GIMP könyv

GIMP

Megjelent Baráth Gábor GIMP könyve, a Linuxra és Windowsra is ingyenesen elérhető szabad képszerkesztő program magyar nyelvű útmutatója. A több mint 400 képpel illusztrált könyv az alapoktól kezdve számos részletesen dokumentált példát tartalmaz a fotóretusálás, illetve a kreatív tervezés témakörében.

A Creative Commons Nevezd meg! licenc szerint szabadon terjeszthető mű három különböző minőségű változatban tölthető le a
href="http://www.gimp.hu">GIMP.hu-ról, a türelmetlenek számára javasolt kis felbontású változat mindössze 11 MB-os.

További segítség az e-könyv fellapozásában, hogy a LibreOffice Writerrel készült PDF-ekben nemcsak a tartalomjegyzék sorai, illetve a PDF-könyvjelzők használhatók ugrásra, hanem az oldalak fejlécében megtalálható „GIMP könyv” felirat is, amelyen a kattintás egyből a tartalomjegyzékre visz.

A GIMP tökéletesen alkalmas arra, hogy a legtöbb helyen – beleértve ebbe a közigazgatást és az oktatást is – kiváltsa a drága és kihasználatlan, gyakran nem is jogtiszta Photoshopot és a hasonló zárt képszerkesztő programokat. A profi fotós szerző, Baráth Gábor és a könyv megjelenését támogató FSF.hu Alapítvány célja, hogy erre felhívja a figyelmet, segítséget nyújtva a GIMP jelenlegi és leendő magyar felhasználóinak a program lehetőségeinek kiaknázásában.

A könyv tartalomjegyzéke:

  • 1. Előszó
    • 1.1. Hogy használd a könyvet?
    • 1.2. Mire lesz szükség?
    • 1.3. A szerzőről
  • 2. Első lépések
    • 2.1. A kép mérete
    • 2.2. Fájlformátumok
    • 2.3. A képernyő felépítése
    • 2.4. A felület testreszabása
    • 2.5. Rétegek és rétegmaszkok
    • 2.6. Visszavonás
    • 2.7. Színek kiválasztása
    • 2.8. Színkezelés
  • 3. Színes fotók kidolgozása
    • 3.1. Mi az a hisztogram?
    • 3.2. A fehéregyensúly beállítása
    • 3.3. Nyers fotók kidolgozása
    • 3.4. Kompozíció beállítása a vágóeszközzel
    • 3.5. Ferde horizont kiegyenesítése
    • 3.6. Perspektívakorrekció
    • 3.7. Kiégett égbolt részleteinek visszahozása
    • 3.8. Képrészletek eltüntetése
    • 3.9. Női portré retusálása
    • 3.10. Férfiportré retusálása
    • 3.11. Esküvői fotók kidolgozása
    • 3.12. Dani-féle mágikus hatás
    • 3.13. Varázslatos színek „kereszthívással”
    • 3.14. Polaroid hatású fotó készítése
    • 3.15. Mit kezdjünk egy zajos képpel?
    • 3.16. Élesítés
  • 4. Fekete-fehér fotók kidolgozása
    • 4.1. Egyszerű szürkeárnyalatos átalakítás
    • 4.2. LAB színmód
    • 4.3. Gradienstérkép
    • 4.4. Csatornakeverő
    • 4.5. Szürreális fekete-fehér átalakítás
    • 4.6. Téma kiemelése szelektív deszaturáció segítségével
    • 4.7. Szelektív deszaturáció – bonyolultabb módszer
    • 4.8. Lyukkamera-hatás
  • 5. Kreatív tervezés
    • 5.1. Könyvborító tervezése
    • 5.2. Logó tervezése
    • 5.3. Magazincímlap tervezése
    • 5.4. Weboldal tervezése
    • 5.5. Graffiti hatású szöveg
    • 5.6. Fém hatású szöveg
  • 6. Nyomtatás
    • 6.1. Kép kinyomtatása
    • 6.2. Több fotó nyomtatása egy oldalra
    • 6.3. Képek előkészítése nyomtatásra
  • 7. Függelék
    • 7.1. Fontosabb gyorsbillentyűk
    • 7.2. Gyorsbillentyűk Photoshop felhasználóknak

( uzsolt v | 2014. 09. 30., k – 14:57 )

Hogyhogy nem a MEK-be került fel? :)

Komolyra fordítva a szót: köszönjük!

