Politika, MS, nyílt forráskód

Microsoft mézesmadzag: Kettőt fizet, egyet kap

Szakértők számára az első pillanatban megkérdőjelezhető volt a "Tisztaszoftver" program létjogosultsága, mivel az nem teljesíti, és nem is teljesíthette az általa hirdetett lehetőségeket. A laikusok számára átláthatatlan demagógián alapuló program célja, hogy csökkentse a kalózmásolatokat, és elérhetővé tegyen az oktatási rendszer számára legális szoftvereket.

Valószínűleg hiába fizetett ki az állam ~30 milliárdot a Microsoftnak, hiszen ma is többen használhatnak illegális szoftvereket - akár tudtukon kívül is - ugyanis a hiányos szakirányú és licenc ismeretekkel rendelkezők joggal hiszik, hogy a hivatalos eljárás útján beszerzett szoftverük legális, habár a programban való részvételhez szükséges egy jogtiszta (megvásárolt, számlával igazolt) operációs rendszer.

Így a program csak a Windows frissítéseinek használatára jogosítja fel az érintett felhasználókat (néhány ezer diákot és néhány száz oktatási intézményt), de egy teljesen új rendszer telepítésére nem. Bár a program ezt feltételezi, azt az igénybevevőkkel nem közli, így az államnak sikerült egy több milliárdos programot létrehozni, ami lehetővé teszi, hogy aki már vásárolt MS termékeket, most majdnem ingyen kaphat egy újabbat.

Az egész demagógia itt nem ért még véget. Nem elég, hogy a milliárdos frissítések csak a szerződés ideje alatt használhatóak legálisan, hogy az oktatási intézményekben a tanulók évekig MS szakirányú oktatásban részesültek a reál informatikát teljesen kiszorítva az oktatásból, a „Tisztaszoftver" program MS szerződése hamarosan lejár. Az ellentmondások ellenére a nyilvánvalóan értelmetlen, közpénzeket pazarló programot Hiller István újból meg akarja hosszabbíttatni, sőt, hogy az MS-lúd elég kövér legyen, sokkal nagyobb és drágább kivitelezésű beszerzésen gondolkodik, most a megszorítások idején. Pedig lenne más megoldás.

Nyílt forráskód, mint költséghatékony alternatíva

Aki rendelkezik némi gazdasági ismerettel, az tudja, hogy Magyarország elsősorban a kiadásainak csökkentésével tud javítani a rossz gazdasági helyzetén. Ezért az szocialisták megszorításokat vezettek be, hogy ott spóroljon az állam ahol tud, ugyanakkor ellentmondásosan közpénzpazarló döntést hoznak a szakmai javaslatok figyelmen kívül hagyásával.
A „Tisztaszoftver" program hamarosan lejár, melyet Hiller István újból meg akar hosszabbíttatni, sőt, sokkal nagyobb és drágább kivitelezésű beszerzésen gondolkodik a megszorítások idején.

Ezen hír hallatán a szabadszoftver közösség kezdeményezésére létrejött egy nyílt levél, és tiltakozó lista (http://tiltakozas.blackpanther.hu/), melyet rövid időn belül több ezren írtak alá. A probléma komolyságát jól mutatja, hogy több neves weblap is foglalkozik az üggyel, és a Google kereső a tiltakozás szó találati listájának dobogós helyein a hírrel kapcsolatos linkek szerepelnek, maguk mögé utasítva a nagy port kavaró egészségügyi biztosítás és Magyar Gárda elleni tiltakozásokat.

Az Európai Unió és Magyarország felismerte az orosz gázfüggőség hátrányait, veszélyeit, és létrejöttek olyan intézkedések, melyek ezen problémát hivatottak orvosolni. Európán kívüli államok és az EU egyes tagállamai is felismerték az amerikai szoftverfüggőség hátrányait, veszélyeit, és elkezdték alkalmazni az olcsóbb, olykor hatékonyabb nyílt forráskódú szoftvereket. Magyarország vezetése szándékosan nem vesz tudomást ezen függőség hátrányairól, sőt, még jobban erősíteni, megszilárdítani akarja azt.

