Linux.com: Linux-on tervezik majd az Audi új luxusautóit

Linux

A Linux.com egyik cikkében arról számol be, hogy a német Audi AG. az elmúlt években folyamatosan állította át mérnöki rendszereit Linux-ra. A cég azt reméli, hogy a hátralevő munkát 2007-ben elvégzi, és az év végére ezen szervereinek és munkaállomásainak többsége Linuxot fog futtatni.

A cég - amelynek mottója a "Vorsprung durch Technik" ("Progress through technology") - 64 bites Linuxra áll át a CAE (Computer-Aided Engineering) szerverein, amelyet például öntvények, alvázak és egyéb kompononsek tervezésénél, vagy például töréstesztek szimulációjánál használ.

Florian Kienast, az Audi szóvivője elmondta, hogy 2003-as és 2004-es év fordulópont volt az x86-os Linux rendszerek használatában. Most ezeket a rendszereket állítják át x86_64-es Linux rendszerekre.

A szóvivő elmondta, hogy a legtöbb, a cég által használt CAE alkalmazás számára megfelelők az x86_64 rendszerek, de van kivétel is. Ilyen kivétel például az ABACUS és MSC Nastran, amelyeknél az Itanium2 processzorokban található nagy cache tesz jó szolgálatot.

A szővivő megjegyezte, hogy mind CAE munkaállomás, mind szerver területen a 100%-ban 64 bites Linux környezet elérése felé haladnak tovább.

Az Audi nem új a Linux világában, az első linuxos cluster-ét 2001-ben telepítette. Ez jelentette a Linux pályafutásának kezdetét a cégnél. Majd az elkövetkező években megjelentek a linuxos mérnöki munkaállomások, és ezután a ezek a linuxos rendszerek lettek az Audi preferált CAE munkaállomásai és szerverei.

Az érdekes cikk itt.

( MrCrowley | 2007. 01. 03., sze – 14:44 )

Egy apró korrekció: Linux-on, és nem Linux-al. (Az eredeti cím is így hangzik)

( trey | 2007. 01. 03., sze – 14:48 )

Az Audi-t sose szerettem mint márkát. A hírrel is csak az az egy bajom van, hogy... őőő.. nem elég enterprise...

--
trey @ gépház

Jártam is náluk nem egyszer a géptertemben. Dolgozni ofkoz. Pontosabban költöztettük a géptermet a régi helyről az új, mostani gépterembe.

Egy fia Linuxot nem láttam :D De ez nem mostanában volt. Ellenben láttam egy Solaris munkaállomást, amin egy webkamera volt, és az volt a feladata, hogy a gépteremben levő hagyományos hőmérőt figyelte. Nemtom' megvan-e még...

--
trey @ gépház

magyaroszágon nem divat linuxot használni seholse :<
mostanság néztem csillagászatos dokumentumfilmsorozatot,
és mutattak ugye fizikusokat, matematikusokat munka közben,
és persze egyik moncsiján se windows futott, hanem unix.
volt ott CDE, fvwm, desktopon persze.
itt ha megnéznénk hogy a kutatók mivel dolgoznak, természetesen
desktopra gondolok kb 99% hogy windows.

Celeron-M 1400Mhz, 768M, Debian SID, 2.6.18-rc7

Igen, olvastam en is, eszemben is volt, hogy hozzairom, csak mar nem akartam ujraszerkeszteni. :-)
Egyebkent meg tudod mit, nezd a jo oldalat, van mar ra egy tuti urugy. 111 ;-)

PS: BUEK

Minél korszakalkotóbb ötlettel állsz elő, annál több hülyén kell átverekedned magadat.

Linux, általában. Legalábbis a numerikus számolások nagy része nálunk is, külföldön is Linux alatt fut (ahol én láttam, az én gépemen is linux van).
Az idősebb generáció is valamilyen Unixon kezdte, az ő Fortran-programjaik egy az egyben futnak ma Linuxon. Ma is sokszor használ az amber régen fejlesztett Fortran-szubrutinokat (www.netlib.org).
A mostani nagyobb programokat is linuxra fejlesztki (pl. http://www.lorene.obspm.fr/ ).
Külföldön, ahol az embereknek rengeteg kutatási pénze van, esetleg konferenciára menni, második gépnek láttam egy-két macet, mert szeretik a prezentációkészítőjét (bár én pl. teljesen elégedett vagyok a Latex-Beamerrel). Azt is láttam, mit összesz*pott valaki a Lorene macre telepítésével, majd feladta.

ezzel nem éppen értek egyet. a tanszéken eddig asszem egy win-es gépet láttam, azon is köbö annyi volt, hogy egy win95-ről lett be puttyozva egy szerverre, és ott folyt a munka, valamint néhány win-es célszofver volt használva.
amúgy nagyon sok helyen linuxot láttam eddig, bár igaz, előfordul, hogy néhány munkaállomáson win megy, de sztem azokon csak a latexezés megy, meg email, web, etc.
--
Peace, Love, Unity, Respect

( Misi | 2007. 01. 03., sze – 15:05 )

Azé' a luxusautókat, mert a Linux olyan drága, hogy csak itt éri meg használni (de majd rájönnek, hogy itt sem, mert még annál is drágább, mint eddig bárki gondolta). ;)

( szimi (nem ellenőrzött) | 2007. 01. 03., sze – 15:10 )

Ha mar egyszer nem jott be a Windows-os Catia :)

( Tron | 2007. 01. 03., sze – 15:41 )

Gondolom, az okuk is megvan a váltásra...
A vindóz alatt tervezett kocsiknál gyakori probléma lehetett, hogy menet közben lefullad, vagy pl. beragad valamelyik ablak. Továbbá, egy hirtelen és nem megfelelő leállítás után csak alapjáraton hajlandóak működni...

