Nagy cégek pénztartalékai

Flame

Epp olvasom az ujsagot, hogy az MS a piaci ar kb. ketszereseert megvette a skype-ot, mondvan, hogy felvasarolja a facebook-google-... versenytars orra elol. Merthogy rengeteg penzuk van.

Ez szoget utott a fejembe. Igen, az apple-nek, google-nek, facebook-nak, az osszes nagyagyunak _oriasi_ penztartalekai vannak. Keszpenz, dollarban. Amivel nemigen csinalnak semmit, holott csinalhatnanak. A mai vilagban, ahol mindent befekektetnek, es 1% plusz kamatert Izlandi bankokba rakjak inkabb a penzuket, csak ugy otthagynanak 40 milliard dollart (Apple)? Miert nem terjeszkednek, fejlesztenek, vagy ha vegkepp nem tudnak semmit se csinalni, miert nem csokkentik a termekeik arat? De ketszeres arat (vagyis _durvan_ tobbet) egy eleg ketseges helyzetu cegert, az OK.

Ennek igy semmi ertelme nincs, tehat a nagy cegek vezetoi tudnak valamit, amit en nem. Mi lehet az?

  • 3425 megtekintés

( andrej_ v | 2011. 05. 12., cs – 23:33 )

Ez nagyon sokszor nem effektív cash, hanem ilyen-olyan dolgokban van lekötve vagy betéve. Nyilván elég vaskos KP állománnyal kell rendelkezni már csak a havi fizuk fizetéséhez is egyébként, csak azt másra nem költheted.

Az sem úgy megy, hogy észnélkül fejlesztenek, mert amit fejlesztettek, annak a piacon kell bizonyítania és minimum a remélt hasznot behoznia. Arról is olvastál gondolom, hogy pl. az Intel dollármilliárdokat költ a cpu gyártás fejlesztésre és új gyárakra. A többieknél szintén vannak hasonló nagyberuházások.

A másik pedig, hogy ekkora méretnél nem 1-2 millió dollár egy stratégiai tartalék, hanem több.

( flimo | 2011. 05. 12., cs – 23:48 )

Attól még nem biztos, hogy parlagon hevert az a pénz. Valószínűleg nem holnap kell egyben fizetni, van idő likvidálni.

( Mico v | 2011. 05. 12., cs – 23:55 )

Cash alatt itt mindenféle menedzselt pénzeszközt is értenek. Dotkom lufin átesett cégek részvényesei preferálják, hogy ha nincs mire költeni, akkor ne költsék. A legújabb válság fényében ez nem is volt annyira rossz ötlet. Ha mindenféle profilba nem vágó dologba szeretnék tenni a pénzt, akkor kivennék a szoftvercégből és beraknák abba. Facebook nem teljesen jó példa, mert ők egyelőre jórészt a kockázati befektetők pénzéből vásárolgatnak.

( apostroph3 | 2011. 05. 13., p – 00:23 )

talán azért, mert akik a pénz felett rendelkeznek, azok pénzügyi szakemberek.

vagyis nem érdekli őket a környezetvédelem, a technikai fejlődés, a népjólét, v mitt'omémi, csak az, hogy a pillanatnyi helyzet szerint, a befektetés x éven belül megtérül-e, és hasznot hoz e azután. ill. hogy mennyi a haszon, a jutalék, v éppen a részesedés.

Ha te veszel egy Apple reszvenyt, akkor eljarhatsz a taggyulesekre, ahol megmondhatod a boardnak, hogy mit csinaljon? Nyilvan nem, es az altalanos elvaras az, hogy a befektetesed novekedjen.

Mashogy:
Itt arrol van szo, hogy ezen cegek legnagyobb befektetoi jellemzoen nyugdijalapok es egyeb mammut-befektetok, akik mogott kisbefektetok szazezrei allnak. Ha nyugdijbameneteledkor a magannyugdijpenztarad azt mondana, hogy penz ugyan nincs, de tarsadalmilag hasznos projektekre forditottak a nyugdijad, akkor azert megneznem az arcod. :)

Egyebkent ez a torveny-dolog jo kerdes, rengeteg helyen olvastam, hogy a befektetok erdekeinek a vedelmere kotelezettek a cegek (torvenyileg), hogy ez alol ki lehet-e bujni valahogy.. utananezek jobban.

