http://www.youtube.com/watch?v=UmatL75dO3c
Biztos régi, de én csak most láttam. Végig néztem. Tetszett. Mint átlag ember. Igen. Kapják be, hogy állandóan új dolgokat kell vennem. Hogy elavul, hogy tökremegy, pedig a gyártástechnológia akár örökéletű cuccokat is megengedne. Köcsögök.
De felmerült bennem a kérdés. Mint átlag emberben. Ha nincs ez az állandó növekedés, nincs a tervezett elavulás, akkor hogy lesz a jelenleg 6-7 milliárd embernek munkája? Főleg, hogy nagyon sokaknak így sincs.
Pár gondolat, nem tudom melyikre gondolhatnak:
- 3. VH: lecsökkentjük a Föld népességét a harmadára, máris lesz mindenkinek munkája. Egy ideig.
- Visszatérés a manufaktúrákhoz: gépeket, robotokat elfelejtjük, emberi erőforrás szerel össze mindent.
- kommunista szemlélet: mindenki csinál valamit, aztán majd lesz belőle valami. Hogy nem hatékony, leszarjuk.
Van még más ötlet arra, hogy hogy adjunk az embereknek munkát? Már csak azért, mert ha a laptopom nem lenne 3-5 éven belül elavult, hanem kibírna 10-20 évet úgy, hogy rendesen kiszolgál, akkor hova tűnne a sok mérnök? Ha a gatyám nem foszlana szét 2 év után, akkor a kínaiak hol keresnék meg maguknak a két marék rizst? Ha a kocsim nem adná meg magát 15-20 év után, hanem csak 60-80 év után, akkor a gépészeknek ki adna munkát? Nem is beszélve a műszaki cikkek "fejlődéséről" (azért az idézőjel, mert vagy tényleg ez a fejlődés sebessége, vagy a piac diktálja a fokozatos bevezetést). Egy 20 éves és egy mai hűtő nagyságrendekkel más fogyasztással bír.
Fenntartható a hosszú élettartam, ha közben a K+F megtizedelte az energiafelhasználást?
Mint magánszemély tetszik a küzdelem a tervezett elavulás ellen. Francért költsek állandóan új termékekre. De mint magánszemély ellenzem a tervezett elavulás ellenességet. Hiszen a piac ad nekem munkát, a piac teremti meg a jólétemet, a piac miatt vannak egyre hatékonyabb eszközeink.
És még egy kérdés a videó alapján. Afrikába miért nem újrahasznosításra viszik az elektronikai cuccokat? Tisztább lenne a dolog. Olcsó munkaerő, visszanyerik a feldolgozható anyagokat, mindenki jól jár. A műanyagégetéssel senki.
Hozzászólások
Csak mellékesen, de kb, mindenből lehet örökéletű, de legalábbis hosszú garanciájú terméket kapni. Ld. márkásabb karóra: milliós nagyságrend, de automata (nem változik az elem szabvány, mert nem is kell bele), és bármikor bajod van vele, javítják garanciában.
De az átlag ember nem fog kifizetni 1-2 milliót egy örökéletű darabért. Neki elég a Casio 5-10e Ft-ért, ami elmegy 5-10 évet, aztán vesz egy másikat.
Biztos, hogy a gyártók a köcsögök?
ha egy kalapba teszünk mindent, akkor vélhetően igen, mivel példánál maradva az 1m értékű óra is kihozható lenne (arányokat nézve) ennek a töredékéből is, csak a gyártónak ez nem érdeke, továbbá akár a sznobok 1m-ért is megveszik. nekem anno' forintosítva kb. 50e kategóriájú (ma árfolyamon kb. 100e) automatám van és remélem még egy évtizedet lehúz, ami mindenképpen esélyes. az a genyanagy' szemétség, hogy a valamikori színvonalat mesterséges és irreális áron fizettetik meg veled: milyen fura, hogy apám kezén a ruszki tiszti óra még mindig előre köszön, pedig már felnőttünk mi - ő pedig megöregedett. kétszer, ha javították - és ha javítani kellene most is meg tudnák csinálni nem túl drágán.
de mint azt mondtam a jó múltkorában, ami "új" az jó eséllyel = "szar". legapróbb példaként ami nagymamáméknak volt, "igazi" fából készült "paraszt" szekrény mára kb. mesterségesen megfizethetetlen, amit pedig talán ki tudsz perkálni az a laminált lapból összecsavarozott szar (és te magad fogod összecsavarozni stb).
akad még ezer példa, hogy most már közelítsek az ide inkább vonatkozó kérdésekhez (valamint a fentebbi felvetésedre a garanciás kérdést is érintsem) én be szoktam szarni a röhögéstől amikor meghallom az "azért ~Asus noti mert 3 évig helyszíni garanciás, jönnek érte és viszik" okfejtést. már nem is erőlködök, hogy válaszoljam "ne légy buta, enélkül szerintem el sem tudnák adni, szóval ez nálunk nem prémium szolgáltatásnak hat, hanem szükséges lépésnek. egyébként a szervizekkel érintett 3 évet letudva 3 hónapot vársz és mérhető eséllyel végképp megfeszül". mindezt úgy, hogy pár százalék többlettel normálisabb gépet építettek volna, elkerülték volna a fikázásokat, a vevő pedig röhögve kifizetné a különbséget ha azt hallaná: ez bizony atombiztos és még rá is biztosítanak a spec. garanciával, be merik vállalni.
ez történik akkor, amikor valaki ~20 forint további haszonért megb4ssza a kecskét is a főtéren, és ennek megfelelően egy termék tervezése úgy történik: "az alapanyag árából még kérek további 5%-ot faragni de izibe!!", mert százezres darabszámnál ez már jó pénz. sőt, "talán olyan osztályt is felállítunk, aki úgy tervez, hogy kalkulálható időre hibátlan terméket - majd ezen kívül mindenképpen alkatrészcserés terméket kapjon a felhasználó". a példában / videóban szereplő printer (csak az elejét láttam, nincs most több időm) erre egy igazán jó példa. a felvetés egy része nem összeesküvés elmélet, és nem is kell ilyen irányba elbagatellizálni - a tényekkel pedig elég nehéz vitatkozni: ami új és megfizethető az jó eséllyel szar.
talán ezek (is) az okok, amiért anno szervizesnek álltam, és nem csak notit / pc-t stb cuccot javítok, hanem hobbiból kb mindent amiben finommechanika van vagy elektromos kütyü. nem engedem kidobni bármennyi sebből vérzik is a cucc, ismét példaként (talán kirívó példaként) kínai szar asztali piacos órát javítottam tegnapelőtt az asszonynak. most már tutira nem fog kínlódani.
--
Vége a dalnak, háború lesz...
Az a karóra pont rossz példa. Ha azt akarod, hogy (egy akár márkás svájci) mechanikus óra hozza a tőle elvárható pontosságot (ami sehol sincs a ~20eFt-os DCF Casiómhoz képest), akkor kb. 2 évente ki kell pucolni és újra kell olajozni (ez azért elég munkaigényes dolog, rohadt pici alkatrészekből áll). A munkadíj összemérhető lesz egy új Casio árával, és azt is használom kb. 10 éve, javítani egyszer kellett, mert eltört a tok széle (12eFt), akkor kicserélték az elemet is, bár még ment a régivel.
Szóval, akárhogy is nézem, az óra terén fejlődés van: a fizetésed kisebb részéből jobbat vehetsz, legfeljebb a világ dicsősége múlt el közben :-) (az én órámat senki nem fogja őrizni, mint "nagyapa órája", és ünnepnaponként egyszer-egyszer felhúzni). Racionálisan nézve, a mai óra jobb.
nekünk végig azt tanították nálunk százszor nagyobb koponyák, hogy egy profi mechanikus karórát sosem fog alulról szagolni sem semmilyen kvarc csoda sem. nem egy helyen, nem egy arc állította.
"legfeljebb a világ dicsősége múlt el közben"
ebben viszont van valami.
--
Vége a dalnak, háború lesz...
Badarsag, a legolcsobb kvarc pontosabb.
Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.
+1
Lenyűgöző mérnöki alkotás és ékszer az automata óra, de ha megbízhatóságról és használhatóságról van szó, akkor vicc kategória, egy 10 dolláros kvarcóra többet ér.
álljatok össze 20-an. adok nektek max 100k értékű automatát 1m/db áron, és betanulok órásnak. örök és ingyenes teljeskörű karbantartást biztosítok majd mellé. sőt, ha összeálltok (hasra ütök) 50-en és mindenkinek kell ilyen, akkor már nem tanulok be, felveszek vagy 2-3 komolyabb órást :D
ui. mint írtam, én is az automatára esküszöm, nekem is ez van.
--
Vége a dalnak, háború lesz...
nagyon igaz, a másik ha belegondolsz, most is néznéd a nagypapa fekete-fehér tv-jét ? Olyan ütembe fejlődik minden, hogy az átlag ember nem várja meg, hogy bexarjon valami, csak azért veszünk újat mert kell, mert többet tud stb... A legtöbb 286-os még működne szerintem :)
Hozzá kell tenni, hogy ha valami "örökéletű", az erősen környezetszennyező. Legjobb példa erre a műanyag szatyor. Van néhány 10-15 évvel ezelőtti műanyag szatyrom, mintha új lenne. Ha valamiért kidobnám, akkor ezer év múlva is örülnének neki a régészek. Aztán van a tavalyi műanyag szatyor, amelybe idén már nem tudok semmit tenni, mert elvékonyodott és foszlik.
Ez van a többi cuccal is. Amit könnyű és olcsó újrahasznosítani, az szükségszerűen nem örökéletű.
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home
"Hozzá kell tenni, hogy ha valami "örökéletű", az erősen környezetszennyező. "
Mindig mindenből újat gyártani még környezetszennyezőbb. Gyakorlatilag szemetet termelünk azzal, hogy rövid életciklusú termékeket gyártunk. Óriási energia és nyersanyag pazarlás árán. A gyártás maga is környzetszennyező.
A szatyornál maradva: egyszer megcsinálni rendesen (egyszeri energia befektetéssel, egységnyi nyersanyagból, ennek megfelelő egyszeri károsanyag kibocsájtással) jobb, vagy folyamatosan gyártani?
Szerk: ami most megy, az hosszú távon nem fenntartható, elpazaroljuk magunk alól a földet.
A szatyorból víz és CO2 lesz, és persze pont ezért vízből és CO2-ből készült, a szükséges energiát kaphatjuk a Naptól is. :)
Újrahasznosítás és a lebomló anyagok adják a fenntartható fejlődést, erre felé haladunk. Ha egyszer úgy megcsinálod a szatyrot, hogy 1000 évig ne essen alkotóelemeire, akkor egy év múlva mit csinálsz, miután egy óvatlan mozdulattal végighasítottad?
Ha fenntartható fejlődést akarunk, akkor a legjobb minta a természet... az élőlények növekednek, majd elpusztulnak és elbomlanak. Úgy tűnik, csak az ember olyan, hogy az állandósult állapotot szereti, és mindenáron olyasmit akar építeni és csinálni, ami nem változik, és sokszor évezredek után is őrzi az emlékét. A nem lebomló anyagok -- vagyis a tartós anyagok és termékek -- természetellenesek. A tégla és betonfal nem bomlik le, a kezeletlen fa lebomlik. Miért akarunk nem lebomló anyagból épített házban élni, közben pedig azt mantrázzuk, hogy így védjük a természetet...
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home
a víz és co2 mellett azért némi kőolaj is kell a polietilénhez és társaihoz.
Ez így igaz, a polietilént lehet kőolajszármazékból előállítani, cserébe 400 év alatt talán elbomlik.
Ellenben a biológiailag lebomló műanyagok többségét a PCL/PLA/PHB trióból készítik, ezekhez nem kell kőolaj. A PLA például politejsav (poli-lactic-acid), tejsavból készíthető, a PHB pedig egyike a természetben is megtalálható "műanyagoknak"... :)
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home
Hallottál már olyanról, hogy ez a "fenntartó fejlődés" maszlag egy jó nagy b4romság!?
a "fenntarthato fejlodes", mint modell, akkor lenne barmilyen modon megalapozottnak tekinheto, ha a fold eroforrasai vegtelenek lennenek. de nem azok. a nappal meg ne gyere, mert most a helyzet konkretan az, hogy a fold energia-felhasznalasanak kb. 80%-at kielegito koolaj-foldgaz-szen harmast, melyek kepzodesehez evmilliok kellettek, nekunk sikerult 200 ev alatt eltuzelnunk. ezek olyan aranyok, amiket nem lehet csak ugy kipotolni alternativ energiaforrasokkal, foleg mivel valodi alternativak nincsenek is. meg az uranium is fogyoban van, meg atomenergianal amugy is oriasi gondokat okoz a nuklearis hulladek. ja, ugy mellekesen az ivoviz is fogy :)
roviden: szarban vagyunk. aki azt hiszi, erre van humanus megoldas, az egesz egyszeruen ostoba. el kell fogadni, hogy egyszeruen nincs jolly joker, amit az emberiseg elohuzhatna. a nagyhatalmak mar most is felhalmozzak a keszleteket, illetve egyre kemenyebben lepnek fel a bevandorlok ellen. ha globalis meretu katasztrofa nem is lesz, helyi haborukra es hideghaborus helyzetre egeszen biztosan szamithatsz az elkovetkezo evtizedekben.
A fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy techológiailag és technikailag (hosszú távon fenntartható módon) fejlődünk, nem az, hogy több és több ember lesz a Föld hátán, se nem azt, hogy napról-napra vagy évről-évre több vagyona lesz az embereknek.
Ez csak úgy lehetséges, ha az évmilliók óta működő természetet másoljuk el, a természet működésénél pedig az alapelv a múlandóság, minden élőlény többé-kevésbé elbomlik, többé-kevésbé környezetbarát módon.
A Nap úgy jön ide, hogy ez az egyetlen energiaforrásunk, amely jelenlegi tudásunk és ismereteink szerint megbízhatóan működni fog még sok-sok évezreden át. Ha pedig van energiánk, akkor minden más is van, több-kevesebb hatékonysággal bármi mást elő tudunk állítani pusztán energia és némi anyag felhasználásával.
Nyilván rosszabb lesz átmenetileg, sőt... ha a politikusok nem riogatnának folyamatosan azzal hogy fogy a népesség, akkor még nyugodtan csökkenhetne is a Föld terhelése.