------------------------------------
[Debian Sarge; ASUS P4T533-4; 2.4GHz CPU; 512MB RAM; XFree86; FluxBox]

FYI nagyapaval meg tronnal kezdodott, de egyebkent abban egeszen biztos vagyok hogy nem tudsz mutatni a threadban drastik-fele faszsagot. a szavak amiket keresel: "hoppa tenyleg, igazad van, mar megint elszaladt velem a lo es megint nem a valodi trollokat flameltem le, elnezest kerek."

nekem inkabb az jut eszembe rola hogy szinte kizarolag te "valaszoltal" a kerdeses hozzaszolasra. te, aki mint tudjuk sose flamel. ellenben nezd meg a masik 2 threadet, nagyapa es tron nevu usereidnek egy budos szot nem szoltal, sot nekialltal azokat ocsarolni akik ellenuk beszeltek.

milyen egy ocska ketszinu geci vagy te bazmeg.

Amikor ez tortent, 4G-nal tobbet nem volt kepes kezelni a Windows. Nem tudom, hogy most hol tartanak, ti biztos jobban tudjatok. Gondolom, azota tanultak az esetbol. Egyebkent latott mar kozuletek valaki egyaltalan ilyen programot es mondjuk egy komoly tervrajzot? Komoly alatt ertsd Boeing vagy mondjuk tankhajo, meg tervezese realtime-ban + mukodes kozbeni modellezes. Nem is x86-ra valo szoftver...

Az Audinál tankhajót is terveznek, vagy ez most egy másik cég? Vagy csak példa? Egyébként természetesen láttam már ilyen szoftvert, ezért is értetlenkedem, hogy azoknál amelyikeknél komoly videokártya támogatásra is szükség van hogyan jöhet szóba a Linux, amelyik hát valljuk be nem túl erős a videokártya driverek tekintetében...

Egyébként nyilván tud 4G-nál többet kezelni a Windows, csak egyrészről be kell kapcsolni a PAE támogatást (mint ahogy Linuxnál is) és olyan Windows verziót kell használni, amelyiket nem korlátozza 4 gigára az MS. A Windows 2000 Professional meg az XP asszem pont ilyen (max. 4G), de a fölötte lévő verziók támogatnak jóval többet is. Windows 2000 Advanced Server 8 gigát, a Datacenter Server 32 gigát, Windows 2003 Datacenter meg akár 64 gigát is.

Ezeknel a 4GB-nal tobb memoria programokkal nem az a helyzet, hogy az operacios rendszer felosztja az also 4GB-ot 3GB+1GB-ra, es ezt az 1GB az, amit mappolnak a maradekra (akar 60GB) ?
Amit ebbol ki akarok hozni az az, hogy 1 alkalmazas egyszerre nem lathat 4GB-nal tobb memoriat, persze 10 alk egyenkent hasznalhat 2GB memot (maris 20GB), de egyszerre nem. Most lehet, hogy ez teljesen f*szsag, igy csak mint egy csipet sot vegyetek amit irok;) (megprobalok utanaolvasni meg).

Egyebkent az ilyen nagyobb memoriat hasznalo programoknal csomo nem trivialis bug is feluti a fejet. Anno a blenderesek is szivtak ezzel:
To my big dismay it appeared that OSX only assigns processes a memory space of 2 GB! Macs only use the 2nd half of the 32 bits 4 GB range… this I just couldn’t believe…
Tudom regi a cikk, meg nem is windows, amit osszesen jelezni szeretnek annyi, hogy (amig tomegek nem hasznalnak ekkora memoriat) ez meg egy picit kiforratlan.
En el tudom kepzelni, hogy anno szivtak a windows highmem kezelesevel.

Vagy neked szemelyes tapasztalatod van olyan wines geppel amiben 4GB nal tobb memoria volt esegy programnak szuksege volt is ra, es a programon belul semmit se trukkoztek? (kicsit szemelyes a kerdes, de nem szemelyeskedes akar lenni)

Szoval nem trivialis ez meg, (vagy lehet hogy mar igen).

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Ok en is utanaolvasgattam, egyreszt wikipedia, majd onnan kiindulva meg msdn, knowledge base.

Szoval ami igy kiderult, hogy minden esetben az alkalmazas irojanak oda kell figyelnie hogyha a gepben highmem mem be van kapcsolva es tobb memoriat akar hasznalni. Unix alatt az mmap(), windows alatt Address Windowing Extensions

Amennyire olvasgattam windows alatt is van problema pl. blenderrel (tudom nem professzionalis;), nehany ember 2GB-nal mar sziv (hogyha a rendereleshez sok memo kell), random elszall tole.

