Letölthető a Photoshop 1.0.1 forráskódja

Programozás

A Computer History Museum bejelentette, hogy az Adobe engedélyével elérhetővé tette a Photoshop 1.0.1 forráskódját, amely letölthető és nem-kereskedelmi célra felhasználható.

A Photoshop története egy testvérpárral - Thomas és John Knoll - kezdődött. Thomas Knoll a Michigan egyetem PhD tanulójaként írt egy programot 1987-ben, amellyel digitális képeket lehetett megjeleníteni és szerkeszteni. Bátyja, John Knoll az ILM-nél dolgozott és hasznosnak találta munkájához az öccse által írt programot. A "Display"-nek hívott program fokozatosan fejlődött és a testvérpár 1988 nyarán úgy érezte, hogy akár kereskedelmi forgalomba is lehetne hozni. Átnevezték "Photoshop"-nak és kerestek egy céget, aki terjesztené a programot. A 0.87-es verzióból mintegy 200 példányt értékesítettek Barneyscan nevű cég segítségével.

A Photoshop sorsa akkor pecsételődött meg, amikor az Adobe művészeti igazgatójának, Russell Brownnak javaslatára úgy döntött, hogy licencet szerez arra, hogy a program egy továbbfejlesztett verzióját terjeszthesse. Az üzlet 1989. áprilisában megköttetett, majd 1990 elején elkezdődött az 1.0-s verzió értékesítése. A következő tíz évben mintegy 3 millió Photoshop példányt adtak el.

Az első Photoshop verziót főként Pascal-ban írták Apple Macintosh számára. A sztori elolvasható itt. A forráskód letölthető ugyanonnan. A licenc itt olvasható.

( skynetpro | 2013. 02. 15., p – 10:54 )

's/Macintosh számá/Macintosh platform/'

( Zahy v | 2013. 02. 15., p – 11:08 )

És ezzel belátható közelségbe került, hogy végre akár natív linuxos Photoshop is lehessen. Az, hogy kicsit el van(lenne) maradva a verzió a windowsostól, az senkinek nem kell, hogy kedvét szegje.

Ha van olyan funkció benne, ami a GIMP-ben nincs benne, akkor valahogy össze lehetne kókányolni a kettőt, legalábbis a lehetőség most már adott :D
( ... mondjuk nekem a GIMP sokkal kézhezállóbb eszköz, mint a PhotoShop, úgyhogy ha a legutolsó verziót tennék nyílt forrásúvá, annak sem tulajdonítanék különösebb érdeklődést. )
-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.

Úgy hogy Gimp-et (többször) használt és azt szokta meg? Amit meg el kell végeznie, arra elég neki az amatőr gányolás is? Meg mondjuk nem akar lopott nem legális forrásból származó software-t használni, annyit meg nem ér neki, amennyibe kerül a Photoshop? Soroljam még, vagy még mindig ugyanmár?

Ezt mondom, hogy neked jobb a Photoshop. Másnak meg jobb/elég jó a Gimp. Nem a tudása, hanem arra, amire használjuk, annyiért, amibe kerül. Nem értem, mi ezen a nem érthető. (Többet nem próbálkozok, ha nem érted, nem érted: attól, hogy a Ferrari vitán felül jobb autó, a nagyapám remekül elvolt a Zsigulijával. Nem biztos, hogy lecserélte volna Ferrarira (max. ha eladhatja).)

2000 korul. Akkor lett elegem a windowsbol es w98rol Linuxra valtottam. Ugyhogy nekem jo ot ev ki is maradt, 2005 vegen lattam eloszor w2k es xp rendszereket. Aztan egy ev beletelt legalabb, mire rajottem, hogy koze nincs w9x vonalhoz es vegre tenyleg egy jol hasznalhato oprendszer.

(Anno floppyn cipeltem a gephez a cuccokat, mert w98-nal az USB pendrivenak kulon (!) meghajto kellett volna. vmi hasznalt pd volt, nem volt hozza kulon meghajto. Linux meg rogton latta. Floppynal ugyanez: Linux villamgyorsan irta/olvasta (cache), W98-nal meg tobb percre teljesen lefogta a gepet)

Szoval akkoriban meggyozodesem volt, hoyg a Linux sokkal jobb, mint a Windows, eselyt sem adtam az XP-nek. Ha akkoriban kiprobalom az XP-t (bar rendesen kellett ala vas a w98-hoz kepest), talan sose probalkozok a Linux-szal.
De nem igy tortent :) es azota tudom, hogy az MS is kepes normalis oprendszert irni, gyakrabban szidom a Debiant, mint a w7-et :)

--
http://www.micros~1

Kinek regen, kinek tegnap...Nekem total osszefolynak a '90-es es 2000-es evek. Mindig '93 es '97 meg hasonlokat mondok, amikor 2003-ra es 2007-re gondolok. Eppen azon tunodtem, hoyg van olyan haverom, akit mar kb. 7-8 eve nem lattam es a tobbieket is mar evente egyszer :( Eszetlenul rohan az ido.

--
http://www.micros~1

Nem vagyok en Ozzy :) Bar asszem 17 ev a MAV-nal szerelo es lakatos munkakorben mindenkinel nullara redukalja a gondolkodas/idoerzekeles kepesseget :)

Amikor csak osszefolynaka napok, soha semmi sem tortenik....csak mulik az ido.
Mondjuk, most is osszefolynak, de most azert, mert mindig annyi erdekes tortenik....

--
http://www.micros~1

Én eleinte a Photoshop-pal manipuláltam a képeimet, de osztán képbe jött a GIMP, egy újság CD mellékletén.