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home
áruld már el, hogy rohamosan csökkenő erőforrásokkal, és növekvő népesség mellett hogyan akarsz te *fejlődni*, amikor még a stagnálásra sincs kilátás?!
ajánlom figyelmedbe ezt az ábrát:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8a/World_energy_u…
a napenergia izmos 0.5%-ot termel számunkra. amiből épp fogyunk kifele, az meg laza 90%. magyarul több nagyságrendnyi a különbség. ez nem olyan, amit megoldasz azzal, hogy szelektíven gyűjtöd a hulladékot, meg a többi hippi maszlag. szóval majd "átmenetileg rossz lesz". lol. én inkább úgy mondanám, hogy összeomlik az egész rendszer a picsába. itt mindenki magának fog gyűjtögetni, most gyönyörű példa rá a kínai fiaskó a fémekkel. el ne hidd, hogy majd ilyen "fogjuk meg egymás kezét" kurvanagy együttműködések lesznek. hamarabb ölik egymást halomra. bár végülis a probléma így is meg fog oldódni, csak kicsit véresebben :)
az elméleted kb. ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor alacsonyabb oktánszámú benzint öntesz a tankba, emberből meg többet ültetsz be, DE a visszapillantó tükröt behajtod, hogy áramvonalasabb legyen. és azt várod, hogy a kocsid majd gyorsabban megy. mert majd felfejlesztjük. ahaja, biztos is. aki komolyan tud venni ilyen elméleteket, az sajnos egyáltalán nincs tisztában alapvető emberi jellemvonásokkal.
Kezdjük az elején: 2005-ös képet idéztél, azóta némileg változott a helyzet. :)
Aztán haladjunk tovább: a Gemasolar erőművet jövőre indítják kereskedelmi üzemben, kb. 12 millió euró / MW áron építették meg, s ez a típus tud 6000-6500 órát tud üzemelni egy évben, továbbá nem kell hozzá fűtőanyagot szerezni. Egy hőerőmű persze olcsóbb, az kijön 3-4 millió euró / MW árból is, de ahhoz évente kell 5-6 ezer tonna / MW fűtőanyag, ami ugye további 1 millió euró / MW / év. Oszt lehet számolni megtérülést, kiszámolták, és ezért építettek inkább egy kissé rendhagyó naperőművet.
Szóval nincs olyan messze a napenergia közvetlen és hatékony felhasználása, mint azt gondolod, a naperőművek létesítési ára is lefelé fog menni, amikor már rutin lesz a hozzá tartozó K+F és a kivitelezés is.
Nem tudom, hogy végignézted-e az oldalt, ahonnan idéztél, de van egy jellemző ábra a megújuló energiaforrásoknál, mégpedig az, hogy cseppet sem lineáris a növekedésük, lásd például a szélerőművek teljesítményét: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/64/GlobalWindPowerCumul…
A hivatkozott cikk szerint 2008-ban a megújuló energiaforrások aránya 10,6 százalék volt, és 2008-ban a beindított szélerőművek 120GW körül termeltek worldwide, míg 2010-ben már 194 GW volt a termelésük. És persze az továbbra is tény, hogy az utóbbi 5 évben nem növekedett az energiafogyasztás, csak a népesség, ezzel kezdődik az idézett cikk, csak talán nem olvastad el: "In 2009, world energy consumption decreased for the first time in 30 years (-1.1%)".
Szóval legalább olvasd el, amire hivatkozol...
----
A jövőképem pedig már meg vagyon írva (!vigyázat, sci-fi!): http://wiki.javaforum.hu/pages/viewpage.action?pageId=7569429 :)
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home
oké, haleluja, a világ megmenekült, mert immáron csak 89%-os hiányra van kilátás, nem 90-re!
amellett a tény mellett meg lazán elsiklottál, hogy ezen energiaforrások feldolgozása sincs ingyen. itt is épít az egyetem x milliárdokért napelemeket, iszonyú sokat. optimista becslések szerint kb. 200 éven belül visszahozzák az árukat :)
a probléma abban rejlik, hogy ez egy öngerjesztő folyamat. ha kevesebb az erőforrás, drágul, így még kevesebb jut belőle, az alternatív forrásokra, fejlesztésekre meg nem lesz pénz.
hatásfokban pedig az alternatívák fasorban sincsenek az olajhoz képest, az mindent magasan ver.
Nem menekült meg, de erősen a megmenekülés felé tendálnak az energiával kapcsolatos kérdések.
Továbbá nem napelem, hanem naperőmű. A kettőnek semmi köze egymáshoz azon kívül, hogy a Napból jövő energiát alakítják villamos energiává. A naperőmű nagy része pont úgy működik, mint a hőerőmű, a nap energiájával gőzt hoznak létre, ami a turbinát hajtja. A Gemasolar annyiban más, hogy nem vizet melegítenek közvetlenül, hanem a primer körben sót olvasztanak (700-900 fokra hevítve a sót), és a fizikából adódó fázisváltás hőenergia tárolását használják ki a szekunder köri gőzképzésre, így éjjel is tudnak szolgáltatni, megfelelő méretezéssel több napos tartalékokat lehet felhalmozni, illetve dinamikusan változtatni a teljesítményt az igényeknek megfelelően. Ha megvan a K+F és a hosszútávon bevált anyagok kiválasztása, akkor triviálisan egyszerű gyártani és üzemeltetni.
Egyébként az olajhoz és a többihez visszatérve: talán meglepő, de a BP a világ egyik legnagyobb alternatív energiaforrás K+F befektetője.
A Gemasolarhoz visszatérve: ha nem térülne meg a befektetés, akkor nem indítanák el kereskedelmi és szabadpiaci körülmények között. De elindították. Nem állnak annyira rosszul az alternatív energiák, csak a legtöbbnél tárolni kellene az energiát, de ezt rövid távon a Gemasolar megoldotta. Na, ezt hívják fejlődésnek, illtve fenntartható fejlődésnek. :)
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home
lol. vihar a biliben...
Ahja, a végső érv. :)
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home
Koszi, ez igazan erdekes. Ugy erzem magam, mint gyerekkoromban a Deltat nezve, csak itt utana is tudok nezni utolag :)
--
http://www.micros~1
Te kevered a novekvo energiafogyasztast a fejlodessel. (Az is fejlodes, hogy i7 van a gepedben, nem 80286, holott nyersanyagot tekintve nem sok kulonbseg van a ketto eloallitasaban.)
----------------------
while (!sleep) sheep++;
orly? és i7-ből jelenleg ugyanannyit használunk, mint anno a 286-osokból? (nem)
>Újrahasznosítás és a lebomló anyagok adják a fenntartható fejlődést, erre felé haladunk. Ha egyszer úgy megcsinálod a szatyrot, hogy 1000 évig ne essen alkotóelemeire, akkor egy év múlva mit csinálsz, miután egy óvatlan mozdulattal végighasítottad?
Újrahasznosítom :)
De természetesen a legjobb megoldás, ha még tartósabb (és nem természetes lebomlás, hanem használati időben mérve) erős vászonszatyrot használok, ahelyett, hogy termelőkapacitást és erőforrást pazarolnék új szatyor gyártásával, vagy meglévő újrafelhasználásával.
>A nem lebomló anyagok -- vagyis a tartós anyagok és termékek -- természetellenesek
Erről kérdezz meg pl. egy pármillió éves hegyet.
A sima vászonszatyor is lebomlik, és előállításánál legalább annyi munka van vele, mint a lebomló műanyagokkal... amelyeket sok esetben azonos forrásból készítenek: növényi hulladékokból. :)
A hegy nem élőlény...
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home
>A sima vászonszatyor is lebomlik, és előállításánál legalább annyi munka van vele, mint a lebomló műanyagokkal...
De jóval tovább marad használható, és kevésbé sűrűn kell energiát fordítani a javításra/újrafeldolgozásra.
>A hegy nem élőlény...
Ahogy se a szatyor, se az ember épített környezete nem az.
Ez nem zárja ki, hogy ne lehessen összhangban az élő környezettel, de ettől függetlenül hiába helyes az alapfelvetésed, hogy amit könnyebb újrahasznosítani, az szükségszerűen nem örökéletű, azt felejted el, hogy maga az újrafelhasználás is egy szükséges rossz, mert ami nem romlik el, azt még újrafeldolgozni _se_ kell.
Miért maradna tovább használható a vászonszatyor, mint a lebomló műanyag szatyor? Miért kellene sűrűbben gyártani? Csak nem azért a prekoncepcióért, hogy a vászonszatyrot magaddal viszed vásárolni, a műanyagot meg nem? Az átlagosan használt vászonszatyor élettartama - tapasztalataim szerint kb. 1 év, és ennyit bír ki egy lebomló műanyag szatyor is. Én nem vettem észre közöttük élettartamban vagy sűrűbb cserélgetésben különbséget, kivéve azt, hogy ha valami kiömlő szmötyi megfogja a vászon szatyrot, amitől ugyan használható marad, csak nem túl esztétikus, a műanyagról meg egyszerű hideg csapvízzel le tudom mosni a koszt.
A szatyornak és az ember épített környezetének az életciklusa nem évmilliókban mérhető, míg egy hegy életciklusa - ha nevezhetjük így - évmilliókig tart. A természetben az figyelhető meg, hogy az élő dolgok az életciklusuk után elbomlanak. Ettől tudott az élővilág 3-4 milliárd év alatt fenntartható módon fejlődni: az életciklusának végén az élőlény elbomlik, egyszerűen ezt kell másolni.
Az életciklus vége nem feltétlen az elromlás. Növények és állatok nem azért bomlanak el, mert kiszáradtak vagy végelgyengültek, sokszor erejük teljében éri őket utol az vég: és ekkor bizony könnyen újrahasznosíthatók táplálék formájában.
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home
>Miért maradna tovább használható a vászonszatyor, mint a lebomló műanyag szatyor?
Mert strapabíróbb, nem szakítja ki már egy hegyesebb sarkú doboz.
>az életciklusának végén az élőlény elbomlik, egyszerűen ezt kell másolni.
Igen, de ezt ne az életciklus lerövidítésével érjük el.
A strapabíróság relatív, ha rápaszírozódik egy kis eper, már nem megy vele boltba az ember. Persze ez az élettartamának lerövidítése.
Az életciklus rövidítés pedig relatív és szubjektív. Sőt: nagyon relatív és nagyon szubjektív. Egy elszakadt ing egy öltönyös munkahelyen már túl van az életciklusán, de egy szegényebb környéken még bőven használható, és amit már szegényebb környék munkahelyén se tolerálnak, az még mindig jó lehet otthoni használatra, illetve ha már otthon se jó, akkor egy hajléktalannak vagy harmadik világbelinek. Hol lehet meghúzni azt a határt, ahol az ing elér az életciklusa végére?
Bárhol mondjuk azt, hogy vége: az ing anyaga legyen könnyen újrahasznosítható.
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home
"Egy elszakadt ing egy öltönyös munkahelyen már túl van az életciklusán"
vs
"de egy szegényebb környéken még bőven használható"
A két mondat ellentmond egymásnak. Az, hogy valami túl van az életciklusán, az azt jelenti, hogy nem hasznos SENKI számára sem.
Kérdés, hogy az energiamérleg pozitív-e, ha oda el kell juttatni.
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home
"Pár gondolat, nem tudom melyikre gondolhatnak:
- 3. VH: lecsökkentjük a Föld népességét a harmadára, máris lesz mindenkinek munkája. Egy ideig.
- Visszatérés a manufaktúrákhoz: gépeket, robotokat elfelejtjük, emberi erőforrás szerel össze mindent.
- kommunista szemlélet: mindenki csinál valamit, aztán majd lesz belőle valami. Hogy nem hatékony, leszarjuk."
- Ugrásszerű fejlődés az űrtechnikában (fénysebesség, féregjárst, teleportáció stb.) sok ember elmegy a kolóniákra egy jobb élet reményében.
Aha, ja, ugrásszerűen.
Az a helyzet, hogy űrtechnikában (helyesebben az humán űrutazás technikájában) az elmúlt kb. 40 évben semmi se fejlődött. Ma is többszáz tonna üzemanyagot kell felhasználni ahhoz, hogy embert juttassunk az űrbe.
Ezen kívül nem ártana az ember számára élhető bolygót találni, tudomásom szerint nincs egy sem, amin "OOB" élni tudna az ember. A naprendszerben nincs még egy ilyen, bár Marsot tervezgetik jelenleg ceruzával, de ott többszáz évnyi terraformálásra lenne szükség, addigra pedig nagyobb éhínség/háború/járvány/népirtás nélkül százmilliárdnyi ember élne a földön. A legtávolabbra jutó Voyager szonda (ami egy párszáz kilós kis hitványság) pedig több tízezer évnyire van attól, hogy a legközelebbi naprendszerbe eljusson.
Ezek a realitások, a fénysebesség/féregjárat/teleportáció pedig erősen scifi téma, közelébe se vagyunk egyiknek se.
"Az a helyzet, hogy űrtechnikában (helyesebben az humán űrutazás technikájában) az elmúlt kb. 40 évben semmi se fejlődött. Ma is többszáz tonna üzemanyagot kell felhasználni ahhoz, hogy embert juttassunk az űrbe."
Ezen a problémán már dolgoznak, csak nem kormányok, hanem magáncégek: http://en.wikipedia.org/wiki/SpaceShipTwo , virgin galactic. Jó irányban haladnak, mivel nem kell megsemmisíteni az ürhajó hordozóját, és már átadták a spaceportot is usában, és a következőt svédországba tervezik. Igaz, még csak a szuper-gazdagoknak van, de sok minden így kezdődött (autó, repülő) ami ma már bárkinek elérhető. És most, hogy bizonyos nyersanyagok elfogyóban vannak (olaj, illetve kína által a ritkaföldfémek), hirtelen igény lesz arra, hogy máshonnan szerezzék be ezeket, így aztán megindulhat a fejlődés (magáncégek által) a kereskedelmi űrhajózásban, pl bányászni a holdon, késöbb a marson, ami magával hozza a gyors fejlődést is a technika ezen területén.
Ez igaz, de ez csak egy része a dolognak.
Egyrészt több milliárd ember elszállítása a feladat, ez belátható időn belül elképzelhetetlen.
Másrészt kellene egy cél bolygó, ha a Mars a cél akkor ez többszáz éves terraformálás után lehetséges.
Ha pedig ezt ki akarjuk hagyni, akkor más galaxisban kell jelen állapotában élhető bolygót találni, és több fényév távolságra eljuttatni az embereket, ami ma eléggé elképzelhetetlen.
És csak halkan jegyzem meg, hogy eddig embert minössze a Holdra sikerült elszállítani, ami 1,3 fénymásodperc távolság...
s/galaxisban/naprendszerben :)
jaja, fasságot írtam valóban
a mars kolonizalasa optimista becslesek szerint is legalabb ezer evbe kerulne.
Vannak is ilyen filmek ahol jönnek a gonoszok, akik fellélték a bolygójukat, és el akarják foglalni a miénket... :p
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
- - -> Kérjük a humoros aláírást itt elhelyezni. <- - -
duplapost
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
- - -> Kérjük a humoros aláírást itt elhelyezni. <- - -
Én is láttam a filmet, és nekem is vegyes véleményem van róla.
Egyrészt igenis lehet kapni hosszú élettartamú cuccokat, csak ezek jóval drágábbak - éppen ezért. Amíg azonban van lehetőség silány vackokra gyártására és kereslet is van rá, addig lesznek is silány vackok.
