( pink | 2024. 05. 10., p – 15:02 )

A szerző munkássága csak akkor ér valamit, ha az a társadalom legalább valamely részhalmazának jó. Itt nem az számít, hogy ki mit ,,tett le az asztalra". Azt az optimumot keressük, hogy érdemes legyen azt a valamit odatenni az asztalra, és olyan valami kerüljön az asztalra, amire igény is van. Ez egy össztársadalmilag hasznos helyzet. Szerintem.

mennyivel faszabb lenne, ha a tulajdont egyenlo reszekre szednenk

Nem, nem lenne faszább. Össztársadalmilag biztosan nem. Hiszen jóval kisebb hajtóerő lenne, hogy bármit is csinálj, létre hozz. Hiszen egy általad leírt, felosztásos helyzetben a ,,termelők" járnak rosszul (más élvezi a munkájuk hasznát), míg a ,,henyélők" járnak jól (más munkájának a hasznát élvezik).

Nincsenek mély ismereteim a témában, de azt gondoltam, hogy legalább az alapfogalmakkal kapcsolatban konszenzuálisak vagyunk. Tévedtem.