A titokzatos Illumos projekt

Solaris, OpenSolaris, Illumos

Garrett D'Amore érdekes bejelentést tett néhány nappal ezelőtt az OpenSolaris bejelentéseket egybefogó osol-announce levelezési listán. A bejelentés tulajdonképpen arról szól, hogy az OpenSolaris közösség több közösségi vezetője egy Illumos névre hallgató új projekten dolgozik.

Garrett egyelőre nem közölte a projekt részleteit, de elmondta, hogy készek arra, hogy rövidesen bejelentést tegyenek. A bejelentéssel egyidőben közreműködésre is invitálja majd a nyilvánosságot.

Garrett úgy gondolja, hogy akit érdekel az OpenSolaris, azt érdekelni fogja a bejelentés, amelyet készülnek megtenni. Éppen ezért az egész OpenSolaris közösséget meghívja a 2010. augusztus 3-ra tervezett prezentációra. A bejelentést figyelemmel lehet majd kísérni az interneten (telefon, VoIP) vagy meg lehet hallgatni személyesen New York városban (Chrysler Building).

A részletekről projekt honlapján és a bejelentésben.

( trey | 2010. 08. 02., h – 13:01 )

Egyesek azt feltételezik, hogy OpenSolaris fork lesz.

--
trey @ gépház

ha ennek lenne realitása, akkor Larry nem játszott volna több hónapos huzavonát az EUval a Mysql miatt. szerencsére az OpenSolaris szabadszoftver jelenleg is, ezért a kérdés inkább az,
miért érné meg akár egyetlen centet a Solaris kivásárlására költeni, ha ugyanazt a pénzt fejlesztésre is lehetne fordítani?

( bambano | 2010. 08. 02., h – 13:14 )

illumos: szabad fordításban fekete lyuk? a nap ellentéte?:)

( sartek | 2010. 08. 02., h – 13:27 )

System Requirements
PC-based attendees
Required: Windows® 7, Vista, XP, 2003 Server or 2000
Macintosh®-based attendees
Required: Mac OS® X 10.4.11 (Tiger®) or newer

( therion | 2010. 08. 02., h – 13:47 )

Ha jól számolom, a prezentáció itteni idő szerint holnap este 6-kor lesz. Kíváncsi vagyok, remélem tényleg fork...

( mrev | 2010. 08. 02., h – 14:56 )

A fork annyira reményteljes dolog volna? Szerintem nem.

Az én vackaim nyilván futnak majd Illumos-en, de hogyan beszélek rá egy IT vezetőt, hogy miattam az Illumos hobbi rendszerrel vesződjön. És engem ki beszél rá, hogy Illumost ajánljak Linux helyett? Miért tennék ilyet?

Fog-e futni az Oracle Illumosen? Nem valószínű, hogy az Oracle a saját Solarisa mellett/helyett az Illumosre dolgozzon. Vagy az Oraclenek egyáltalán nem lesz saját Solarisa? Még rosszabb.

Az egyetlen lehetőség a Solaris megmaradására, ha az Oracle magánál tartja a Solaris fejlesztését, és az adatbáziskezelő fő platformjává teszi. Kezdetben ez volt a terv, csak úgy látszik nem reális.
--
CCC3

( syntern | 2010. 08. 02., h – 16:02 )

Csak egyetlen kérdésem lesz: Amazon EC2-t támogatnak-e majd?

( prygme | 2010. 08. 02., h – 17:24 )

logóként/kabalaállatkaként találóbb lenne egy Beastie ördögöcske jellegzetes Larry szakállal:)

( therion | 2010. 08. 02., h – 18:10 )

Amúgy sokkal optimistább lennék az OS jövőjével kapcsolatban ha a Sun nem erőltette volna a GPL-inkompatibilitást.

Tudom, hogy elég sok dolgot kiadtak GPL alatt (is). Úgy értettem, hogy az OpenSolaris-szal kapcsolatban erőltette a GPL-inkompatibilitást, ami minden jel szerint igaz is:

In the words of Danese Cooper, who is no longer with Sun, one of the reasons for basing the CDDL on the Mozilla license was that the Mozilla license is GPL-incompatible. Cooper stated, at the 6th annual Debian conference, that the engineers who had written the Solaris kernel requested that the license of OpenSolaris be GPL-incompatible. "Mozilla was selected partially because it is GPL incompatible. That was part of the design when they released OpenSolaris. [...] the engineers who wrote Solaris [...] had some biases about how it should be released, and you have to respect that".

http://en.wikipedia.org/wiki/CDDL#GPL_incompatibility_controversy

azt irtam, bovebben, nem a wikipediat.
Volt nehany nagyszabasu (FLOSS-related) projekt, ahova berobbant mint az onjelolt messias, majd elment "szemelyi" problemakra hivatkozva (a tobbi arc elkezdte kritizalni amikor kiderult hogy nem dolgozik de azt is szarul) mindig mielott bebukott a dolog. Olyan az eletutja, mintha valamely konkurrens ceg altal fizetett bomlasztougynok lenne. Ez nyilvan nincs fenn wikipedian.

A fenti idezet is olyan, hogy ugye ott van utana, hogy valamely engineer nem kommentalta a dolgot helyben, de az nem, hogy azert nem, mert kopni-nyelni nem tudott a pofatlansagtol.

--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

milyen perekkel fenyeget mostanában a jó Larry?
szabadalmi pereskedés?
a CDDL nem túl szerencsés licenc, de azért még szabad licenc.
a szoftverszabadalmakra ott van a 2.1 pont,

"the Initial Developer hereby grants You a world-wide, royalty-free, non-exclusive license ... under Patent Claims infringed by the making, using or selling of Original Software, to make, have made, use, practice, sell, and offer for sale, and/or otherwise dispose of the Original Software (or portions thereof)"

bár vannak benne fura kitételek, mint

"no patent license is granted: (1) for code that You delete from the Original Software, or (2) for infringements caused by: (i) the modification of the Original Software, or (ii) the combination of the Original Software with other software or device".

így sem tűnik veszélyesnek imho a CDDL licencelt kód felhasználása, bár Larry fiú mindig tud okozni meglepetéseket.

A probléma számomra nem létezik, de azon cégek számára, akik erre kereskedelmi terméket akarnak építeni - ahogy a mellékelt ábra mutatja - keményen létezik. Ebben a szálban az OpenSolaris boldogulásáról van szó. Ahhoz pedig ez a probléma keményen odatartozik.

--
trey @ gépház

mert ha te írsz valami programot és gpl-es cuccokat használsz hozzá, nagy meglepi lehet, amikor a saját cuccod licenszéről akarsz dönteni.

példa: ha hozzálinkeled a programodat a readline könyvtárhoz, akkor a programod GPL-es *LESZ* és ezen nincs jogod változtatni.

szóval a gpl jó, amikor felhasználni szeretnél valamit változtatás nélkül, de rossz, ha te szeretnél előbbre jutni a saját munkád segítségével.