A filmben felhozott villanykörte-kartellnél sokkal durvább hatása van az - azzal teljesen analóg - olajkartellnek; nem tudom elhinni hogy még mindig ennyire függenünk kell az olajtól/gáztól, szerintem már régen át tudtunk volna állni villanyüzemre a közlekedésben is. Persze ez megérne egy külön beszélgetést is...
Ami viszont ettől is nagyobb probléma, hogy ebben a "szép új világban" az emberi életnek is csak addig van értéke, amíg az termel és fogyaszt.( ha megbetegszel akkor is az a fontosabb hogy vásárold a gyógyszert, nem az hogy meggyógyulj... ) - emiatt azt gondolom hogy ez a piacalapú "modern" rendszer minket is egyfajta villanykörtének tekint, gondosan vigyázva arra nehogy túl sokáig éljünk...
Bocs hogy kissé eltértem a témától.
Villanyüzem?
Az kötöttpályán van, illetve áruházakban az elektromos targonca, és kb. ennyi. Az a helyzet, hogy elektromos áramot baromi rossz hatékonysággal tudunk tárolni, jelenleg esélye sincs kiváltani a benzint/gázolajat. Értsd: többszáz kilónyi baromi drága akkumlátorral jó esetben elviszel pártíz kilométerre egy kocsit, ez nem alternatíva.
Arról nem is beszélve, hogy azt a villanyt elő is kellene állítani, amire van vízerőmű és atom, minden más (értsd: megújuló) vicc ebben a nagyságrendben. A vízerőmű szétb*ssza a folyókat, a tárolók a természetes környezetet, az atom pedig Fukushima óta megint fújcsúnya téma, arról nem is beszélve, hogy hatalmas a beruházási költsége, plusz ugye a nimby faktor.
Ezt jól elintézte az olajlobbi 'szameg...
A villanyautó létezik. Létezett. 1994-től 2005-ig Kaliforniában. Chevy EV1, Toyota Rav4-EV, meg Ford, Honda, Nissan, stb. Adókedvezmény is járt érte. 4000 USD. Igaz, egy Humvey-ra az adókedvezmény 100000 USD.
Akinek volt, szerette, de a lizingszerződést nem engedték meghosszabbítani. Darálóban végezte az összes.
Filmajánló: Ki ölte meg a villanyautót?
------------------------
Nem Chevy EV1, hanem GM EV1. Van még néhány GM EV1, bár többnyire csak múzeumban. Kb. 2 ezer darabot gyártottak ebből a típusból, jellemző az értékesítés problémáira, hogy 100 lízingelő volt az első éves terv, és a legsikeresebb években is 200-300 körül volt ez a szám. Eközben 15 millió dollárt költöttek reklámokra... persze, hogy bukott a projekt.
A Toyota RAV4-EV nem került visszavonásra, viszont hasonló vevőköre volt, évente 200-300 autót tudtak eladni, 2002-ben például 328 darabot. Ugyanebben az évben Prius-ból kb. 20.000 darabot adtak el csak USA-ban.
Szép dolog az összeesküvés elmélet, de vannak zavaró dolgok a logikai láncban... :)
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home
Szép-szép, de pl. ha el akarsz adni egy autót, akkor nem azt mondod a vevőnek, hogy ezzel az autóval csak 300 km-t lehet megtenni feltöltés nélkül. (ez is külön téma lehetne. az autóm hatótávolsága 1000 km. nem ennyit mond a gyár, hanem ennyi. Egy évben kb egy tucatszor kellene egy töltéssel 150 km-t megtennem.)
A villanyautón nincs annyi haszon. Nem kell bele légszűrő, olajszűrő, motorolaj, váltóolaj, gyertya, stb x km-enként. Ez egy komplett iparág, amit taccsra tesz.
Akárhogy is, a filmet nem láttad, azt látom a hozzászólásból.
------------------------
Láttam a filmet.
Egyszerű kérdés: a Toyota miért tudott és tud most is hibrid és plug-in hibrid autót eladni százezerszámra évente? És miért nem tud eladni csak villamos hajtással?
2002-ben a RAV4-EV-ből 328 darabot adtak el, Priusból meg 20 ezer felett -- mondjuk ez nincs a filmben, mert nagyon nem illik a koncepcióba... :)
Ahja, három év alatt az autóra való költés 400e körül jár, ebből a motorolaj, a szűrő és a légszűrő 45e forintos tétel volt, kicsit több, mint a teljes költség tíz százaléka. Minden más (gumi, pollenszűrő, klíma, elektronika, lámpák, fékbetét, féktárcsa, ablaktörlőlapát, stb.) kell egy tisztán elektromos autóba is. A 45e forintból 30 az olaj, amit ugye nem az autógyár gyárt, szóval tíz százalékot se éri el a változás. Szerinted maximum 10 százalék aftermarket dolgokért az autógyárat érdekli, hogy a szerviz nem tölt bele olajat? Hozzátenném, hogy három év alatt közel egymillió forintnyi benzint töltöttem a kocsiba, szóval az olajmaffiát se érdekli az olajmennyiség.
Abba egyébként belegondoltál, hogy mi lenne, ha a magyarországi kb. 1 milliós autópark 10 százaléka villanyautó lenne? És a nap végén otthon rádugnák a 100.000 darab 50kWh akkut tölteni? Ha 8 óra alatt töltődik fel, akkor is kell 600MW kapacitás a villamos hálózatban, ez legalább egy új erőmű építését jelenti...
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home
Hmm. Ha három év alatt Te 355000 Ft-ot költöttél "gumi, pollenszűrő, klíma, elektronika, lámpák, fékbetét, féktárcsa, ablaktörlőlapát, stb."-re, ott valami nem kerek így ránézésre, de nem tudom, ez hány százezer km-t jelent. Ebből téli-nyári gumigarnitúra kitehet kettőötvenet.
Mindegy. Azt mondod, láttad, Te vagy a -,azt mondod, a GM igazat mond, én meg a +, aki azt mondja, a GM hazudik. Az igazat meg nem tudjuk.
A filmnek meg csaptunk reklámot.
------------------------
Aszondjahogy, megvan minden papír lefűzve, részletezném (ezresre kerekítve).
2008: 137e
Téli gumi garnitúra 90e
Motorolaj 14e
Pollenszűrő 7e
Olajszűrő 2e
Ablaktörlő lapát 2e
Munkadíj 8e
Gumicsere 7e
Gumicsere 7e
2009: 63e
Motorolaj 14e
Pollenszűrő 7e
Olajszűrő 2e
Légzsák csatlakozó csere 8e
Munkadíj 8e
Gumicsere 7e
Gumicsere 7e
Műszaki vizsga 10e
2010: 168e
Motorolaj 14e
Olajszűrő 2e
Első+hátsó Fékbetét 30e
Első+hátsó féktárcsa 78e
Klímatisztítás és feltöltés 5e
Ablaktörlő lapát 2e
Munkadíj 18e
Gumicsere 7e
Gumicsere 7e
Gázpedál kontakthiba javítása 5e
Szóval egészen pontosan 368e forintot költöttem a kocsi szervizére, ebből 48e forint volt az olaj és az olajszűrő, minden más cserélendő vagy javítandó lenne egy tisztán elektromos autón, aminél ugye be kell tervezni egy teljes akkupack cserét 150-200e körül, illetve bejön pluszban az elektromos fűtés és az akkutöltő elektronika és a vezérlés. Egyszerűen nem látom, hogy hol lenne jelentősen olcsóbb az elektromos autó egy jelenlegi autóhoz képest... költségben kb. 15-20 százalék a motor egy új autóban.
Komolyan úgy gondolod, hogy lenne egy rejtőzködő hatalmas cég vagy csoport, akik bezúzattak egy tisztán elektromos autót? Komolyan akkora a hatalmuk, hogy 8 év után el tudták érni azt, hogy visszavonjanak egyetlen egy autógyártó egyetlen egy autótípusát? Miközben minden más gyár egyre-másra hozza ki az elektromos autókat?
Egyébként nagyon sok elektromos járgány közlekedik, targoncától kezdve a villamoson át egészen a vasútig. Minden olyan helyen elektromos közlekedés van, ahol könnyen hozzáférhető az elektromos áram, vagy használat közben tölhető az akkumulátor. Egyetlen komoly probléma van a villamos hajtással: az elektromos áram tárolása.
Lehet jönni persze itt is összeesküvés elméletekkel, de gondolkodjunk már. Csodák nincsenek, 100 kilométernyi úthoz kell kb. 20kWh, ez a minimum, amivel egy tisztán elektromos autót fel kell szerelni. A legalapetőbb probléma az, hogy egy kg NiMH 0,3MJ energiát tud tárolni, egy kg LiIon 0,6MJ energiát, egy kg benzin pedig 47MJ energiát. A teljes hajtáslánc éppen egy kicsit jobb hatásfokkal dolgozik, mint egy benzinmotoros autó... milyen csodát akarunk várni? Egy Corolla városi átlagfogyasztása 7,5l/100km, 500 kilométerhez kell 37,5 liter benzin... reális lenne egy 1200 kg tömegű autóhoz 2 tonna LiIon akkumulátor? 250 kilométerhez csak 1 tonnányi akkupack kell, 125 kilométerhez már elég 500kg, ami ugye 300 liternyi helyet foglal...
Persze lehet tovább szőni az összeesküvés elméletet, de a mobil és hordozható eszközök gyártói minden pénzt megadnának olyan akkumulátorért, ami percek alatt tölthető, könnyebb és tovább bírja, mint a meglévő akkumulátorok. Ráadásul nem is mondható kisebb piacnak a szórakoztató és kommunikációs eszközök piaca... csak smartphoneból és laptopból adtak el 300-300 milliót tavaly. Az olajipari cégeket már többször is beérték marketcap-ot tekintve számítástechnikai cégek, nem értem miért gondolja bárki is, hogy az olajipari cégek irányítják a háttérből a piacot...
Ha mindenképpen elektromos autót szeretnél, vegyél egy Prius-t, ha kicsinek gondolod az akkupack méretét, akkor több cég is vállalja a csomagtartó terhére az akkupack és az elektromos hatótáv megnövelését, illetve a hálózati töltést. És még élnek ezek a cégek... :)
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home
Főváros?
Csak mert az árak kicsit magasnak tűnnek. Nekem 5 ezerért szerelnek 4 gumit és az olaj/olajszűrő/pollenszűrő cserét is megúsztam munkadíjjal együtt 18 ezerből. Mondjuk nekem csak egy Swift II van. Téli gumit is 50 ezerért vettem egy garnitúrát (Firestone)
Szabadúszóknak egy kis pénz: Freelancer.com!
Főváros és Toyota.
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home
En meg sokalltam a 4k t centirrel a teli/nyari atallasnal. :) Centir nelkul 2k. le/fel
7,5k az csere, centrirozás és féléves betárolással együtt van.
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home
Jut eszembe.
Annak idején valamikor a 2000-2002 között, mikor még az NEC gyártott telefonokat, akkor volt nekik olyan forradalmi újításuk, ami ventillátor nélküli töltővel 30mp alatt feltöltötte a telefon akkuját.
Az akku tipusáról nincs már infóm, csak arról, hogy átlagosnál valamivel jobb beszélgetési/készenléti időt produkáltak ugyanolyan térfogatú telepméretben, adott készülékekben.
Természetesen a következő CEBIT-en megjelenő három ilyen adottságú készüléket azóta sem láttuk.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
- - -> Kérjük a humoros aláírást itt elhelyezni. <- - -
A Toshiba tolt bele rengeteg pénzt az akkufejlesztésbe, most ott tartanak, hogy a SCiB celláikat képesek 5 perc alatt 90 százalékra tölteni, és persze több-kevesebb sikerrel sorozatgyártani.
A NEC-nél el tudom képzelni, hogy egy szuperkapacitás nyelte a rákapcsolt delejt, de ezzel az a baj, hogy 10-20Wh/kg a jellemzője, míg egy LiIon vagy LiPolimer tízszer ennyi energiát tud tárolni azonos tömegre. És mobilnál nem csak a gyors töltés az érdekes, hanem az adott súlyra eső energiamennyiség is.
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home
Pár megjegyzés:
- A robbanó motor hatásfoka 20% körül mozog. Az elektromotoré 80% körül.
- Villany motor könnyebb.
- 1200Kg-os autó egy 80kg os ember cipeléséhez nem túl jó arány
- scooter (50cc) méretben és súlyban az elektromos megoldás kb. 50 Km hatótávval rendelkezik, a benzines 200km (1.8L/100km).
Mi volna, ha az 50Km range elég volna, mert a főbb utakon az autó/motor folyamtanosan töltődik ?
Mi volna, ha töltő állomásokban a szabványos méretű akkukat töltöttre cserélnék ki és nem órákat várnának a töltésre?
Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.
A töltés, a tárolás és az átalakítás hatásfoka benne van a 80 százalékban?
Az akkumulátor viszont nehéz. Lásd 47MJ/kg a benzin és 0,6MJ/kg a LiIon.
Ez független a meghajtás módjától.
Ez sajnos messze van attól, hogy közlekedési eszköz legyen. Száraz úton napsütésben az, de hózivatarban esélytelen a közlekedésre.
Nem mindig elég az 50km és máris két közlekedési eszköz kell egy helyett. Másrészt nem mindig lehet tölteni. El kellene gondolkodni azon, hogy a hibrid hajtás miért népszerűbb kb. ezerszer a tisztán elektromos hajtáshoz képest.
Miért nem rögtön az egész járművet cseréljük és hagyjuk ott tölteni? Másrészt hol van erre kiépített infrastruktúra? Ha lecserélnék a járműpark akár csak 10 százalékát a világon elektromos hajtásra, ott kellene építeni pár erőművet... milyen erőmű legyen? És ki fizesse az erőművek felépítését, amelyek megtérülése ugye 10-15-20 év?
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home
-Igen, Li polymer charge/discharge efficiency: 99.8%.
Az alacsonyabb hatasfok a jarmuven kuvul van, az eromuvekben (gozzel-generatort meghajtani).
- Lásd 47*0.2 MJ/kg a benzin és 0,6*0.8 MJ/kg a LiIon, hatasfok beleszamitasa utan meg mindig eleg rosz az energia suruseg beli erteres, de annyira nem rosz mint nelkule.
FYI: Lithium_sulfur 0.94-1.44MJ/Kg , US Army hasznalja az "orokke" repulo napelemes felderito UAV -ban.
Az utolso ket felvetes komoly infrasturktura kiepiteset igenyli, aminek hatasara az range beli hatrany ledolgozhato.
Atom,fuzios(in progress),nap,szel(marahol van) eromu nekem mindegyik megfelelonek tunik.
- Az energianak eleg szabad piaca van, az fizzesse akinek megeri.
Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.
Igen, a LiPolymernek kb 99 százalék a kisütési töltés-kisütés hatékonysága. A LiIon akkuknak viszont nem annyi. Ahogy LiS akkuknak se annyi. Persze lehet kombinálni az akkuk jó tulajdonságát, csak csalódáshoz vezet. A további baj, hogy a Li alapú akkuk élettartama 2-3 év, szemben a NiMH akkuk élettartamával. Ezt meg lehet hosszabbítani azzal, hogy 40 és 60 százalék között használjuk -- ahogy a Toyota csinálja a Prius akkumulátorával -- de ekkor a kihasználható MJ/kg az ötödére esik vissza.
