Linux a LightSail napvitorlás projektben

Címkék

A Kickstarter-en indított kampányt Bill Nye és a The Planetary Society, hogy egy proof-of-concept űrmisszió során bebizonyítsa, "olcsó" és "kimeríthetetlen" meghajtásra lehet szert tenni a napszél "vitorlába" fogásával.

A projekt érdekessége - amelyet egy Reddit IAmA session keretében árultak el a szervezők -, hogy az általuk használt szoftverstack Linux-alapú:

The software is Linux-based. I just recently learned that, providing we have a stable link, we can actually SSH into the spacecraft, which I find very cool.

The control sequences are automated. There are sun sensors that locate the sun and tack based on that.

In simulations, we use a LightSail clone called BenchSat -- it's an acrylic-mounted, deconstructed version of the flight unit. It even has a working motor for the sail deployment system that spins.

További részletek a rendkívül érdekes projekt Kickstarter oldalán.

Hozzászólások

A "get over it"-től eljutottunk odáig, hogy "we still love you Pluto" :D
Ennyire kell a pénz? :D
Amúgy a linux jelenléte itt számomra nem meglepő, ámde örömteli.

Már össze is jött az összeg ha jól látom. Kiváncsi leszek, hogy meg tudják-e csinálni. Nyilvánvalóan egyszerűbb projekt, mint például a Lunar X-prize (amiről mostanában nem nagyon lehet hallanai), de azért nem túl egyszerű.

Erdekes ez a CubeSat mania mostanaban. Valahol azt olvastam a minap, hogy sima viz/jeg mint hajtoanyag elozetes szamitasok szerint viszonylag kis mennyisegben (1-2kg?) elegendo ahhoz, hogy egy ilyen kis CubeSat elhagyja a Fold koruli palyat. Ez azert is erdekes, mert a jelenlegi urkutatas ezekhez kepest "horror arakba" kerul. Annyiert egy rakas CubeSat is indulhatna, ha valamelyik ledoglik, ott a tobbi. Igaz, kisebb a tudomanyos felszereles mennyisege, stb, de lehetnek tobben, es a koltseg meg toredeke, talan az ar/hozadek arany meg jobb is lehetne. Persze, ezt csak tippelem, annyira azert nem ertek hozza :)

Egy 1U cubesat tömege 1.33 kg lehet legfeljebb. Ahhoz képest 1-2 kg anyag segítségével valóban jelentős gyorsulást lehet elérni, bár kétlem hogy hasonló hatásfokot lehet elérni víz segítségével mint egy ionhajtóművel. Persze nem is ez a drága, hanem Föld körüli pályára jutni. :)

Ezt a kisebbségi komplexust szerintem ideje lenne félretenni. Igen, ma már mindenen linux fut, felfogtuk. Örülök ezeknek a híreknek, de csak azért, mert a legújabb sodrófába is betesznek valami kilencdolláros szart amin épp linux fut, ne menjünk már át nőklapjába.

Ha valami nem a konkrét cikkről szól, akkor legközelebb a szereplési vágy elnyomása mellett a visszajelzés lehetőséget kéretik használni. Ha pedig nem tetszik az oldal tematikája, felépítése, mondanivalója, akkor

a) nem tetsző tartalmak mellőzése
b) más oldal keresése

opció. Ez az oldal ilyen volt, ilyen is marad. A további gyötrődés elkerülése céljából írom le csak mindezt.

--
trey @ gépház

Nyilván nem jelentem fel a cikkbeküldőt, csak mert nekem nem tetszik. Viszont továbbra is úgy gondolom, hogy nem kell már minden kickstarter után ugrálni, amiben meg lett említve a linux.

Ha a hír arról szólt volna, hogy a QNX dominanciáját legyőzendő "már az űrben is linux fut", akkor OK, de ez nem volt megemlítve a hírben. Így ez is csak egy a sok jajjdejómégezenislinuxfut hírből. Majd ha felszállt a cucc, (mint ahogyan az ouya is ugyebár), akkor mehet a fap-fap.

Szerintem az, ha mindennap el kell mondani, hogy jujj, azért jó a linux, mert még egy legújabb ketyerén is ez fut, abból én inkább azt a következtetést vonnám le, hogy "aha, ha annyira jó, akkor miért kell ezt ennyire hangsúlyozni?". Szerintem igen, annyira jó, és nincs szükség többé a kétes sikerű kickstarter-projektekre, mert már alá van támasztva (helló android, 80% fortune500, etc).

De tudjuk be a frontnak. Legközelebb nem szólok a linuxos kenyérpirító miatt.