Sok szerencsét egy nyolcszáz oldalas contributor listával rendelkező projekt esetében.
Azon szerencsétlenek, akik pedig erre nem tudtak felkerülni, de beküldtek kisebb-nagyobb patcheket, perelhetnek a bíróságon életük végéig.

suckIT szopás minden nap! Android 2.2: használhatatlan

ha csak minor patchekről van szó, akkor azokat újra is írhatod. ha 800 jelentős mértékű hozzájárulásról van szó, akkor miért várnád el, hogy 800an önkéntes munkájukkal támogassák az üzletedet?
sok esetben a GPL softwaret fejlesztő megköveteli az apróbb patcheket beküldőktől, hogy lemondjanak a copyrightról a fő fejlesztő javára. Michael Monty Wideniust most ezért eszi a fene, a MySQL AB üzleti modellje arra épült, hogy kereskedelmi licencel is árulták a softwareüket azoknak, akik ezt igényelték. most nem licencelhet újra, de nem is kapott volna 1milliárdot a cégért, ha bsd licenc alatt hozzájutott volna a SUN egyébként is ingyen.

Miért gondolod, hogy elvárnám? Te vetetted fel, hogy vegyem meg. Jó, megvenném. Szerinted a 800 közül nem lesz négy, aki már meghalt, öt, aki nem válaszol, 13, aki milliárdokért akarná csak eladni, és végül 234 Debian szektás, aki elvi kérdést csinál az egészből, és minden erejével bojkottálni akarja?
De ha ez nincs is, szerinted mekkora perpatvar lenne eközött a 800 között elosztani a pénzt, ami ha mondjuk 5-10 fejlesztőt (normál esetben tegyük fel, hogy ennyire lenne szükség, ha full time ezzel foglalkoznam) tekintve még megfizethető lenne, de 800-zal osztva már olyan pici, hogy azért senki meg sem mozdul?

suckIT szopás minden nap! Android 2.2: használhatatlan

a GPL valóban nem kötelezi semmire a Googlet, de azt sem mondanám, hogy a Google nem ad semmit 2010ben. feltéve ha nem használsz te is RMS féle email daemont böngészésre:)
programozóknak GSoC, code.google.com, szponzorált projektek, WebM codec bsd licencel, stb. nem nevezném ezeket sem semminek. igaz erre nem a Google serverekhez felhasznált GPL kódok kötelezik a Googlet. de azért tudják mi az értéke annak, amit a freesoftware bazárból kaptak, és Szergej fiú nem olyan ostoba mint Marquis de Sade vagy Tony Hayward, hogy a határokat feszegesse.
a jelenlegi jogi környezetben a software licence egy szerződés két fél között, ami elsősorban a terjesztésről és nem a felhasználásról szól. de létezik a "Google problémára" is már megfelelő licenc az AGPL.
szolgáltatni és abból profitálni nem ugyanaz, mint más munkájának terjesztéséből meggazdagodni.

Úgy emlékszem GPL-ről beszéltünk. A glibc már GPL-es? És miért lenne furcsa? Ha én írok egy szoftvert, és úgy akarom közzé tenni, hogy a módosítások, javítások általam is elérhetőek legyenek, akkor nem teszek különbséget a felhasználás módja között.

suckIT szopás minden nap! Android 2.2: használhatatlan

az AGPLv3nak az alábbi pontját hogyan érvényesíted egy kernel esetében?
"13. Remote Network Interaction; Use with the GNU General Public License.

Notwithstanding any other provision of this License, if you modify the Program, your modified version must prominently offer all users interacting with it remotely through a computer network (if your version supports such interaction) an opportunity to receive the Corresponding Source of your version by providing access to the Corresponding Source from a network server at no charge...

egyértelműen csak hálózati, gyakorlatilag internetes szolgáltatások esetén van értelme ennek a pontnak.
tudsz olyan !hálozati szolgáltatást nyújtó softwaret, ami AGPL licencet használ?

nem említettem a glibct. libc amit írtam és általánosságban értettem. libc projektek úgy általában, mint amikre nem célszerű AGPL licencet választani.

Mindenki önként vállalja a dolgot. Ha ő nem akarja nekem ingyen kiadni a kódját, ne tegye, ehhez neki joga van. Ugyanúgy, ahogy ehhez nekem is jogom van hozzá.

A kötelezettség az, hogyha eldöntötte a szerző, hogy milyen licenszet ad a programjának, nekem azt meg kell tartanom.

kicsit meglep, hogy egy "szerintem"-mel kezdődő véleményből ekkora althread lett... és mivel véleménnyel indult az althread, de, szeretem-nem szeretem dologról van szó:)

még annyit, hogy attól, hogy valami gpl-es, még nem biztos, hogy ingyen dolgoztak nekem... vagy bárki másnak. a redhat alkalmazottak pl. fizetést kapnak érte.

a kezdő véleményhez annyit, van amire találsz bsd licencelt kódot, és van amire nem. nyilván ennek is megvannak az okai.

"még annyit, hogy attól, hogy valami gpl-es, még nem biztos, hogy ingyen dolgoztak nekem... vagy bárki másnak. a redhat alkalmazottak pl. fizetést kapnak érte"
a Red6 alkalmazottak kapnak fizetést, ebben az esetben a részvényeseik finanszíroznák meg neked a profithoz szükséges alapokat. a "valaki" természetesen lehet cég is, nemcsak magányos programozó. de ugye az sem véletlen, hogy a RedHat linux üzletben utazik és nem bsdben.
gpl licencelt kódnál egyébként nem "ingyen" dolgoznak az eredeti programozók, mert ha mások módosítják továbbfejlesztik, és terjeszteni kezdik a módosított softwaret, akkor pont a gpl miatt adott a lehetőség az eredeti programozó számára, hogy hozzájusson a módosított kódhoz is.

"a Red6 alkalmazottak kapnak fizetést, ebben az esetben a részvényeseik finanszíroznák meg neked a profithoz szükséges alapokat."
Igazabol itt az is problema, ha nem profitot termel a kodod. Hiaba szeretned, nem adhatod ki a readline-t hasznalo kododat mas licenc alatt, csak GPL alatt. Mert hasznalsz GPL-es szoftvert, es terjeszted. Hiaba engedned meg a felhasznaloidnak a kereskedelmi hasznositast, nem teheted meg.

a saját kódrészedet dual licencelheted, és a felhasználóid megvásárolhatják/újraírhatják a felhasznált, másoktól származó GPL kódokat. miért kellene rákényszeríteni arra másokat, akiknek a kódjait használod, hogy támogassák az üzletedet vagy a felhasználóid üzletét oly módon, ahogy azt ők nem akarják?
ha már szóba került a RedHat, ők eléggé sok kóddal járulnak hozzá a linux kernelhez, és userlandhez, és egyáltalán nem mondhatnám, hogy nincs profitjuk a tevékenységükből. sőt, igen prosperáló cég a RedHat.

de miért ragaszkodsz ennyire egysíkúan ahhoz, hogy a "másokat" nem kényszeríthetem rá, hogy támogassák az üzletemet, közben nem foglalkozol azzal, hogy a dolog szimmetrikus, ők is rámkényszerítik a saját modelljüket?

ez eszméletlen rövidlátás.... próbálom hangoztatni, hogy én az ő jogaikat tiszteletben tartom azzal, hogy nem használom a kódjukat, akkor nekik is kutyakötelességük tiszteletben tartani az én jogaimat, hogy nem kényszeríthetnek semmire sem jogilag, sem fogalmi szinten, sem álmodozás terén.

azt kellene látni, hogy a gpl egy kétélű fegyver, és már Hardin is megmondta, hogy semmit nem ér az a fegyver, amivel nem lehet visszafelé is lőni.

és az egész althread nem arról szól, hogy én mit csinálok a gpl-es kóddal vagy mit nem, hanem arról, hogy nem szeretem, miközben tisztában vagyok vele, hogy a gpl kb. arról szól, amit írtok. Ennyiről és nem többről.