Szóval továbbra is rossz a MJ/kg és valószínűleg rossz is marad. Egyetlen lehetőség a töltés gyorsítása, amit már írtam ebben a topicban: a Toshiba kereskedelmi forgalomba hozta a Li alapú SCiB akkumulátorát, amely 5 perc alatt tölthető 90 százalékra. Ezzel is az a baj, hogy kis számban nem probléma, de ha 20kWh-ot kell beletölteni 5 perc alatt, akkor az -- a töltési veszteségeket leszámítva -- 240V feszültségen is 1000A, de nem 240V a cellák töltési feszültsége, hanem jóval kisebb, vagyis az áramerősséget kell megnövelni, ami viszont növeli a cellákhoz csatlakoztatott vezetékek vastagságát -- ami a súlyát növeli, vagy pedig DC/DC elektronikát kell tenni minden cella mellé, ami az árát növeli a az akkucsomagnak és persze csökkenti a töltés-kisütés hatékonyságát.
Az energiánál nem csak az előállítás a drága, hanem a szállítása is. Közel azonos súlyban van az elektromos energia árában az előállítás és a szállítás. Az előállításon tudunk érdemben árat csökkenteni a szállításnál nem. És amíg nem tudunk szupravezetőkkel nagy mennyiségű elektromos energiát továbbítani, addig van távolsági korlát is, ami után már nem gazdaságos elektromos energiát továbbítani.
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home
Ha lenne ilyen intézmény, akkor felterjesztenélek a hónap informatív hozzászólója díjra. Jó néha átgondolt hozzászólásokat is olvasni. Keep up the good work!
-----------
"Generally, Russian technology assumes dumb machines and smart humans, not the other way around." -- The Russian Tea HOWTO
SCiB (Lithium-titanate) pont egy hoszu eletu (20+ ev , 9000+ ciklus), 90% koruli hatasfok, de roszabb enegia suruseg.
Az energia szallitast valahogy megoldjak a trollinal es a vasutnal is, nem tudom egyeb eset miert lenne kulomb.
Es nem tudom miert ragaszkodsz a gyors tolteshez, amikor lemerult aksit siman lehetne cserelni toltottre a "kutaknal".
A szallitas nem az elektromos vesztesegek miatt draga.
"Transmission and distribution losses in the USA were estimated at 6.6% in 1997 and 6.5% in 2007"
Maga a pozna, a kabel,a trafo , ill. a karbantaras a draga.
4000km boven eleg tavolsag limit a szallitasra.
Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.
Ahja, a SCiB energiasűrűsége rosszabb... ezért írtam, hogy lehet kombinálni a jó tulajdonságokat, de sajnos olyan akkumulátort még nem fejlesztettek ki laborban sem, amely hosszú életű, kevés veszteséggel tölthető, alacsony az önkisülése, magas az energiasűrűsége, és a többi egyéb akkumulátorra jellemző tudás.
A trolibuszok, villamosok és a vasút energiaellátása már meg van oldva. Ezen felül kellene megoldani azt, hogy az összes utcába elvezessenek olyan energiaellátást, amely lehetővé teszi elektromos járművek töltését.
Az pedig nagyszerű, hogy 6,5% az energiaveszteség, de ugye a távvezetékek nem maguktól teremnek? Azt ki kell építeni és fenn kell tartani, bővíteni kell... ahogy az aktív eszközöket is, amelyek átalakítják és/vagy kapcsolják az energiát, nyilván ezek is pénzbe kerülnek.
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home
Nem kell bele gyertya, de pár évente cserélni kell az akkupakkot, az van akkora nagyságrend.
Ez igaz lehet, de nem ezt mondtam. Aki eddig gyertyát gyártott, vagy légszűrőt, annak becsukott a bolt.
------------------------
Vagy nekiáll akksit gyártani, kábelt gyártani, elektromos csatlakozót gyártani, villanymotort gyártani. Ne hogy már sajnáljuk a gyártót, aki egy új piacot (elektromos autók) nem képes kiaknázni. Akkor majd megteszi helyette másvalaki, aki élelmesebb.
Amint megjelenik egy új piac, akkor oké, lehet sajnálni azokat, akik a régiből éltek, de lesz egy csomó ember, aki az újból él. Gondolj bele, amikor lecserélték az autók a lovaskocsikat, akkor is sajnálni kellett volna a patkolókovácsokat vagy a lószerszám-gyártókat? Esetleg akkor, amikor a mikroszámítógépek kiszorították a piacról a miniket, akkor is összeesküvés volt a háttérben?
Be kell látni: aminek nincs piaca, annak nincs piaca.
EV1?
60-80-100 mérföld hatótáv, 8 órás töltés, 1440 kilós kétszemélyes kis furulya. Mérnöki szemmel érdekes kísérlet, de max. ennyi.
Ez nekem tökéletesen megfelelne. Komolyan.
Ezer km-t tudok autózni országúton egy tankkal, de minek?
------------------------
Pl. a Budapest-Debrecen távon meg kellene állni pár órára akksit tölteni, az nagyon nagy élmény lenne. Vagy kellene minden úton kb. 100 kilométerenként egy baromi nagy töltőállomás, ahol a többszáz kilós akkupakkot cserélheted, ami hatalmas élmény. Elektromos targoncában ketten csináltuk még lánykoromban, jelentősen nagyobb szívás volt, mint bedugni egy csövet egy lyukba...
Mert az nem arra van gyártva.
Fordítsunk a példán. Gázos targoncán egy pillanat alatt cserélhető a palack, de egy gázos autóban meg nem cserélhető a tartály. Akkor most a gázos autók rosszak lennének? Nem. Csak nem eszköz nélkül cserélhető a tartályuk, mint ahogy a villanytargonca akkutelepe sem.
Ha arra lesz igény, hogy a többszázkilós akkupack cserélhető legyen, akkor olyanra lesz tervezve, hogy a munkavédelmileg max. 25 Kg-ot emelő munkás is ki tudja cserélni.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
- - -> Kérjük a humoros aláírást itt elhelyezni. <- - -
Persze. Elektromos autóhoz külön infrastruktúrát kellene kiépíteni, ami horror pénzt.
Aztán az elektromos áramot elő is kell állítani, amit jelentős arányban ma is szénhidrogének elégetésével állítanak elő, és a jelenlegi kapacitás nem biztos, hogy elég.
És ezt el is kellene juttatni a felhasználás helyére, amire a jelenlegi hálózat nem feltétlenül alkalmas.
Arról nem is beszélve, hogy iszonyat mennyiségű akkumlátort kellene építeni, azokat folyamatosan cserélni, és a veszélyes hulladékot kezelni. Erről jut eszembe: nem tudom, hogy akkuhoz kellenek-e ritkaföldfémek, amivel Kína most szopatja a világot.
Ebben tökéletesen igazad van, csak arra próbáltam rávilágítani, hogy az általad fentebb vázolt akkupack csere lánykorodból, meg a töltőcső bedugása nem megfelelően összehasonlítható tevékenység.
Fentebb írtam valamit, ami olyan jól tudna működni az elektromos autók töltésénél is. Persze igazad van, ehhez is kell infrastruktúra, illetve fentebb ki lett fejtve az elektromos/benzin energiatárolási tényezője is... Aszerint is felesleges (ha feltételezzük, hogy van benzin) az átállás.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
- - -> Kérjük a humoros aláírást itt elhelyezni. <- - -
A tervezett életciklus modell a műszaki cikkeknél szvzs nem probléma, amíg nincs túlerőltetve. Nem hiszem, hogy normális (terméktől függően) 3-5 évvel számolható életciklussal bárkinek is problémája lenne. Sajnos viszont a rendszerben található elég sok túlzás, különösen sok 1-2 éves ciklusra tervezett viszonylag drága eszköz, vagy akár ide sorolhatnám a könnyű szerkezetes házakat is, amelyek nem képesek kiszolgálni egy generációt sem. Ezek a rendkívül rövid ciklusra tervezett eszközök megvásárlása sokszor kötődik olyan hitelekhez, amelyek visszafizetése azonos, vagy néha rosszabb esetben hosszabb, mint maga a termék életciklusa. Ilyen esetekben rövid távon túlfogyasztás, hosszú távon eladósodás következik be, és a rövid távon gondolkodó befektetőkön kívül senki sem jár jól. Jelenleg szerintem pont ennek a végkifejletét tapasztaljuk, mint válság (és itt ne felejtsük el, hogy nem csak itthon van gazdasági válság, hanem az egész unió maga is és USA is ettől szenved, maximum csak a mérték más). E miatt az eladósodás miatt következett be egy jelentős fogyasztás csökkenés, ami a gyártóknak, kereskedőknek sem jó.
Mondjuk a problémához még hozzá tartozik a túlzott költség csökkentés is, amikor is a gyártók (sokszor a befektetők nyomására) olcsóbb fizetésű régiókba mozgatják a termelésüket, ahol kisebb bérekkel lehet operálni. Sokszor azonban elfeledkeznek arról, hogy ez a kiadás csökkentés csökkenti az embereknél lévő pénzt is, ami hosszabb távon a fizetőképes kereslet csökkenéséhez vezet. Annak idején érdekes módon a sorozat gyártás atyja még tisztában volt ezzel: gyakorlatilag a Ford autógyártás a saját dolgozói pénzéből nőtt nagyra (régiós szinten jelentősen magasabb béreket adott, a pénzükkel sokszor kezdeni nem tudó dolgozók meg elkezdtek autókat vásárolni, ami akkoriban abszolút luxus volt).
Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn.
Tervezett életciklus: a 3-5 év és az 1-2 év is lehet sok vagy kevés. Műanyagzacskóra sok, autóra kevés, szóval nem kellene ezt ennyire általánosan nézni.
Csóró régiókba vitt termelés: nagyon igaz, de hosszú távon nem gondolkoznak a mánágerek, nekik rövid távon kell növekedni, különben repülnek.
Ford: ez így ebben a formában nem igaz ("a saját dolgozói pénzéből nőtt nagyra"), de kétségkívül a sorozatgyártás tette a tömegek számára elérhető árúvá a személykocsit, és az is igaz, hogy a gyár dolgozói számára is elérhető árú volt.
Tiszta Food Inc. :)
ez a topic érdekes lehet (a.k.a subscribe)
most ide is nyomok egy választ, a lentebbit már nem bántom.
"Visszatérés a manufaktúrákhoz: gépeket, robotokat elfelejtjük, emberi erőforrás szerel össze mindent"
cirka egy hónapja dumáltunk róla, hogy kész csoda miként nem jön egy újabb gépromboló hullám, mint két évszázaddal ezelőtt mondjuk Angliában. csak most a számítógépeket is agyoncsapnák :D
--
Vége a dalnak, háború lesz...
Számítógépeket nem csapják agyon, mert akkor nincs fészbúk.
ja, tényleg! :D
--
Vége a dalnak, háború lesz...
Gondolom a StarTrek -et nem nézel, vagy távol áll a felfogás...
- 3. VH: lecsökkentjük a Föld népességét a harmadára, máris lesz mindenkinek munkája. Egy ideig.
Ennek nem sok értelme van. Ilyen aspektusból lényegtelen, hányan vannak a Földön. Fele annyi ember ellátásához fele annyi munkaerőre van szükség.
Egyébként ez egész egyszerűen rendszerhiba. A kapitalista piacgazdaság hibája. A gond abból fakad, hogy a pénz elvesztette értékmérő funkcióját. Van ugye sok szabad kapacitással rendelkező munkaerő és ezzel párhuzamosan van sok éhes száj. WTF? Másképp is mondhatnám. Az adott technológiai fejlettség mellett lehetne mindenkinek napi mondjuk 3-4 órát dolgozni. Mindenkinek lenne munkája, kajája.
Most persze az van, hogy aki dolgozik, az szétszakad, mert elvégzi 2.5 ember munkáját, ugyanakkor nem kapja meg 2.5 ember bérét. Aki meg nem dolgozik, az meg a küszöböt rágja. Tehát nettó önzésből van így. Aztán azt ne mondja nekem senki, hogy amennyi pénz koncentrálódik egyes embereknél, az azzal egyenértékű munkát az illető valóban képes lenne puszta kézzel elvégezni. Ezt úgy értem, hogy a technika vívmányait használhatja, más munkájának gyümölcsét viszont nem.
Szerintem az lenne az optimum, ha a fejlődés minimális, azaz lassú lenne, a verseny kicsi lenne, de nem a monopóliumok miatt, hanem az erre való törekvésben nem lennének a cégek érdekeltek, a profit lényegében nulla, vagy ahhoz közeli lenne, így a bevétel csak az önfenntartásra, a szükséges fejlesztésekre lenne elegendő, és a pénzek teljes egészében vissza lennének forgatva a gazdaságba.
tr [:lower:] [:upper:] <<<locsemegeLOCSEMEGE
jól leírtad, tetszik!
Az altalad leirt modellben mi osztonozne az embert, horg effektiven vegezze a munkajat?
Tehát hatékonyan? Miért kellene hatékonyan dolgozni? A gond egyelőre az, hogy nincs módszerünk a munka teljesítményének mérésére. Valójában ezt kellene megoldani. Így szubjektíven csak a szembeötlő aránytalanságokat látja az ember.
Nyilván csak gondolatok, amit írtam, nem egy kidolgozott társadalmi berendezkedés terve. Egyrészt nem vagyok társadalomtudós, másrészt az, aki kitalál valami jót, elég nagy kockázatot vállal fel, már a saját életőt illetően. Az aktuális társadalmi berendezkedésnek mindig vannak nyertesei, s jellemző módon ezeknek a csoportoknak az érdekérvényesítő képessége, befolyása is nagyobb, mint másoknak, így bárminemű változást csírájában fojtanának el.
A kereslet-kínálati egyensúly, mint dogma, szabályozási referencia, fals. Gondoljuk csak meg, ha valaki ráteszi a kezét olyan infrastruktúrákra, erőforrásokra, amelyek alapvető szükségleteket elégítenek ki, akkor ez hogyan alakul. Mennyit adsz egy pohár vízért, ha 3 napja nem ittál?
Lényegében ez történik az államok finanszírozásakor is. A kormányok kényszerpályán vannak, a közalkalmazottaknak fizetést kellene adni, a nyugdíjasoknak nyugdíjat, a vonatokat üzemben kellene tartani. Ha a helyzet úgy áll, nagy a kockázat, nagyobb hozamra adnak kölcsön. A hitelezőnek kockázata van, ám hozzáadott értéke semmi.
Tudom, igen naivan szemlélem a világot, de az embernek kellene jószándékúnak lenni ahhoz, hogy működjön a világ. Amíg csak mindenki a saját hasznában érdekelt, s nem közösségben, az elesett megsegítésében gondolkodunk, addig marad az, hogy egy darabig jól megy, aztán rosszul, utána nagyon rosszul, utána vagy egy totálisan ellenőrzött társadalom, egy diktatúra köszönt ránk, vagy háborúkban mindent lerombolunk, s kezdhetünk mindent elölről.
