1949 - 1984 - 2007

Végre eljutottam odáig, hogy befoltozzam egy régi hiányosságomat: elolvasom Gerorge Orwell: 1984 című regényét.

Még nem végeztem vele, de hátborzongató. Akkor szokták idézni, ha az egyre erősödő bekamerázásokról, magánéletünk szűküléséről van szó, mely valóban a fő vonala a regénynek, azonban ennél sokkal több is. Leír egy viselkedés formát, egy berendezkedést ami mára már csak kis részben utópia. A szerző Angliáról vizionált, de Magyarországot írta le. Sajnos. Íme néhány idézet a műből. Bárcsak teljes egészében utópia lenne...

" A duplagondol azt a képességet jelenti, hogy valaki egyidejűleg két, egymásnak ellentmondó nézet birtokában van, s mindkettőt elfogadja. A pártértelmiségi tudja, hogy milyen irányba kell megváltoztatnia emlékeit; tehát azt is tudja, hogy tréfát űz a valósággal; a duplagondol alkalmazásával azonban mindjárt meg is nyugtatja magát, hogy a valóságon semilyen csorba nem esett."
Ugye, ismerős, kedves maimagyarárulóértelmiség.

"A tömegek soha nem lázadnak fel önmaguktól és soha sem lázadnak fel csupán azért, mert el vannak nyomva. Amíg nincs lehetővé téve számukra az, hogy mértékük legyen az összehasonlításhoz, igazában soha nem is fognak tudtára ébredni annak, hogy el vannak nyomva."

"[...] s már régóta sejteni lehetett annak a világnak a fő körvonalait, mely az uralkodó káoszból ki fog emelkedni. Ugyanúgy nyilvánvaló volt az is, hogy miféle emberek fogják irányítani ezt a világot. Az új arisztokrácia legnagyobbrészt hivatalnokokból, tudósokból , technikusokból, szakszervezeti szervezőkből, reklámszakemberekből, szociológusokból, tanítókból, újságírókból és hivatásos politikusokból alakult ki. Ezeket az embereket, akik a fix fizetést húzó középosztályból és a munkásosztály felsőbb rétegeiből származtak, az ipari monopóliumok és a központosított kormányzás sivár világa formálta ki és hozta össze. Az elmúlt korok megfelelő csoportjaihoz képest kevésbé voltak pénzsóvárok, kevésbé csábította őket a fényűzés, éhesebbek voltak a puszta hatalomra, s főleg jobban tudtában voltak annak, hogy mit csinálnak s nagyobb figyelmet fordítottak az ellenállás letörésére. Ez az utolsó különbség a döntő. A mostanihoz mérve a múlt összes önkényuralmi rendszerei lagymatagok és hatástalanok voltak. A vezető csoportokat bizonyos mértékig mindig megfertőzték a liberális eszmék, hajlandók voltak mindenféle el nem kötött szálakat hagyni, csak a nyílt cselekedetekkel törődni, s nem érdeklődni az után, hogy min gondolkoznak az alattvalóik. Mai mértékkel mérve még a középkor katolikus egyháza is elnéző volt. Ennek részben az az oka, hogy a múltban egyetlen kormánynak sem állt módjában polgárait állandó felügyelet alatt tartani. A nyomtatás feltalálása azonban megkönnyítette a közvélemény befolyásolását, s a film és a rádió tovább fejlesztette ezt a folyamatot. A televízió felfedezésével, s azzal, hogy a technikai haladás lehetővé tette, hogy ugyanazon a készüléken egyidejűleg adni és venni is lehessen, vége lett a magánéletnek.

Hozzászólások

Na, kivancsi vagyok mikor torli trey. :)
Szerencsere kereken 20:00-kor postoltad, igy konnyu vele szamolni.

Ora indul.
---------------------
"A szólásszabadságtól csak akkor kell félniük, hogyha akik szólnak, azok az igazságot szólják. A hazugságtól igazából nagyon félni nem kell, azt meg lehet cáfolni. Ha viszont valaki az igazat üvölti, azt el kell hallgattatni"

Szerintem nagyon jó mű! Korszaktól független. Gondolom sokan rögtön úgy álltunk neki, hogy párhuzamot keressünk a valósággal, meg esetleg a törikönyvekben leírtakkal. (Ne értsen félre senki, én elhatárolódom ettől a belpolitikai minősíthetetlen flame-től.) Az Állatfarm is jó volt, de szerintem az 1984 sokkal... nem is tudom... kifejezőbb talán, vagy dominánsabb, az Állatfarm kicsit törikönyv-szerű. Nem? :) Na... mindegy, nagyon tetszett az 1984, úgyhogy gondoltam hozzászólok.

nekem is nagyon tetszett, azt viszont furcsának tartottam, hogy éppen a magyar politikával kell párhuzamot vonni (jólvan na, értem én, hogy divat...).
Valahogy sokkal jobban érzem ezt a hatást az internetnél - néhány (profitorientált, kapitalista, romlott, stb.) nagy cég birtokában van egy csomó személyes adatunk - ez sokkal jobban aggaszt.

int getRandomNumber() {
return 4; //szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.
} //xkcd

Ha végeztél a könyvvel, akkor van film is: Klikk ide Érdemes megnézni.