"és a felhasználóid megvásárolhatják/újraírhatják a felhasznált, másoktól származó GPL kódokat."
Es ha a felhasznaloim nem informatikusok? Attol meg en adnam nekik BSD licenc alatt a szoftveremet, de nem tehetem meg.
Nagyon sok cucc nem kompatibilis a GPL licenccel, lasd itt: http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_FSF_approved_software_licenses
A GPL annak ellenere, hogy hatalmas nagy szabadsagot hirdet a felhasznalok fele, a fejlesztok fele egy hatalmas megkotes.
"ha már szóba került a RedHat, ők eléggé sok kóddal járulnak hozzá a linux kernelhez, és userlandhez, és egyáltalán nem mondhatnám, hogy nincs profitjuk a tevékenységükből. sőt, igen prosperáló cég a RedHat."
A Google meg sokkal jobban prosperal, elegge epit es ad az open source kozossegnek,

A GPL a usernek van, nem a fejlesztonek. A celja az, hogy a felhasznalohoz szabad szoftver jusson, mindenkepp. Ezt el is eri. Erre valo. Nem arra, hogy a fejlesztonek, aki nem ezt akarja, jo legyen. Ha mast akar, a GPL szerint - finoman szolva - pusztuljon meg. Szemely szerint, nekem ez szimpatikus. Masnak nem, szive joga, hasznaljon mast, nem kotelezo GPL-re epiteni, van rengeteg alternativa =)

Ebben a filozofiaban az az erdekes, hogy az egesz GNU rendszer erosen epit arra, hogy a felhasznalok egyben fejlesztok is, tudnak programot forditani, tudnak bugot reportolni, tudnak kisebb modositasokat irni, tudnak shellt scriptelni, tudnak konfigfilet turkalni es hasonlok. Tenyleg annyira, de annyira jo ez a usernek? A usert nem erdekli a szoftver szabadsaga altalaban, hanem ket dolog: ingyen felhasznalhassam, es konnyen tudjam kezelni. Ebbol sok esetben az utobbi fontosabb, mint az elobbi, de mindenkinek masok a preferenciai, de baromira nem szamit az a fajta filozofiai szabadsag, amit az FSF kitalalt. A felhasznalok nem folizofusok, hogy a szabadsagrol, eppen esetleg a felhasznalas/fejlesztes/tovabbadas szabadsagarol gondolkozzanak. A usert baromira nem erdekli a szoftver forraskodja, plane nem akar ra szoftvert epiteni. Ha meg megis akar ra epiteni szoftvert (mert ilyen kedve van, vagy ert hozza), hoppa, maris korlatozva lett, hogy azzal a szoftverrel, amit o letrehoz, mit csinalhat.
A GPL tul restriktiv abban, hogy mindenkeppen nyilt forrasu terjesztest is eroltet a fejlesztokre. A legtobb usert meg nem erdekli a forras nyiltsaga, de a GPL miatt a fejlesztonek kell vele foglalkoznia. Igazabol a fejlesztot szopatjak, aki inkabb mas licencet keres, vagy a sok jogi baromsag miatt inkabb nem is all neki fejleszteni, mert nem tudja, mit tehet es mit nem tehet meg, lasd: statikus vs. dinamikus linkeles, es hasonlo finomsagai a GPL-nek.
Ne feledjuk, hogy igen, lehet mast hasznalni, de a GPL keszitoje, az FSF aki a szabad szoftver mozgalmat vezeti. Az a legnagyobb baj, hogy a fejlesztoknek se a szabadsag fenntartasa kell, hanem a szabad felhasznalasa, es ujraepitese, mert esetleg nem akarnak (meg ha tudnanak is) azzal torodni, hogy mit kell kozzetenni amikor terjesztik a szoftvert, olyan userek fele, akiket nem erdekel a szoftver forrasa, vagy barmi.
A legjobb es legszebb resze az egesznek, hogy mara az FSF semmi mas nem lett, mint jogi licenc-troll. Dolgoznanak inkabb. szoftvereken es ne filozofaljanak azon, mikor szabadabb egyik szoftver a masiknak. A usereknek ez nem szamit.

Valoban mindenkepp nyilt forrast kovetel. Ez a lenyege, ezert szeretem, mint fejleszto.

Mint fejleszto, en azt szeretnem - mert en ilyen vagyok - hogy a felhasznalokhoz szabad szoftver jusson el, akar erdekli ez oket, akar nem. A GPL nekem ebben segit, mert az garantalja, hogy ha en valamit GPL alatt irok, akkor az szabad szoftver marad.

Az a fejleszto, aki szabad szoftvert fejleszt, nem fog a GPL miatt szivni, mert teljesen megfelel neki, hogy amit o ir, az is szabad lesz, es az is marad azutan is.

Az fog szivni, aki a szoftver szabadsagat akarja korlatozni - az meg elmehet a fenebe.

A GPL-ben pont az a szep, amit sokan utalnak (szivuk joga egyebkent, semmi bajom a BSD/Mozilla/stb licensz hiveivel), hogy a szoftver szabad marad alatta, es minden ami arra epul, szinten. Ezzel segitve a szabad szoftver terjedeset.

A BSD licensz ilyet nem csinal - igaz, nagyobb szabadsagot ad a fejlesztonek, de semmi sem garantalja, hogy a szoftver is szabad marad. Van akinek ez megkoteskent hat, van akinek nem, mert eleve az a celja, hogy a szoftver szabad maradjon.

Kinek ez jon be, kinek az. Masra valo a GPL, masra a BSD. Mindkettonek megvan a letjogosultsaga.

"Az a fejleszto, aki szabad szoftvert fejleszt, nem fog a GPL miatt szivni, mert teljesen megfelel neki": ez igaz.
Azok viszont, akik nem akarnak messiáskodni és a szoftver (esetleg annak megírása) nem életcél, hanem munkaeszköz, azoknak okozhat fejtörést a gpl.

A gpl alatt tényleg szabad marad a szoftver (szabad??? már ha a szabadságnak az az egyetlen definíciója létezik, amit RMS kitalált), de a gpl lassan gátja lesz a gpl-es szoftverek terjesztésének. Mert mi van akkor, ha egy feladatra van gpl-es meg (mondjuk) bsd-s kód? A bsd-s fog terjedni, mert akik ezzel foglalkoznak (a terjesztések összeállításával) azt fogják választani.

Egyébként is a linuxban kicsit túl van lihegve ez az fsf/gpl dolog. Nem is tudom, a fontosabb nagy alrendszerek közül hány maradt mára ténylegesen fsf fejlesztés, hány maradt ténylegesen gpl a sok egyéb licenszű dolog mellett, meg azok mellett, amire erőszakkal tolták rá a gpl-t.

Okozhat igen. Okozzon is. Ez a celja a GPL-nek, erre jo. Ettol nem lesz rosz, mert vannak joparan, akik ezt varjak el tole, nekik tokeletesen megfelel, es nekik pl a BSD licensz teljesen hasznalhatatlan, mert pont ezt nem garantalja.

Megjegyzem, belso hasznalatra, nem kiadott programba ugy hasznalsz GPL kodot ahogy jol esik, akarmilyen mas licenszel keverheted. Ha terjesztett programot irsz, akkor valoban tud fejfajast okozni. Ilyenkor vagy lenyeli az ember a bekat, es GPLes kodot ad ki, vagy keres alternativat a GPL-es cuccokra. Valasztasi lehetoseg megvan.

