"Befektetés a jövőbe: a jászberényi Városi Könyvtár is Linuxra alapozta informatikai rendszerének bővítését"

 ( trey | 2011. március 4., péntek - 13:19 )

A Novell ma bejelentette, hogy a "jászberényi Városi Könyvtár SUSE Linux Enterprise Server és Desktop megoldásokkal bővítette korábbi, kizárólag licencköteles szoftverekből álló infrastruktúráját. A SUSE Linux szerverek képezik a megvalósított projekt stabil alapját, ezeken biztosítottak helyet az olyan kritikus fontosságú alkalmazásoknak is, mint például az Integrált Könyvtári Rendszer (IKT), amely lehetővé teszi a kölcsönzéseket és a könyvtári katalógus internetes elérését – ennek hibája esetén megbénulna az olvasók kiszolgálása. Az új Linux alapú rendszer maximálisan kiszolgálja a felhasználók igényeit és teljesíti az informatikai rendszerrel kapcsolatos elvárásokat, ezáltal hozzájárul a helyi lakosok napi ügyintézésének elősegítéséhez és a kulturális értékeik megőrzéséhez.

A sajtóbejelentés alább olvasható:

Idézet:

  • A jászberényi Városi Könyvtár informatikai rendszerének fejlesztésére nyílt közbeszerzési eljárás keretében választotta ki a nyertes, SUSE Linux alapú megoldásokat
  • A Novell nyílt forráskódú megoldásait az operációs rendszer költséghatékonysága, és a hardvergyártók által tanúsítványokkal bizonyított elismertsége miatt választották

Budapest, 2011. március 4. – Átadásra került a jászberényi Városi Könyvtár megújult informatikai rendszere, a TIOP-1.2.3-08/1-2008-0035 pályázat keretében nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatásával: SUSE Linux Enterprise Server és Desktop megoldásokkal bővítette korábbi, kizárólag licencköteles szoftverekből álló infrastruktúráját. A SUSE Linux szerverek képezik a megvalósított projekt stabil alapját, ezeken biztosítottak helyet az olyan kritikus fontosságú alkalmazásoknak is, mint például az Integrált Könyvtári Rendszer (IKT), amely lehetővé teszi a kölcsönzéseket és a könyvtári katalógus internetes elérését – ennek hibája esetén megbénulna az olvasók kiszolgálása. Az új Linux alapú rendszer maximálisan kiszolgálja a felhasználók igényeit és teljesíti az informatikai rendszerrel kapcsolatos elvárásokat, ezáltal hozzájárul a helyi lakosok napi ügyintézésének elősegítéséhez és a kulturális értékeik megőrzéséhez.

„Az Európai Unióban számos példát látunk a nyílt forráskódú megoldások térhódítására, a közigazgatásban és a versenyszférában egyaránt. Örömmel fogadtuk, hogy a jászsági könyvtárak informatikai és kommunikációs infrastruktúrájának, valamint szolgáltatásainak fejlesztésére szintén nyílt forráskódú, SUSE Linux Enterprise megoldásokat választottak. A projekt keretében bővítették a felhasználók körét, többek között a fogyatékkal élők számára tették elérhetőbbé a könyvtár szolgáltatásainak használatát. Emellett megoldották a könyvtárak bekapcsolását a helyi, települési és regionális szintű képzési programba, és hatékonyabbá tették a könyvtárak közötti együttműködést, az ott tárolt állományokhoz való széles körű, online hozzáférést Az eddigi teszteredmények és felhasználói visszajelezések alapján az új linuxos rendszer nem csak kielégíti, de bizonyos funkciókban felül is múlja a korábban támasztott elvárásokat” – mondta Szittya Tamás, a Novell Magyarország ügyvezető igazgatója.

„Az új, kiváló informatikai háttérrel megvalósulhat és fenntarthatóvá válik az összehangolt jászsági tudás- és kulturális bázis” – nyilatkozta Szabó Jánosné, a jászberényi Városi Könyvtár igazgatója, a Jászportál Könyvtári „Tudásdepó-Expressz” a Jászságban projekt vezetője. „A projekt teljesítése során a konzorcium könyvtárai között szoros szakmai kapcsolat alakult ki, mely biztos alap a további együttműködéshez” – tette hozzá Szabó Jánosné.

„Ez a fejlesztés tanúbizonyság arra, hogyan került be a 21. század technikája a könyvtárakba. Rengeteg felesleges munkától, hiábavaló időtöltéstől menti meg a használókat. Nagyon fontos, lényeges feladat, hogy az eszközökbe manuálisan kell beletenni a tudást, e folyamat során kerül az állomány a rendszerbe. Ezt a munkát a könyvtárosaink végzik” – mondta el Hajdú László, Jászkisér Város polgármestere, a Jászsági Többcélú Társulás elnöke.

