( uzsolt | 2017. 10. 02., h – 17:27 )

> Szerintem ezzel mindenki egyetért.
Néhány hozzászólásból nem ezt érzem ki, de biztos én érzem rosszul.

> De azért a két véglet közt (A: mindenkitől elvesszük a mobilt, B: mindenki nyugodtan mobilozhat) van más is, nem?
Nyilván. Hétfőn a fiúk, kedden a lányok adják le :D
Egyébként a prevenció szó ismerős? Ha a gyereknél eleve nincs telefon, akkor nincs az a kényszer, aminek a hatására elkezd mobilozni :) Legalábbis még nem tartunk azon a szinten, hogy óra közben szó nélkül kimenjen a telefonjáért...

> Vagy te csak akkor tudsz hatékonyan órát tartani, ha már mindenki kirakta a mobilját az asztalra?
Nem. Viszont ha valaki suttyomban a pad alatt a mobiljával foglalkozik, tarthatok én bármilyen jó órát, nem fog figyelni. Ha a 30 főből 2 nem figyel (telefonozik), akkor az hatékony vagy se?

Megjegyzem: nem szoktam óra elején kirakatni a telefont egy dobozba. Szerencsére olyan termekben vagyok, amelyeket viszonylag könnyen átlátok, és viszonylag könnyen kiszúrom, ha valaki telefonozik. Előszörre csak szólok neki, hogy rakja el (nem, nem a padba, hanem a táskába). Általában ennyi elég szokott lenni (arra az órára legalábbis).

A mobiltelefonozás azért teljesen más, mint a pad alatti kártyaparti és óra közbeni levelezés, mert a telefon sok diáknak már-már függőség, és ha nincs telefon, akkor kb. nem is tud semmit sem csinálni (úgy értem, lefoglalni magát). Nagyon sok diák szünetben is a telefont nyomogatja, azaz sok esetben nem a tanár által tartott óra unalmassága ellen szól a telefonhasználat, hanem inkább a függőségi szintet mutatja.
Naponta látom, tényleg ijesztő egyébként. Nem baj, ha nem hiszed (hiszitek) el - legalábbis addig nem baj, amíg nem te/ti alkotjátok az oktatási törvényt (mikor épp milyen név alatt) :)