A disztribuciok egyebkent azt fogjak valasztani, ami nekik jobban megfelel, nem feltetlen licensz alapjan: ha ABI kompatibilis a ketto, akkor licensz alapjan lehet donteni egyszeruen, ha API kompatibilis a ketto, akkor szinten beszamithat a licensz, de ott mar szerepet jatszik, hogy a ketto kozott melyik elterjedtebb, es fontos-e, hogy esetleges 3rd party binarisok fussanak (ha van libA es libB, libA az elterjedtebb, de LGPL, libB meg BSD, viszont a 3rd party stuffok libA-hoz vannak forgatva, akkor libA lesz a nyertes).

Ha API szinten sem kompatibilisek, akkor meg valoszinuleg megy be mindketto, hacsak a licensz ki nem zarja valamelyiket (mert pl closed source distribrol van szo, ahol GPL kiesik). Termeszetesen ezesetben is lehet mokazni, LGPL-hez siman lehet linkelni, es magat a programot akarmilyen licensz alatt lehet terjeszteni - igy nincs gond.

A problema es a fejfajas akkor kezdodik, amikor tenyleg GPL kodot akar hasznalni az ember, nem LGPL-es libet: az tenyleg GPL kell legyen. De nem latom be, hogy ez miert gond. Igen keves olyan lib van, ami GPL-es, es nem LGPL (kapasbol a GnuTLS ugrik be, dehat a BSDsek ugyis OpenSSL-t hasznalnak).

Valaszolva a tullihegesre: szerintem a BSD fanatikusok lihegik tul a dolgot. Mindket licensznek megvan a letjogosultsaga, attol, hogy nekik GPL nem jon be, nem kell meg rogton hasznalhatatlan szarnak kikialtani. Nekunk meg a BSD nem jon be.

Masra valo a ketto.

"Igen keves olyan lib van, ami GPL-es, es nem LGPL (kapasbol a GnuTLS ugrik be, dehat a BSDsek ugyis OpenSSL-t hasznalnak)."
GNU readline egy jo pelda. Es olyankor mi van, ha a szoftverednek resze shell script, ami a mukodesehez GPL licencu szoftvereket hasznal fel? Pl. meghivja a tar-t, a grep-t, stb.
"Ilyenkor vagy lenyeli az ember a bekat, es GPLes kodot ad ki, vagy keres alternativat a GPL-es cuccokra. Valasztasi lehetoseg megvan."
Vagy nem tamogat bizonyos kenyelmi funkciokat emiatt, mert nem epithet GPL-es kodra. Eljen, a Linux kozosseg ujabb szoftvert es azok fejlesztoit zart ki korei kozul!
"ha ABI kompatibilis a ketto, akkor licensz alapjan lehet donteni egyszeruen"
C++ eseteben nincs ABI kompatibilitas, mert a szabvany nem targyalja, max akkor, ha ugyanazzal a forditoval forditjak.
"Valaszolva a tullihegesre: szerintem a BSD fanatikusok lihegik tul a dolgot."
Nem. Nagyon sok szabad szoftver licenc van, ami sem BSD, sem GPL, az FSF megis elfogadta, de nem GPL kompatibilis. A tulnyomo tobbsege a szabad szoftver licenceknek ilyen.

Kerdes, hogy ahhoz, hogy tamogasd, mit kell tenned. Lehet egyszeruen egy GPL-es program outputjat, vagy public API-jat hasznalni, es akkor nem kell erdekeljen a licensz. Olyan eset is letezik, amikor explicite meg van adva, hogy bar a kod GPL, pluginokra, amelyek a public API-t hasznaljak, nem vonatkozik a GPL.

Olyan, hogy egy adott komponens GPL, es tamogatni kene - eleg keves van. Ha meg megis, altalaban reg van ra alternativa.

Ha a tar és a grep nem a programod szerves része akkor nyugodtan lehet fizetős a cuccod. Az Oracle telepítője is használ tar-t a kibontáshoz ha jól tudom, sőt a régebbi .run kiterjesztésű játékok binárisa is így volt kódolva még sem lett ettől automatikusan GPL egyik sem.

--
falura el megy, városban meg úgy sem nézik...

> GNU readline egy jo pelda.

readline helyett van BSD-s editline, amihez van readline compatibility layer. Mint mondtam, vannak ilyenek, de keves. Eddig kettot talaltunk ezek szerint: GnuTLS (amit BSDsek eleve nem hasznalnak, mert ott van nekik az OpenSSL, ami regebb ota megvan), es a Readline, ami helyett meg van editline, compatibility layerrel.

> Es olyankor mi van, ha a szoftverednek resze shell script, ami a mukodesehez GPL licencu szoftvereket hasznal fel? Pl. meghivja a tar-t, a grep-t, stb.

Egyreszt tar, grep, stb szinten van BSD-n is. Masreszt a tar, grep, stb meghivasa nem a GPL fennhatosaga alatt van. Akkor lenne a GPLnek hatasa erre, ha a tar, grep, stb forrasabol emelnel at dolgokat. Hasznalat != felhasznalat.

> Vagy nem tamogat bizonyos kenyelmi funkciokat emiatt, mert nem epithet GPL-es kodra. Eljen, a Linux kozosseg ujabb szoftvert es azok fejlesztoit zart ki korei kozul!

Milyen kenyelmi funkciokra gondolsz itt pl?

> C++ eseteben nincs ABI kompatibilitas, mert a szabvany nem targyalja, max akkor, ha ugyanazzal a forditoval forditjak.

Akkor az igyjaras. A lenyeg tovabbra is az, hogy elenyeszo azon esetek szama, amikor csak a licensz a donto, vagy egyatalan az kiemelten fontos szerepet jatszik - a filozofiai megfontolasoktol eltekintve.

Belatom miert szeretik a BSD-sek az LLVM-et, miert preferaljak annak a licenszet GCC-vel szemben, de ettol meg nem hatraltatt oket komolyan az, hogy a GCC GPL.

> Nem. Nagyon sok szabad szoftver licenc van, ami sem BSD, sem GPL, az FSF megis elfogadta, de nem GPL kompatibilis. A tulnyomo tobbsege a szabad szoftver licenceknek ilyen.

Masrol beszelunk, szerintem. ;)

A BSD licensz nem "szabad" abban a tekintetben, hogy nem garantalja, hogy a szoftver szabad is marad. FSF felfogasbol az a szabad licensz, ami ezt is garantalja. Nem a fejlesztonek ad szabadsagot, hanem a szoftver szabadsagat segiti elo. A BSD nem ilyen. Nem erre valo. A BSD szabadsagot ado licensz, de nem "szabad szoftver" licensz. Szabad szoftver is lehet BSD licensz alatt, de nem minden BSD licenszu szoftver szabad. GPL-nel nem csak az teljesul, hogy van olyan szabad szoftver, ami GPL-es, hanem minden GPL-es egyben szabad is.

Az editline resze egy oprendszer alaptelepitesenek? Mert ha meg nem, akkor meg az lesz a baj, hogy fuuuuj, ennek a cuccnak kell editline is, minek?
" FSF felfogasbol az a szabad licensz, ami ezt is garantalja. "
Akkor az FSF hatalmas hibaja, hogy sok licencet elfogadott szabad szoftver licencnek.
http://www.gnu.org/licenses/license-list.html#SoftwareLicenses
Ajanlom a "GPL-Incompatible Free Software Licenses" szekciot.
"Milyen kenyelmi funkciokra gondolsz itt pl?"
Kulonfele libek tamogatasara, amelyek GPL-es licencuek es nem LGPL-esek. Egyelore talaltunk kettot, amit sokan hasznalnak, de biztos vagyok benne, hogy van tobb. Az ImageMagick licencerol ne mtudom, kompatibilis-e, az FSF nem emliti a weboldalan. Vagy a libGD.

