( gergov | 2017. 09. 17., v – 21:34 )

Nézd. Én nem vagyok igazi pedagógus, csak óraadó, talán ezért vagyok megengedőbb az átlagnál.
Az én diákjaim jellemzően 18 év felettiek, akkor jönnek és akkor mennek, amikor jónak látják, legfeljebb beírom a naplóba, ha nem volt jelen.
Ha látom, hogy valaki mást csinál a feladat helyett, megkérdezem, hogy készen van-e. Ha a válasz ellenőrizhető igen, nem szólok érte.
Van, akinek a fél fülében óráról órára folyamatosan ott a fülhallgató, amíg dolgozik, megengedem.
A számonkéréseken a másokkal való kommunikációt leszámítva bármilyen segédeszköz használatát megengedem, mert nem hiszek abban, hogy mindent be kell magolni, azt gondolom, érteni kell, amit csinálnak, és tudni, hogy ami fejből nem megy, annak hol lehet utánanézni.
Hozok az óra anyagához kapcsolódó, való életből vett példákat.
Rendszeresen adok jutalomért elvégezhető extra feladatot.

Tényleg poroszos a hozzáállásom?