Jos Poortvliet interjú

Blogodban azt írtad, más ember, más ötletekkel és más szokásokkal mint Joe "Zonker" Brockmeier, milyen új ötletekre számíthat öntől az openSUSE projekt?
Ez szerintem teljesen természetes, nyilvánvalóan másmilyen ember vagyok, mint Zonker. De nem csupán erről van szó. Amikor Zonker csatlakozott a Novellhez, az openSUSE nem volt ennyire nyílt, mint most. Ezen a konferencián is, többen azt mondták nekem, hogy a tavalyihoz képest rengeteg dologban különbözik. És ennek nem én vagyok az oka, mert a szervezésben nem vettem részt közvetlenül, hiszen csak 3 hónapja vagyok itt. Nyilvánvalóan különböző személyiségek vagyunk. Például én nagyon szeretnék az openSUSE ambassador programra fókuszálni, de ezt a programot igazából Zonker indította el. Ez inkább egy folyamatról szól, az eltelt idő miatt tovább kell lépni és más dolgokat kell máshogy csinálni. Talán pár évvel ezelőtt én is ugyanazt tettem volna, mint amit Zonker tett.

Hogyan lehet fejleszteni ezt a közösséget?
Amit nagyon szeretnék, hogy kis csoportok jöjjenek létre. Már most is vannak ilyenek, amelyek nagyszerűen működnek. Ilyen pl. a KDE vagy a GNOME, de a MeeGo vagy az LXDE csapat is elkezdett fejlődni. A közösség néhány tagja dolgozik a kernel fejlesztésén is, de ők nem szerveződtek még egy csapatba, hogy közösen tevékenykedjenek, például nem is lehet velük kapcsolatot teremteni a levelezési listán keresztül. Ezeket a csoportokat szeretném kialakítani és működésbe hozni, akikkel könnyen kapcsolatot tud bárki teremteni, ha csatlakozni szeretne a projekthez.

Lehetne 1 év az openSUSE verziók között?
Ez olyasmi, amit nem én döntök el. Ez pontosan olyan, amit az opensuse-project levelezési listát kell megvitatni. Nyilván van annak oka, hogy miért 8 hónap most a kiadási idő, de ha valaki úgy gondolja, hogy módosítani szeretné ezt és remek érvei vannak emellett, akkor írjon bátran a listára.

Lesz Long Term Support verzió?
Ez szintén nem olyan dolog, amit én tudnék eldönteni, azonban jelenleg a booster team (a Novell alkalmazásában álló openSUSE fejlesztői csapat, http://en.opensuse.org/openSUSE:Boosters_team) nem látja értelmét egy ilyen verziónak. Többen kérdezték már ezt, illetve az openSLE ötletét is felvetették, de azt kell mondjam, hogy ezt bárki szabadon megteheti az openSUSE Build Serviceben, csak nyitnia kell egy repositoryt és elkezdeni a munkát, hiszen minden nyílt. Azt bizton állíthatom, hogy mi mindenben segíteni fogjuk a törekvései elérésében. Ha az ötlet valóban életképes, akkor sokan fognak csatlakozni ehhez a kezdeményezéshez. Csak bátorítani tudok mindenkit, hogy tegye azt, amihez valóban kedve van.

Hogyan zajlik az openSUSE projekt irányítása, kik és hogyan döntenek arról, merre haladjanak a fejlesztések, illetve mennyire szól ebbe bele a Novell?
Összehasonlítva más projektekkel, pl. a Fedorával vagy az Ubuntuval sokkal szabadabban lehet az openSUSE közösségben dolgozni, mivel a Novell nem igazán szól bele az openSUSE belső ügyeibe. Természetesen a fejlesztők meghatározott feladatokon dolgoznak, olyanokon, amelyek egyeztetést igényelnek, de ez igazából egyfajta munkaszervezés. Minden másban szabad kezet kap az openSUSE projekt, ami egyedülállónak tekinthető olyan disztribúciók esetében, ahol valamely cég áll egy projekt hátterében. Hogy mást ne mondjak a Novell kifejezetten üdvözli az openSUSE alapítvány ötletét is, amin jelenleg dolgozunk.

Ez azt jelenti, hogy egy független alapítvány áll majd az openSUSE projekt mögött? Ha igen, akkor mikor?
Igen, pontosan ez a cél, hogy sokkal függetlenebb legyen a projekt a Novelltől. Hogy ez mikor lesz, azt nehéz megmondani. Folyamatosan dolgozunk rajta, ügyvédekkel egyeztetünk, ami nagyon sok időt vesz igénybe, de nagyon szeretném, hogy a jövő évi openSUSE konferenciát már az openSUSE alapítvány szervezné.