> Az editline resze egy oprendszer alaptelepitesenek? Mert ha meg nem, akkor meg az lesz a baj, hogy fuuuuj, ennek a cuccnak kell editline is, minek?

Ha binaris disztrib: -static.
Ha forras, akkor mellekelsz egy libedit-et, es forgatod azzal, ha nincs a rendszeren.

Rengeteg olyan program van, ami hasonlot csinal, kulonbozo okokbol (mozilla, chrome, oo.o, esatobbi).

> Kulonfele libek tamogatasara, amelyek GPL-es licencuek es nem LGPL-esek. Egyelore talaltunk kettot, amit sokan hasznalnak, de biztos vagyok benne, hogy van tobb.

Feltehetoleg. Valoszinuleg azoknak is ugyanugy van BSD-s megfelelojuk, mint az eddig talalt kettonek. Megjegyzem, az eddig talalt kettobol a Readline az erdekesebb, mert OpenSSL imo tobb helyen van, mint GnuTLS, tobben hasznaljak eleve, stb.

> Az ImageMagick licencerol ne mtudom, kompatibilis-e, az FSF nem emliti a weboldalan. Vagy a libGD.

Se imagemagick, se libGD nem GPL licenszu. imagemagick GPL kompatibilis, de nem GPL. Tehat a GPL restrikcioi egyikre sem elnek, leven nem GPL libraryk.

(Elso olvasatra libgd BSD stilusunak tunik, bar picit maskepp fogalmazva - az alapfilozofia hasonlo. Nem egy viral licensz, mint GPL.)

az érintett libek általában nem GPL, hanem LGPL licenc alatt állnak, ahogy írták már mások is. természetesen vannak kereskedelmi programok is gnu/linux rendszerekre kereskedelmi eula licencekkel. példaként elég csak az id soft játékaira, vagy drága kereskedelmi cad programokra gondolnod.

a klasszikus "konfliktushelyzet" amikor adott egy gpl licences program, amihez kellene egy GUI, de az írója azt már hagyományos proprietary módon szeretné eladni. a tipikus megoldás egy TCP kapcsolat, és ezen az adatcsatornán kommunikál a kereskedelmi GUI és a gpl licences program. a mai világban úgyis is mindenütt jelen van a hálózat. ezen a módon nem kötelező gpl licenc alatt terjeszteni az egyébként gpl programot is használó kereskedelmi softwaret. GUInak egyébként egyre inkább web alapú felület a legoptimálisabb mód.

egyrészt az FSF ma is foglalkozik software fejlesztéssel, GNU Classpath, GPG, GnuTLS, Emacs, GNU Parted, GCC, hogy csak párat említsek.
a "licenc trollkodás" fogalmát már többször használtad, de ez teljesen értelmezhetetlen, mondhatnám oximoron.
egy GPL szintű licenc megírása egyáltalán nem egyszerű feladat. ha egy hasonlót szeretnél íratni, egy táska pénzzel mehetnél valamelyik menő amcsi ügyvédi irodába:)
abból pedig sok probléma lehet, ha programozók állnak neki komplexebb licenceket írogatni. voltak problémák például az Artistic licencel. ha csak adott célra jogilag is megfelelő licencek írásával, és azoknak a változó jogszabályokhoz való illesztésével foglalkozna az FSF, már az is igen hasznos munka volna. de ahogy írtam az elején, a valóságban ennél többről van szó.
természetesen az egy teljesen más kérdés, hogy bizonyos hivatalos FSF állásfoglalásokkal egyet értek e, vagy sem.

GNU Classpath? Ne vicceljunk. 1.5 eve jott ki a 0.98, az 1.0 lesz JDK 1.2 kompatiblis. OMG. A "core of java"-ba a javax is beletartozik, resze a JSE specifikacionak.
Gnashrol is tudjuk mikepp all, frisebb projektek lekorozik a minoseget.
GNU Hurd hasonlo.
"a "licenc trollkodás" fogalmát már többször használtad, de ez teljesen értelmezhetetlen, mondhatnám oximoron."
Ezt arra ertettem, hogy az FSF tenykedese sokkal inkabb a GPL-sertesek felfedesere, a GPL oktatasara, es ugy onmagaban a GPL hangsulyozasara szolgal, mint arra, hogy csinaljanak egy szamukra definico szerint szsbad operacios rendszert, mint ami a valodi celjuk.

A GPL sertesek felfedese, kezelese, az oktatas legalabb olyan fontos, mint a fejlesztes. Utobbira van rengeteg vallalkozo, korabbira kevesebb.

Semmi kivetnivalot nem latok ebben. Az OSI pl sose fejlesztett, vagy rosszul tudnam?

Az FSF igen, mai napig is fejlesztenek, GSoC -ban GNU is reszt vesz, stb. Kevesbe hangsulyosan, mint korabban, inkabb iranyito, tamogato szerepben, mint fejlesztoben, de nemileg tobbet tesznek, mint "licensz trollkodas". Te magad is mondtad, hogy oktatassal is foglalkoznak. Nem szabad annak az erteket sem lebecsulni ;)

Lehet RMSt nem szeretni, eleg brutalis ember, es kokemeny fanatikus tud lenni, megis rengetegen van, akik kivancsiak ra, es valamilyen szempontbol tisztelik. Az hogy a labarol eszik - hat az tenyleg gaz. De ettol meg zsenialis ember marad, csak nem egy olyan akit meghivnek vacsorazni.

Inkabb o adjon elo, es legyenek ilyen ballovesei, mint egy total hozza nem erto idiota aki hetet-havat osszehord, viszont azt oltonyben teszi, jolfesulten.

"STOP STEALING MY CODE"
Akkor 1. ne tegye kozze, ha nem tetszik neki, hogy felhasznaljak, 2. kerjen erte penzt, ha fel akarjak hasznalni. 3. tegye public domain ala. Akkor mar el nem lehet lopni senkitol.
RMS nem erti meg, hogy az emberek nem filozofusok es leszarjak, hogy mennyira szabad egy szoftver. Nem ettol fogjak hasznalni, vagy jobb minosegunek tekinteni. A filozofiai szabadsag nem minosegkepzo ero.

1. ilyen erővel lehetne mondani proprietary zárt kereskedelmi programoknál is, hogy ha nem tetszik, hogy warezolják ne is add ki a kezeid közül
2. eddig sem volt akadálya annak, hogy a fejlesztő pénzt kérjen egy free licenc alatt terjesztett munkájáért.
3. a public domain már sok évtizede megbukott. az első dolog amit csinálnak vele, hogy cserélik a copyrightot. nem véletlenül marginális az elterjedtsége manapság.

egy licenc és annak megsértése nem filozófiai hanem jogi kérdés.

Vagy... *dum-dum*, tegye kozze olyan licensz alatt, ami garantalja, hogy a kod szabad is marad, ugyanazon licensz alatt. A GPL egy ilyen.