Szoval ez abszolut nem trivialis, es az alkalmazas irojanak kell ugyelni ra.

(Mivel en sk. meg nem hasznaltam programbol ekkora memot, ezeket nem is probaltam ki, mind utanaolvasgatas, szoval lehet hogy tevedek.)

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Igen, van ilyen per-process limit, amiről beszélsz. 32 bites Windows alatt alapból 2 giga ramot foglalhat le max. egy process, /3GB kapcsolóval bootolva pedig lehet 3 gigát is, de ez nem csak Windows alatt van így. PaX patchet pl. többek közt azért kritizálták néhányan, mert NX bit nélküli procin csak úgy lehet vele megvalósítani a teljes non-exec stack/heap kezelést (VMA mirroring), hogy a 3 giga helyett csak 1.5 giga lehet a maximum lefoglalható memória processzenként. Szóval ilyen szoftvereknél a fejlesztőknek mindenképp úgy kell felkészíteni a programot, hogy ezt a problémát lekezeljék és ez nem csak Windows esetén van így, hanem Linux-nál is... (ezért is szoktak más architektúrát ajánlani a komolyabb CAD szoftver gyártók :)

(ezért is szoktak más architektúrát ajánlani a komolyabb CAD szoftver gyártók :)

Akkor nem ertem mit ertetlenkedsz;))(marmint alabb, amikor fejtegeted, hoyg minek a linux cad ala, nem ebben a threadben)
A cikkben is benne van az x86_64-re torteno fokozatos atallas.

Btw hol is tart a win_64 project? Vagy ms-nel most meg mindig a vista_32 -re koncentralnak?
Szoval windows az x86_64 procikkal hogy all? Futhat azon egy ilyen komolyabb alkalmazas mar? Vannak hozza normalis driverek, enterspajz level mar?
Ezeket en nem tudom. Valaki valaszolgathatna ra (akar google, wikipedia, msdn turasaval)

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Majd elfelejtettem (es reszben ehhez a kerdeshez is tartozik), de a driver irojanak is figyelni kell a highmem supportra.

Szoval lehet, hogy szepen megy majd 6GB a windowsos gepbe, de egy dzsunka wifi driver (a wifi helyere barmit irhattok) borul az egesz. Ezt se az ujambol szoptam:
This functionality lets device-driver developers test their drivers in this configuration without having to install Windows 2000 Advanced Server or Windows 2000 Datacenter Server. The user-mode memory space is still limited to 2 GB.

Persze en is utanaolvasgathatok, de egyreszt nincs ilyen programom amivel ki tudnam probalni, masreszt olyan gepem sincs amin. Viszont nem is en kezdtem az ertetlenkedest;)
Csak boki a csorom, hogy itt mindenki szerint a windows tok enterspajz level, nincs vendor lock-in (meg ez egyebkent is csak egy buzzword), es out-of-box mindig mindenhol mukodik.
Szerintem nem (vagy baromi peches vagyok/voltam).

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Nem tudom hol volt ilyen, de én nem írtam, hogy nincs vendor lock-in, csak azt, hogy szerintem ez megeshet más gyártónál is és nem csak az MS-nél. Kvázi vendor lock-in van akkor is, ha veszel egy Mitsubishit, mert onnantól csak az ahoz készült alkatrészeket tudod megvenni hozzá, az olcsó Fiatba valót nem, ha érted mire célzok...

Azt sem írta sehol senki, hogy out-of-box mindig mindenhol működik, csak azt, hogy megfelelő szakértelemmel meglehetősen sok feladatra alkalmas és viszonylag kevés problémával.

Szóval nem lehet, hogy inkább csak te értelmezed mindig negatívan az olvasottakat? :)

Microsofton valosabb problema a vendor lock-in, mig egyes linux disztrok kozott ha valtasz akkor a legtobbszor csak a hivatalos szupportot veszted el.

Raadasul nem tartom kizartnak, hogy az ilyen cegek veszik a faradtsagot es sajat kernelt forgatnak.
Vagy megis hogyan alakulna ki a vendor lockin linux eseteben? (komolyan erdekel, tenyszeruen)

Az autos peldad santit, mivel eleg kemeny dolog a kulonbozo linux disztrokat kulonbozo kocsikhoz (mas alkatresz) hasonlitani. En mar futtattam par dolgot olyan linux disztriben ami nem volt hivatalosan tamogatott, mukodott, es ez szamit. Ha valami problema elojon, az *legtobbszor* nem is disztrib specifikus. Szoval ha valaki menekulni akar (egyik disztro->masik disztro) megvan a lehetosege, max szupport ugrik (de akkor arrol a szupportrol is megvan a velemenyem;), mig windowsnal max van egy wine-d, amin legtobbszor nem fut, vagy alig a kiszemelt programod.

idezet toled:
Eddig nem használhattak mást csak Windowst? Csúnyarondarosszfujj m$ nem engedteaszemét.
Igen, nagyon sok szoftvernel (nem a fenti cikkben) egyszeruen csak windowsra fejlesztenek, akar kulonmegallapodast kotve az ms-sel (cserebe ms nem fejleszt sajat megoldast arra a teruletre), lasd: autocad (de van meg jopar pelda). Es igen *EZ* vendor-lockin. Amirol meg te szeretned beallitani, az max szupportelvesztessel jar, vagy programozassal, de *megoldhato*.