Ha a befektetők pénze a hitelezés által a kamatokon át csak halmozódik, az bizony a fogyasztóknál hiányozni fog, s fizikailag képtelenek lesznek fogyasztásra az emberek. Ezeket a pénzeket vissza kellene szórni a gazdaságba a nép közé. Ezért írtam, hogy a nulla közeli profit az optimum szerintem, mert akkor a rendszer zárt marad, s apénz tényleg csak csereeszköz, megkönnyítendő az árucserét. A pénznek csak értékhordozónak kellene lennie, semmiképpen sem olyan valaminek, ami halmozódik, bufferelődik valahol, hiszen az akadálya a termékek cseréjének.
Mellesleg, ha egyszerre sokan fel mernék vállalni a jelentős árcsökkentést, deflációt idézve elő, ezzel is át lehetne hidalni a likviditási nehézségeket. Úgy persze nem lehet, hogy egy valaki árat csökkent, mert az azonnal tönkre megy.
tr [:lower:] [:upper:] <<<locsemegeLOCSEMEGE
"Miért kellene hatékonyan dolgozni?"
Mert ha semmi nem ösztönöz arra, hogy hatékonyan dolgozz, akkor gyakorlatilag senki se dolgozna. Mindenki találna valakit, aki tőle is kicsit kevesebbet végez, aztán szépen beleállna az egész a földbe.
Miért érdekelné a tanárt, ha a diák nem tanulja meg az anyagot?
A kőművest, hogy valaha is elkészüljön az épület?
Az orvost, hogy meghal a beteg?
Nyilván lennének akkor is fanatikusok, akik törekednének jól és sokat dolgozni, de ki vinné el a szemetet? Ki söpörné fel az utcát? Mit foglalkozna vele az internetszolgáltató dolgozója, hogy nincs nálad net egy hete?
"A kereslet-kínálati egyensúly, mint dogma, szabályozási referencia, fals. Gondoljuk csak meg, ha valaki ráteszi a kezét olyan infrastruktúrákra, erőforrásokra, amelyek alapvető szükségleteket elégítenek ki, akkor ez hogyan alakul. Mennyit adsz egy pohár vízért, ha 3 napja nem ittál?"
A kereslet-kínálat egyensúlyát monopóliummal próbálod cáfolni, ez azért elég merész gondolat.
"Ha a helyzet úgy áll, nagy a kockázat, nagyobb hozamra adnak kölcsön. A hitelezőnek kockázata van, ám hozzáadott értéke semmi."
Hozzáadott értéke az, hogy ad kölcsön, és hogy kockázatot vállal ezzel.
"Mellesleg, ha egyszerre sokan fel mernék vállalni a jelentős árcsökkentést, deflációt idézve elő, ezzel is át lehetne hidalni a likviditási nehézségeket."
Árcsökkentéssel deflációt előidézni, és azzal árhidalni a likviditási nehézségeket, omg. Idézek a wiki-ről:
"A defláció a likviditásigény növekedésével jár együtt, miközben a pénz vásárlóereje nő. A modern közgazdasági gondolkodás negatív jelenségként, problémaként tekint rá, főként egy esetleges deflációs spirál kialakulásának kockázata, illetve a deflációnak az 1930-as évek nagy gazdasági világválsága kialakulásában játszott szerepe miatt. Ugyanakkor a defláció nem mindig jár együtt negatív gazdasági ciklussal.
Az 1980-as, 90-es években a defláció komoly nehézséget jelentett Japánban, napjainkban pedig főleg az Amerikai Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Németországot nyugtalanítja."
Foglalkoztassa saját magát, aztán ha nem dolgozik rendesen, majd meglátja mennyi vevője lesz. Ennyi a nagy mágia a dologban.
Az alkalmazottaknak meg szinén aszerint kellene prémiumot adni, hogy mennyire nyereséges a cég.
A pénz elvesztette értékmérő funkcióját? OMG, pár hétig nem olvasok híreket aztán mik történnek addig :D
Egyébként ezt a kicsi verseny, lassú fejlődés, stb. dolgot már kipróbáltuk egy párszázmilliós mintán, de nem igazán vált be. É-Koreában és pár nem túl boldog helyen még működik, de külsős segítség nélkül ott is éhen halnának.
Miert kell minden embernek feltetlenul munkat adni?
Egy csomo embernek eleg lenne csak a megelhetest biztositani, ami az altalad emlitett robotizalt modon a mai fejlettsegi szinten mar boven lehetseges.
Attol meg ne felj, hogy a mernokoknek nem lesz munkaja. Ha ma-t nem, epithetnenk urhajokat, stb.
:)
Szerintem bőven lenne itt tennivaló mindenki számára, géprombolás nélkül is.
Csak hazai feladatokat mondok:
- záportározók építése ( hogy egy esős évben a víz ne a házakat elöntve lefolyjon hanem a többi aszályosabb években esetleg besegítsen az öntözésbe )
- út, kerékpárút fejlesztés
- tömegközlekedés fejlesztés ( nem a négyesmetróra gondolok...)
- energia "zöldítés" ( naperőművek, hőszivattyúk és tsai )
- kertgazdaságok erősítése ( ne kelljen agyonvegyszerezni mindent )
- hulladékkezelés reformja ( kb úgy mint nyugati szomszédunknál )
Ehelyett jelenleg is rengeteg ember tétlenül ül a hitelből vett plazmatévé előtt ( ami pár év múlva ahogy tervezték tönkre is megy :-D ) ... de ez már megint egy másik téma.
Bizony. Ehelyett idióta kamu tevékenységet végez egy csomó ember, csak mert törvényi előírás, stb. Ezen (is) kellene változtatni.
Gondolkodásmódban és mentalitásban is jól le vagyunk maradva. Sajnos.
Nem hiszem, hogy bármelyiken is tudnánk látványosan javítani, mert ahhoz a gondolkodásmódnak és mentalitásnak kellene másnak lennie.
--
robyboy
"Gondolkozni nehéz, ezért legtöbben ítélnek." - Márai Sándor
"Miert kell minden embernek feltetlenul munkat adni?
Egy csomo embernek eleg lenne csak a megelhetest biztositani, ami az altalad emlitett robotizalt modon a mai fejlettsegi szinten mar boven lehetseges."
Hömm...
Ennek két megoldása lehet. Egyik a kommunizmus, amikor mindenki képességeinek megfelelően dolgozik és szükségleteinek megfelelően fogyaszt. Emléletben. Gyakorlatban ez megdőlt.
A másik az "alapjövedelem" című agymenés, amit tgm és más neokommunisták nyomnak. Erre Worluknak volt egy jó írása, röviden arról van szó, hogy ha egy vállalható szintű megélhetést biztosítanának az embereknek, akkor senki se dolgozna. Én se szopnék bent a cégnél, ha otthon a netezgetve is ki tudnám fizetni a számláimat, a megrendelt pizzámat, és még sörre is telne mellé.
Tehat a megoldas a teljes foglalkoztatottsag? Ha jol emlekszem, ez is a szocializmus egyik nagy vivmanya.
Egyebkent manapsag a masodik modell a nyero, csak "munkanelkuli segelynek" hivjak a dolgot. Eleg keves egy normalis eletvitelre, megis vannak akik csak ebbol elnek.
Mi lenne a helyes megoldas szerinted?
Abban a második modellben sajnos inkább divat a számlákat nem kifizetni, hanem inkább Nike cuccokra, sörre meg dohányra elnyomni a pénzt.
Én tudnék nekik munkát adni. Leborítanék egy teherautó zúzott követ a város szélére, adnék nekik egy talicskát és kiadnám, hogy vigyék át a város másik felére. Ha végeztek, hozzák vissza.
Értelme az nincs, de legalább szoknák a munkát, és addig sem azon agyalnának, hogy mit kellene ellopni.
Lényeg a lényeg: szerintem nem azért van itt baj, mert szándékosan úgy gyártanak le cuccokat, hogy azok rövid időn belül használhatatlannaá váljanak (ami nem feltétlen igaz, van még nekem 10+ éves, egy ideig 24/7-ben túlhajtva üzemelő, ma is működőképes celeron processzorom), hiszen ha meggondoljuk, már ma is sokmindent azért dobunk ki, mert elavult, nem azért, mert elromlik. A gond szerintem sokkal inkább az, hogy az emberek egy része teljesen természetesnek veszi, hogy más dolgozik helyette és eltartja őt. Ekkora töbletteherrel nem lehet sehova sem jutni.
Pontosan. Azért igazságtalan ez a rendszer, mert akik 10 évig járnak egyetemre, 45 évesen mennyek nyugdíjba, munkanélküli vagy szoc. segélyből élnek mind azoknak a számlájára teszik, akik tényleg dolgoznak.
Ez utóbbiak pedig erőn felül kell hogy vállalják magukat, hogy a többinek is lehessen enni adni. De miért teszik?? Hozzáteszem, hogy ebből a szempontból főleg az exportképes (elsősorban árutermelő) iparágak vannak a legnehezebb helyzetben, mert eladhatót csak ők csinálnak, viszont munkabérben meg a távolkelettel kell hogy versenyezzenek. Ha nem teszik, annyival többől jönnek ki, hogy lehúzhatják a rolót. És "hálából" még az állam is jól megfeji őket.
Nem, a teljes foglalkoztatottság a szocializmusban is csak a "házon belüli munkanélküliség" nevű dologgal működött. 1 ember munkáját végezte 2.
Még emlékszem, az általános iskolánkban volt 2 karbantartó, akik főleg csak üldögéltek az alagsorban kialakított helyükön. És rádiót hallgattak...
A munkanélküliségnek van egy "ideális" szintje, nagyon alacsonyan, néhány százalék, ez alá érdemben nem lehet lemenni. A mi 10% körüli értékünk magasnak számítana, akkor is, ha igaz lenne, de sajnos nem is igaz. Dolgozik itthon valami 4 millió ember a kb. 7-8 millió munkaképes korúból, közülük is ki kellene rúgni vagy félmillió állami alkalmazottat, szóval a valóság valahol 50% környékén van itthon.
Munkanélküli segélyből elég kevesen élnek, inkább egyéb szociális helyzet vagy gyerek utáni dolgokból. Én a munkanélküli segélyt egy jó és hasznos dolognak tartom egyébként.
Helyes megoldás? Nem tudom. Mindenképpen közmunkát csináltatnék, bőven lenne mit tenni az országban. Illetve használható tudást adni is fontos lenne, a jelenlegi felnőttképzés a gyakorlatban szart se ér, de az iskolák jól keresnek az államon.
Ööö... izé... 9985722 lakosa volt kis hazánknak 2011 elején, ebből 1457210 14 éves kor alatti, 1671135 pedig 65 év feletti, van tehát 6857377 fő 14-65 év közötti -- ún. gazdaságilag aktív korban lévő -- ember. Nade, az utolsó három évben született kb. 300e gyerek, ezért 300e felnőtt GYED-GYES okán nem tud dolgozni, maximum a vége felé részmunkaidőben, marad kb. 6550000 fő, aki munkaképes. Aztán 14 és 18 év között célszerű a gyereket oktatni, mert buta marad -- ami társadalmilag nem hasznos, tehát van további 450e gyerek, akik tanulnak, marad 6100000 aktív korban lévő ember. Ezen túl van 250e felsőoktatásban tanuló, marad 5850000 fő. Van kb. 4 millió SzJA fizető, szóval van némi különbség, durva ráhagyással 2 millió embernek kellene munkát adni.
Tegyük a 2 millió potenciális alkalmazotti létszám mellé, hogy 2010-ben az üres állások átlagos száma kb. 50 ezer volt. Azt is tegyük hozzá, hogy ebből 40 ezer erős szakképzettséget igényelt, 10 ezer pedig maximum középfokú végzettséget. Szóval nagyszerű dolog lenne ennek a sok embernek munkát adni, de mit?
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home
Köszönöm a pontos számokat.
Milyen munkát adni? Őszintén, bármit. De komolyan. Ha szétnézek az országban, akkor látok egy csomó dolgot, amit meg lehetne/kellene csinálni. Utak, 10%-os lejtésű járdák, összeszedni a szemetet mindenhonnan, parlagfű, akármi. Lehetne olyan programot csinálni, hogy bioterméket állítanának elő, nyilván szakmai felügyelet mellett. Pl. nem permeteznek, hanem szépen végigmennek a krumpliföldön, a bogarat a levéltől megkülönböztetni nem nagy dolog. Ennek lehetne szép ideológiát gyártani, hogy nem akarjuk, hogy a gyerekek minden szart egyenek, ezért ebből a biokajából kapna napi kétszeri kaját az a kb. milliónyi gyerek, aki a közoktatásban vesz részt.
Vagy a másik, a rendvédelem. Nagyon sok rendőr és katona hiányzik, szóval simán fel lehetne venni "harcászkodni" vagy százezer embert, aki 1-2 havonta egy hetet az országhatárnál ak-val gyakorlatoznak, hogy a szomszédaink érezzék azt, hogy nem lenne teljesen triviális lerohanni ezt az országot, a maradék időben pedig járnák az erdőt-mezőt, falut-várost, aztán ha valami nem odavalóval találkoznak, akkor ott körülnéznek. Nyilván nem kommandósok, nyomozók vagy helyszínelők lennének, de már a jelenlétük is baromi sokat számítana. Közúton szondáztatni, kerítésen beugró embert fülön csípni, balhézó társaságot hazazavarni, erdőben a fatolvajt megfogni, iskolás gyereket zebrán átkísérni nem kell különösebb képzettség. És fontos lenne, hogy ha előfordul egy "összevitatkozott két nagycsalád" jellegű esemény, akkor rövid időn belül akkora számban a helyszínre érkezzenek, hogy rendet tudjanak tenni.
Oktatni, képezni is lehetne őket, kellene is...
De igazából tök mindegy, hogy mit csinálnak, ha nem tudunk normális munkát adni nekik, akkor egyik nap kiásatnék velük egy geci nagy gödröt, amit másnap betemetnek. A lényeg az lenne, hogy otthon henyélésből ne lehessen megélni, hogy a gyerekek azt lássák, hogy a szülő reggel elment dolgozni, este hazajött fáradtan és ebből van a pénz. A legnagyobb problémának azt tartom, hogy ma a gyerekek nagy része olyan családba születik, ahol nem hogy a szüleiket nem látják soha dolgozni, de már a szülők se látták a saját szüleiket dolgozni menni. Soha. Szóval a gyerek úgy szocializálódik, hogy fogalma sincs a munkáról, még csak hallomásból se nagyon, megélhetésként a segílyért kuncsorgás és a kisebb-nagyobb bűncselekmények elkövetését tapasztalja. És nekik kellene majd eltartani a mi generációnkat, ha megérjük a nyugdíjas kort...
