, még az erre nem túl hajlamos amigás környezetben is. Az SDL-t lassanként felváltotta a Cairo, és kapott egy Reaction widget kitet használó natív minimálGUI-t is. Csúnyán kitette a Sputniknak az indexet, és el is húzott mellette. Közben az OS4 port készítõje csinált egy féltudású AmigaOS 3.x/68k portot is belõle. A Sputnikkal rendelkezõ MorphOS közösség lassan reagált: a fejlesztõk nem akarták demotiválni a Sputnik készítõjét, hiába vált a probléma egyre égetõbbé. A helyzet akkor vált tarthatatlanná, amikor az OWB megérkezett AROS-ra is, és gyakorlatilag néhány nap alatt a nulláról egy szinte teljesértékû, a Sputnikot szintén jócskán lekörözõ böngészõvé nõtte ki magát. Ráadásul megtett két újabb fontos lépést: támogatott tab-okat, és a Zune widget kitet használta, ami a MorphOS által is használt MUI widget kit nyílt forrású reimplementációja. Innentõl nem volt visszaút, az egyik MorphOS fejlesztõ, a teljesen natív-izált MPlayer portot is jegyzõ Fabien Coeurjoly felszívta magát és alig három hét munkával megérkezett az eddigi legfeljettebb böngészõ az amigás platformokra: az OWB MorphOS 1.0-s verziója. A kör bezárult.

És hogy milyen? Gyors. A leggyorsabb az összes OWB változat közül (nem kis részben az alatta futó MorphOS-nek hála), és sokkal, de sokkal gyorsabb (pl. grafikai frissités sebességét tekintve) mint a hasonló tudású Linux browserek, ugyanezen a hardveren. Stabil. Nagy S-sel. Kompatibilis. (Acid3 test 96/100.) Nem egészen kettõ perc alatt az elsõszámú böngészõmmé vált, és mióta van, újra egyre ritkábban használom a Linuxos gépem desktop célra.

És most screenshot hegyek, különösebb kommentár nélkül (klikkre megnõnek):

(A post az OWB MorphOS verziójával készült.)