Vannak együttműködési pontok más disztribúciókkal? Figyelik más disztribúció munkáját?
Hogyne! Az openSUSE konferencián is itt vannak a Fedora fejlesztők és éppen tegnap beszéltünk az mkinitrd lecseréléséről, a Red Hat és a Novell, valamint a Fedora és az openSUSE dogozik egy közös megoldáson. És még számos ötletünk van: például a csomagnevek. Szinte minden disztribúció más csomagneveket használ ugyanazon programokhoz és programkönyvtárakhoz. Ezek egységesítése nagyszerű lenne és elkezdődött az ezzel kapcsolatos egyeztetés a Fedora, a Debian és az openSUSE csapatok között.

Mik az openSUSE fő erősségei a többi népszerű közösségi disztribúcióval (Ubuntu, Fedora) szemben?
Az openSUSE legnagyobb előnye, hogy nyitott és szinte semmilyen kontroll nem érvényesül a mögötte álló cégtől, ez sem az Ubuntuval, sem a Fedorával kapcsolatban nem állítható ennyire határozottan, mint a mi esetünkben. Az openSUSE közösség rendkívül fiatal a többiekhez képest, azonban a SUSE a 18 évével az egyik legöregebb disztribúció. Ez kétségtelenül nagy ellentmondás, de azt kell mondjam, hogy kb. 1,5-2 éve vált az openSUSE olyan közösségi projektté, amely valóban nyitott a fejlesztők számára. Ez számunkra is újdonság és nagy szabadságot jelent, vagyis szinte bármit megtehetünk, hiszen nincsenek kőbe vésett folyamatok, szabályok és szerencsére a Novell sem korlátoz semmiben. Technikailag pedig nincsenek nagy különbségek a disztribúciók között.

Miért nem olyan elterjedt az openSUSE, mint például az Ubuntu?
Ilyen szempontból a Fedora és az openSUSE ugyanazzal a problémával küzd: nincsen akkora marketing erőforrásai, mint az Ubuntunak, akik remekül használják fel a marketinget a felhasználó bázis növeléséhez, így nagyobbak is. A folyamatos marketingtevékenység hatására pedig még nagyobbnak látszanak, mint amekkorák. Az openSUSE felhasználói közösségek azonban erősnek mondhatók, így segíteni kell őket kibontakozni.

Nem hiszem, hogy feltétlenül a technológiában keresendők a különbségek. Abban bízom, hogy teljesen nyitott projekt egy hosszú távú befektetés. Vegyük például az openSUSE Build Service-t, amellyel az openSUSE disztribúció is készül. Maga a rendszer is nyílt forrású és bárki használhatja, a kipróbálásához pedig egyszerűen le lehet tölteni a SUSE Studio-ról egy olyan live telepítőt, amelybe az egész rendszer működéskész. Ha valaki szeretné 10 perc alatt saját build service lehet. És lássuk be, pontosan erről szól a nyílt forráskód és a nyílt projekt.

Ugyanezt elmondhatom az openSUSE projektről is. Ha valaki részt kíván venni a projektben, akkor nem kell mást tenni, mint az openSUSE Build Service-en keresztül eljuttatnia a hozzájárulásait a kódhoz, ami lehet bármilyen apró vagy strukturális módosítás. Nem kell ehhez tagnak lenni, vagy aláírni bármilyen papírt, vagy lemondó nyilatkozatot, mert nincsenek korlátok, vagy szabályok. Egyszerűen nyílt a rendszer. Éppen ezért a közösség nézőpontjából megközelítve az openSUSE sokkal jobb alternatíva lehet a többi disztribúcióval szemben.

Ha mindenáron technikai oldalról akarom megközelíteni, akkor szerintem elmondható, hogy az openSUSE stabilabb disztribúció, mint a legtöbb, ugyanakkor meglehetősen naprakész komponenseket nyújt anélkül, hogy fejlesztői környezeteket kelljen használni. Ez úgy érhető el, hogy a stabil változathoz az openSUSE Build Service-en keresztül elérhetők az adott komponensek fejlesztői verziói. Ez az egész struktúra és kialakítás egyedülállónak tekinthető a Linux disztribúciók széles palettáján.

Ha a marketing ennyire fontos, akkor nem lenne egyszerűbb, ha Novell pénzzel támogatná meg a marketinget?
Ez nem igazából és kizárólag a pénzről szól. A Novell egy hatalmas szervezet, így bármit is tesz az több pénzbe kerül. Ez így nem működik, nem ez az irány, amit követnünk kell. Nem véletlenül várjuk az openSUSE alapítvány létrejöttét, hiszen akkor ezek a dolgok sokkal egyszerűbbek lesznek, és igen, akkor szeretnénk, ha a Novell is támogatna minket.

