Később megkeresem neked a Ptk.-ban a részleteket, de elöljáróban annyit, hogy ez a nyelvet nem értő, meg kiskorú, cselekvőképtelen, gondokság alatt állónak, stb. nyilatkozata, hitelesítése, csak írásbeli szerződésnél van, ami az aláírással jön létre. A Ptk. viszont kivételt tesz olyan mindennap előforduló csekély ügyletnél, ahol elég a ráutaló magatartás, pl. a gyerek vagy az írástudatlan bemegy a boltba egy zsemlét vagy egy csokit venni magának, vagy felszáll a buszra jegyet venni, ugyanilyen a YouTube nézése is, nem kell hozzá tanú, meg hitelesítő személy. Meg elég elméleti is, mert ha olvasni nem tudó, akkor a videókat hogy találja meg, hogy érti meg a címűket, stb.?
A kártérítés részében viszont igazad van, a kárt a károsultnak bizonyítania kell, amit adott esetben elég nehéz, nem is mindig sikerül. Azért is írtam, hogy megalapozHAT kártérítést.