Wayland compositor Oculus Rift-en

X, Wayland, Mir

A fenti demón látható szoftver diplomamunka (védés) mellé készült.

( marcabru | 2014. 06. 16., h – 14:16 )

Tiszta sci-fi. Én mondjuk úgy másfél perc használat után hánynám el magamat.

Nehogy azt hidd! Mi most egy autóverseny játékon dolgozunk mobilra és lesz benne VR támogatás. Egész nap a fejemen volt tegnap a Durovis Dive (lásd a lenti linken a képet) és semmi bajom nem volt tőle. Mivel a természetes fejmozgásod követi, így nem zavaró. Az Oculus Rift DK1-nek vannak még gyermekbetegségei, de állítólag a CV1 prototípusban már kiküszöbölték azokat a dolgokat, amitől az emberek 90%-a rosszul lett. Meglátjuk! :)

http://media-cache-ec0.pinimg.com/736x/cc/35/6c/cc356c2e84d6f28088c0b2c…

_______________________________________________________________________

Android: https://play.google.com/store/search?q=artex+games
iOS: http://itunes.apple.com/hu/artist/artex-studios-inc./id399983944

( tygryss | 2014. 06. 17., k – 01:03 )

Ügyes a gyerek, kár érte.

Mivel megkérdezitek, hogy mi a bajom felsorolom.

- Az irodalomjegyzékben szereplő összes tétel nincs hivatkozva a szövegben, ezért vissza is lehetne dobni a dolgozatot. (formai hiba, tudom, de ez van).
- Csomó plágium van benne (minden ami nem saját gondolat hivatkozni kell.
- Programozunk valamit, az nem MSc szint, hanem BSc. Ez egy 5-ös BSc-s dolgozat lenne, de 1-es MSc-s (a formai hibák kijavítása után).

Azért kár a srácért, mert ez nem az ő hibája, hanem egyértelműen a témavezetőé.

> Programozunk valamit, az nem MSc szint, hanem BSc. Ez egy 5-ös BSc-s dolgozat lenne, de 1-es MSc-s (a formai hibák kijavítása után).

Ennél azért árnyaltabb a dolog, attól is függ, hogy mekkora dolgot csinál, mivel a B.Sc. 2 félév (legalábbis BME VIK) sokszor kevés arra, hogy valami "nagyot" csináljon (pl: hallgatónak megtanulni egy FPGA design flowt, összerakni a hardvert, forrásból rárakni egy Linuxot, fölé portolni egy Androidot azért kicsit fölötte van a B.Sc. elvárásoknak, igaz, alatta az M.Sc-nek).

A miskolci egyetemen megtaláltam nagyon szépen megfogalmazva a különbséget:

http://www.gas.uni-miskolc.hu/hun/index.php?menu=okt_dipl_biralat

A szakdolgozat jellemzően egy konkrét műszaki feladat célirányos megoldására irányul, melynek egy ismert, az oktatás során elsajátított módszerrel történik. A megoldáshoz elvárt a kapott eredmény értékelése, de nem elvárt a más módszerekkel történő összehasonlítása.

A diplomamunka feladat jellemzően egy konkrét műszaki probléma komplex elemzésére, és megoldására irányul. A megoldáshoz elvárt a probléma több szempontból, esetleg több különböző módszerrel történő megoldása, és az eredmények összehasonlító elemzése.

Amikor mi végeztünk, akkor nem volt még MSc meg BSc szint, illetve ugye az elvárt szint az nagyon egyetemtől függ.

Szerintem is inkább egy nagyon erős BSc, vagy egy nagyon gyenge MSc szintnek felel meg.

nyilván progmatnál több matek van benne, mint infó szakon, de ott is kell, csak más matek, más hangsúlyokkal.

pl ennél a konkrét dolgozatnál is van olyan, hogy a srác amit megcsinált, a dolgozatban csak érinti a problémát. Ha ott leírja a matekot, valamint ezek egyedi kombinációját ahhoz a problémához amit épp megoldott és megmutatja, hogy ez így jó, máris semmi probléma nem lenne a dologgal. Hozzáteszem, hogy ezeket ő bele is programozta a rendszerbe, csak nem írta le, a témavezetőnek kellett volna szólnia, hogy ezeket rakja bele, plusz 1 órás meló.