( prion | 2014. 09. 30., k – 15:02 )

Azért ez a borító nem e legjobb cégér! Amúgy tök, jó, hogy lett egy ilyen szabadon elérhető anyag! Köszi!

Egyrészt értelek, másrészt meg amennyire tudom (nem sokat foglalkoztam grafikával) a Gimp nem való profi grafikusnak. Ahhoz még mindig Photoshop kell és ez a belátható jövőben így is marad. Nyilván Gimppel is lehet mindenféle ennél látványosabb dolgokat alkotni, de a leírás alapján a könyv se profiknak szól.

Egyszóval a borító éppenséggel a helyén van, vagy ha úgy tetszik "igazat mond".

---
Science for fun...

de leginkább azért a Ps-t tartják "profinak" mert kvázi szabvánnyá/szakmává vált, nem pedig mert a Gimp egy amatőr szintű program volna

Ez valóban így van.

amiért leginkább fikázni szokták:
- csak 8 bites szintérrel dolgozik
- nincs (vagy körülményes) CYMK mód

Ezek közül viszont egyik sem valós korlát azoknak, akik eleve csak .jpg állományokkal dolgoznak, és a végeredményt is 'csak' digitális változatban nézegetik/publikálják.

Az pedig hogy ki nevezi magát 'profinak', és mivel dolgozik, és milyen lesz a végeredmény, nem állnak szoros kapcsolatban ;)

Az is nagy félreértés, hogy egy fotósnak PS/GIMP kell a munkájához. Véleményem szerint egy fotós RAW-ban készíti a képeinek nagy részét. Tehát RAW képfeldolgozó programra van/lesz szüksége. Erre pedig se a GIMP, sem pedig a PS nem alkalmas.

Saját fotóim esetében pl. szinte csak a RAW képfeldolgozó programmal (Bibble, Aftershot) dolgozom, GIMP csak akkor kell ha több képből álló montázs vagy panoráma (amire pedig a hugin a legjobb) a cél, vagy durva képmanipulációra van szükség. Ezen utóbbi tevékenységeket pedig nem keverném a fotózással, mert ugyan köze van hozzá, de egy teljesen külön műfaj.

Ja, és PS-t és vagy windowst egyik képem sem látott soha!

--
foto.zrubi.hu

http://libregraphicsworld.org/blog/entry/gimp-2.8-released-next-version…

Nem csak 8 bit van itt kerem szepen 16/32 float and integer is.

CYMK mode -t mindig emliti valaki, de szerintem nincs semmi ertelme CYMK-ben szerkeszteni valamit, ha RGB -n kapod a vissza csatolast a monitoron es a CCD -is RGB -t adott.
RGB->CYMK -nak exportalaskor vagy nyomtataskor kell tortenie.
A nyomtatok hasznalhatnak 4-nel tobb szint, ha a raw nyomtatasi adatokat akkarod eltarolni, CYMK csak a `4 szines` valtozatra lehetne jo.

RAW -format csak addig kell amig nem teszed at valami loseless formaba, kiveve ha neked ki/be tomoritesi ido komolyabb problemat okoz mint az iras/olvasas.
'can load and save 16bit PNG images'

Image sensorok 8..12 bites AD-vel rendelkeznek, 16 bites png-vel nem vesztesz minoseget.

'and save EXR and HDR files.', ha meg sem lene eleg.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Kicsit már off, de:

RAW -format csak addig kell amig nem teszed at valami loseless formaba

Az én általam használt workflow esetén ez a 'csak addig' ez tulajdonképpen örökre így marad, sőt az eredeti RAW állomány soha nem is modosul (non destructive edit), a változtatások külön állományban/adatbázisban tárolódnak..

Bármilyen egyéb formátum csak egy export, és azon a legtöbb esetben már nem csinálok módosításokat... az már a kész fotó (ami általában .jpg)
Ha kell további manipuláció, akkor jön képbe a losless export (png, tiff) amin lehet tovább dolgozni.

Image sensorok 8..12 bites AD-vel rendelkeznek, 16 bites png-vel nem vesztesz minoseget.

Valóban, ám a RAW az egy előhívatlan fotó, míg a 16 bites png már 'csak' egy halom pixel, és a non destructive editing sem működik már rajtuk...

--
zrubi.hu

Mit szukseges tarolni, hogy valamit 'elohivhato foto'-nak nevezhessunk ?

http://en.wikipedia.org/wiki/Portable_Network_Graphics#Ancillary_chunks

Hasznalnak a fotosok olyan projektort, ahol hasonloan tudod a zold (sub)pixeleket megadni, ahogy a legtobb (nem multi layer) CCD felveszi ?