„Az évek során alaposan kiismertük a látogatók szokásait, kéréseit: legnépszerűbbek az on-line szolgáltatások (közösségi oldalak, videó megosztó portálok, híroldalak), valamint a csevegő alkalmazások és az e-ügyintézéshez kapcsolódó szolgáltatások. Kedvelt alkalmazás a szövegszerkesztő, prezentáció készítő, pdf megjelenítő, és képszerkesztő. A nyomtatás szintén igen gyakori feladat. A tények ismeretében könnyen listázhatóak az igényelt formátum támogatások: pdf, doc, xls, odt, ppt, mp3, jpg, png és egyéb képhez kapcsolódó kiterjesztések” – mondta Sinka Tamás, a jászberényi Városi Könyvtár informatikai felelőse. „Megállapítható, hogy ezek a felhasználói igények teljes körűen kielégíthetőek a SUSE Linux Enterprise Desktop szoftvereivel: OpenOffice, GIMP, Firefox, Gnome FTP, Evience, Acrobat Reader, Pidgin, Banshee, F-Spot. A jászberényi Városi Könyvtár internet-szobájának munkaállomásain, amelyet a tavalyi évben 6550 alkalommal használtak a jászságiak, jelenleg 67 százalékban SUSE Linux Enterprise Desktop fut. A szerveroldali alkalmazásokhoz pedig a SUSE Linux Enterprise Server minden lehetőséget biztosít, amire rendszerünk kiépítésénél szükség van: szerverek, virtualizáció, iSCSI initiator, stb.” – tette hozzá Sinka Tamás.

A döntés és átállás folyamata
A nyertes operációs rendszer kiválasztása során nagy szerepet játszott az operációs rendszer költséghatékonysága és elismertsége a hardver gyártók által, valamint alapvető követelmény volt, hogy a hardver és szoftver kölcsönösen rendelkezzen tanúsítvánnyal egymásra nézve. A beérkezett 6 pályázatból 2 ajánlott SUSE Linux Enterprise alapú megoldást, 4 pedig Microsoft oldalit. Az értékelési szempontok és követelmények figyelembe vételével a 14 SUSE Linux Enterprise Desktop-ot (SLED) és a 2 SUSE Linux Enterprise Server-t (SLES) tartalmazó ajánlatot fogadták el. A könyvtár meglévő hardverei rendelkeznek gyártói tanúsítvánnyal és támogatással a SLED és SLES tekintetében, és a SUSE Linux megoldások funkcionalitásban minden felhasználói és informatikai rendszerigényt kielégítenek.

A projekt eredményei
Elmondható, hogy a felhasználók kedvelik az új rendszert. A felhasználói felület grafikus megjelenítése részben elér a korábban megszokottól, de ennek használatát a felhasználók rendkívül rövid idő alatt elsajátították. Egyes felhasználók azt hitték, ez egy új Windows, mások ösztönösen, azonnal munkára fogták az alkalmazásokat. A fiatalok például gyorsan megkedvelték az Open Office Draw modulját, a labdarúgó-világbajnokság ideje alatt pedig megjelentek azon felhasználók, akik on-line közvetítést néztek, hallgattak – ez utóbbi esetében nagyon jó szolgálatot tett a SLED által támogatott Microsoft Silverlight plugin. Két külső, de könnyedén elérhető program telepítését igényelte még az internet-szoba szolgáltatás: Skype és Google Earth.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Nem tudom eldönteni, hogy a sajtóhíreket írók nem tudják, hogy OpenOffice.org és nem Open Office, vagy cikisnek/nehezen olvashatónak/kimondhatatlannak tartják az eredeti nevet, és direkt írják így. Remélem, a LibreOffice-nál ilyen probléma nem lesz. :)

Két módon van leírva, egyik sem helyes...

KAMI | 神
--
Támogatás | OxygenOffice | Fordításaim és SeaMonkey

?

--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

Szerepel benne egyszer az "OpenOffice", egyszer az "Open Office", helyesen pedig az "OpenOffice.org" lenne.

--
trey @ gépház

nem tehetnek rola, hogy ilyen rosszul van elnevezve :-)

--
NetBSD - Simplicity is prerequisite for reliability

csak a weboldalát kellett volna megnézni :)

--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

Semmi gond, Replace.

KAMI | 神
--
Támogatás | OxygenOffice | Fordításaim és SeaMonkey

Nem, az OpenOffice == OpenOffice.org, eddig okay. Viszont Open Office az a fizetős StarOffice "utódja".
--
Solaris Express
Opera

ennek az egész anomáliának az eredete, hogy egy kalandor levédette magának az Open Office nevet, amivel azóta sem tudott sok mindent kezdeni. ezért eddig sem volt zavaró, mert nincs egy olyan ismert másik software, ami az Open Office nevet viseli és nem azonos az OpenOffice.org programcsomaggal.
a LibreOffice név ezért is szerencsésebb.

