( blr | 2017. 10. 03., k – 16:53 )

"Elég sok helyen úgy olvasom, hogy "átlag feletti". Index-cikk:"
Nos, én jobban szeretem a dolgokat eredetiben olvasni, nem más véleménye alapján alkotom meg a sajátomat.

"Finnország 535, Magyarország 529, azaz kb. 1% az eltérés."
Finnország sem ért el kiemelkedő eredményt.
A finn oktatási rendszer „nagyszerűsége”(?) nem abban rejlik, hogy zseniket képez, hanem, hogy a gyerekek többsége eléri az átlagos szintet. Nálunk iszonyatos különbségek vannak mondjuk a Fazekas és egy falusi általános iskola között. És ezt tökéletesen mutatják a TIMSS-eredmények is. Többen teljesítenek a legmagasabb szinten, mint Finnországban (13% vs 8%!), viszont az átlagos szintet csak 75% éri el szemben a finnek 82%-ával, a „minősíthetetlen” kategóriába viszont már 8% esik, míg a finneknél csak 3%. (4. osztály, matematika)
Tehát ha a számok mögé nézel, azt látod, hogy átlagban kb. a finnek szintjén vagyunk (haj, de jó!), de sok lesz a „bukott diák” (ugye, hogy messze nem jó?).

"Ismétlem, nem akarom mentegetni a rendszert, viszont jobban "égetni", mint amennyire megérdemli, se akarom."
Mondom, nézz a számok mögé, és rájössz, hogy nem „égetés”, a TIMSS részletes eredményei korrelálnak a PISA-mérés eredményeivel, nem kéne annyira örülni.

"Lehet, hogy maradi vagyok, de szerintem a lexikális tudás és a "kreativitás" (például az ismeretanyag alkalmazása) nem alá- és fölérendeltségi viszonyban vannak, hanem inkább egyenrangúak."
Szó nem esett kreativitásról.
Szégyen, nem szégyen, néha elő kell vennem a függvénytáblázatot, hogy megnézzem benne a másodfokú egyenlet megoldóképletét, jól emlékszem-e rá. Mentségemre legyen szólva, évtizedenként 1-2 alkalommal van rá szükségem (ha nem tudom kapásból teljes kifejezéssé alakítani). Viszont felismerek egy másodfokú egyenletre visszavezethető problémát. Az értelmezés és alkalmazás hiányosságai arról szólnak, hogy hiába tudnám a képletet, ha egy probléma esetén nem ismerem fel, hogy ja, ez egy másodfokú egyenlet. Na, ezért problémázik a többség azon, hogy a mai magyar oktatáspolitikában a hangsúly a lexikális tudás bemagolásán van.