BTW: Ugy latom van nemi racio a RAW formatum megtartasanak, ha az elso CCD -> RGB lekepezes kesobb 'rosznak' bizonyulna es tenyleg kell a CCD max felbontasa.
Habar, javits ki ha tevednek, de minden pixel RAW-bol convertalva "pixel halmazza" tartlamazna egy eredeti szin komponenst es 2 -t a szomszedok atlagabol. Amit altalaban nem tudsz meg monjuk png-bol, hogy melyik volt eredeti es melyik szamitott ertek. Az eredeti szin ertekek szama nem valtozik.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Nem tudok ilyen projektorról.

Ez a lényege:
ha az elso CCD -> RGB lekepezes kesobb 'rosznak' bizonyulna es tenyleg kell a CCD max felbontasa.

Ezért használ ~mindegyik RAW konverter 'non destruktiv editing' módszert. Így az eredeti állomány érintetlen marad, többször is előhívhatod különböző beállításokkal/modosításokkal és akár később másik/jobb előhívó algoritmussal is.
- az sem mellékes, hogy pl ugyan azon kép .png be lementve nagyságrendileg több helyet foglal, mint az eredeti .NEF
- ráadásul ugany azon kép különböző verziói is csak egyszer vannak tárolva a diszken.
- a (szín) modosítások is a konverzió ELŐTT kerülnek végrehajtásra.

--
zrubi.hu

Hát ha volna némi képed a nyomdai előkészítésről, akkor nem írnál ilyen hülyeségeket, hogy nincs értelme CMYK munkaszíntérnek. Pl. elég ciki lenne egy grafikában csak akkor felfedezni az "out of gamut" színeket, amikor konvertálod. A CCD nem RGB-t ad: lásd pl csillagászatban használt CCD érzékelők, amik nem csak a látható tartományban dolgoznak, sőt! A kamerák egy része fel is használja a CCD közeli infravörös érzékenységét autófókuszhoz pl. Ha egy gépből RGB kép vagy jel érkezik, az nem a CCD-ről érkezik, az feldolgozott jel. A nyers kép az ún. RAW attól, hogy a CCD vörös, zöld és kék színekből keverve (vagyis épp nem keverve, de ez itt most nem lényeges) állítja elő a tartalmát, még nem ugyanaz az RGB színtér, mint amit pl. egy monitor nyújt.
CMYK nem négy színes, mint ahogy az RGB sem három... A CMYK-t elsősorban a nyomdatechnikában használják, másodlagos a nyomtatók esete, bár ezek között is többnyire CMYK festékeket használók dominálnak. (A jobb nyomtatókhoz eleve tartozik színprofil, amivel egyrészt a nyomtatási képet is emulálhatod - softproof, persze csak színhelyes monitoron, - és amivel proof-ot is készíthetsz.)
Visszatérve a GIMP-hez, ami fontos, az az, hogy már rendelkezik színkezelésssel, ami a professzionális munkának azért eléggé elemi feltétele, még ha direkt CMYK munkaszíntér nincs is jelenleg.

"out of gamut" -t keredest ugy oldjak meg a nyomtatok, hogy nem 4 festeket hasznalnak, Pl. piros festeket is.
Ez meg mindig keves a boldogsaghoz ?
Mit tehet a szerkeszto, amit a printer nem tud okosan megoldani ?

CCD lehet erzekeny mas szinre is (filter nelkul az infrat rendszerint latja), de a tipikus fenykepzoben RGB filterelt pixelek vanak, ahol 2x annyi a zold pixelek szama mint a piros vagy kek.

A csilagaszati cuccok altalaban filter nelkuli (mono) CCD-t hasznalnak, ami ele az uzelmeteto maga teszi be a filtert (nemely eszkoben akkar scintillator-t) es valtogatja attol fuggoen, hogy melyik tartamonyra kivancsi. A min. max. hullamhosz nem csak a filterol fugg, fugg magatol a CCD -tol is.

RGB szinterek valoban kulombozhetnek egy kicsit a szerint, hogy tenylegesen hany nm-es szineket, es milyen szorassal sugaraznak vagy erzekelnek. Altalaban ezek abba tartomanyba vannak beloleve ahol az emberi szem is mukodik.

