a GPLv3 a szabadalmak kérdését másképpen kezeli, mint elődje a GPLv2 a copyrightból eredő másolásra és módosításra vonatkozó jogokat. ha GPLv2 alatt vásárolsz egy softwaret, akkor az csak közted, mint vevő és az eladó közötti viszonyokat szabályozza. TE terjeszdheted tovább az eredeti GPLv2 feltételek szerint, vagy módosíthatod a softwaret. persze erre a gyakorlatban ritkán van példa, ezért gondolják úgy sokan, hogy GPL=a világon mindenki számára ingyenes, pedig ez nem feltétlenül igaz. ha TE a saját servereden utána ingyen elérhetővé teszed a korábban vásárolt GPL softwaret, akkor utána már nemcsak szabad, de ingyenes is lesz mindenki számára. de dönthetsz úgy is, egyetlen vevőként, hogy nem teszed más számára elérhetővé.
gyakoribb lehetőség, hogy te mint egy software eredeti írója pénzért adod el a softwaredet GPL licenc alatt, állami vagy katonai szervezetnek. ebben az esetben nagyon lehetséges, hogy soha nem lesz ingyen letölthető a softwared.
másik gyakori példa, hogy internetes szolgáltatást nyújtó cégek kizárólag belül használnak módosított GPL kódokat, amiket nem adnak ki, mert egyébként sem terjesztik a GPL kódot, csak szolgáltatásokat építenek rá. erre példa a Google a webes szolgáltatásaival.
a GPLv3 a szabadalmakat másként kezeli. ahogy fent idéztem, non-exclusive, worldwide, royalty-free patent license. azaz ha egyetlen adás/vétel, akár ingyenes akár fizetős, automatikusan ingyenes/szabad licencet biztosít az összes érintett szabadalomhoz mindenütt.
az fsf abból az alapvetésből indult ki, hogy a copyright alapvetően jó, még a szoftverszabadalom alapvetően rossz dolog.
ha GPLv3 softwaret használsz, akkor nyilván csak akkor kaphatsz jogot az érintett szabadalmak szabad használatára, ha a szabadalom birtokosa azt már legalább egyvalaki számára terjesztette azt GPLv3 alatt. csak egyedül B nem adhat C számára ingyenes szabadalmi licencet olyan szabadalmakhoz, amiket A birtokol.