Te meg azt nem erted meg, hogy vannak akik nem szarjak le, hogy mennyire szabad a kod, amit irtak, vagy amit hasznalnak ;)

Abban teljesen egyetertunk, hogy a licensznek es a kod minosegenek semmi koze egymashoz, szerintem ez sosem volt vita targya :P

"Inkabb o adjon elo, es legyenek ilyen ballovesei, mint egy total hozza nem erto idiota aki hetet-havat osszehord, viszont azt oltonyben teszi, jolfesulten."
Igen, ezzel aztan sok embert meg tud gyozni arrol, megis milyen jo a szabad szoftver a vallalatoknak, az embereknek, a mindenkinek. Egy ido utan ki kell noni a hippiszabadsagbol, ha az ember befolyasolo tenyezo akar lenni. Ha meg nem akar az lenni, csak ugy viselkedik, akkor bohocot csinal magabol. Es o az FSF, igy a szabad szoftver mozgalom, vezetoje.

Embere valogatja, kit tart hitelesnek, es kit nem. En azon a velemenyen vagyok, hogy a zsenik mind lokottek, kivetel nelkul. Igy vannak olyan dolgaik, amit a hetkoznapi halando visszasnak talal. Plane, hogy eme furcsa dolgokat nem muveli mindig. Elofordult eset, amikor furan viselkedett, elofordult, amikor elragadta az indulat, vagy epp olyan hasonlatot hasznalt, ami nem volt szerencses. Emberbol van, hibazik, mint mindenki mas.

Ettol meg amit mond, annak erteke nem valtozik.

Ugyanakkor meglehetos ellenerzessel viseltetek a jolfesult oltonyos uriemberekkel szemben.

Hippi vagyok? Lehet. Zavar? Picit sem.

Node elegge eltertunk a targytol, hogy mar RMS-rol beszelgetunk :P

Tegyük fel, hogy te egy nagyvállalat cio-ja vagy. Te kit tartanál hitelesnek az alábbiak közül:
- bejön valaki, olyan öltönyben, cipőben, ami kb. az éves fizetésem szintjén áll, van a kezén egy olyan óra, ami többet ér, mint a lakásom, és előad egy hónapok alatt kicsiszolt ppt-ről egy előadást?
- bejön egy fickó, látod rajta, hogy nagyon profin megtervezett, egyszerűnek tűnő, de méregdrága garbó van rajta, és szintén profin előadja a mondanivalóját
- bejön egy figura, olyan bakancsban, amit katonakorodban is szégyelltél volna, olyan pólóban, ami rajtad is van, de szégyelled, és azzal kezdi, lerúgja a bakancsot és törökülésben felül az asztalra, és elmondja a mondanivalóját (mégha magyarul is beszél...:))

Most ne magadból indulj ki, hogy esetleg te is hackernek gondolod magad, és te is kinyúlt pólóban ülsz a nézők között, hanem egy olyan esetből, amikor a svédasztalon kaviár meg svédgomba van, a cathering és a terembérlet költségébe belerokkanna egy kisebb cég és tudod, hogy a parkolóban egy kerékre eső lóerő és hengerszám legalább 80 és kettő és az egy négyzetméterre eső breitlingek darabszáma is több, mint 5?

Te kinek hinnél?

nem érdekel a kinézet, csak az amit mond. a Google eléggé nagy istenség lett mára az informatika világában. nézd meg milyen cuccokban adnak elő google projektvezetők. póló, farmer, sportcipő. klasszikus egyetemista szerelés. a kicsik pedig általában a nagy és sikeres cégeket majmolják. az okosok pedig szarnak a partnereik öltözködésére és a valódi tartalommal foglalkoznak.
természetesen lehet drága konzervatív öltönyben is értékes előadást tartani.
egyébként a hippikkel kapcsolatban kb Cartman véleményét osztom:) de a google "divat" nem hippis, mert nem tartozik hozzá nagy szakáll:)

a Google egy top500 cég, sőt top10 játékos, és mindenki szarik az öltözködésre. nem kötelező az öltöny, de nem kötelező a póló/farmer sem. Szergej fiú úgy öltözködik, mint egy átlag egyetemista ma is. Lawrence öltönyei sem kerülnek vagyonba. ugyanakkor Eric a konzervatív vonalat képviseli öltözködésben. ez így imho ideális.

Az emberek, de főleg a pénzügyi vezetők elég konzervatívak

Szergejnek vagy Billnek azt is elnéznének, ha alsógatyában jönne el hozzájuk valamelyik észt osztani., főleg egy diák fizetéséért.

Aki viszont nem Szergej, nem Bill, nem Larry vagy Steve, esetleg nem rendelkezik hasonló magán és céges gazdasági mutatókkal, az szerintem jobban jár, ha öltönyben jön el "jövőlátomásait" eladni.
--
http://opensolaris.org/os/project/indiana/
http://www.opera.com/browser/

arról volt szó, hogy Armani öltöny és arany Rolex nélkül nem veszik komolyan a prezentációdat egy komoly IT cégnél. erre írtam ellenpéldaként, hogy például a top10 tag Googlenél teljesen mellékes hogyan öltözködsz, csak az számít mit mondasz/milyen a tudásod. mi nem világos?

ennek a GNU Classpathnak nézz utána, mert ez így sántít. az 1.4 túlnyomó része már támogatott egy ideje. az 1.5 részben támogatott. az otthoni computeremen, a legutóbbi java fiasko után lecseréltem a Sun változatot Icedtea/Openjdkra próbaként, és azt tapasztalhattam, hogy már egész jól használható, ami valóban meglepő volt. néhány belső céges szemét nem támogatja, de nagyon sok esetben problémamentesen használható.
Gnash, ezt ugyan nem említettem és a "frissebb projektek" alatt gondolom a Lightsparkra gondolsz. jelenleg a lightspark aktívan használja a gnash kódokat a 3.0 előtti AS kompatibilitás biztosításához.
Gnu Hurd, ezt sem említettem, és ez nem is jó példa, mert az FSF hivatalosan is parkolópályára állította a projektet egyéb ennél jóval fontosabb feladatok miatt. egyébként sem a linux kernel, sem bármelyik bsd kernele nem üti meg azt a talán irreális szintet, amit a hurd kitűzött magának és máig maga sem volt képes elérni. egészen más írni egy n+1 unix kernelt, mint valami újat, ha nem is teljesen újat. önjavító rendszer, ami nem omlik össze egy hibás driver miatt sem, nagyságrenddel több virtuális gép lehetősége stb, amit egy ilyen mikrokerneles rendszer tudna. szóval nincs sok projekt ami lekörözné a hurdöt, csak sok projekt kevesebbel is beéri, amit egyébként meg tud valósítani.
GPL sértésekkel leginkább Harald Welte foglalkozik mostanában, aki valóban kapott már FSFtől díjat, de tudtommal nem áll az alapítvány alkalmazásában. egyébként miért sérelmeznéd, ha az FSF fellépne GPL sértési ügyekben?
ha GPL licencel adsz ki softwaret aminek vki megsérti a licencét és annyira jó mókának tartod a bíróságra járást és pereskedést, hogy a világért sem mondanál le róla,
szerintem biztosan megbeszélhetnéd a FSF illetékesével, hogy ne ők hanem te személyesen képviselhessed a sértett felet:)

"csinaljanak egy szamukra definico szerint szsbad operacios rendszert, mint ami a valodi celjuk"
jelenleg épp elég nagy a választékGnu/linux disztribúciókból. feltételezem az FSF sem szívesen foglalkozik a meleg víz újra feltalálásával, ha arra nincs feltétlenül szükség.