"Evience"

lyally :(

Nekem a Fluxbox menüben is OpenOffice van beírva - "helytelenül", pedig nem is azt, hanem LibreOffice-t használok. Még nem volt időm kijavítani. :-)

Ez szerintem csak a terjedő különírás-mémnek tudható be. Már olyat is láttam, hogy "ugyan az" meg "ugyan akkor". Borzalmas.

Nekem csak egy kerdesem lenne: a SLE* cuccokert nem kell fizetni a Novellnek? (Ok, gondolom itt a beszalliton keresztul meg, HEV-n nem alltam neki kozbeszes szerzodest keresni mobilrol) Mert AFAIK rh-s mintara a frissitesekert itt fizetni kell. (Az most lenyegtelen, h mennyit)

----------------
Lvl86 Troll

A Canonical nem ténykedik Magyarországon? Legalábbis még nem olvastam olyan hírt, hogy egy nagyobb szervezet Ubuntura állt volna át itthon, a Canonical támogatásával.

Sajnos nem.

igaz, hogy nem a Canonical támogatásával, de azert van ilyen

http://hup.hu/cikkek/20080712/linuxos_lelkeszi_hivatalok_az_evangelikus_egyhaznal

Vagy támogatása nélkül is:
http://ubuntu.hu/node/5073

KAMI | 神
--
Támogatás | OxygenOffice | Fordításaim és SeaMonkey

Ez ilyen "es?" tipusu hir, a dorogi konyvtar es varoshazanak az informatikai hatterenek egy reszet lassan mar egy evtizede linux viszi (ill. vitte, mert egy idoben a tuzfal lecserelodott openbsd-re). :)

---
pontscho / fresh!mindworkz

Látod, kell egy kis hírverés, mert egyébként a zemberek asse tudnák h eszik v isszák a linukszot

Ez egy Novell marketingbejelentés, nem hír, meg nem cikk.

Juteszembe, ez mitől a jövőbe történő befektetés?

Azzal egyet értek, hogy free/ingyenes cuccokat használjanak közcélú jellegű feladatok ellátására. De a Linuxok világa sosem a kompatibilitásról volt híres. Lásd két évtizeden átívelő kompatibilitás a Reversi program esetén :)

Akkor gondolom te az a típusú ember vagy, aki egy XP installáció során végignézi a "diavetítést", és egyfolytában az jár a fejedben, hogy "Miért?!" ;]

Olyan keveset vagyok már itthon (havi 1-2 nap), hogy ezt is innen kell megtudnom. Köszi. :)

Apple MacBook C2D 2.2Ghz 2x2G Intel X3100

sled meg sles nem licenckoteles?!

--
NetBSD - Simplicity is prerequisite for reliability

# What is a SUSE Linux Enterprise subscription?

There are generally two models of software purchase in common use today: the proprietary license model or the open source subscription model. In the proprietary model you pay a significant upfront license fee, followed by a smaller annual maintenance fee. Compare this to the open source subscription model where there are no large up front license fees, but instead a smaller annual service charge for access to the cod, service pack release, new product versions, updates, maintenance fixes and support.

Én is valami ilyesmit akartam felvetni.

A támogatói/szállítói/karbantartói szerződéssel most nem is foglalkozva, a disztróban lévő legtöbb program bizonyára licencköteles, csak a szerzői jog (ill. kapcsolódó kereskedelmi jogok) tulajdonosa nem köti díjhoz a használat jogát.

Nem licencköteles == nem védi szerzői jogi védelem == közkincs (public domain). A GPL, BSDL stb. alatti programok határozottan copyright alá esnek.

http://en.wikipedia.org/wiki/Copyleft#Reciprocity
http://www.gnu.org/licenses/gpl-faq.html#HowIGetCopyright
http://www.gnu.org/licenses/gpl-faq.html#RequiredToClaimCopyright

"Nem licencköteles == nem védi szerzői jogi védelem == közkincs"

Nem inkabb != ?

Ez igy szerintem nagyon nagy hulyeseg.

Minden szoftver rendelkezik (jobb esetben) valamilyen licenccel, legfeljebb nincs dijja a licencelesnek (figyelem: GPL-s kod is lehet fizetos, ld. Cedega)

Szerzoi jog meg mindig megilleti az eredeti szerzot (MO-n pl. at se ruhazhatod, ha te csinaltal valamit, akkor ennek tenyet es a hozza tartozo jogokrol nem mondhatsz le), ami erdekes itt az az anyagi jogok. Raadasul a GPL is ad valamilyen jogi vedelmet, ld. GPL perek. De egy BSDL/MIT licenc is ad nem is keveset.