Nem foglalt olyan sok helyet (65 MB), mint a Fotóbolt (1,5 GB).
Egy kis alakítgatás után, sokkal jobban kézre esett a felülete.
Továbbá a GIMP nem ette meg a swap fájljaival a vinyót, és nem hugyozta tele a memóriát, mint a Képüzlet.
Ja, és ingyenes a cucc.

( gelei v | 2013. 02. 15., p – 11:58 )

A következő tíz évben mintegy 3 millió Photoshop példányt adtak el, és hozzávetőleg 3 milliárd példányt torrenteztek le. :D

A szöveget megértettem, de mivel nem ide koncentrálok, (mert közben dolgozom is) elsiklottam a torrent szó felett. Viszont akár az is előfordulhat, hogy gelei sem arra akart utalni, hogy kifejezetten torrenttel mennyi photoshopot warezoltak. E miatt gondoltam úgy, hogy leírom kommentbe yetii válaszára, hogy 2001 előtt is volt warez, nem csak a torrent megjelenése után.
Minket nem a jegyeink alapján engedtek ki az iskolából, ráadásul ahová én jártam, ott az 1-es a legjobb jegy.

( ttt | 2013. 02. 15., p – 13:37 )

10 év alatt az a három millió példány nekem kifejezetten rosszul hangzik.
Bár ismerve az áraikat nem csodálkozom, de céges környezetben rengetegen használják és ott nincs warez. Bár abban az időszakban még nem volt ennyi designer cég meg fotós,stb úgy, hogy lehet mégis jó eredmény.

( sigellef | 2013. 02. 15., p – 13:33 )

Nahát, ez nagyrészt pascal-ban van... ha 10-12 éve láttam volna ilyet, nagyon örültem volna neki, valahogy összehoztam volna a BGI -vel :D
-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.

( freeoli v | 2013. 02. 16., szo – 14:43 )

Ez egy jó hír :) A licencet nem olvastam el de gondolom egy páran már dolgoznak a kódon :)

Nem szabad szoftveres a licenc, mert a kód kereskedelmi célra nem használható, és a módosítás nem terjeszthető. Amúgy se ér semmit egy 23 éves Pascal kód, ugyan mivel és mire lehet ma ezt lefordítani? Nosztalgiázóknak, szoftvertörténelem iránt érdeklőknek lehet ez érdekes, gyakorlati jelentősége nincs.

meglepo modon a pascal nem az a nyelv, ami az idok folyaman olyan k* sokat valtozott volna, szoval pascal forditoval biztos le lehet forditani, max. a kornyezetspecifikus reszeket kell atnezni erosen.

*szerk : beleneztem, ez nem tiszta pascal kod, vannak asm betetek, es szerintem hianyzik par object vagy az annak megfelelo forras, amire az 'external' kulcsszavak hivatkoznak.

( NemCoder | 2013. 02. 16., szo – 21:19 )

Hej, azok a regi szep idok... elmorzsoltam egy konnycseppet a szemem sarkaban.
Elso nyomdai munkahelyemen kanadai, dobozos Pshop 2.5 LE (Lim. Edit. for egyetemista) volt a Mac LC 475-oson. A Powermac-en pedig a legmodernebb 3.0-s.
Kb. 20 evvel ezelott... es mar tudott layereket kezelni, oda-vissza voltunk a technika haladasanak latvanyatol. ;)
Ezt most dicsekveskeppen muszaj volt leirnom ;)

Ez előző évezredben ilyen hülye voltam. (Valszeg sokan vitatkoznának a múltidőn.)
Pl: http://hup.hu/node/34855#comment-339974
De volt zsír új Apple Newton-om, '95-ben ThinkPad 360C-m.
És vagy 15 éves az SGI O2-m is. (Kiba drága volt bele a RAM bővítés.)

Ha már dicsekszünk...

Fogalmam sincs róla, mennyire volt jogtiszta. Egy '56-os kitántorgó magyar jött vissza Kanadából a rendszerváltás után, az ő fia rakta össze a "rendszer"-t (1 db. 486-os PC 8 mega RAM-mal, egy LC 475 és egy PPC-s Mac). Minden szoftverünk dobozos volt, ami akkoriban teljesen idegen gondolkodás volt. Még ha itthon nem is, de Kanadában biztosan fizetett érte.
Akkoriban leggyakrabban CoreDraw-t használtak ilyesmire (mindenki warezolta), édes Istenem, mennyit szívtunk vele. És gyakran még most is :)
Külön tanulmányt lehetne írni arról, hogy a Corel mennyire nem alkalmas kiadványkészítésre. Tudom, nem arra való. Mégis sokan úgy használják.

Asszem a CorelDraw 2-est lehetett átírni magyarra.
Még a windows 2-ből átmentett (gyári windows-os) programmal lehetett magyarítani a menüt, és a rendszer üzeneteket.

Az angol "Hívja a CorelDraw hotwire-t a ... számon" üzenet magyarul (nálam) ez lett:
"Ne búsulj, a következő újra alkotott munkád sokkal jobb lesz :)"

Kiadvány készítésre a Ventura 2.0 (még Corel előtt) amit használtam. Azzal is bűvészkedni kellett a postscript fontok miatt.

( 1mpulsive | 2013. 02. 17., v – 04:18 )

Orom a hupot olvasni, ennyi csesztetest es rosszindulatu megjegyzest az ember sehol mashol nem talal! Na, valaki ugasson le legyszi!

( b | 2013. 02. 18., h – 12:25 )

A zigen bammeg. Assembly és Piszkál. Mondjuk akkoriban tényleg ez a két nyelv volt a divat.

--
GPLv3-as hozzászólás.

( manfreed (nem ellenőrzött) | 2013. 02. 18., h – 15:59 )

vajon a cs6 is pascalban készült? vagy az már javascript?