Mi történhet az openSUSE-val, ha a Novellt esetleg felvásárolják vagy feldarabolják? Talpon tud maradni az openSUSE a Novell nélkül?
Mint mondtam, az openSUSE projekt annyira független, amennyire csak lehet, ebben az időpillanatban is a további függetlenség felé mozdulunk. A Novell ebben fantasztikus partner. Egy esetleges eladás nem változtatja meg a közösség feladatait és céljait. Aki emiatt aggódik, a legjobb, amit tehet, hogy csatlakozik a projekthez, amellyel csak erősíti az amúgy is nagy függetlenséget, hiszen minden pozitív és független hozzájárulás képes ellensúlyozni az esetleges negatív hatásokat. Azonban ne felejtsük el, hogy ezzel kapcsolatosan jelenleg csak újságcikkekről beszélünk.

Mi lehet annak az oka, hogy az elmúlt évek erőfeszítései ellenére a Linux nem tudott jelentős teret nyerni a desktop szegmensben?
Először is, megint csak a marketingre utalnék vissza. A Microsoftnak nagyobb a marketing erőforrása, mint az összes disztribúciónak együttvéve, emellett pedig a hardvergyártókkal meglehetősen előnyös szerződéseket tudnak kötni. Habár vannak próbálkozások, de általában a nyílt forrású projektek erre és ilyen mértékben jelenleg még képtelenek a desktop piacon.

Tehát ez sem technikai kérdés, hiszen a Linuxok ugyanolyan jól, vagy rosszul működnek, mint a Windows vagy a Mac operációs rendszerek, sőt néhány területen még jobban is. Ugyanakkor vannak olyan területek, ahol szembetűnőek a hiányosságok, amelyek idegesítik a felhasználókat. Nem szabad elfelejteni, hogy a felhasználhatóság szempontjából azonban a Windowsnak, vagy a Macnek ugyanúgy vannak hibái. Ezért mondom, hogy az igazi probléma nem a technológiában keresendő, hiszen az ilyen jellegű problémákat az emberek képesek kezelni a Windowson is.

A probléma inkább az, hogy nem jut el az emberekhez megfelelő módon a Linux. Vannak cégek, akik próbálkoznak ezzel, mint a Red Hat vagy a Novell. Bár igazából a Red Hat kicsit már feladta ezt a küzdelmet, a Novell pedig nem igazán aktív ezen a téren, és be kell látni, hogy a jelenlegi adatok a Canonical, Linspire, Xandros és a többi ezzel foglalkozó cég ez irányú sikertelenségét is mutatják. Az áttörést sem külön, sem közösen nem sikerült elérni az elmúlt években.

De azt kell mondjam, hogy az elkövetkező 5-10 évben a desktopok jelentősége csökkenni fog, nem igazi desktopok lesznek, hanem mobil telefonok, netbookok, médiacenterek, amelyekhez saját GUI lesz, amely alatt Linux van már most is. Ebben a Linux rendkívül rugalmas és előnye van jelenleg ezen a téren bármilyen más megoldással szemben.

Mi az amit tudsz Magyarországról?
Bevallom az általánosabb dolgokon túl nem sokat. Nem igazán ismerem a Kelet-Európai országokat és még mindig sok sztereotípia van az emberekben erről, mint régen a kommunizmus vagy most a gazdasági válság. Sajnos én még nem jártam Magyarországon ezért nem tudok sok mindenről beszámolni.

Ez azt jelenti, hogy szívesen eljönnél Magyarországra mondjuk egy Szabad Szoftveres Konferenciára?
Sokan félreértelmezik a Community manager szerepét. Nekem nem célom, hogy eljussak minden ország konferenciájára. Nyilván néhány nagy, nemzetközi rendezvényen ott vagyok, de a helyi konferenciákat a helyi közösségeknek kell kialakítaniuk és támogatniuk. Nem szeretnék elmenni egy konferenciára, ahol 400 embernek lehet beszélni az openSUSE projektről, amikor azt sokkal jobban tudják képviselni az adott országban az openSUSE Ambassadorok, ha jól emlékszem Magyarországon is van ilyen. Azonban, ha bárhol a világon az openSUSE közösség tagjai összegyűlnek, legyenek akár csak 15-en, akkor szívesen megyek és találkozom velük, hiszen az én feladatom éppen ez, hogy velük tartsam a kapcsolatot és az ő munkájukat segítsem.

Köszönöm az interjút!
Én köszönöm! Nem kérsz a sütimből?