Az erzekelo nem feltetlen linearis.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Az out of gamut azt jelenti, hogy a használni kívánt színtérben nem reprezentálható a forrás színtér bizonyos részlete, azaz színei közül valamennyi. A színterek nem fedik teljesen egymást.
Ha a nyomtató színtere "nagyobb", mint a forrásé, akkor nem lesz ilyen gond, az mindegy, hogy hogyan oldja meg a megjelenítést, plusz festékkel, vagy máshogy. Viszont ez nem jellemző, és különben is érdemes papír és festékpazarlás helyett előbb soft-proofon megnézni, hogy mi a helyzet. A legtöbb grafikai szoftver képes jelezni az out of gamut színeket, amiket így a felhasználó módosítani tud úgy, hogy a kívánt színhez legközelebbi, de a cél színtérben megtalálható színt használja. Persze ezt lehet automatizálni is, de ekkor nem biztos, hogy a kívánt színt fogjuk kapni, sőt, meglepetések is jöhetnek :)
A CCD-nél maradjunk annyiban, hogy nem RGB színtérben, hanem RGB színmodellel dolgozik, a kettőt ne keverjük össze.
Az RGB színterek illetve általában a használt színterek egy részét reprezentálják a látható színeknek, kisebb, vagy nagyobb részét, de nem az egészet (és többnyire nem is "lógnak" ki belőle) lásd pl itt ábrázolva - hiszen arra vannak kitalálva, hogy segítségükkel szabványosan és precízen leírjuk egy szín értékét, így téve azt hordozhatóvá. Mármint az információt, nem a színt értelem szerűen.

Mind a kettőt használom, sőt, ha csak valami minimál dolgot akarok csinálni, akkor tuti a GIMP-et fogom indítani. Pixelgrafikára tökéletes, viszont pl. webdesignra már kevésbé. Miért nem hatékony? Megpróbálom összeszedni az általam tapasztalt problémákat.

Nem tudom, hogy a legújabban javították e már a Text tool-t (illetve, hogy csak a Windows-os verzió ajándékozik e meg ezzel), de mióta átvariálták, nálam a használhatatlan kategóriát kiérdemli.

Egy tipikus eset: csinálsz egy text layert (klikk a text tool-ra, majd a rajzfelületre). Beírod a szöveget, majd átállítod a betűtípust a felugró helyi menüben .. illetve állítanád, mert első körben ki kell jelölnöd a szöveget. Végre át tudod állítani a betűtípust .. úgy, hogy tudnod kell a font nevét, mert ott biza nem lenyiló menü van. "Természetesen" az utóbbi beállításaid nem frissülnek a Tool settings panel-en, így ha véletlen épp az esne kézre, és átállítanál még valamit, ott újból állíthatsz be mindent .. ja, ezeket nem is veszi figyelembe.

Duplikálod a layer-t mert ugyanezzel a betűtípussal szeretnél egy újabb szöveget. Elmozgatod a layer-t, ráklikkelsz, kijelölöd az egészet, törlés és írnád a szöveget .. de hoppá, visszaváltott default font-ra, mert ha nincs szöveg, akkor ez van. Sőt, ha home-ot nyomsz és úgy írsz, akkor is. Úgyhogy marad a "beleírsz a közepébe" és törlöd a felesleget "megoldás". Javukra legyen mondva, az aláhúzást végre megcsinálták :D

Az már minor bug, hogy a text align ikonok láthatatlanul picik, és ráadásul nem a megszokott sorrendben vannak a gombok, hanem a right és center fel van cserélve (kb. mindenhol left, center, right, justify kivéve GIMP-éknél). A fontok pedig a tool settingsben a lenyiló menüben (amit egyébként hiába állítgatsz), két egész karaktert meg is mutatnak magukból (Aa).

A layer-ek mozgatása kurzor billentyűkkel kb. lehetetlen. De kb. bármit akarsz shortcut-okkal a rajzfelületen, az addig nem fog menni, amíg nem klikkelsz rá. Ami esetleg eltüntet egy kijelölést, vagy más egyéb probléma lép fel (nem tudom, miért nincs olyan beállítási lehetőség - bár cáfoljatok meg, jó lenne :D -, hogy ahol az egérkurzor van, az kapja a fókuszt.) A vonalzók mozgatásához is kell egy klikk, mielőtt a Move tool + Shift -tel át tudnád helyzeni.