"Az a fejleszto, aki szabad szoftvert fejleszt, nem fog a GPL miatt szivni, mert teljesen megfelel neki, hogy amit o ir, az is szabad lesz, es az is marad azutan is."
Csakhogy nem csak a GPL licencu szoftver a szabad szoftver.
A GPL nem azt biztositja, hogy szabad szoftver marad a leszarmazott munka, hanem azt, hogy GPL licencu marad. Viszont sok szabad szoftver licenc nem GPL kompatibilis, ez a baj.
Ha en a GPL-nel szabadabb felhasznalast szeretnek megadni (mert az, hogy az esetleges sajat zart kodot, amiben esetleg tobbmillio dollaros kutatomunka fekszik, kizarja, az korlatozas, es en meg szeretnem engedni), az szivas.
"Masra valo a GPL, masra a BSD. Mindkettonek megvan a letjogosultsaga."
Pedig a BSD is szabad szoftver licenc. Ugyanugy, mint sok mas, GPL inkompatibilis szabad szoftver es nyilt forraskoddu licenc. Es ez hatalmas baj, foleg ugy, hogy az OSI altal elfogadott nyilt forrasu szoftverlicencek halmaza es az FSF szabad szoftver licencek halmaza elter.
"Az fog szivni, aki a szoftver szabadsagat akarja korlatozni - az meg elmehet a fenebe."
Biztos neked is van kutatomunkad, vagy esetleg hatalmas anyagi raforditasod egy szoftvernel, amit szeretnel, hogy 20 ev alatt megteruljon, de nem tud, GPL miatt. Es esetleg csak azert kell GPL-t hasznalnod, hogy a Linuxos tarsadalmat is kisegitsed, es urambocsa, kernelmodult adsz a hardverhez kotott szoftveredhez, vagy eppen readline vagy barmilyen mas tamogatast akarsz beepiteni a szoftveredbe. A Linuxos tarsadalom csomo mindenkit kizar emiatt a kozossegebol, mert tulsagosan korlatozo a kereskedelmi szoftverfejlesztok szamara a GPL. Erdekes modon, az Apple BSD-licencu dolgai utan a kereskedelmi gyartok is jelen vannak tomegesen a Mac piacon, mig a Linuxoknal ez nem mondhato el.

> Csakhogy nem csak a GPL licencu szoftver a szabad szoftver.

Valoban. De most GPL vs BSD-n megy a vita foleg :P

> A GPL nem azt biztositja, hogy szabad szoftver marad a leszarmazott munka, hanem azt, hogy GPL licencu marad. Viszont sok szabad szoftver licenc nem GPL kompatibilis, ez a baj.

Erre valo a license exception. Termeszetesen ehhez is kell, hogy a GPL licenszu szoftver fejlesztoje egyuttmukodo legyen.

> Ha en a GPL-nel szabadabb felhasznalast szeretnek megadni (mert az, hogy az esetleges sajat zart kodot, amiben esetleg tobbmillio dollaros kutatomunka fekszik, kizarja, az korlatozas, es en meg szeretnem engedni), az szivas.

Ezesetben van N+1 mas licenszu alternativa az esetek tobbsegeben. Ha pedig tobmillios kutatomunka fekszik benne, feltehetoleg van eroforras arra is, hogy ha esetleg nincs megfelelo licenszu alternativa, akkor keszuljon egy.

De... hozzateszem, a legtobb olyan kod, ami tobbnyire library jellegu, tehat bele lett kalkulalva, hogy felhasznaljak, es epitsenek ra, az LGPL. Amennyire en latom, vagy ahogy en elkepzelem, az LGPL kodra epit az ember, ha GPL-re epitene, az inkabb fork, mint epites. Az meg nem biztos hogy szerencses =)

> Pedig a BSD is szabad szoftver licenc. Ugyanugy, mint sok mas, GPL inkompatibilis szabad szoftver es nyilt forraskoddu licenc. Es ez hatalmas baj, foleg ugy, hogy az OSI altal elfogadott nyilt forrasu szoftverlicencek halmaza es az FSF szabad szoftver licencek halmaza elter.

Mert mas a filozofia a ketto kozott. Az OSI azt ismeri el szabad szoftver licensznek, ami alatt ki lehet adni szabad szoftvert. Az FSF meg azt, ami emellett azt is garantalja, hogy a kerdeses, kiadott szoftver szabad is marad.

Mig az elso tobb szabadsagot enged a fejlesztonek, az utobbi celja az, hogy a szoftver szabad is maradjon.

Nekem szemely szerint az utobbi szimpatikusabb.

> Biztos neked is van kutatomunkad, vagy esetleg hatalmas anyagi raforditasod egy szoftvernel

Van, igen. Mondjuk mertekletesen "hatalmas" - a sajat anyagi kereteimhez kepest.

> amit szeretnel, hogy 20 ev alatt megteruljon, de nem tud, GPL miatt.

Valoban szeretnem, ha megterulne. Jelenleg ugy all a helyzet, hogy meg is fog. A kod GPL-es.

> Es esetleg csak azert kell GPL-t hasznalnod, hogy a Linuxos tarsadalmat is kisegitsed, es urambocsa, kernelmodult adsz a hardverhez kotott szoftveredhez, vagy eppen readline vagy barmilyen mas tamogatast akarsz beepiteni a szoftveredbe.

Azert hasznalok GPL-t, mert en azt tartom jonak, mert a GPL celja megfelel az enyemnek.

Readline kapcsan: libedit(line). BSD licensz, van readline compatibility layer. Nem kell GPL-es readlinet hasznalni ha nem akarsz.

Egyebkent wow, talaltunk eddig ket GPL-es libraryt, mindkettohoz van BSD-s alternativa.

"Az OSI azt ismeri el szabad szoftver licensznek, ami alatt ki lehet adni szabad szoftvert. Az FSF meg azt, ami emellett azt is garantalja, hogy a kerdeses, kiadott szoftver szabad is marad."
Az OSI a nyilt forrast definialja, az FSF a szabad szoftvert. Ne keverjuk. Az FSF definitive kimondta jo par licencre, hogy szabad szoftver licenc, de GPL-lel nem kompatibilis. Ezt kene mar megerteni!

ez ma már sokkal komplexebb kérdés.
először is az FSF ma már nem "vezeti" a szabad szoftver mozgalmat. ők csak egy katedrális a sok között. mára a gnu/linux világ átalakult katedrálisok bazárjává. van egy nagyon jelentős RedHat katedrális, egy Novell katedrális, egy FSF katedrális, egy Debian/Ubuntu ikerkatedrális, egyre jelentősebb Google katedrális, Linux Foundation kápolna és természetesen ezek között a hagyományos bazár. nincs olyan kormányzó centrum amely irányítaná az egészet.
közülük filozófiával leginkább csak RMS foglalkozik az FSFnél. Linus például pont az ellentéte, egyáltalán nem foglalkozik filozófiai kérdésekkel. a Red6 következetesen szabadszoftvereket használt a kezetektől, be is jött nekik a stratégia. az ellenpont Caldera csúnyán elbukott.