Szerk.: ugy latom, hogy tozsden levo cegekre igaz.
----------------------
while (!sleep) sheep++;

Adott részvényhányaddal mehetsz gyűlésre részvényesként, ezt az adott RT szabályzata határozza meg. A kisrészvényesek, ha nem is tudják magukat direktben képviseltetni el tudják adni a részvényt, ami azért egy eladási rohamnál összevonhatja a szemöldököket fentebb. (Sok kisrészvényes azt hiszem alakíthat ilyen "egységfrontot" és egy választott képviselőjüket beküldhetik.)

A befektető nyilván elvárja a profitmaximalizálást, ettől befektető. Ettől függetlenül lehetnek olyan időszakok, amikor bármilyen okból mindenfélére "szórja" a pénzt a management. Ez lehet akár sportesemény támogatás, jótékony célú támogatás alapítványnak, szakmai események támogatása stb. Ilyen PR tevékenység nélkül a profitmaximálás sem fog menni szerintem és ezzel a részvényesek is tisztában vannak.

"Ilyen PR tevékenység nélkül a profitmaximálás sem fog menni szerintem"

Menni fog, de ez általában része a marketing keretnek. -> tervezett költség. Persze, ha rosszul megy és indokolatlan, akkor bizony kapni fogja a seggberúgást a részvényesektől a cégvezetés.

----------------
Lvl86 Troll

Ha nyugdijbameneteledkor a magannyugdijpenztarad azt mondana, hogy penz ugyan nincs, de

Azert van egy apro kulonbseg a mynp befizetesek elsikkasztasa (='penz ugyan nincs') es a 'nem a leheto legnagyobb' hozam begyujtese a reszvenyesek szamara kozott...

Mindenkinek kipostázzák az alkotmányt

lehet hogy van ilyen törvény, nem tudom. de itt szerintem másról van szó.

egyszerűen arról, hogy akkorára nőttek ezek a cégek, és akkorára nőtt a forgalmuk, ill. a vagyonuk, hogy a pénzügyi befektetők többen lettek körülöttük, mint a szakmai befektetők. mit ne mondjak a szakmai befektetők gyakorlatilag kikoptak.

Nem volt igazam, torvenyileg nem kotelezettek. Volt egy ugy az USA-ban, ahol a birosag a reszvenyesek javara dontott egy olyan perben, ahol a csod fele halado ceg maradek penzere a reszvenyesek es az alkalmazottak is palyaztak, es ugyebar ott precedensjog van.

Viszont ez kozkeletu tevhit, es asszem en is bedoltem neki. Utana fogok jarni, es leirom a topicba.

----------------------
while (!sleep) sheep++;

( THavoc v | 2011. 05. 13., p – 01:05 )

Ha megnezitek, tipikusan azoknal a cegnek vannak ekkora likvid tartalekok (nem igazan cash, inkabb gyorsan penze teheto reszvenyek/opciok/lekotesek/etc) ahol ugyan eleg nagy a forgalom, de nincs mogotte "fizikai" termeles, gyk. nincs gyar, nincsenek keszletek, alapanyagok, felkesz termekek, etc. Ennek elsosorban nem az az oka mert hirtelen kellene ennyi cash, hanem hogy adjon egy also hatart(alulrol tamogassa) a reszvenyek ertekenek. Egy klasszikus tozsdei cegnel, a reszvenyek also hatara a ceg osszes tulajdonanak az erteke (gyk. ha mondjuk ma csodbe megy a Ford, akkor is el lehet adni minden fizikai "asset"-et, tehat van egy minimalis racionalis erteke a reszvenynek). Ezzel szemben ha csodbe megy egy sw./it ceg, nem igazan marad utanna tul sok piackepes "aru" foleg hogy a fejlesztok szetszaladnak.

( meditor | 2011. 05. 13., p – 08:04 )

Virtuális értékek virtuális pénzért cserélnek gazdát. A
számok utáni nullák száma lényegetelen, bármennyi lehet. Aztán
mikor a virtuálist pénzt egyszerre sokan akarják valami
használható dologra csarélni (kaja, arany, föld), akkor esik
a nasdaq.

> Sol omnibus lucet.

Vicces, amikor az arannyal jonnek az emberek, ami szinte ugyanaz, mint a penz (lenyegeben belso ertek, hasznossag nelkuli csereeszkoz, ami megegyezes miatt erteket kepvisel).

