Dehogy, nem kell mindenben megengedőnek lenni, csak pont a megfelelő mértékig. A gyerekek (és amúgy az emberek) számára egyáltalán nem a világ legtermészetesebb dolga, hogy egy helyen üljenek és valamire figyeljenek huzamosabb ideig, amit valaki más választott ki nekik. Az emberek önként a hobbijukra figyelnek sokáig, a munkára már többnyire azért, mert el kell végezni, hogy kifizessék. A gyerekeknél ez sokkal nehezebb, mert egyrészt életkori sajátosság, másrészt, nagyon sokára kapnak érte valamit (=profitálnak a megszerzett tudásból).
A tanár feladata az, hogy hatékonyan tanítsa a gyerekeket. A szigorú fegyelmezés nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Sokan gondolják, hogy régen milyen jól működött, de nem veszik figyelembe, hogy régen milyen sok olyan ember volt, aki nagyon rövid ideig járt iskolába, keveset tanult ott, és utána fizikai munkából élt. De ez ma már nem működik, egyre több ember fog olyan munkát végezni, amihez folyamatosan új dolgokat kell tanulni.
Amúgy meg a telefon elvevése/leadása: általában cégeknél is csak ott várják el, ahol valamilyen szigorúan bizalmas adattal dolgoznak. Pedig legalább olyan természetes lenne a munkahelyen a telefon leadása, mint az iskolában, a munkaadó szempontjából. A munkavállaló szempontjából meg nem anyira természetes, és ha a cég kellemetlenkedik, akkor csak azok fognak ott dolgozni, akik máshol nem kellettek (=a felnőtteknek jobb az érdekérvényesítő képességük, mert elmehetnek). A diákok max rajzszöget tesznek a székedre óra előtt.