Aki meg pda-n vagy notin szeretné elolvasni: Klikk ide Egyébként a MEK-nek is fel lehet majd ajánlani az 1%-ot, hogy minél több magyar ebookot tehessenek fel.

Márde bocs, de főleg a könyv után a film az amit nagyon nagy ívben kell kerülni :) Főleg, hogy sok helyen olyan kulcsfontosságú gondolatok vannak, amit a film aztán nagyon de nem tud visszaadni, és így félig-meddig maszlag lesz az egész ( arról ne is beszéljek, hogy sok jelenet meg persze nincs is megfilmesítve ).

Amúgy a könyvel kapcsolatban én is csak azt tudom mondani, hogyha másért nem is, de minimum gondolatébresztőnek érdemes elolvasni, és elgondolkodni, hogy mi az ami fikció belőle, és mi az ami nem.. Hátha az embernek egy kicsit jobban sikerül felnyitni a szemét a világban történő eseményekről ( és itt most globálisan gondolom, nem csak M.o.-ra levetítve ).

Mindez annak az árnyékában, hogy ha jól emléxem 1948ban írta az alkotó eléggé hátborzongatóan sikerült mai szemmel nézve..
____________________________________
Az embert 2 éven át arra tanítják hogyan álljon meg a 2 lábán, és hogyan beszéljen... Aztán azt mondják neki: -"Üllj le és kuss legyen!"..

Félre ne érts, a sorrend szerintem is előbb a könyv és utána a film. De film amolyan musthave, ha van másfél órád. Kihagytak belőle pár dolgot, az tény, de ettől függetlenül érdemes megnézni.

A témában hasonló könyv: Kurt Vonnegut: Gépzongora
A témában hasonló film: Equilibrium

Szerintem a magyar fordítás nem a legjobb! Pont egy lényegi dolgot fordít félre: a "ROOM 101"-et százegyes szobának fordítja. Ugye nem kell ecsetelnem, hogy ez programozói szemmel miért is helytelen ;-)
Ezzel, illetve a bináris számrendszer elmagyarázásával kergettem a sírba anno a filozófia tanárnőmet. Miután megértette (fél óra volt) már elgondolgodott azon a magyarázatomon is, hogy a 101-es szoba miért is szimbolizálja jobban a Nagy Testvér akaratának érvényesítésének helyét mint a százegyes szoba. ("Kettő meg kettő az öt.")
Persze lehet, hogy Orwell nem gondolt erre, de szerintem igen. Ebben ez a szép! ;-)

Jó, én meg a 2005-ös Galaxis utikalauz stopposoknak című film magyar feliratára voltam kíváncsi. Az angolt néztem meg itt a Plazaban annó. Van benne egy ilyen mondat: "Marvin, give me a hand." Ezt ugye kétféleképp lehet fordítani: "Marvin add a kezed." és "Marvin segíts." A fordítás azért volt kérdéses, mert a főszereplő az utóbbira gondolt, míg Marvin kikapta a kezét és odaadta neki. :-)

A könyv nekem is jobban tetszett, de moziba azután a jelenet után kerestem a vesémet, amikor a Vogonok elbontották a Földet. Meg a bolygógyárat is egész jól megcsinálták: pl. az egyik munkás három collos csővön keresztül tölti fel az óceánokat vízzel, a másik meg az ausztrál vörös sziklát festegeti. :-D

Ja és a film közepe felé feltűnik egy időre a 1981-es verzióban szereplő Marvin is. :-)

A szép az, hogy az 1984es verzió ( 6 rész ) még a könyvet full jól vissza is adja, szal azt ajánlani is tudom :) A mostani (asszem 2006os? ) viszont főleg ahoz képest vmi - bocsánat a szóért - moslék..

/* Kezdem tényleg azt hinni, hogy lassan már csak olvasnom kell ahelyett, hogy filmeket nézzek, mert főleg a mai filmek azok amik nagyon de nem tudnak lekötni */
____________________________________
Az embert 2 éven át arra tanítják hogyan álljon meg a 2 lábán, és hogyan beszéljen... Aztán azt mondják neki: -"Üllj le és kuss legyen!"..

Tudom ajánlani még a Fahrenheit 451-et Ray Bradbury-től, nem ennyire ismert és nem is ennyir, "kemény", de az is gondolkodásra serkent...

--
"Trollhammaren sveper igen..."