A kulonbseg az, hogy az arany mennyisege korlatos, ami az altalanos tevhitekkel ellentetben szopas, tekintve hogy arra osztonoz, hogy ne fektesd be, csak ulj rajta (tekintve hogy a gazdasagok altalaban nonek, ahogy telik az ido, ergo egy arany egyre tobb arut kellene, hogy erjen, ergo ha te nem fekteted be, a tobbiek viszont igen, akkor azon kb. ugyanannyit keresel, mint amennyivel nott a gazdasag).

----------------------
while (!sleep) sheep++;

Tökéletesen mindegy, hogy mennyire fontos nyersanyag, a felvetés kapcsán az a lényeg, hogy az ára nem a gazdasági felhasználást tükrözi. Lehet bízni benne, hogy az ipari kereslet majd tartja, vagy épp tovább növeli az árat, csak nem érdemes. A második olajválság után is feleződött az arany ára, most is jó esély van rá.

Most már lassan ott tartunk, hogy a háziasszonyok is aranyat vesznek (befektetésnek), ez pedig egy lufi kipukkadásának legbiztosabb jele. Amint nagyobb hozamot ígér a tőzsde vagy egyéb befektetések, a nagybefektetők átlapátolják az aranyban tartott pénzüket, és ez negatív spirálba fogja taszítani az árfolyamot.

Ez minden szűkös erőforrásra igaz igen, még az olajra is.
Van olajlufi, föld lufi, stb lufi. Bármilyen lufi
keletkezhet.

Ha van egy koszos fekete macskám, amit 1 millió euróra
tartok és azt elcserélem egy szopornyicás kutyára, amit
amit az eladó 1.1 millió euróra tart, akkor jó üzletet
csináltam.

De, ha ezt a szopornyicás kutyát el akarom csrélni egy
1000 eurós igáslóra, amivel odébb lehet vonszolni egy 800
kgos farönköt, akkor kiderül, hogy csak szart ér. Nem
beszélve arról az esetről, ha a kutya megdöglik. Mert akkor
még annyit sem.

Nagyjából ez a helyzet a nagyvállalatok pénzével. Az más
kérdés, hogy eladnak felhőt az égen és a földön telket
vesznek belőle (J.A. után szabadon).

A nagy informatikai cégek valódi értékét az határozza
meg, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a társadalmi
hatékonységhoz. Erről a mutatóról le kell választani
az emberi lustaság érdekében létrejött fejlesztéseket.

> Sol omnibus lucet.

Szerintem tevedsz. Pont ott nincs lufi ahol nagyobb a kereslet mint a kinalat (olaj, arany, etc). Pont ott van lufi, ahol nincs fizetokepes kereslet hanem az arakat a spekulacios penzugyi muveletek mozgatjak (lasd dotcom lufi, a letrehozott cegek 99%-a semmi sem termelt es semmi olyan szolgaltatast nem nyujtott amiert akarki fizetett volna; szinten a mostani amerikai jelzalog-lufi: eladtak es spekulaltak egy csomo olyan jelzalogra amire nem volt fizetokepes kereslet)
A cegek pontosan azert tartanak keszpenzt hogy mersekeljek a volatilitast es valamennyire kivonjak magukat ez alol a hatas alol.

"Szerintem tevedsz. Pont ott nincs lufi ahol nagyobb a kereslet mint a kinalat (olaj, arany, etc)."

Az aranynál viszont nem a(z ipari) felhasználás okozza a keresletet, hanem a spekuláció. Sokan ebbe teszik a pénzt, vagy azért, mert máshol kockázatosabbnak érzik (ők kezdték), vagy azért, mert az árának növekedésére játszanak (spekulánsok).

Aztán előbb-utóbb találnak valamit, ahol szerintük jobb helyen lenne a pénzük, eladják az aranyat, és akkor fog összeesni az árfolyam.

Fura, otossel mentem at. Ha szerinted az _emberiseg szamara_ az arany a legfontosabb, akkor szerintem nincs mirol vitazni (es most epp arrol beszelunk, hogy miert az arany, mint altalanos fizetoeszkoz utan acsingozik a sok tudatlan).

Es termeszetesen leszarom, hogy szerinted hova kommenteljek. :)

----------------------
while (!sleep) sheep++;

Szerencsere csak trollkodni tudsz, mester, erveles helyett :) Valoszinuleg te meg leragadtal a beemes ketfeleves makro-mikro tanfolyamon -- kettonk kozul lathatolag nem neked van nemzetkozileg elismert gazdasagi-penzugyi kvalifikaciod :)

De hogy meg olvasni sem tudsz, az tenyleg tulzas :(

----------------------
while (!sleep) sheep++;

( uid_15426 | 2011. 05. 13., p – 09:01 )

A cash nem dollarokat jelent, mint ahogy a cash trading sem keszpenzkereskedelem. A gyorsan eladhato, likvid eszkozoket hivjak cashnek, pl. ha van 100 Apple reszvenyed, az tekintheto cashnek, mert ket perc alatt keszpenzt csinalhatsz belole. Nem szamit cashnek pl. egy ingatlan.