Normális munkahellyel és jó anyagi körülmények között az ember könnyen fantáziál arról, hogy másnak mit kellene tennie. Aztán ha valami oknál fogva lesérülsz és rokkant leszel, akkor rögtön más lesz a világképed az egész napos értelmetlen munkákról, amelyek például megakadályoznak abban, hogy normális munkát keress.
Az utolsó bekezdésed meg azokról az emberekről szól, akik hiába keresnek munkát, mert nekik mindig az a válasz jön a munkáltatótól, hogy már vettek fel embert, vagy éppen nem keresnek új dolgozót... ami érthető a munkáltató oldaláról, mert nincs munkatapasztalatuk ezeknek az embereknek, de ezzel annak a kevésnek is lehetetlenné teszik a kitörést, akik dolgoznának és előre szeretnének jutni.
Nagyon sok munkával oldható csak meg az, hogy ebből jól jöjjön ki mindenki. A papírmunka ezeken a problémákon egyátalán nem segít, mégis megpróbálják újra és újra pusztán törvényi szabályozással megoldani a problámákat.
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home
"Normális munkahellyel és jó anyagi körülmények között az ember könnyen fantáziál arról, hogy másnak mit kellene tennie."
Igen.
Persze hozzá tartozik, hogy (nagyrészt) azért van normális munkahelyem, azért élek jó anyagi körülmények között, mert úgy nőttem fel, hogy körülöttem minden felnőtt dolgozott. Édesanyám a főállás mellett másodállást vállalt, aztán második diplomát csinált, édesapám munka mellett érettségizett és ment főiskolára, ezen kívül pedig a kertben termeltünk zöldséget, gyümölcsöt, persze azzal is dolgozni kellett, de már gyerekként is végig ott bohóckodtam velük, aztán később ahogy nőttem én is besegítettem, ahogy tudtam.
Nekem ez a természetes. Dolgoztam suli mellett/helyett árufeltöltőként, telefonos operátorként, szórólapoztam, mert én abban nőttem fel, hogy így, munkával lehet előre jutni.
"Aztán ha valami oknál fogva lesérülsz és rokkant leszel, akkor rögtön más lesz a világképed az egész napos értelmetlen munkákról, amelyek például megakadályoznak abban, hogy normális munkát keress."
Várj, nem erről beszéltem.
A valóban sérült és valóban rokkant más kategória, ha munkaképtelen, akkor ugye legyen szolidáris a társadalom. Ha pedig képes valamilyen munkát elvégezni, akkor pedig tegyünk meg mindent azért, hogy dolgozhasson.
De ugye te se gondolod, hogy az a 2 millió ember (akinek szerinted is munkát kellene adni), az egytől egyig rokkant?
A munkanélküli segély egy jó dolog, ha úgy van megcsinálva, hogy nem nagyon lehet vele visszaélni. Nyilván igazodnia kell a korábbi jövedelemhez, és néhány hónapos megélhetést kell biztosítani, addig, amíg hősünk ismét nem talál munkát.
"Az utolsó bekezdésed meg azokról az emberekről szól, akik hiába keresnek munkát, mert nekik mindig az a válasz jön a munkáltatótól, hogy már vettek fel embert, vagy éppen nem keresnek új dolgozót... ami érthető a munkáltató oldaláról, mert nincs munkatapasztalatuk ezeknek az embereknek, de ezzel annak a kevésnek is lehetetlenné teszik a kitörést, akik dolgoznának és előre szeretnének jutni."
A 2 millió jelentős része olyan ember, aki évek óta, sok esetben 1-2 évtizede nem dolgozik, vagy akár életében nem dolgozott. Soha. Neki ma a munkaerőpiacon esélye sincs elhelyezkedni (én se biztos, hogy felvenném, mert ennyi idő alatt elszokott a munkától), még ha akarna is, bár sok esetben nem is akar.
Az pedig nem opció, hogy eltartjuk akkor az 1-2 millió valódi adófizető befizetéséből, meg az ő 6 gyerekét is, aki úgy szocializálódik, hogy nem végzi el a 8 általánost se, embert munkába indulni életében nem látott, és pont ugyanezzel a hátránnyal indul pár év múlva.
Viszont a közmunka belépő lehetne a munkaerőpiacra, mert ha ott bizonyítja, hogy tud és akar dolgozni, lehúzott ott 1-2 évet akár kapálással vagy árokásással, akkor máris máshogy viszonyulnak hozzá, és a gyereke is más mintát lát, ami nagyon nem mindegy!
"Nagyon sok munkával oldható csak meg az, hogy ebből jól jöjjön ki mindenki. A papírmunka ezeken a problémákon egyátalán nem segít, mégis megpróbálják újra és újra pusztán törvényi szabályozással megoldani a problámákat."
Tiszta sor, és mindenki nem fog jól kijönni belőle. Lehetetlen. Viszont ha a 2 millió emberből akár csak százezret (5%) sikerülne visszavezetni a munkaerőpiacra, az már hatalmas előrelépés lenne.
Figyelem, irónia!
"Pfujj, rásszista!!!"
"Persze hozzá tartozik, hogy (nagyrészt) azért van normális munkahelyem, azért élek jó anyagi körülmények között, mert úgy nőttem fel, hogy körülöttem minden felnőtt dolgozott. Édesanyám a főállás mellett másodállást vállalt, aztán második diplomát csinált, édesapám munka mellett érettségizett és ment főiskolára, ezen kívül pedig a kertben termeltünk zöldséget, gyümölcsöt, persze azzal is dolgozni kellett, de már gyerekként is végig ott bohóckodtam velük, aztán később ahogy nőttem én is besegítettem, ahogy tudtam.
Nekem ez a természetes."
Nagyon jó, h ezt leírtad.
Minden halmozottan hátrányos helyzetű rétegre jellemző, h generációk óta nem tapasztalhatják meg azt, amit fent írsz. Azt kellene végre belátni, h a nagy többségük ebből a helyzetből önerőből nem tud kijutni (aki igen, azé rendkívüli teljesítményt jelent). Ez nem pusztán akarás kérdése. Aki ezt nem látja be, az kriminalizálni és a rend és erő jelszavával igyekszik "jobb útra" téríteni őket - eleve kudarcra ítéltetve. Természetesen vannak köztük, akik nem is akarnak kitörni ebből, de a jelenséget nem ez alapján kell megítélni (a legeggyszerűbb persze demagóg módon csak evvel példázódni).
"Azt kellene végre belátni, h a nagy többségük ebből a helyzetből önerőből nem tud kijutni (aki igen, azé rendkívüli teljesítményt jelent)."
Ezzel maximálisan egyetértek.
"Ez nem pusztán akarás kérdése."
Nem, de sok esetben ez (is) hiányzik.
"Aki ezt nem látja be, az kriminalizálni és a rend és erő jelszavával igyekszik "jobb útra" téríteni őket - eleve kudarcra ítéltetve."
Ez szerintem más téma. A rend és erő jelszavával szerintem az ún. "megélhetési bűnözés", "kisebb bűncselekmények", "kaszával, kapával és szamurájkarddal esett egymásnak két nagycsalád" és hasonló kategóriákkal akarnak leszámolni, ezt én is szükségesnek tartom.
Viszont valahogy munkára kellene őket "kényszeríteni", ennek a segélyek megvágása lenne a logikus módja, viszont akkor közülük sokan inkább a bűnözést fogják választani, mint a munkát. (A szlovák példa: amikor Dzurindáék erősen megnyesték a szoc. segélyezést, akkor a magyar sajtó szerint "éhséglázadások" voltak. Más források szerint pedig feltörték a boltokat és elvitték az összes cigit és piát. Aztán a magyar tévében meg mutogatták az oldalukat, hogy bibis lett a gumibottól. Hja, hát ez ilyen...)
"Természetesen vannak köztük, akik nem is akarnak kitörni ebből, de a jelenséget nem ez alapján kell megítélni (a legeggyszerűbb persze demagóg módon csak evvel példázódni)."
Hja, de az emberek az alapján ítélnek, amit tapasztalnak. Márpedig sok helyen főleg ezt tapasztalják. Nekik magyarázhatsz bármit, ők azt látják, hogy 20 éve megy a kísérletezés, eredménye semmi, a helyzet csak rosszabb lesz.
Ez azert nem ennyire fekete-feher.
Nem, színesebb :)
1. Link
2. Link
Pár gondolat a filmhez, én is most láttam:
-A hosszú életű NDK lámpát még ma is gyártják
-A százvalahány éves Frisco-i villanykörtének meg lehet nézni milyen jó a fénye...
-Könnyen elképzelhetőnek tartom, hogy Edison hamisította a korai lámpák élettartamát. Nem riadt vissza az ilyesmitől, így is reklámozta (eternal light)
-Nekem is volt a filmben szereplőhöz hasonló epson nyomtatóm, egy kalap szar az egész. Én is reseteltem benne a számlálót, de addigra már imádkozni kellett neki, hogy iszonyú ronda minőségben nyomtasson.
Vannak persze tervezett elavulás, pl a tintasugaras nyomtatók nem tudom kinek érheti meg (ha sokat nyomtatsz drága, ha keveset nyomtatsz beszárad). Az apple is sokszor elég szemét módon készíti a hardvereket, néha úgy tűnik, direkt hagy ki feature-öket, hogy a következő modellt megvedd.
sokáig (több)havi fizetéssel ért fel egy lézer... persze mikor 13eFtért láttam 3 év garival egyet, rögtön lecsaptam rá és dobtam is ki a tintásat (odaadtam egy ismerősnek alkatrésznek). Viszonyításképp a tintás 17 volt emlékeim szerint (kb 6 évvel korábban). Így bármikor tudok nyomtatni, de mivel havi pár oldalra kell csak, így a gyári feles toner is kitart sokáig.
A filmben említett szindikátusnak pont az volt az oka, hogy a 20-as évekre az izzógyártók egy értelmetlen versenybe mentek bele, aminek a lényege az volt, hogy ki tud élettartamban rálicitálni a másikra. Ennek az lett a következménye, hogy egyre alacsonyabb lett ezen izzók fényteljesítménye. A fenti 1000 órás limitnek az lett a hatása, hogy a gyártók a fényességben kezdtek versenyezni, és az állandósult fogyasztás fedezni tudta a gyártási költségeket.
A tervezett elavulás, filmben elhallgatott része, hogy az átlag user azt várja el, hogy az adott berendezés, ugyanazon működést nyújtsa a teljes élettartama alatt. Ezért kerül pl festékfiygelő chip a tintapatronba és lapszámláló a nyomtatóba. Ugyanis a gyártó nem akar reklamációt, hogy szar lesz a nyomat, amikor kevés festék van a patronban és nem akar panaszt amikor tudja, hogy 10000 lap után elkopik a lapadagoló görgője. Ráadásul a nyomtató, pont egy rossz péda, mert a gyártó deficitesen adja el a nyomtatóját, mert a valós áron senki nem venné meg. Te sem fizetnél 30kHUF-ot egy közönséges asztali tintasugaras nyomtatóba. A gyártó emiatt elkeni az árkülönbözetet a nyomtató élettartamában és szépen patrononként fizetteti meg veled. Neki haszna ott lesz, ha te több patront veszel, mint amennyire ő kalkulál.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "
Miért? 10 vagy 20 vagy akár 30 éve nem lehetett nyomtatót kapni? Dehogynem lehetett, meg is vették, ki is fizették az árát.
Inkább azon kellene elgondolkodni, hogy tényleg szüksége van-e mindenkinek 4800 dpi-s fotólaborra az otthonában?
A patronokba pedig tudjuk, hogy a *khm* másolásvédelem miatt kell a chip. Ha ki lehetne fizetni a nyomtató árát, és a festéket reális áron kapnánk, akkor ilyen fel sem merülne.
"Te sem fizetnél 30kHUF-ot egy közönséges asztali tintasugaras nyomtatóba"
kapj szét kérlek egy példaként egy HP DJ 1000-est. nagykerben bruttó 7e. biztosíthatlak, hogy te magad fogod kimondani: ennek a nettóját sem éri. ilyen tételben pedig senkit nem érdekel a garancia, úgy is for use tintapatront nyom majd bele a vásárló. ~2év alatt sem jön ki a 30e, a HP felé pláne nem.
--
Vége a dalnak, háború lesz...
Igen, pont ez bizonyítja a tervezett elavulást. Kifizetnél 3.5-szer annyi pénzt azért, hogy többet menjen (ne többet tudjon, csak tovább legyen használható) ez az eszköz? A legtöbb embernek az ár a fontos, nem pedig az, hogy hosszú távon használható eszközt szerezzen be. Inkább két-három évente vesz olcsó dolgokat, amire keveset kell spórolni, minthogy előtte spóroljon sokat olyan dolgokra, amiket sokáig használ. Ilyen az emberi természet.
Jó kis demagóg videó....
+1
--
ne terelj
sub
--
cythoon
Még annyit a témához, hogy érdemes megnézni a következő videókat is:
Money as debt (bőven a válság előtt készült):
http://www.youtube.com/watch?v=Dc3sKwwAaCU
Money as debt 2 (a válság idején készült):
http://www.youtube.com/watch?v=rCu3fpg83TY
Dr. Hetesi Zsolt előadása (a válság kezdetekor készült):
http://bekesikultura.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=26…
És lehet összerakni a kockákat. Ez össz. kb. 3 óra.
Én most csengettem ki 30k-t a szervízben, mert a mosogatógép SZOFTVERHIBÁS lett. Ezek után hajlok rá, hogy a tervezett hiba létezik.
A szoftver nem tud meghibásodni. Ha hibás volt, akkor az már vételkor is hibás volt, csak akkor még a hiba rejtett hiba volt. A gyártónak kötelezően 2 év szavatosságot kellett vállalnia, hogy az eladott terméknek eladáskor nincs rejtett hibája, tehát ha a készülék 2 évnél fiatalabb, akkor a költséget le lehet verni a gyártón.
Ez jól hangzik, utánajárok, köszi.
Rejtett hibának (hibás teljesítésnek) ez csak akkor minősül, ha a termék nem teljesítette az eladás pillanatában a jogszabályi feltételeket, valamint akkor, ha a szerződésben erre kitértek. Amennyiben a szoftverre a szerződésben nem vállaltak külön szavatosságot (nézz meg bármilyen EULA-t, nem szoktak), akkor nem lehet leverni a gyártón a költséget. A szoftverek nem tartós fogyasztási cikkek, így hat hónap szavatosság érvényes rájuk.
nekem két cuccom van, ami tuti tartós, egy Fiskars X25 rönkhasító fejsze - Made in Finland, meg egy VictorinoX bicska - ez meg gondolom svájci gyártmány. na ezekben megbízok
Aztan majd ha a fejsze kovetkezo kiadasa szoftverhibas lesz es hasitas helyett Eiffel-tornyot epit a fabol, akkor majd Te is elgondolkodsz a bizalom fogalman...
:)
--
http://www.micros~1
[feliratkozás]
+1
____
Semmi sem biztos. Még az sem biztos, hogy semmi sem biztos.