Winen nem. (lasd. autocad egyik verzioja a .dll-nel lecsekkolja, hogy eredeti-e, es ezert *sem* futhat wine alatt. Ha nagyon erdekel elokotrom melyik az. Talan autocad 2005.)
Az ujabb autocad (2006, 2007) meg egyszeruen .net -et hasznalnak telepiteshez, azt se lehet (egyelore) full .net keret rendszer nelkul leutanozni.

Eleg eros a microsoftot kezesbaranykent feltuntetni. Nagyon bejaratot technikaik voltak (es vannak), hogy ne futhasson mas rendszeren a programjuk. (itt gondolok pl. arra, amikor a windows sajat check-et tett bele, hogy wine alol futtatod-e a programot. Egyik WWN-ben volt is rola szo. De mondhatnek peldakat a regi dos-os idokbol, amikor kamu error uzeneteket dobott fel, igy akadalyozva meg, hogy dr-dosbol futtass nehany alkalmazast.)

Szerintem amit te csinalsz az csusztatas (vagy nagyon elfogult vagy).
(Ez nem sertes akar lenni, de fura hogy elvarod, hoyg mas is bekajalja ezt)

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

>> Microsofton valosabb problema a vendor lock-in, mig egyes linux disztrok kozott ha valtasz akkor a legtobbszor csak a hivatalos szupportot veszted el.

tehát mindegyik platformon váltogathatsz kedvedre a rendszerintegrátorok között, miközben az alap marad (sajnálom hogy tőlem kell megtudnod, de ha windows alapú megoldást vásárolsz, nem maga bill gates fog naponta a sarkadban állni, és cserélgetni a floppikat)

>> Szerintem amit te csinalsz az csusztatas (vagy nagyon elfogult vagy).
hogy nem szakad le az ég

az urban legendjeid pedig nagyon meghatóak, csak semmi közük a vendorlockin buzzwordhöz, hiszen ezeket (OMGZZ NEM LEHET WINEON AUTOKEDEZNI) a vásárlás előtt ki lehet szűrni

>a vásárlás előtt ki lehet szűrni
Lol, nem ez a vendor lock-in? Ha valaki nem veszi meg, akkor nem kerul bele, igen ez egy lehetseges modja a vendor lock-in elkerulesenek.

Latom tisztazasra szorul (nalad is, de talan masnak is hasznos), ez a vendor lock-in buzzword.

Vendor lock-inba kerulhet maga a szoftver keszitoje is, nemcsak a vegfelhasznalo (enterspajz vagy nem, ez lenyegtelen most):
The Windows API is so broad, so deep, and so functional that most ISVs would be crazy not to use it. And it is so deeply embedded in the source code of many Windows apps that there is a huge switching cost to using a different operating system instead...

Idezet toled:
az urban legendjeid pedig nagyon meghatóak, csak semmi közük a vendorlockin buzzwordhöz, hiszen ezeket (OMGZZ NEM LEHET WINEON AUTOKEDEZNI)

Ha veletlenul elolvastad a fenti linkelt oldalakat (sztem nem), akkor magad is rajohetsz, hogy amit fentebb irtal az nem igaz.
A vendor-lock in akkor is all, hogyha mar megvan az adott szoftver, es nem tudsz emiatt pl. ost valtani (vagy mas miatt nem tudsz egyeb szoftvert hasznalni. Itt megemlitenem az autocad egyes verzioihoz fejlesztett .dxf fajlformatumot is).

Fura, hogy egy ertelmes 5letbol (highmem) kiindulva ilyen dolgokon lovagoltok/sz.

A kovetkezo buzzword a rendszerintegrator.

Komolyan azt hiszed, hogyha ilyen szavakkal dobalozol, akkor maris igazad lesz? Ha elolvasod a fenti irast (sztem nem), akkor rajosz, hogy rendszer integralasnal fordul elo a legnagyobb vendor lock-in (csak ha mar buzzwordozunk itt). Magyaran, hogyha minel tobb feladatot egy adott rendszerrel latsz el, akkor a jovoben egyre nehezebb mas rendszerre valtani. Most ahhoz, hogy a novell, mint vendor lock-in kialakuljon az kell, hogy egy csomo olyan dolgot hasznalj amit csak es kizarolag (akar zart forraskent) a novell szallitson, es ezt ne tud massal kivaltani.
Raadasul ha a cikkbeli peldanal maradjunk, akkor pl. a magmasoft-nak vagy novell leanyvallalatanak kellene lennie, vagy kulonmegallapodast kellene kotnie a novellel, vagy sajat disztrot kellene szallitania, hogy egyaltalan a Hunger altal felhozott novell vendor lock-in kialakuljon.

