Azért az igazsághoz hozzá tartozik, hogy középiskolában informatika osztályba jártam, ezért nekünk emelt óraszámban folyt az informatika oktatás. Minden héten 2 óra programozás (főleg pascal, később egy kis php), legalább 2-3 óra egyéb géptermi foglalkozás (ennek legalább a fele office), 1 óra elméleti anyag. A gyakorlatban minden héten legalább 1 teljes tanórányi idő a gépteremben játékkal telt, gyakran több is. Persze annak is vannak előnyei, de általában az osztály fele eközben csak unatkozott, elnetezgetett, semmi hasznosat nem csinált. Ez a szabad foglalkozás simán kiváltható lett volna egy kis kreatív munkával, ahol mindenki a saját kis projektjén dolgozhatott volna, sokkal több haszna lett volna. A 4 év alatt 1 évben heti 1 órában tanultunk egy kis CAD-et, videószerkesztést, gimpet (azt nem mondanám hogy fotóretusálást), gyakorlatilag ennyi volt, ahol egy picit kiélhettük a kreativitásunkat.
Én nem arra gondoltam, hogy profi szinten tanítsák meg az összes felsorolt ismeretet, mert arra úgysincs idő. De a sok office helyett bele lehetne kóstolni ezekbe a témakörökbe is alap szinten, és ehhez profi szoftverek se kellenek. Pl. CAD-re bőven elég lenne amit a freecad tud, nem kell mindjárt autocad vagy solid edge (ezt használtuk mi :)). Színesítené a tananyagot, szélesítené a tanulók látásmódját, ismereteit, fel lehetne fedezni a tehetségeseket, és általában a kreatív alkotó munka mindenkinek a hasznára válik. Írod, hogy a többség 3D látásmódja nem tökéletes. Pont ezért kellene 3D-vel foglalkozni, biztosan javulna a helyzet.