Ott a gikszer ebben, ahogy más is írta, legtöbbször nem azért veszel meg valamit, mert elromlott a régi, hanem mert szebb, jobb, okosabb az új példány belőle. Amúgy is hülyeség, hogy mindent elavulásra terveznek. Egész egyszerűen nem érné meg "örök életűre" gyártani rengeteg dolgot, a legtöbben nem tudnák megfizetni és az senkinek nem lenne jó.
Olyan kérdéseket feszegettek, ami a "jóléti-", a "fogyasztói" társadalmi berendezkedés alapjait jelenti. Honnan is indul probléma? - onnan hogy nem tudunk jobbat.
Mindenki fogyasztani akar, legyen az chips, karóra vagy űrutazás. Mindezt a piac "szabályozza" ami már régen nem igaz! A tömegtájékoztatást (ebben minden média ott van) leginkább arra használják (akiknek van kellő befolyásuk), hogy manipuláljanak bennünket. Jelenleg a manipuláció első számú célja, hogy fogyasszunk, mindent, sokat, mert így tartható fenn a jelenlegi berendezkedés/gazdaság aminek alapjaiban a tehetségtelen, fantáziátlan hatalom húzódik meg. A lényeg hogy a körön belül lévők mindent megkapjanak, a körön kívüliek pedig ezt elfogadják.
A dolog megértéséhez, nézzetek körül mi mindent fogyasztotok, és mi az aminek a fogyasztására vágytok.
Nézzétek meg mire van jogotok/lehetőségetek, és milyen jogokra/lehetőségekre vágytok.
Amikor aztán ezeket összevetitek, mi lesz az egyenleg?
FONTOS: Az összevetésben ne csak az anyagi javakat nézzétek! Nem csak autót, kaviárt és pezsgőt fogyasztunk. A legfontosabb "fogyasztási cikk" szerintem az élmény, nem az autóra vágyunk, hanem az élményre, hogy vezethetünk.
* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.
ajánlott olvasmány:
http://physics.ucsd.edu/do-the-math/2011/07/galactic-scale-energy/
Ööö... izé... azt az apró tényt nem írták valahogy le, hogy a rajzolt ábrán az utóbbi 50 évben a konkrét görbe elég rendesen eltért a nyílegyenes vonaltól.
Az a tény sem igen szerepel a szövegben, hogy a népesség növekedése - ugyanígy logaritmikus skálán - nem egyenes, 1650 és 1800 között 500 millióról 1 milliárdra nőtt a népesség, vagyis az évenkénti növekedés kb. 0,46% volt, 1800 és 2000 között a népesség 1 milliárdról 6 milliárdra növekedett, vagyis a növekedés 0,9% volt évente. De 2000 és 2010 között 6 milliárdról 7 milliárdra növekedett a népesség, ami már 1,5% növekedés évente.
Közben az energiafogyasztás növekedése szinte megállt, lásd a hivatkozott oldalon az összefoglaló grafikont http://www.eia.gov/totalenergy/data/annual/xls/stb0101.xls
A Total Consumption stagnált illetve csökkent is az utóbbi 10 évben, miközben a Renewable emelkedett... tehát az energiafogyasztás 2,9 százalékos évenkénti növekedése nem állja meg a helyét 200-300 éves távlatban sem.
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home
subs
Moore law, a technikai fejlodesnek nem tobb nagyabb ugrasban kene jelentkeznie egy nagyabol egyenes gorbe helyett ?
Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.
hehh, azzal hogy az mtbf nalunk kb 7 - 8 ev, es utanna a hw, ha nem eol meg javitjuk akkor mi most szembemegyunk a vilaggal?:))
Teljesen jó kérdés. A dologban az szórakoztat, hogy pont az IT területén született meg a megoldás, mégpedig az opensource formájában.
Próbálom röviden:
Minden fejlesztést nyílttá kell tenni és a finanszírozásukat közérdekként kezelni, pont úgy ahogy a nyíltforrású projektek mennek. Ha valamelyik fejlesztést egy gyártó felhasznál, akkor érdeke azt támogatni. Így a fejlesztés és a piacra dobás sokkal olcsóbb, mert a gyártó fog egy kész fejlesztést és azt módosítja, az eredményeit pedig visszadobja a közösbe. Olcsóbb lenne a termék.
Jelenleg az árképzés arról szól, hogy annyit kérni a termékért amennyit lehet, azonban úgy kéne, hogy belekerülés + fejlődésre költött 2-15%. Én mint fogyasztó tudom, hogy ha valamit akarok akkor az pénzbe kerül és ha látom, hogy nem kapzsi beteg állat módjára állapítják meg az árat akkor boldogan ki is fizetem. Autószerelő az jó példa: A legtöbb a hasára üt és mond egy árat, aztán fogalmad sincs csinált-e valamit a kocsin és, hogy hány órát dolgozott vele. Igazi öröm, ha valamelyik azt, mondja, hogy megnézi, aztán megmondja mi van. Az meg igazi csoda lenne, ha kapna az ember egy számlát és az lenne rajta, hogy 10Ft alkatrész, 5 Ft órabér, + 3% "fejlődési költség" (vagy valami hasonló). Mert a bérét megeszi az alkatrészt elhasználta, akkor mi a szarból vegyen új szerszámot a szerencsétlen? Nem borravaló meg hasonló szarságokra van szükség, hanem, hogy rendes munkáért rendes fizetség. A fejlesztési költséget nyilván arra is kéne költeni.
Na nem részletezem tovább a dolgot. A lényeg, hogy erre rá fog jönni a világ, ahogy kifogynak a források és már nem lehet őrültek módjára költekezni.
--
Linux és Windows mint szerelemgyerek és zabigyerek. :D (c) <- ez is Apple szabadalom!
A fenti gondolataim valójában Apple találmányok!
Amit itt vazolsz, az valahol a kommunista tanok :)
Egyebkent egyet ertek, szep lenne de ez nem igy megy.
Az arkepzes jelenleg ugy megy, hogy eloallitasi koltseg ( nagyon nagyreszt figyelembe veve ) es a piacon mennyit lehete erte kerni.
Pelda a toyota prios. Nalunk egy Prius kb 8 - 9 millio.. mert itt ennyiert el lehet adni ( esmert van egy csomo ado ). Az USA -ban ( ahol gyartjak is ), ott 4 millio korul ugyan azt meg tudod venni.
Nyilvan a szallitas nem kerul 4 misibe... de cserebe ha a Toyotanak van vesztesege az amerikai piacon ( amit ketlek ), azt tudja kompenzalni az europai piacrol.
A masik... hogy az informatikaban ez nem feltetlen valosult igy meg :)
"Amit itt vazolsz, az valahol a kommunista tanok :)"
Ez finoman szólva erős! Sajna én is eléggé egyoldalúan tanultam a politikai gazdaságtant, így a "bővített újratermelés" fogalmát Marx a "Tőke" című műve alapján ismerem, de szerintem a kapitalizmus eme alapszabályát már bőven más is leírhatta előtte. Marx távolról sem volt kommunista! - csakúgy mint Jézus sem volt Jezsuita.
Egyébként Khon bácsi törvényeként is hallottam emlegetni, hogy a bevétel 30% -át vissza kell forgatni a termelésbe.
* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.
Ertelek, ahogy en tanultam ugy ez nekem a kommunizmusos dolog... de nem feltetlen ezt szakteruletet tanultam :)
A 4 millió az inkább közelíti az 4,5-4,6 milliót, másrészt USA-ban a hibrid hajtás adókedvezményt von maga után, ami a Prius esetén kb. 3100 dollár, azaz kb 700.000 forint, és már ott tartunk, hogy ilyen kedvezmény nélkül 5,2-5,3 millió az ára, ehhez hozzájön kb. 200e forint regisztrációs adó, ami után már 5,4-5,5 milliónál vagyunk, majd erre rájön az ÁFA, ami ilyen formában nem igazán létezik USA-ban, és máris 6,6-6,8 milliónál vagyunk. Ehhez még hozzáadunk némi vámot és már ott vagyunk, amibe egy Prius kerül itthon. Szóval az árkülönbség szinte teljes egészében az adórendszer és adókedvezmény rendszerrel megmagyarázható.
--
http://wiki.javaforum.hu/display/~auth.gabor/Home
Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a magántulajdont szentnek tartom és fegyverrel is védendőnek.
A komcsizást már megkapta Richard Stallmann ebben a témában bőven, érveket kereshetsz ott.
"szep lenne de ez nem igy megy"
A kommunizmus megbukott Mo-n és még sok helyen, de Kínában pont nem, ahol épp Kína erejét jelenti a központosítás. A kapitalizmus meg már minimum kétszer bukott meg, egyszer 1929-33 között mint ahogy a videóban is volt, és most 2008-tól napjainkig. Akármennyire bele fognak kötni az emberek, de mindkét irányvonal jószándékot képvisel, ezért is fogadták el egy időben az emberek őket. A valóság azonban, hogy egyik sem működőképes főleg a korrupció miatt!
"az informatikaban ez nem feltetlen valosult igy meg"
- Tudtommal a hardwaregyártók szépen támogatják a Linux alapú oprendszereket.
- Néhány opensource project igencsak jól támogatott adományokkal
Nézd meg az USA-ból ömlő patient-szart, az talán a haladás? Mert most olyan nagyon különböznek a mobilok? Foghatnák ugyanazt a telótervet és faraghatnának rajta elképzeléseik szerint észre se vennénk a különbséget. Most is ugyanez megy, csak lopják egymástól, ami meg a jogi problémákhoz vezet amikben meg az nyer aki csal.
Végiggondolva, a kommunizmus még jobb is olyan szempontból, hogy hamarabb és felismerhetőbben kibukott a szar, a kapitalizmussal ellentétben, ahol működik is meg nem is, nehéz rájönni mi a gond, javítani rajta. Egypártrendszerben nem lehet másra kenni a hibás vezetést.
Valami ilyesmit csinálnak most a választási rendszerrel is, hogy aki nyer a választásokon, az rendesen nyerjen, hamar kibukjon ha szarul választottunk.
Az az igazság, hogy itt már szó nincs kapitalizmusról, a klasszikus formáját tekintve. A VIL nevéhez fűzött, az állam monopolkapitalizmus is szerintem túlhaladott (különösen a volt szocialista/kommunista államokban megvalósult a kapitalizmus restaurációja eredményeként kapott valami).
Az azonban bizonyos, hogy a jelenleg kialakult helyzet abszolút reménytelennek tűnik, nincs semmilyen alternatíva vagy valamiféle kiút az ellentmondások feloldására. Egyenlőre tüneti kezelésekkel, kisebb nagyobb háborúkkal és az "elmaradott" népek/gazdaságok elnyomásával és kizsákmányolásával tartják fenn, mesterségesen ezeket az állapotokat, azzal a felkiáltással, hogy "nem tudunk jobbat".
Nem tudom meddig lehet ezt így fenntartani, és mi lesz ami meghozza a változást, és mennyire fog ez nekünk fájni csak azt, hogy nagyon fog fájni :(
* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.
Ne légy ilyen negatív! :)
--
Linux és Windows mint szerelemgyerek és zabigyerek. :D (c) <- ez is Apple szabadalom!
A fenti gondolataim valójában Apple találmányok!
Heh, ami a patenteket illeti... ott rohadjon le a keze, aki elfogadja ezeket patentnek.
Egy vicc, hogy valaki szabadalmaztat egy uj mozdulatot, vagy a progress bar -t...
Az, hogy a HW gyartok visszaforgatnak a Linux-ba, nem feltetlen az O szivjosagukat illeti.
Nezd meg az IBM es a HP miert csinaljak... reszint persze, akarnak egy megfelelo rendszert a gepeikre.
Masik oldalon, nem akarnak egy csomo fizetett fejlesztot aki AIX -et meg HP-Ux -et irogat egesz nap.
Azzal, hogy adnak penzt az opensource projecteknek, az joreszt befektetes.
Nem mondtam, hogy ezt szeretetből teszik, ez bizonyítja, hogy életképes a dolog. Támogatnak egy "központi" fejlesztést, mert használják.
"A kommunizmus megbukott Mo-n és még sok helyen, de Kínában pont nem, ahol épp Kína erejét jelenti a központosítás."
Egyrészt Kína nagyon más világ, ők már többezer éve is birodalom voltak, ebben egyedülállóak.
Másrészt ami ott van az minden, csak nem kommunizmus. Gazdaságilag közelebb áll a vegytiszta kapitalizmushoz (ami nincs mindenféle jóléti himihumival megfejelve, mint a fejlett világban), mint a kommunizmushoz, inkább csak a jelentős mértékű az állami tulajdon miatt nem nevezném kapitalizmusnak. Berendezkedésileg diktatúra, ami nem ritka a kapitalizmusban sem. A kommunizmus csak szövegileg van jelen.
"A kapitalizmus meg már minimum kétszer bukott meg, egyszer 1929-33 között mint ahogy a videóban is volt, és most 2008-tól napjainkig."
Ez hülyeség. Nem bukott meg a kapitalizmus, a kisebb-nagyobb válságok a rendszer szerves részei. Ennek oka az emberi természet, ugyanis sok más hülyeség mellett azt is elhisszük (ha akarjuk), hogy a fák az égig nőnek, iszonyatos lufikat fújunk, amik aztán törvényszerűen kipukkannak, na ezek a válságok. Minél jobban felfújtuk a lufikat annál nagyobbat szólnak.
Valójában a szabályozó hatóságok és cégek (pl. hitelminősítők) buktak meg nagyon csúnyán mostanában, a 29-33 közötti válság idején pedig még nem is nagyon voltak.
Egyébként az 1700-as években volt az első jelentős válság, akkor Hollandiában a tulipánhagymák ára ment fel az egekbe néhány éven alatt, a vége felé már házak árát is megadták 1-1 tulipánhagymáért, majd ez omlott össze pillanatok alatt. Azóta is volt jónéhány válság a 20. századig. A kapitalizmus ugyanis ciklikus.
"Akármennyire bele fognak kötni az emberek, de mindkét irányvonal jószándékot képvisel, ezért is fogadták el egy időben az emberek őket. A valóság azonban, hogy egyik sem működőképes főleg a korrupció miatt!"
Ezt nem igazán tudtam hova tenni...
"Nézd meg az USA-ból ömlő patient-szart, az talán a haladás? Mert most olyan nagyon különböznek a mobilok? Foghatnák ugyanazt a telótervet és faraghatnának rajta elképzeléseik szerint észre se vennénk a különbséget. Most is ugyanez megy, csak lopják egymástól, ami meg a jogi problémákhoz vezet amikben meg az nyer aki csal."
A szabadalmi (és jog-) rendszer úgy szar, ahogy van, de mégis hogy kellene egy telefonnak kinézni? Kocka vagy gömb lenne a legjobb forma szerinted? Mégis, mi a különbség az autógumik között? Mindegyik kb. ugyanúgy néz ki, nem? Ugyanis erre a funkcióra ez a praktikus forma.