Az EU-s gyakorlat a piac megnyitását diktálná Magyarországnak, de ez a diszkriminatív beszerzési stílus, miszerint a pályázatban szerepel a Microsoft megnevezés, nyíltan kizárja a piac más résztvevőit az úgymond „közbeszerzésből”, mint például a magyar fejlesztésű, közeljövőben új verzióval megjelenő UHU-Linux és a blackPanther OS megoldásokat. Ezzel a magatartással nem csak a piac torzulását idézi elő az állam, tisztességtelen versenyhelyzetet teremtve azon, hanem a diákok lehetőségét, tudását is korlátozza. Nemhiába vannak olyan diákok, akik nem ismernek más operációs rendszert, csak a Microsoft megoldását. Az ilyen lépések szűk korlátok közé terelik az oktatás minőségbeli változásainak lehetőségeit, és korlátozzák a szabad választás jogát is, mivel nem kapnak teljes képet a diákok a lehetőségeikről, és kilépve az iskolapadok mögül, a munkaerőpiacon hátrányba kerülnek azon országok diákjaival szemben, amely országok a szűk látásmódot hátrahagyva, nem csak a MS termékek használatára tanították meg diákjaikat. Ráadásul a vásárolni kívánt, komoly hardverigényű Vista és MS Office 2007 duó futtatására alkalmas gépek nem állnak minden oktatási intézmény rendelkezésére, így plusz kiadásokra kényszerítik az amúgy is szűkös keretekből gazdálkodó intézményeket.

Azonban az oktatáson kívül, az élet számos más területén van nyílt forráskódú alternatíva. Az EU tagállamai közül többen váltottak az államirányítás feladatainak elvégzésére alkalmas, nyílt forráskódú szoftverekre, mely lépéssel egy EU-s kimutatás szerint már az átállás évében euró milliárdokat takarítottak meg. Mutatta jeleit az állam, hogy magán is spórolni fog a megszorítások keretein belül. A nyílt forráskódú szoftverek használatának bevezetése is egy jó megoldás ezen szándék érvényesítésére.

A probléma a gyökereknél kezdődik

Habár a közbeszerzéssel azt láttatja az állam, hogy azt bárki megnyerheti, már eldöntött dolog, hogy a MS a nyerő, amiről gondoskodnak a jól megfogalmazott, ide vonatkozó állami normatívák és egyéb megállapított követelmények.

Mindezt próbálják leplezni azok a részek, miszerint olyan szoftverek jöhetnek szóba, melyek az adott felhasználói igényeket kielégítik, valamint nem csak a felsorolt termékek a megfelelőek, hanem azok is, amelyek teljes mértékben azonos funkcionalitást biztosítanak.

A probléma ott kezdődik, hogy miért a MS termékeit kell etalonnak tekinteni, amikor azok csak egy cég termékei a sok közül. Ezzel tisztességtelen előnyhöz juttatják a MS-ot. Azért, hogy valóban azok a szoftverek jöhessenek szóba, amelyek az adott felhasználói igényeket kielégítik, az igényeket kellene felsorolni, nem pedig a MS, vagy bármely más cég termékeit. Így lehetőség lenne egyes területeken kiváltani az eddig használt termékeket olcsóbb, de ugyanakkor minőségileg megegyező, nyílt forráskódú termékekre. Ezt a lehetőséget hivatott megakadályozni az egységesített összállami beszerzés, ami csak egy látványosabb módja a közpénzek elherdálására.

Van olyan részlet is, ami nyíltan hirdeti a MS megdönthetetlen pozícióját, miszerint az ajánlott termékek használata (bevezetése) nem jelenthet többlet terhet. Egy új termék használata mindig jelent valamilyen többlet terhet, ugyanis meg kell tanulni, hogy egyes funkciók az eddig megszokottól eltérő módon érhetők el.
Amikor a MS termékeinek kellett megtanulni a használatát, azt a többlet terhet figyelmen kívül kell hagyni?