Ja igen, a buzzword.
Csodalkozom rajtatok.

(amit egyebkent nagyon rossznak talalok, hogy itt megindult a birka effekt (szebben mondva network effect, bar ez egy picit mast is jelent) es egyre tobben beveszik azt amit itt a leghangosabbak szajkoznak.)

Engem nem erdekel ha mindenki windowst hasznal, csak
1. ne probaljatok itt hangoztatni hogy az mindenre gyogyir, az enterspajz levelt (enterprise farm pl. farmgazdasagot jelent. szoval ez az enterspajz level igy eleg buzzword szagu) csak es kizarolag windowszal lehet megoldani
2. ne probaljatok rakenyszeriteni a nepre a win hasznalatat (ez osszefugg az elozo ponttal), cserebe en se proballak rakenyszeriteni (az allando gyozkodessel) hogy linuxot hasznaljatok. En leszarom, felolem mindenki winezhet amig engem beken hagy vele, es nem kenyszerit valamilyen formaban.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Az autos peldad santit, mivel eleg kemeny dolog a kulonbozo linux disztrokat kulonbozo kocsikhoz (mas alkatresz) hasonlitani. En mar futtattam par dolgot olyan linux disztriben ami nem volt hivatalosan tamogatott, mukodott, es ez szamit. Ha valami problema elojon, az *legtobbszor* nem is disztrib specifikus.
[...]
Winen nem. (lasd. autocad egyik verzioja a .dll-nel lecsekkolja, hogy eredeti-e, es ezert *sem* futhat wine alatt. Ha nagyon erdekel elokotrom melyik az. Talan autocad 2005.)
[...]
Szerintem amit te csinalsz az csusztatas (vagy nagyon elfogult vagy).

Értem. Tehát amikor az AutoCAD ellenőrzi, hogy milyen operációs rendszeren fut és nem Windows, az a vendor-lockin.

Ellenben, ha egy Oracle10g-t Debianon akarsz telepíteni és kiírja, hogy:

Checking operating system version: must be redhat-2.1, UnitedLinux-1.0 or redhat-3

Failed <<<<

akkor az nem vendor-lockin, csupán ilyen kis sajnimajni, meg izébigyó, esetleg maximum szupport elvesztés.

Hát öcsém, _EZ_ az elfogultság...

akkor az nem vendor-lockin, csupán ilyen kis sajnimajni, meg izébigyó, esetleg maximum szupport elvesztés.
Hint: 

runinstaller -ignoreSysPrereqs

Es igen, lehet futtatni debianon oracle 10g-t.

Ha egy kicsit elszakadunk az orcale-tol (mivel o gyart sajat disztribet is), nehezen tudom elkepzelni ugy a vendor-lockint, amikor nagyon sok szoftvert kulon beszallitotol szereznek. Windowsra ez azert nem el, mivel mar ott a szoftver szallitok sok esetben a vendor-lockinban vannak(autocad csak ]egy pelda volt, van egy rakat)

Hát öcsém, _EZ_ az elfogultság...
Ismerjuk valahonnan egymast? Ha gondolod, talalkozhatunk eloben. Addig is mellozd ezeket a jelzoket. (egyebkent ha tenyleg talakozni akarsz velem, osszehozhatjuk;)

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

runinstaller -ignoreSysPrereqs

Látom sikerült elsiklani a lényeg felett... Most mondjam azt, hogy AutoCAD dll-je is megpatchelhető és akkor nem ellenőrzi a Windowst? Persze Oracle helyett lehetne 1001 másik szoftver felsorolni, amelyik csak adott disztribúción fut, _DE_ mindenféle hackeléssel meglehet oldani, hogy menjen máson is. Te tényleg nem érted?

Windowsra ez azert nem el, mivel mar ott a szoftver szallitok sok esetben a vendor-lockinban vannak(autocad csak ]egy pelda volt, van egy rakat)

Ha most én felsorolok egy raklap szoftvert, amelyik meg _CSAK_ Linux-ra van, akkor azok mindd Linux-lockin-ban lesznek, vagy mi a szösz? Ne legyél már hülye. Azért mert bizonyos cég nem fejleszt más platformra, attól még nem egy hatalmas konspiráció van a háttérben a szemét Microsofttal...

OMFG

gEDA (GPL‘d suite of Electronic Design Automation tools)
Pl. ők úgy irják meg a kódot, hogy hordozható legyen, de nem csinálnak windows binarist és nem is tesztelik windowson. De ahogy látom pl. freeBSD -n is megy.