"Nem bukott meg a kapitalizmus, a kisebb-nagyobb válságok a rendszer szerves részei."
A fenntarthatatlan fejlődés indította ezt az egész topicot. Véleményem szerint a válság egyfajta túlnövése valamilyen rosszul kontrollált folyamatnak, ami aztán összedől, vagyis ahogy te is mondtad, lufi. Csakhogy nem hiszem, hogy úgy kéne működjön egy fejlett társadalom, mint a lemmingek. Ugyanis a lemmingek túlszaporodása inkább egy kajában bőséges időszakot nyújt a többi élőlénynek. Az emberi gazdaság válsága meg visszafogja a fejlődést évekre. Az, hogy többször is előfordul nagyjából ugyanaz a probléma, ugyanott csaknem 100 év különbséggel, az bukás, mert azt jelenti, hogy semmi sem változott.
"Ugyanis erre a funkcióra ez a praktikus forma" Vagyis mire fel a patient?
--
Linux és Windows mint szerelemgyerek és zabigyerek. :D (c) <- ez is Apple szabadalom!
A fenti gondolataim valójában Apple találmányok!
Sajnos, az ember mint csúcsragadozó, még a hullájával sem nyújt táplálékot. Az ember egyetlen természetes ellensége egy, vagy több másik ember. Így lehet az, hogy egy vagy több másik ember nyomora egy vagy több másik ember jólétét teszi lehetővé. Így alakulhat ki hogy az emberiség által előállított anyagi javak 90% -át az emberiség alig 10% -a fogyasztja el. Ha ez valakit vigasztal a 10% aljában vagyunk mi is.
UI:
Egyébként, kedves bodobács, ez nem pesszimizmus de ahhoz, hogy megtaláljuk a kiutat minimum tisztán kellene látnunk - attól félek, hogy még én is túl optimista vagyok. A buddhistáknál létezik egy fogalom, hogy "ajándék élet" - lehet hogy ez az?
(Egyébként tudod hogy a bodobács egy poloska féleség? :)))
* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.
Borúsabb napokon én is hasonlóan gondolkodom, de ez nem azt jelenti, hogy tisztán látok. Eleve nem is láthatok bele megfelelő mélységben.
A baj mértékét szerintem lehet sejteni abból, ahogy az emberek reagálnak. Igazán nagy bajban megszűnik minden szabály és letakarítják a "táblát".
Tudtad, hogy nincsen rózsa tövis nélkül? :D
--
Linux és Windows mint szerelemgyerek és zabigyerek. :D (c) <- ez is Apple szabadalom!
A fenti gondolataim valójában Apple találmányok!
Mint töröl metszett technokrata a "a sötét jövő" meglátása alapvető feladatom - lásd disaster tervek és gyakorlatok, sosem kellett csinálnom de milyen jól hangzik :)
"Tudtad, hogy nincsen rózsa tövis nélkül?" - én ne tudnám. Honnan ismersz?
* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.
"A fenntarthatatlan fejlődés indította ezt az egész topicot. Véleményem szerint a válság egyfajta túlnövése valamilyen rosszul kontrollált folyamatnak, ami aztán összedől, vagyis ahogy te is mondtad, lufi."
Csakhogy ez nem igaz. A fejlődés és a spekuláció okozta piaci lufi 2 külön dolog. Az első nagyobb lufi konkrétan tulipánhagymák kereskedelmére épült, ezzel a fejlődést elég nehéz összehozni. A mostani válság közvetlen kiváltó oka az amerikai subprime jelzálogpiac összeomlása volt, ezt a lufit a Clinton kormány szabályozása indította el. Most a hitelből történő túlfogyasztás miatt szopunk (elsősorban), ezt se a fejlődés okozta, hanem az emberi természet.
"Csakhogy nem hiszem, hogy úgy kéne működjön egy fejlett társadalom, mint a lemmingek. Ugyanis a lemmingek túlszaporodása inkább egy kajában bőséges időszakot nyújt a többi élőlénynek."
A helyzet itt is ugyanaz, csak itt igazából kajabőség sincs, csak bebeszélik maguknak az emberek.
"Az emberi gazdaság válsága meg visszafogja a fejlődést évekre."
Egyébként bármilyen furcsa is, a tudományos/technikai fejlődést elősegítheti a lufi fújása és a kipukkanása is; előbbi a túlzott növekedéssel és hitelkínálattal, utóbbi pedig a kiélezett versennyel, ahol ha lemaradsz akkor csődbe mész gyorsan.
"Az, hogy többször is előfordul nagyjából ugyanaz a probléma, ugyanott csaknem 100 év különbséggel, az bukás, mert azt jelenti, hogy semmi sem változott."
Nem változott meg 80 év alatt az emberi természet. Nem is fog, mi még az életünkben egy nagyobbacska válságot át fogunk élni. Már ha megéljük...
"Vagyis mire fel a patient?"
Mire fel? Arra reagáltam, hogy azt hiányoltad, hogy nem különböznek egymástól a telefonok...
A válaszaid azon alapulnak, hogy az emberi (legfőképp egyéni) természet és a fejlődés közt párhuzamot vonsz. Csak emlékeztetlek, hogy a megtermelt anyagi javak 90% az emberiség 10% fogyasztja el. Az emberi természet helyett a fogyasztói társadalom természetét kéne mondani, mert az emberiség 90% teljesen más világban él mint akár mi. Szörnyű módon, az emberiség "gazdagabbik" része sokkal erőteljesebben hat az emberiség "szegényebbik" részére mint fordítva. Ha a "gazdagabbik" rész hetente egy alkalommal kevesebbszer ehet húst, akkor a "szegényebbik" részének 10% (hasalt szám) éhen hal.
OFF: Szerintem még az is probléma, hogy mi is az a "fejlett társadalom"? A gazdaság és a fogyasztás növekedése vajon tényleg fejlődés? Abban viszont egyetértek, hogy az alapvető emberi természet nem sokat változhatott a homo sapiens megjelenése óta. Szóval állatok vagyunk nagy aggyal :(
* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.
"A válaszaid azon alapulnak, hogy az emberi (legfőképp egyéni) természet és a fejlődés közt párhuzamot vonsz."
A válaszaim azon alapulnak, amit tapasztalok, olvasok, gondolok. Az emberi természetet nem szabad alulbecsülni, és a "globális" emberi természet az a sok egyéni természet összessége. Fejlődés alatt pedig én leginkább technikai, technológiai fejlődést értek, de nekem nem teljesen egyértelmű, hogy más is erre gondol-e, ugyanis lehetne még gazdasági fejlődésről, ún. fenntartható fejlődésről, esetleg emberi jellemfejlődésről is szó.
"Csak emlékeztetlek, hogy a megtermelt anyagi javak 90% az emberiség 10% fogyasztja el."
Köszönöm az emlékeztetést, de most cinikus leszek. Egyrészt ezt a 90%-ot jellemzően az azt elfogyasztó 10% termeli meg, másrészt meg pont leszarom, ez van, ez a realitás. Nyilván én se szeretném az életminőségemet a jelenlegi 10%-ára vágni, másrészt a szopóágra született 90% is pont úgy, vagy még úgyabbul szeretne élni, mint én. Vagyis ő is szeretne jó orvosi ellátást, élelmiszerbiztonságot, autót, plazmatévét, minden szart. Ezt pedig ez a bolygó nem bírja el, sőt, szerintem már azt se, amit mi, a 10% fogyasztunk.
"Az emberi természet helyett a fogyasztói társadalom természetét kéne mondani, mert az emberiség 90% teljesen más világban él mint akár mi."
És szerinted ők nem szeretnének klímát ha meleg van, fűtést ha hideg van, minden nap ételt az asztalra, orvost, védőoltást, szociális hálót, oktatást, akármit? Dehogynem, szeretne, csak szar helyre született, evvan. Nyilván törekszik is rá, lásd Kína, India, feltörekvő országok.
"Szörnyű módon, az emberiség "gazdagabbik" része sokkal erőteljesebben hat az emberiség "szegényebbik" részére mint fordítva."
Egen, például nagy mennyiségben termel élelmiszert, amiből segélyezi a szegényebbik részt, illetve mindenféle jótékonysági szervezeteken keresztül orvosi ellátást finanszíroz nekik, pl. bill gates rengeteg pénzt fordít a maláriakutatásra, ami nyilván nem a "fejlett" világ problémája. Nyilván nem csak erről van szó, de a kép bőven nem fekete vagy fehér...
"Ha a "gazdagabbik" rész hetente egy alkalommal kevesebbszer ehet húst, akkor a "szegényebbik" részének 10% (hasalt szám) éhen hal."
Igen?
Szerintem ha a gazdagabbik rész hetente egy alkalommal kevesebbszer enne húst, akkor napi kétszeri húsfogyastással számolva a fejlett világ állattenyésztésének bevétele 7%-al csökkenne, vagyis egy csomó ember az utcára kerülne a mezőgazdaságból, élelmiszeriparból, stb., miközben a szegények közül nem halnának kevesebben éhen. Ugyanis nem arról van szó, hogy mi, a gecik levadásszuk a szegények elől a szarvast, és ezért nem jut szegénynek, hanem mi megtermeljük magunknak, és ha nem fogyasztjuk el, akkor a termelés fog csökkenni, és nem a bélszín fog Afrika és Ázsia elmaradottabb részeire teleportálni.
"OFF: Szerintem még az is probléma, hogy mi is az a "fejlett társadalom"? A gazdaság és a fogyasztás növekedése vajon tényleg fejlődés?"
Szerintem nagyrészt igen.
"Abban viszont egyetértek, hogy az alapvető emberi természet nem sokat változhatott a homo sapiens megjelenése óta. Szóval állatok vagyunk nagy aggyal :("
Pontosan
Ez is egy szempont. Cinikus? - nem csak a szűk látókör okozta realizmus. Remélem, hogy azért mégsem hasonlítanak annyira ránk, mert abból jó nagy háború kellene, hogy kerekedjen.
* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.
Szerintem túl sok és túl hatalmas ember ellenérdekelt a háborúban. Legalábbis olyanban, ami veszélyezteti a "fejlett nyugatot", ebbe beleértve magunkat is.
Legalábbis remélem...
Tegnapelőtt ünnepelték! a 7 milliárdodik embert(eket). Ettől kicsit elszomorodtam. Mármint, hogy az indiaiak még mindig a szaporodáson gondolkodnak.
"bill gates rengeteg pénzt fordít a maláriakutatásra, ami nyilván nem a "fejlett" világ problémája"
Éppen hogy a fejlett világ problémája, ugyanis Gates egyrészt azért támogat ilyen célokat, mert az életszínvonal növekedésével, az emberek felelősségteljesebben vállalnak gyereket, így nem lenne túlszaporodás és nem sülnénk meg az "üvegházban" pl.
Videót is akartam linkelni, ahogy azt magyarázza, hogy így mennyivel csökkenne a népességnövekedés, de az idióta összeesküvés elméleteket gyártók teleszórták a netet, azzal, hogy vakcinával akar milliókat kiírtani.
Te csak elszomorodtál? De jó neked, én félek :x
* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.
7 milliárdos ünneplésen én is beszartam. Sírni kéne bazmeg, nem örülni.
Billgécc vées malária: szerintem a malária eltűnése nem növelné az életszínvonalat, sőt, inkább csökkentené, mert nyilván nem állnának át belátható időn belül a 6-8-10 gyerekről a 2-3 gyerekre, vagyis több embernek kellene megélni ugyanolyan kevésből.
Egyrészt hiányzik a családtervezés és védekezés "infrastruktúrája" is, másrészt nem teremti meg azt a "jóléti társadalmat" sem, ami a fejlett világban a gyerekszám jelentős csökkenésének az oka.
Nem malaria kutatasra kell a penzt adni nekik, hanem kalasnyikovra. De ott is azoknak akik kisebbsegben vannak, es a tobbseggel szemben szeretnenek es mernenek kiallni. Mondhatnank ugyis, hogy lokalis populacio kontroll, tervezett elettartammal. A CIA es hason szervezetek csinalgatjak is ezt csak mas erdekektol mozgatva.
dupli
Nos, ma megnéztem, miért villog a villanykörte, amit legutóbb kaptam... hát ennél jobb példát nehéz találni a tervezett elévülésre:
3 nap használat után gyönyörűen burjánzik az égett fém:
http://logout.drag2web.com/villanykorte/1.jpg
Az üvegcsőben némi korom is megjelent:
http://logout.drag2web.com/villanykorte/2.jpg
Érdemes megfigyelni a meneten gondosan elhelyezett furatot, amely lehetővé teszi az izzó fém tartószál szabad levegővel való érintkezését (több példányon is ellenőriztem meglétét, a 40-eseken nincsen):
http://logout.drag2web.com/villanykorte/3.jpg
Ilyen 60W-os izzót nem érdemes venni:
http://logout.drag2web.com/villanykorte/4.jpg
Lol
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "
:D :D :D
Te sem láttál még izzót a menetes rész nélkül?
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
- - -> Kérjük a humoros aláírást itt elhelyezni. <- - -
A 20-on évvel ezelőtti körték még normális felépítésűek voltak, valami habbal szigetelték a fém és az üveg közti részt is.
Kíváncsiságból egy kis festékes vizet töltöttem bele a lyukon keresztül:
http://logout.drag2web.com/villanykorte/5.jpg
Nem én vagyok ennyire béna, hogy mindenhová jutott belőle, hanem az üveg mentén kívülről kifolyik. Úgy tűnik abban tévedtem, hogy az üvegcső középtáján is elérné a levegő a két fém tartószálat (nem az izzószálat!). Durva hogy az üveg anyagában fémbuborékok képződnek, viszont egy centivel odább már tényleg szabad levegőn van a szára (jelen esetben úszik), ami így szépen lassan elég. Egyébként ezekből gyakran nem az izzószál szakadása miatt hullanak el példányok, hanem az általam jelzett részen ég el a fém. Csak tudnám miért ezt a sz@rt veszik az intézményünkben.
De lehet véletlen a "benzines gyújtóbomba alap" változatból hozott a beszerzés.
Annak idején a hab azért kellett, hogy a mozgatás okozta feszültségeket (több helyre tekerik be az izzót) elviselje a termék. mára már ez nem kell, mert drága volt, és a préseléssel mára már máshogy van megoldva..
De régen is, és most is nemesgázzal töltött buborékban van a wolframszál.
Viszont, ha látod az izzót amit meg szeretnél vásárolni, akkor javaslom, hogy lesd meg a felépítését. Minél vastagabb legyen az izzószál, a lehető legkevesebb töréssel, és minél kevesebb segédtartószál (optimális=0 ) legyen benne.... De ezek a fajták nem 400Ft/10db....
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
- - -> Kérjük a humoros aláírást itt elhelyezni. <- - -
És bazmeg ez is bolgár. Itt a tungsram, nem hiszem, hogy megéri importálni.
Ja, import: ma reggel nézem a fogkrémemet, made in brazil. omg.
Hajouttal egyutt is olcsobb mint a hazai :)
--
cythoon