"médiák", avagy egy kis alkalmazott nyelvészet, vagy mi?

merkal írta itt:

ha már nyelvészkedünk:
A magyar nyelvre jellemző a gyűjtőfogalmak nem többes számú ragozási alakja.
Ezért hibás pl. a sokszor hallott "Magyarországon kemények a vizek" kifejezés, ami helyesen:
"Magyarországon (jellemzően) kemény a víz"

A jellemzőn van a hangsúly. A példában történetesen egy melléknévi állítmány szerepel (kemény). A víz önmagában nem gyűjtőfogalom, és a gyűjtőfogalmak nem többes számú használata is csupán a választékosságot és az egyszerűséget segíti elő, nyelvtanilag nem hibás a többes számú használat, sőt (ld. lentebb). Az első példamondat tehát nem hibás nyelvtanilag, azaz szintaktikailag helyes, viszont mivel a szövegkörnyezetben a melléknévi állítmányi szerkezet ("kemény a víz") kvázi gyűjtőfogalommá változtatja a víz alanyt, ezért valójában választékosabb, illetve árnyalatnyi különbségekre, nyelvi színezésre ad lehetőséget az egyes illetve többes számú alak használata, szigorúan szemantikailag. A szintaktikát és a szemantikát nem illik összekeverni sem nyelvészetben, sem programozásban.

"Magyarországon édesek a gyümölcsök."
vagy
"Magyarországon édes a gyümölcs."

Ebben az esetben apró, szinte megfoghatatlan, árnyalatnyi különbséget érzünk a két mondat között, de mindkettő helyes. Az első mondatban a gyümölcsök jobban differenciáltak, lényeges, hogy sok különböző édes gyümölcs van hazánkban. A másodikban nagy általánosságban beszélünk, inkább a Magyarországon fennálló állapoton, a magyar gyümölcsök tulajdonságán érezhető a hangsúly. Ez szemantikai különbség. A "jellemzően" mindkét mondatba belefér, de csak töltelékszó lenne, mint ahogy a "tulajdonképpen" is az.

"A gyerekek manapság igen magasak."
vagy
"A gyerek manapság igen magas."

Kissé talán helytelennek érezzük a második mondatot (a merkal által helyesnek ítélt alak). A "gyerek" itt az eredeti példában szereplő "víz"-hez áll a legközelebb, mert önmagában nem gyűjtőfogalom, viszont a mondatban szemantikailag azzá válik. Mindkét mondat helyes. A másodikat talán egy idősebb hölgy szájába adnám, délutáni traccsparti közben, mert nyelvi etimológiai csengése van. A közlő előtt talán az unokája vagy unokái állnak példaként, semmi esetre sem sok gyerek. Az első mondatot viszont mondhatná egy gyermekorvos, aki rengeteg gyerek magasságát, fejlődését nyilvántartja. Ezen szerkezetek apró különbségek kifejezésére alkalmasak tehát.
A melléknévi állítmányok tulajdonságot, állapotot fejeznek ki a mondatokban. Mindig minősítők. Ami viszont fontos - és itt visszakanyarodunk az eredeti dilemmához - többes számú magyar alakhoz többes számú, egyes számúhoz könyörtelenül egyes számú állítmány dukál (mint ahogy a fenti példák is mutatják): nincs "megírták az újság" és nincs "megírta az újságok". Sokszor ha máshonnan nem is, ebből mindig megállapítható a nyelvtani szám.

Egyes vagy többes szám-e a "telek" szó?

Egyes számú itt: "drága volt a telek"; többes számú itt: "enyhék voltak a telek". A média szó tehát egész biztos nem többes számú alak, mert nincs ilyen: "megírták a média". (Ami az általam cáfolni próbált feltevés szerint a többes-többes alakot jelentené). Persze lehetnek nyelvek a világban, ahol a média szó többes számú (s ilyen igét vesz maga mellé, vagy nem: ez nyelvspecifikus kérdés - szintaktika); az is lehet, hogy ez a szó azt jelenti: 'eszközök, közegek, (sajtó)orgánumok' (a latin történetesen ilyen nyelv).
A magyar használat szempontjából azonban érdektelen, hogy a latinban mi a helyzet. Latinul a referendum egyes számú, a korrigenda többes számú. Magyarul ettől teljesen függetlenül az előbbit egyes számúként um-os formában használjuk és "rendes" -k-val tesszük többesbe. Az utóbbi viszont így hangzik: korrigenda–korrigendák. Ez a szó csak a latint ismerő művelt beszélők számára kapott kétszer többes számot. Ez csak a látszat: magyarul csak egyszer kapott többes számot. Az átlag magyar beszélő – ha úgy tetszik: "a magyar nyelv" mint olyan – számára a banda–bandák, a panda–pandák, a gyerek-gyerekek, a média-médiák és a korrigenda–korrigendák pontosan egyforma képzésű.
Konklúzió:

"Megírta a média."
vagy
"Megírták a médiák."

Az első esetben:
-Hallottál Steve-O-Ballmer tojással való megdobálásáról?
-Persze, hát megírta a média! (vagy "Megírta a HUP", mert neki az A MÉDIA, mert mást nem olvas!)

A második esetben:
"A közszolgálati médiák közül a Duna tévé vetíti a legjobb filmeket."

A médium-médiumok alakot pedig már kifejtettem: "urigeller-urigellerek".

Remélem eloszlattam ezt a nem ritka, de teljesen hibás vélekedést.
Magyarban a média nem többes számú alak. Punktum.

Elnézést a zavarásért és a szintaktikai hibákért, rossz a fordítóprogramom...
____________________________
A közölt szöveg tartalmazhat intertextuális részeket, de nincs köze Esterházy Péter művészetéhez.
Sőt! Ki nem állhatom Eszterházyt (vagy Eszterházy-t?)...