Az meg hogy nincs rendesen hivatkozva a dolgozat, hogy az irodalomjegyzékben vannak tételek, amikre nem hivatkozott, ez kb, fél óra alatt leszűrhető, javításuk se több legrosszabb esetben sem 1 napnál, de inkább csak pár óra.
Tuti nem olvasta el a témavezető és szart a tanítványára, vagy csak ennyire hülye, Én a témavezetőn háborgok, hogy a minimális figyelmet se adta meg a srácnak, pedig értékes a gyerek, simán mehetne PhD-ra.

Ezzel a tudással szerintem is szép pénzt kereshet a srác, de csak itthon van úgy, hogy hiába van mérnöki PhD-d nagyon kicsi a lehetőséged, hogy az iparban a szintednek megfelelő állást kapj, az ahhoz tartozó fizetéssel, ott kint csak megtöbbszörözi a fizuját, valamint simán talál céget aki a tanulmányai alatt is finanszírozza. Itthon a legtöbb infós állás BSc szintet követel meg, MSc-s is akad, de már nehezebb, mondjuk nincs annyi MSc-s se. PhD-vel meg szinte lehetetlen kategória, bár azért ismerek pár ellenpéldát.

Egészen sokáig csak MSc volt, szóval szerintem akad azért bőven MSc-s is, az más kérdés, hogy az MSc nekem nem igazán adott semmi olyan pluszt a képzéshez,
ami hűdenagyon hasznos lett volna. Ahogy néztem a BME VIK képzést, majdhogynem teljesen ugyanaz maradt, egyszerűen csak ami eddig szakirány volt, azt átrakták
MSc név alá. Ha viszont arra gondolok, hogy azért nekem fizetnem kellett volna, hát, őszintén nem biztos, hogy kellett volna az MSc. Ráadásul még az sem
igaz, hogy "több a matek", konkrétan nekünk zéró plusz matematikai dolog volt a szakirányon. A PhD-val kapcsolatban megint elég vegyesek az érzelmeim, benne
voltam egy kicsit a tanszéki munkába, láttam, hogy mit csinálnak, hogy úgy mondjam, ipari hasznosítása mérsékelten volt lehetséges. Cserébe sokkal gyengébb
volt a pénz, és kimaradt 3 év szakmai gyakorlat. Most direkt megnéztem a doktori képzést, https://www.vik.bme.hu/page/118/ ennek nem igazán látom értelmét...

Most nem keresem elő neked, egy "túlélő" dolgozat volt, 1db közepes méretű új ötlettel.
Fogtam egy nagy adathalmazt, ráeresztettem egy CMDS-t (5-10 sor rajzoltatással, beolvasással R-ben), majd azt vizsgálgattam, hogy a kialakult csoportokat milyen tulajdonságok határoznak meg, ezt már nem csinálta senki, megelégedtek azzal, hogy az elemek hasonlóak, mivel a dimenziótlan számok vannak a tengelyeken, aminek semmiféle fizikai jelentése sincsen, ezért nem is foglalkoztak vele. A további vizsgálatra az ötlet pofonegyszerű volt, fogtam a csoport elemeit, és elkezdtem kihagyni tulajdonságokat, ha jelentősen megváltozott a méret, akkor az a tulajdonság befolyásolja a csoportot, tehát az első cmds eredményét csak a csoportok meghatározására használtam, de a manipulációnál már visszaléptem egy szintet (ez egy bash script, és egy R program kombinációja). Valamint persze bizonyítanom kellett, hogy arra a típusú problémahalmazra ez jól működik.

De hogy értsed, nem a munkáját fikázom a srácnak, mert tök jó dolgot csinált, nagyon ügyes, minden tiszteletet megérdemel, csak és kizárólag magát a dolgozatot kritizálom, ami egy jó témavezetéssel egy ragyogó dolgozat is lehetne, ebben a témában. Ha tetszik a témavezetőét kritizálom, nem a hallgatót.

Szerintem túl van lihegve ez az egész diplomamunka, a srácé ott abban az iskolában elég volt erre, nyilván a témavezető is jobban megnézhette volna, de a lényeg
a lényeg: soha sehol senkit nem fog érdekelni, hogy valaki mit csinált diplomamunkának. Szép volt, jó volt, köszönjük, várja az ipar, lesz majd sírás-rívás :)