A Pencil tool-nál minden egyes indítás után be kell állítani a size-t, ami alapból 20 (és nem menti el, hiába állítom be). Egy pixel rajzoló eszköznél ..

Ugyanígy nagyon kényelmetlen, hogy átméretezésnél/forgatásnál nem lehet elmozgatni, amit épp szerkesztünk (összehasonlításnál elég jól jönne, ha nem kéne elölre tudnom, hogy hová pozícionáljam a dolgot, hogy egy másik elemhez tudjam igazítani méretben, akármiben). De ha legalább közben átlátszó lehetne .. de nem lehet, mert a deformációknál mindig 100% lesz az alfa szerkesztés közben. Ráadásul ott hagyja az eredeti elemet, amire szvsz. a kutya sem kíváncsi, és ki is takarhat olyan dolgokat, amit látni szeretnénk.

Egyedi alakú kijelölést (pl. Alpha to Selection) még nem sikerült megfognom és arrébb vonszolnom, lehet csak én nem tudom, hogy kell, ha valaki tudja, elmondhatná :)

Layer törlésnél nem kérdez rá, hogy biztos szeretném e. Viszont image export-nál annyi lépés van, hogy az ember haja kihullik mire végre megtörténik a mentés (persze túlzok, de a tizedik után már tényleg unalmas .. )

Layer set-eknél pedig teljesen feleslegesnek tartom a thumbnail preview-t a listában, inkább jobb lenne, ha az ikon maradna, könnyebb lenne megkülönböztetni. (Nagyon jó, hogy végre megcsinálták a set-eket egyébként!) A multiselection-ről ne is beszéljünk. Ha 50 layer-t akarok egy set-be betenni, akkor biza 50 drag'n'drop vár rám. Plusz így a linkelés is csak egy szintű, állandóan pakolgatni kell őket.

Egyedi gradient szerkesztése pedig a legátláthatatlanabb az egészben. Teljesen user unfriendly, mindig beszívom a color másolgatást, meg hogy akkor most melyik "sáv"-ot is szerkesztem.

Shape-ek hiánya.

Egyelőre ennyi jutott eszembe, de ezek mind-mind nagyon tudják hátráltatni a profi és gyors munkát. Ettől függetlenül mégis ezt használom, ha saját projektről van szó, és már valószínűleg nem is fogok róla leszokni :)

Szerk: megnéztem, a legújabban (2.8.14) is jelen vannak ezek a hibák.

PS: Köszönet a könyvért!

A lányom olyan profi montázsokat csinál vele, hogy én az alapján a profi eszközök közé sorolnám! :-)
Például osztálytalálkozón a csoportképünkről egy ember lemaradt, mert ugye ő fényképezett.
Utána a fotós cserélt velem és a lányom a két képből olyan "teljes" csoportképet csinált, hogy észre sem lehet venni, hogy manipulált a kép. Mindezt GIMP-pel.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

( john_silver v | 2014. 09. 30., k – 15:05 )

EPUB változat lesz-e belőle?

( dejo v | 2014. 09. 30., k – 15:14 )

Ez nagyon jó! A lányom kedvenc képszerkesztője, mert a gimis infótanár megtanította velük.
Most lehet, hogy én is megtanulom. :-)
Köszönet minden közreműködőnek a kiadványért.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

( Lacyc3 v | 2014. 09. 30., k – 16:32 )

Köszönöm!

Remélem, hugicámat vissza tudom vele csalni Linuxra. :)

( aga_et v | 2014. 09. 30., k – 20:19 )

Átolvasom, hátha lesz benne új.
Így a tartalomjegyzék alapján hiányzik a pluginok kezelése.
Egyébiránt köszönöm.
Ahogy nézem a gimp.hu is végre megújult.
☼☆♫♪♫♪☆☼
AGA@
Fork portal és az egyik logóm :)

( ak0sh | 2014. 09. 30., k – 23:24 )

Köszönjük! :3

Amúgy mikor újult meg a Gimp.hu?

( sigellef | 2014. 10. 01., sze – 13:29 )

... pont az nincs benne, amiről már réges-rég keresek valami infót: script-fu, python-fu :(

Mindenesetre, hiánypótló mű.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

( pepo v | 2014. 10. 02., cs – 21:30 )

Színesben, befűzött példánnyal tudna valaki szolgálni? Természetesen nem ingyen.

( b | 2014. 10. 10., p – 13:27 )

Ez egy rendkívül jó kis könyvnek néz ki.

--
GPLv3-as hozzászólás.