Peking Express #16 – 6. OpenOffice.org Konferencia második napja

Következő előadásom a Can XLIFF facilitate the process of localizing OpenOffice? témában hallgattam meg. Az előadó Javie SOLA fogta magát és Brazíliából a Kambodzsába tette át a székhelyét, mert a helyi kormányzat felkérte, hogy segítse opensource pályára állítani az kambodzsa közigazgatását, iskoláit. A kiváló szakember, akivel asztán többször is beszélgettem, az XLIFF XML-alapú fordítási rendszerét mutatta be. Az előttem ismeretlen WordForge Editor a leírások és a fejlesztési ütemterv alapján elég impressziv lesz, így lehet érdemes már most vagy a közeljövőben erre építeni a fordításokat. Elvileg tudja azokat a kunsztokat, amiket egy ilyen szoftvernek kell, ismeri a po és XLIFF formátumokat, kellemes küllemű és jól használhatónak tűnik. Amint lesz időm ki fogom próbálni. Ha más már próbálta ossza meg velem a gondolatait a termékről. A XLIFF formátum pedig a PO fájlok leváltására szánják a fordítások terén. A bővíthető XML formátum élvezi az OASIS támogatását, így talán hamar népszerű lesz, ha megfelelő eszközökkel ki lehet használni a képességeit.

Következett egy hosszabb szünet: Beszélgetés Andreas Mantke-vel, legyen nekünk Portable OpebnOffice.org magyarul témában. A Linux felhasználókat ez talán kevésbé izgatja (bár Wineal futattható), de talán a Windows felhasználók hasznosnak találják majd.

Ezek után: Lotus Symphony extension model majd Distribution of OpenOffice.org.

Az előadások cseréje okán láttam ezeket is: OOo deployments by big companies and local governments és egy picit ebből is: ODF@WWW - An ODF Wiki. Ez utóbbi egy nagyon érdekes próbálkozás a WIKI és az ODF fájlok tökéletes együttműködésére. Az OpenOffice.org szerkeszti a Wiki oldalakat, amelyek mentés után már meg is jelent a WIKI webhelyen.

Szünet után Kendy volt olyan kedves és bemutatott a többi Novelles fejlesztőnek. Remek csapat, jókat beszélgettünk. Főleg Kendy-vel, majd a későbbiekben Michael Meeksel is. Amint van kész javított nyelvi csomag a Novelles srácok fognak belőle újat készíteni a magyar nyelvhez, csak jeleznem kell, hogy mehet. Ugyanez talán az Ubuntuval is elérhető lesz...

Ezek után láttam még: A Vision for the Post-OOo 3.0 Times és a Integrating CMS /DMS into OpenOffice előadást is.

A Community Council Question & Answer szekció előtt váltottam még pár szót Rafaella Braconi-val, a magyar fordítások körül történt problémákról, a már szállított javítások integrálásáról és az „a és az” probléma megoldásáról. Ez utóbbit a 3.1 verzióra várhatjuk.

A Community Council Question & Answer lényegében nem szolgált semmi hasznos információval számomra, az igazat megvalva, nem záporoztak a kérdése.

Ezek után beszélgettem Claudioval az Office.org Zine újságáról, amely lehet hogy magyarul is elérhető lesz, ha lesz hozzá elég hozzájáruló és az eredeti verzió is hamar megjelenik angolul.

Ennek megfelelően le is késtük a buszt, így taxival mentem haza. Mivel ekkor is már késő volt, a magyar csapat meg az ég temploma felé vette az irányt majd egy cukrázdában vacsorázott, nekem is hoztak egy Gold Brick nevű kaját, ami egy vajas, finom kalács volt, 22 Jüanért. Ez volt az aznapi vacsorám és másnap a szerény reggelim is.

Miután elfogyasztottam a kalács egy részét, gondoltam átmegyek netezni a már jól megszokott helyre. Vittem a képeket a telefonomra másolva és vittem az adatkábelt is. Ott már vágták az adatkábeles dolgot, így a helyi műszaki srác rögvest szedte is szét a szekrényt, amibe a számítógép volt rejtve. A teremben enyhe füst, ez egy picit zavart...

Egyébként Pekingben, úgy tűnik vannak dohányosok, de nem annyira sok ember dohányzik mint Magyarországon. Persze ez csak az én szubjektív véleményem. Talán ennek - és talán a mentalitásnak - is köszönhető, hogy az utcák tiszták, nem szemetesek egyáltalán. Sehol egy eldobott csikk, szemét, stb. Persze lehet, hogy csak én jártam jó helyeken, de ez volt a tapasztalatom. Ugyanez igaz a metróra is, ami szintén nagyon tiszta. A buszok már kevésbé, de ott sem szemét van csak a busz koszosabb. Na az annyira, mint itthon.

Szóval leveleztem, feltöltöttem, netezést befejeztem, jó 7 Jüant vissza is kaptam. Az internet szalon az alagsorban volt innen mentem fel a földszinten. Valami zene szólt a földszintről nyíló bárból. Benéztem, karaoke lehetett. A bár első ránézésre teljesen európainak tűnt. Mivel a személyzet észrevette érkezésemet, egyikük az ajtóhoz sietett, hogy bekísérjen. Ezt észrevéve én inkább tovább álltam, nem volt kedvem egyedül beülni.

Kifelé indultam, de alig értem ki az épületben, valaki ordibálni kezdett, mint kiderült utánam. Az a srác volt az, aki megmutatta az itteni netes helyet még az első napon. Visszamentem, beszélgettem vele és a cimborájával és persze söröztünk. Kínai sört fogyasztottunk. Jókat beszélgettünk. Megtanultam, hogy lehet kínaiul SMS-t küldeni. Nem egy egyszerű mutatvány :o) Aztán lassan hazafelé indultam. Sötét volt és meglehetősen hideg (5˚C)...

Folytatás: Peking Express #17