Az űrsikló hőpajzsintegritás-ellenőrző rendszere QNX6/Neutrino OS-t alkalmaz 2005 óta, az automata dokkolórendszer pedig QNX4 alapú volt már bő 15 évvel ezelőtt is. Olyan helyeken fordul elő, ahol jó sok garas akad a licencre, mert összemérhetetlenül nagyobb a kár ha nem efféle "five nines" (legalább 99,999%-ban garantálható megbízhatóságú) technológiával kaszkadőrködnek.
http://www.militaryaerospace.com/articles/print/volume-16/issue-9/produ…

Valószínűleg teljesen mindegy, mert már az is szokatlan, hogy egy ilyen kis űreszközön, aminek ilyen ambiciózus* céljai vannak, olyan közönséges számítógép kap helyet, amin fut Linux.

(* nem csak feljuttatom, Föld körüli pályára állítom, aztán X nap múlva leesik, hanem folyamatosan távolodik a Földtől és feltehetően sosem tér vissza)

Lazán kapcsolódik:

http://astro-pi.org/hardware/

Ezek a dolgok - véleményem szerint - azért fontosak, mert az űrkutatás szó szerint csillagászati költségeit csökkenthetik, illetve megtörhetik azt a dolgot, hogy az űrkutatás kizárólag kormányzati ügynökségek - pl. NASA - privilégiumai legyenek (aka. a polgári szervezetek előtt is megnyílhat a csökkenő költségek miatt az űrkutatás).

Van aki szerint ez nem fontos, nem érdekes, szerintem az.

--
trey @ gépház

"Ezek a dolgok - véleményem szerint - azért fontosak, mert az űrkutatás szó szerint csillagászati költségeit csökkenthetik, illetve megtörhetik azt a dolgot, hogy az űrkutatás kizárólag kormányzati ügynökségek - pl. NASA - privilégiumai legyenek (aka. a polgári szervezetek előtt is megnyílhat a csökkenő költségek miatt az űrkutatás)."

Az utóbbi pár évben azért ez már változóban van. Gondolj pl. a spacex-re a teljesen újrahasznosítható rakéta és űrhajó terveikkel (ami picit átgondoltabb mint ahogy az űrsikló esetén volt megoldva), szépen haladnak vele és nem kormányzati cég. A cubesat-ok egy teljesen új piacot teremtettek, gyakorlatilag bármilyen komponenst meg lehet venni készen.

Az űrben, ahol:
- minden Joule energiának "ára" van,
- nagy késleltetésű lehet és hibázhat a kommunikáció,
- felvitt tömeg/térfogat nagyon drága
Linux-nak és SSH-nak helye nincsen.

Más kérdés egy űrhajó vagy űrállomás, ahol elhanyagolható a teljes rendszerhez képest egy ilyen eszköz tömege/térfogata/fogyasztása.
De itt egy 3 unitos cubesatról van szó!

Egyik oldalról egyetértek azzal amit mondasz. A másikról viszont ott van a pakliban az is, hogy tisztességesen megtervezni és megcsinálni az egészet sokkal drágább, mint akár 5 ilyen cube-ot is felküldeni, az egyik majdcsak működni fog alapon. (Soknak tűnik a fellövés ára, de ha összevetjük a kaliforniai mérnök költségekkel kiderül, hogy annyira nem is sok.) És mivel itt nincs emberéletről szó, ezért nyugodtan lehet a biztonságon spórolni.

Szimpi, hogy szenior arcok is láthatóak, hiszen nemcsak húszéveseké a világ.

Oups!

But inside the spacecraft's Linux-based flight software, a problem was brewing. Every 15 seconds, LightSail transmits a telemetry beacon packet. The software controlling the main system board writes corresponding information to a file called beacon.csv. If you’re not familiar with CSV files, you can think of them as simplified spreadsheets—in fact, most can be opened with Microsoft Excel.

As more beacons are transmitted, the file grows in size. When it reaches 32 megabytes—roughly the size of ten compressed music files—it can crash the flight system. The manufacturer of the avionics board corrected this glitch in later software revisions. But alas, LightSail’s software version doesn’t include the update.

Late Friday, the team received a heads-up warning them of the vulnerability. A fix was quickly devised to prevent the spacecraft from crashing, and it was scheduled to be uploaded during the next ground station pass. But before that happened, LightSail fell silent. The last data packet received from the spacecraft was May 22 at 21:31 UTC (5:31 p.m. EDT).

Oups 2!

In an e-mail summary sent this afternoon, mission manager David Spencer said before contact was lost, LightSail’s batteries did not appear to be drawing current from the solar arrays; nor were they properly shunting power to the spacecraft’s subsystems.

"Following solar panel deployment," he wrote, "it was noticed that all of the battery cells were drawing near zero current. This indicated that the batteries were likely in a fault condition stemming from the solar panel deployment event."