AutoCAD patchelhető elvileg, gyakorlatilag, a license megtiltja a dissasemblerelést és egyéb okosságokat.
Wine írásához elég library callokat, syscall -okat elkapni az meg nem tilos.
------
gentóhuszár

azért is érdekes ez, mert pont ennek a cikknek a hozzászólásainak hála megtudtuk, a linux mint platform csak úgy roskadozik a sosem látott minőségű mérnöki- és tervezőszoftverektől, a tudományos és műszaki világ ultimatív paradicsoma - tehát a menekülés a fojtogató, szegényes és ilyen magasröptű feladatokra alkalmatlan windows platformról a legegyszerűbb kell hogy legyen: minden feladatra több tucat megoldás áll készen, és mivel minden hozzáértő, aki magára ad, messze elkerüli a windowst, ezek felhasználótábora is tekintélyes, tehát a remek, a felhasználók kegyeiért versengző supporerek is bizonyára szép számmal vannak a piac törvényei miatt

hacsak nem félnek attól a kedves leendő felhasználók, hogy ha a linux mint platform valamilyen egyéb okból később kevésbé vonzóvá válna számukra, akkor vendor lock-in esete fog fennforogni, mert arra méltó egyéb platform hiányában ezek a sosem látott minőségű szoftverek nem futnának máshol

hozzászólásainak hála megtudtuk, a linux mint platform csak úgy roskadozik a sosem látott minőségű mérnöki- és tervezőszoftverektől, a tudományos és műszaki világ ultimatív paradicsoma

Nem, a cikkből és hozzászólásaiból megtudhattuk, hogy - ugyan a Linux feltehetőleg nem CAD/CAM/CAE paradicsom -, mégis van olyan cég (nem is ismeretlen, nem is kicsi) aki ezen rendszereinek egy részét 64 bites Linux-ra állítja át. Ebből talán arra következtethetünk, hogy olyan cég is akad (talán nem is egy), aki az ilyen Linuxokon futó tervezőrendszereket szállít, supportál. A hozzászólásokból továbbá megtudtuk, hogy némelyeket ez borzasztóan irritál.

init();

Tudjuk már, hogy az Audi milyen kártyát használ? Csak azért kérdem, mert hallottam olyan anekdotát, hogy az Audi kiemelt ügyfél (állítólag volt rá példa, hogy nem működő szoftver esetén repülővel jött a szoftver vendor (világcég) embere a céghez és addig nem ment el, amíg valamiből működő verziót nem fordított a helyszínen). Kizárt, hogy olyan megoldásokat használ, ami "boltban nem kapható" az egyszerű embernek?

--
trey @ gépház

Én meg olyasmire gondoltam, hogy a szállító által módosított firmware-ű és / vagy a szállító által javított driver-eket használnak, ami brand gyártóknák korántsem szokatlan. Annak idején hoztunk az Audi egyik beszállítójának - akik Pro Engineer-t használnak tervezésre - ilyen spec gépeket, amiket állítólag csak engedélyeztetés után lehetett egyáltalán importálni. Igaz, azok Windows-t futtattak, de nem látom, hogy miért ne lehetnének ezek ilyen gépek?

IBM fanoknak: IBM gépek voltak. :)

--
trey @ gépház

Elképzelhetőnek tartom, ezért is kérdeztem, hogy hogyan lehet ez, mert én amit eddig láttam és ahol idáig jártam ott Linuxot nem használtak munkaállomásokon 3D-s feladatra, pedig viszonylag sok helyen fordultam meg a jópár év alatt. Annak idején pl. az említett 2-3GB per-process limitbe belefutottunk egy Windows NT4 alatt futó SolidWorks-ös gépen. Láttam spéci SGI-ket is mindenféle csoda 3D-s szoftverekkel, de idővel ezeket is leváltották PC-re és Windowsra... Nem állítom, hogy nem létezik Linux-ra ilyen, csak érdekelne (a sima video drivereket elnézve), hogy mégis hogyan néznek ki ezek. Persze előfordulhat az is, hogy az ilyen feladatra szánt gépeket gondosan összereszeli a hardver gyártó és a Linux disztribúció szállító, a videokártya drivere meg nem is publikus, hanem egy teljesen más kódból építkező (vagy legalábbis rendesen áthegesztett) meghajtóprogram. Csak ez meg mondjuk a Linux-ra tekintve nem tölti el az embert jó érzéssel, hisz ez pont azt a szabadságot sérti, amelyet oly gyakran hoznak fel e rendszer mellett.

( turul16 v | 2007. 01. 03., sze – 16:00 )

Milyen CAD softvereket használnak?
Sajátot írtak, vagy vannak cégek akik Linux,Itánium platformra fejlesztenek.
QCAD nekem jó kis rajzokhoz, de szerintem ők komolyabbra vágyhatnak.

Nem vagyok a téma nagy szakértője, de egy kollégám ProEngineer-t használ Linuxon. Nem, nem wine alól....

A topicnyitó cikk szerint is Linuxon futnak a használt szoftverek.

Bár nem CAD/CAM, de fontos mérnöki progi a Fluent, amit használtam is Linux alól. (Ez a vezető ipari áramlástani szoftver.) A Fluent pl. párhuzamosan jön ki az új verziókkal Win és Linux alá, tehát a Linuxos verzió nem PR-fogás.

Nem annyira rossz a helyzet a mérnöki programokkal Linux alatt.

"Szerző: horvatha
Dátum: sze, 2007-01-03 23:18

Nem vagyok a téma nagy szakértője, de egy kollégám ProEngineer-t használ Linuxon. Nem, nem wine alól...."

Figyusz!
Szerintem ha tudnál valamivel több infót erről az jó lenne. Ismerek néhány embert akit érdekelne a dolog.