Az h kozkincs az vegkepp hulyeseg. Kozkincs az, amihez barki barmikor korlatozas nelkul hozzaferhet (figyelem: ezert is lehet penzt kerni, pl nepdal-gyujtemeny ara, ahol maga a dalt szabadon terjesztheted, vagy akar at is dolgozhatod, de a lemezgyar, a terjesztok, a zeneszek, stb. kovetelhetik a penzuket erte -- es arrol nem is beszelve h maga az anyag *abban a formaban* a szerzoi jog hatalya ala esik).

----------------
Lvl86 Troll

Helyes, helyes!

Idézet:
A felhasználói felület grafikus megjelenítése részben elér a korábban megszokottól, de ennek használatát a felhasználók rendkívül rövid idő alatt elsajátították. Egyes felhasználók azt hitték, ez egy új Windows, mások ösztönösen, azonnal munkára fogták az alkalmazásokat.

vö. http://hup.hu/cikkek/20110217/visszavalt_linux-rol_windows-ra_desktopon_a_nemet_kulugyminiszterium
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

En nem lennek tul buszke arra, hogy ilyen "jol" sikerult mar mindent lemasolni ;)

Inkább arra reagáltam, hogy No.-ban a panasz pont a rendszer megszokhatatlansága volt. Valahogy a kettő ellentmondásban van, és gondolom, nem a jászberényiek az informatikailag túlképzettek...
-
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

Jajmá, megmonták hogy sokba kerül a nyomtatódrájer, és azér. Ne legyé má értetlen.

Mint jászberényi lakos, nemértem miért pont novell/suse. Mintha most olvastam volna 1-2 napja hogy a Novell-nek leágazóban van.

Nem lehetett volna debiannal megoldani?

KisSzikra - TTZ Modding Csoport

Hol olvastad, hogy a Novellnek *leágazóban* van? Forkolják a céget? :)

Amúgy nyilván meg lehetett volna csinálni mással is, csak nem az a cég nyert, aki mással csinálta volna. És most olvasom, hogy csak Suseval meg Windows-zal pályáztak...

Ennek örülünk. :)

(trey, elírtad az Evince-t az átállás előtti bekezdésben)

Szerk. Nem olvastam el az előttem szólókat; már mondták, úgyhogy bocs)
___
Blogom

A BVG (Berlin "BKV") egyik buszan tegnap az orrom elott indult ujra a SuSE alapu kijelzorendszer :) szerintem picit tulloves, de lehet az LCD olcsobb mint a FOKGYEM :)

Btw, azt csak en erzem gaznak, hogy a nem is kell vindoz tipusu leirasba ott van egy "hat ehhez kellett azert silverlight"? (ill. multkor itt kitargyaltuk a moonlight altalanos hasznalhatosagat valos esetekben...)

A szegedi buszokon is linux alapúak a kijelzőek (FIXME!) - a barátnőmtől tudom, ő látott egyet már újraindulni, és szerinte hasonlóan indult, mint itthon a laptop, amikor kártyázni szokott :D


Ne kattints ide!

Kecskeméten határozottan FreeBSD-és bootot láttam a buszos kijelzőkön.
--
Solaris Express
Opera

Mit tudnak ezek a kiejlzők, hogy ekkora oprendszerek kelljenek már hozzájuk?

----------------
Lvl86 Troll

Fagyni. ;-p

Ekkora vagy nem ekkora, de ezek viszonylag olcsóak, mármint az oprendszerek.
QNXért vagy embedded winért szépen perkálniuk kellene.

Amúgy reklám, képújság, videó, menetrend fút rajtuk.
--
Solaris Express
Opera

Engem inkább az érdekelne, hogy az egész megéri-e?

----------------
Lvl86 Troll

Az szegedi közlekedési vállalatnak nyilván. Van(volt) egy pofás, egységes utastájékoztató rendszere, ami valószínűleg a reklámokból fenntartotta magát.

Bezony! Linux fut a szegedi kijelzőkön, bár sajnos maguk a monitorok nagy számban tönkrementek. Egy KapX-nevű cuccos fut rajtuk, én is láttam újraindulni egyet, áramszünet után.

Az ottani héven láttam életem eddigi egyetlen Ubuntu reklámját.

Egyszer a zegi kórházban a reklámkijelzőt meghajtó gép megakadt grub boot (stage 2) közben/után, az CentOS-t akart indítani:)

A fehérvári nagyteszkóban is díszelgett pár zártláncban működő nagy kijelzőn egy megfázott grub, de hetekig.

--
fantázisdús aláírás v1.09