----------------------
while (!sleep) sheep++;

( uid_16401 | 2011. 05. 13., p – 11:01 )

Nagyon leegyszerűsítve: Balgaság lenne azt hinni hogy az MS nem hónapok óta készült a felvásárlásra, és nem hónapokig/évekig fog eltartani az ügylet. Arra is mérget lehet venni, hogy nem valódi $ cserél gazdát hanem más nagyon likvid eszköz, pl. részvény (MS, Facebook, Apple, talán még Google is, stb.)
A gyakorlatban ez nagyon kevés pénzébe fog kerülni az MS-nek, és nagyon sok pénzt fog jelenteni a régi tulajdonosoknak.

---
Song of the 2nd Moon http://youtu.be/MSoAzONw-a4

( hajbazer v | 2011. 05. 14., szo – 10:39 )

Mert vadkapitalizmusban élsz. Jóreggelt!

( sany | 2011. 05. 14., szo – 21:59 )

"az osszes nagyagyunak _oriasi_ penztartalekai vannak. Keszpenz, dollarban. "

Ez nem kp, mert az csak papír! :)
Biztos más, gyorsan mozgatható és minimun értéktartó formában van.
A pénz nem érték, "csak" érték mérő!

( padawan | 2011. 05. 14., szo – 22:27 )

Vannak nagy (nagyon nagy) cegek ahol rohejesen keves a KP pl. ExxonMobil (XOM)
~370milliardos arbevetel, ~300milliardos eszkozallomanyhoz tarsul alig 10milliard penzeszkoz.
Az milyen?

Te miben tartanád a vagyonod az Exxon helyében?
Olyan termékben amire az igény folyamatosan és garantáltan/kiszámíthatóan nő (lásd: nyersolaj)?
Vagy Kpban/papírban aminek az értéke. khmmm khmmm?

Nem az Appleból kell kiindulni. Ott a termékre a jelenlegi eladási áron alapvetően nincs igény (szvsz 95%-ban, mivel nem is használják ki annak tudását), hanem egy hamis vágy van az emberekben ami miatt megveszik a terméket. Ha ilyen termékem lenne én is kpban/papírban tartanám a vagyonom.

igen, de tudnak igényt generálni rá, így nő a tárgy értéke. az pusztán műszaki szempont, hogy $6-ért állítják elő szorgos kínai gyerekkezek, és a kopipészt is csak nemrég fejlődött tovább a leányálom kategóriából.
Minél nagyobb az igény, annál többet kérhetnek el érte (s néha ez jó marketinggel meglovagolható, lásd: sznobizmus).

undorító, de nem beválik? :-)
--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

( kmARC v | 2011. 05. 15., v – 10:26 )

> Ez szoget utott a fejembe. Igen, az apple-nek, google-nek, facebook-nak, az osszes nagyagyunak _oriasi_ penztartalekai vannak. Keszpenz, dollarban. Amivel nemigen csinalnak semmit, holott csinalhatnanak.
Nem is értem a következtetésed. Ezt komolyan gondoltad?

Tfh. van egy nyaralód a lakóhelyedtől 100km-re, a szomszédod nem is tud róla. Úgy döntesz, veszel egy 8 milliós autót: eladod a nyaralót, a bejövő készpénzből megveszed a kocsit. Akkor a szomszédnak törvényszerűen azt kell gondolnia, hogy hát neked biztosan sok készpénzed volt eddig is, amivel miért nem csináltál valamit? Ez elég balkáni gondolkodásmódnak tűnik...

Nem vagyok pénzügyi zseni, nem is akarok az lenni, de ahhoz, hogy ne tételezzünk föl ilyen butaságot, nem is kellett annak lenni.

( rooivalk | 2011. 05. 15., v – 13:45 )

Miután megvették a Skype-ot csökkent az MS részvények árfolyama, azt is csinálhatják, hogy a csökkent árfolyamon saját részvényeket vásárolnak, majd amikor visszaerősödnek a részvények, eladják, így még jobban kijöhetnek a buliból.