Még vagy 2-3 éve olvastam (talán itt a HUP-on) arról, hogy a ProEngineer-t fejlesztik Linuxra, de azóta sem hallottam/láttam/olvastam róla többet.

( Nagyapa | 2007. 01. 04., cs – 01:33 )

Persze némelyek szerint még így sem elég jó a Linux.

Nagyapán kívül valaki, aki kevésbé érzi elfogultnak magát felvilágosíthatna, hogy végülis miért is olyan jó Windows helyett Linux-on futtatni az Audi-nál a CAD programokat. Aki már dolgozott ilyesmivel (netán tényleg zoli78 like "mérnöki munkaállomáson" :) az tudja, hogy pl. ilyen gépekben lévő nVidia Quadro vagy ATI FireGL videokártyákhoz olyan driverek és szoftver kiegészítések vannak, amelyel nagyban optimalizálni lehet a programokhoz őket. Azt gondolom nem kell részleteznem, hogy Linux alatt az nVidia/ATI driverek tized annyit sem tudnak, mint Windows alatt, ilyen speciális beállításokra se nagyon van lehetőség, akkor mégis miért éri meg Linux alatt futtatni az ilyesfajta programokat? (A "NINCCSS RÁ VÍÍRUS!" baromságokat mellőzzük, thx)

Tehát ha kizárólag Windows-t használnak az nem vendor lock-in.

Írtam ilyet? Pont azt írtam, hogy ez nem csak MS-nél fordulhat elő.

Az a vendor lock-in ha Windowst, RedHat Linux-ot, meg Novell linux-ot használhatnak.

Eddig nem használhattak mást csak Windowst? Csúnyarondarosszfujj m$ nem engedteaszemét.

Most komolyan nem értem mit erőlködsz. Ezt választotta ez a kis garázscég, nem is igazán enterprise, az is lehet, hogy egyszerűen csak pingvin fetisiszták, és tetszik nekik a kabala. Eljátszanak vele majd. Aztán amikor majd rájönnek, hogy milyen rossz, nyilván visszaváltanak Windows-ra. "Reswitch".

--
trey @ gépház

Eddig nem használhattak mást csak Windowst?

De, használhattak mégdrágább UNIX-okat is. Mégis a linux mellett döntöttek, nyilván alapvetően pénzügyi okokból és mert úgy látták, hogy _megfelelő_ szinten kielégíti az igényeiket. Ennyi, nem több.

Csúnyarondarosszfujj m$ nem engedteaszemét.

Hol írtam én ilyet?

init();

Igen, úgy tudom a komolyabb prop tervezőszoftvereket igazából nem is vásárolja meg a vevő, hanem adott időtartamra bérli (full support-tal). Lehet, hogy egyszerűen az történt, hogy az Audi kicsit spórolni akart és rákérdezett, hogy "nem lehetne-e inkább RedHat Linux vagy Novell alapon, adtok-e rá support-ot?". A válasz pedig igen volt.

init();

Engem technikai oldalról érdekelne, hogy miért jobb egy Linuxos munkaállomáson CAD-ezni

Valószínűleg technikai oldalról nem jobb, hanem nem rosszabb.

az ilyen "nem akarjuk hogy meglegyen kötve a kezünk" nem érdekel, mert bullshit.

Ez a pénzügyi oldala lehet. Nyilván nem mindegy, hogy Audi-ként egy IBM/Microsoft szintű céggel tárgyalsz, vagy egy RedHat/Novell szintűvel. Egy üzletnél nem mindegy, hogy te vagy a marionet bábu, a te köteleid rángatják, vagy te rángatod mások köteleit.

Az elvakultságától függően egy Linux-os ebben a hírben a Linux elsöprő technikai győzelmét látja, egy kicsit megfontoltabb ember pedig az üzletet.

init();

"Az elvakultságától függően egy Linux-os ebben a hírben a Linux elsöprő technikai győzelmét látja, egy kicsit megfontoltabb ember pedig az üzletet."

Én most így felkelés után 25-30 perccel a reggeli nescafét kortyolgatva mindkettőt. Mentségemre szóljon, hogy még nem ébredtem fel. :DD

--
trey @ gépház

Én azon csodálkozom, hogy egyáltalán van/volt náluk Linux. Meg is dörzsöltem a szemem kétszer, amikor a cikket olvastam, hogy jól látom-e. Egyébként az első Linux clusterüket - ha hinni lehet a cikknek - 2001-ben telepítették, így 5-6 éve azért már voltak jelei :)

--
trey @ gépház

Valószínűleg technikai oldalról nem jobb, hanem nem rosszabb.

Ezt kérdőjeleztem meg a Linuxos videokártya támogatás tekintetében... De aztán lehet, hogy az nVidia meg az ATI jobban odafigyel a Quadro és FireGL kártyáinak Linuxos támogatására és ott nincs ekkora különbség. Akkor viszont lehet érdemes lenne megpróbálni feltenni sima Geforce/Radeon-ra kis ügyeskedéssel Quadro/FireGL drivereket, mert előfordulhat, hogy jobb eredményeket produkálna. Nekem (anno) Windows alatt kifejezetten jobban muzsikáltak biztonyos 3D-s szoftverek, ha nem a Geforce drivert használtam fel, hanem a Quadro-t. Igaz kellett egy kis módosítást is csinálni a kártyán (Elsa Gladiac [Geforce 2 GTS] => Quadro), hogy működjön, de egy kínai srác leírásai alapján nem volt annyira vészes, csak jó forrasztópáka kellett hozzá. :)

Igazabol tudasban nincs kulonbseg a ket driver kozott, csak egyes reszei maskepp vannak kidolgozva. Mas igenyei vannak egy CAD cuccnak (ott az a kivanalom, hogy pl. ha korbejarod az adott testet/alkatreszt, akkor folyamatos legyen a kep, az meg ugye 25FPS-sel mar megvan), mint egy jateknak. Mert ugye Pistiket meg kell etetni, hogy UT2012 100 csillio FPS-sel megy, bebebe. Es ha ezt atszamolod, 25 FPS-sel messze tobb poligont tudsz kitolni, mint 60 FPS-sel. Viszont a szabvonyhoz tartaniuk kell(ene) magukat. :) Valamint a FireGL/Quatro driverekbe az egyeb csalasok sem szuksegesek, viszont a stabil mukodes de. :)

---
pontscho / fresh!mindworkz

Annakidején amikor csináltam az átalakítást, akkor megnéztem a különbségeket és volt néhány, igaz egyes részeit nem a driver korlátozta, hanem direkt a kártya. Mivel az nVidia nem akart külön gyártósort a Gamer (Geforce) és a Professional (Quadro) sorozatának, ezért úgy alakították ki a kártyákat, hogy 2 ellenállás beforrasztása dönti el a gyártás végén, hogy milyen lesz belőle és ez alapján engedélyett illetve tiltott bizonyos funkciókat a GPU. Itt van néhány ilyen feature táblázatba foglalva. ;)

Igazából nem teljesen látok azonos hardveren való Windows és Linux összehasonlítást a tesztekben, de az azért így is feltűnik, hogy ott ahol a Windows egyáltalán szerepel, annál hasonló hardver esetén (IA64 800 MHz) mindig jobb eredmény jön ki, mint a Linux (najó, talán 1 esetet kivéve, de az ezekután lehet akár mérési hiba is). Vagy arra kellene ráhörrdülni, hogy az 1.7 GHz P4 Xeon Linuxal jobb eredményt hoz, mint a 800 MHz IA64 Windowsal? Mondjuk azt se tudom, hogy ezekben a tesztekben egyáltalán mennyire volt befolyásoló tényező a videokártya, mert egy szó sem esik róla.

Egy rajzoló progrmnak szinte teljesen mindegy, milyen OS alatt fut.
Nvidia driverek jók (Linux alatt), rengeteg opcióval.
Nvidia drivernel az szurja a szememet, hogy kernelspacbe tesz zárt kódot.

Windowsbol nehezebb Linuxot csinálni ezt már írtam valahol. Egy mérnöknek nem csak rajzolgatnia kell, hanem számolni/szimulálni, és ekkor hasonló programokat használ, mint fizikusok. Elég nagy felhasználható tudás_bázis/kód van a neten ezzel kapcsolatban.

Könnyebben tudnak együtt dolgozni a szuperszámítógépükkel.

Azok a CAD programok (amelyekről szó van) nem sima rajzoló programok, hanem akár komolyabb 3D renderelést végző szoftverek, amelyeknek egy részét a videokártyával csináltatják. Nem véletlenül van annyi féle tweaker és mindenféle optimalizáció ezekhez a driverekhez (lásd Partner Certified Drivers). A komolyabb számításokat pedig nem ilyen gépeken és szoftvereken végzik, tehát teljesen másról van szó, felesleges összemosni a kettőt.

A listán Van Linux32 ill. Linux64. (cg, OGSL van linuxra is)

Tudom hogy nem egyszerű rajzoló program azért írtam dölt betűvel.

pl. A kisebb pontosságal elvégzik a saját gépükön a számításokat/szimulációkat aztán, küldik a komolyabb gépnek. (Esetleg a szimuláció pár lépését nézik saját gépen, az összes szükséges lépést majd a supergép számitja (Esetleg besegít a többi gép akinek ép van szabad processor kapacitása))
------
gentóhuszár

( Botond | 2007. 01. 04., cs – 15:05 )

Esetleg a jövőben lesz több tervező program is (CAD, nem CAE) Linux-ra? Pl. Solid Edge?

( gee v | 2007. 01. 07., v – 18:53 )

Ja, csak láttam, hogy kérdezték az emberek, hogy van-e Linux alá tervezőprogram.

No, öcsém pl. ékszereket tervez, egy ilyen CAD féle cuccal. A tervezőprogram java-ban van írva, és fut Linux alatt is (jól), meg Windows alatt is.

Komolyan gondolkoztunk rajta, hogy Linux lesz a gépén, de aztán van neki egy másik program, ami a gyártást irányítja, no az viszont csak windows alatt megy.

Szóval akad jó program.

G