abban igazad van, hogy kezdetben, a gnu projekt első évtizedében minden user egyben fejlesztő is volt, aki tudott programot fordítani, tudott bugot reportolni, tudott kisebb modosítasokat írni, tudott shellt scriptelni, tudott configfilet turkálni stb. ma, amikor a nyugati világban már szinte mindenki, és harmadik világban is egyre többen használnak számítógépeket valóban jóval kisebb lett a hozzáértő userek aránya. de számukra sem hasztalan a free softwarekben rejlő potenciál.
a legkézenfekvőbb példák, wikipedia és wikileaks. ezek ma nem léteznének freesoftwarek nélkül. ezeket a médiákat elsősorban nem programozók szerkesztik, már ami a leglényegesebb részüket, a tartalmukat illeti.
ha a leglátogatottabb webhelyeket nézzük, túlnyomó részük Linux szervereken működik. Facebook, Twitter, digg, Youtube és a többi Google webszolgáltatás, a már említett wikipedia stb.
és nemcsak nagyban, hanem kicsiben is hasznát veszik a programozók a freesoftwareknek. ma már nagyon gyorsan, egyszerűen létre lehet hozni egy webmédiát például, ráadásul alacsony költségek mellett. már fizikai server sem kell a virtuálgépes szolgáltatásoknak köszönhetően, és ezek is jellemzően linux alapon működnek. RoR, CMS rendszerek stb pedig alaposan meggyorsítják/megkönnyítik a munkát.
linux nélkül a mai webvilág nem lenne ilyen, amilyennek ma ismerjük. és ma már egyre több usernek a web a legfontosabb része a desktopnak, a többi csak mellékes.
valószínűleg igazad van abban, hogy a legtöbb usert ma nem érdekli a softwarek forráskódja, de egyre aktívabban használják a következmény webszolgáltatásokat. bár a már említett wikipedia esetében a freesoftware kultúra kiterjedt a forráskódon túl szélesebb tartalomra is.
a szabadszoftverek jelenleg ismert evolúciója vezetett el ide. ennek fontos része a copyleft, a gpl licencek és az egészet elindító fsf is. azt nem lehet tudni, hogy egy párhuzamos univerzumban mindezek nélkül ma milyen lenne az informatika világa, de ez már egyébként is csak scifi spekuláció lenne.
a freesoftware története alapvetően sikertörténet, és létével számtalan egyéb sikertörténetet tett lehetővé.

Nem a free software mozgalom ellen vagyok, hanem a tulsagosan korlatozo GPL ellen. Az FSF meg mindig a Free Software Definition megmondoja, o donti el, melyik licenc szamit szabad szoftver licencnek. Tehat vezeti a szabad szoftver mozgalmat ezzel per definitionem. Sokan azt felejtik el, hogy a GPL-en kivul is letezik szabad szoftver licenc, az FSF meg igyekszik osszemosni a GPL-t a szabad szoftverrel.

A két definíciót szerintem egyszerűen össze lehet fésülni.

FSF: "The freedom to run the program, for any purpose (freedom 0)."
OSI: "5. No Discrimination Against Persons or Groups
The license must not discriminate against any person or group of persons.
6. No Discrimination Against Fields of Endeavor
The license must not restrict anyone from making use of the program in a specific field of endeavor. For example, it may not restrict the program from being used in a business, or from being used for genetic research."

FSF: "The freedom to study how the program works, and change it to make it do what you wish (freedom 1). Access to the source code is a precondition for this. "
OSI: "3. Derived Works
The license must allow modifications and derived works, and must allow them to be distributed under the same terms as the license of the original software."

FSF: "The freedom to redistribute copies so you can help your neighbor (freedom 2)."
OSI: "1. Free Redistribution
The license shall not restrict any party from selling or giving away the software as a component of an aggregate software distribution containing programs from several different sources. The license shall not require a royalty or other fee for such sale."

FSF: "The freedom to distribute copies of your modified versions to others (freedom 3)."
OSI: "4. Integrity of The Author's Source Code
The license may restrict source-code from being distributed in modified form only if the license allows the distribution of "patch files" with the source code for the purpose of modifying the program at build time. The license must explicitly permit distribution of software built from modified source code. The license may require derived works to carry a different name or version number from the original software."

Szóval az fsf által felállított 4 kritérium közül az első három szerintem tisztán és egyértelműen benne van azon kritériumok között, ami alapján az osi dönt. Az fsf 4. pontja is megtalálható szerintem az osi-nál, de megértem, ha mások ezt vitatni akarják.

Ha ezt elfogadjuk, akkor látható, hogy az osi kritériumrendszere elég jól egyezik az fsf kritériumrendszerével, ergo a tárgyuk sem lehet más. A nyílt forráskód leírásához az osi rendszerénél sokkal kevesebb szabály is elég lenne, a többlet-szabályok teszik a szabadszoftver definíciójává a nyílt forráson felül az osi szabályait.

A tényekből szerintem az látszik, hogy az osi ugyanolyan szabad szoftveres társaság, mint az fsf, csak nem áll stallmani diktatúra alatt, viszont mivel az fsf név már foglalt volt, nagy nehezen találtak maguknak valamit, aminek legalább érintőlegesen köze volt a szabad szoftverhez.

Az meg, hogy RMS kimondja, hogy neki van igaza, khm. szóval necces.

Mindamellett érdekes dolgok vannak az általad idézett lapon:
"was derived indirectly from our criteria for free software"
"However, the obvious meaning for the expression “open source software”—and the one most people seem to think it means—is “You can look at the source code.” ": ebből is látszik, hogy RMS nem olvasta azt a lapot, amit idézett, mert ott meg ez van: "Open source doesn't just mean access to the source code".

Ez, hogy RMS prüszköl az osi-ra, szerintem csak annyi, hogy vetélytársat lát az osiban.
/set mode kekec
rms jó hupper lenne...:P

Latod, ezek miatt van elege sokaknak az FSF-es bagazsbol es a GPL-bol. Az OSI altal adott definiciok es licencek nagyon is megfeleloek a fejlesztoknek, a GPL csak szivas nekik. De meg mindig az FSF mondja meg,mi a szabad szoftver. Szerintem, de javitsatok ki, ha tevednek, az FSF a legnagyobb FUD generator a FLOSS kozossegen belul. Pedig ok azok, akik aztan a nagy filozofusok, meg jofejek, meg minden. Kettos merce ez is.

Megint magadbol indulsz ki. Nekem, mint fejlesztonek, a GPL tokeletesen jo. Egyeb licenszek, amelyek nem annyira "korlatozoak", mint a GPL, haszontalanok szamomra, mert nem felelnek meg a celjaimnak.

Az OSI altal megadott definiciok nekem kevesek. Mint ahogy sok mas, GPL-t hasznalo fejlesztonek is (nem mindenkinek, persze, vannak rengetegen akik divatbol vagy kenyszerbol hasznaljak, de vagyunk joparan, akik megfontolt dontes alapjan jutottunk erre).

Hogy az FSF lenne a legnagyobb FUD generator: hah. Nekik is megvan a maguk hibaja, sokszor elegge elvakult fanatikus modjan viselkednek. De ugyanez igaz a masik taborra is, akiknek elvorosodik a feje ha valaki azt meri mondani hogy a GPL igenis jo licensz, es hasznos.

Az OSI a nyilt forraskodrol dont, azt definialja, az FSF a szabad szoftverrol.
A ket definico altal definialt szoftverek halmaza (mi szamit nyilt forrasnak es mi szabad szoftvernek) jelentosen elter. Igaz, mindketto tartalmazza a forraskodhoz valo hozzaferest, de ez sokat nem jelent. Meg kell erteni: nyilt forraskod, hozzaferheto forraskod, es szabad szoftver harom teljesen eltero fogalmat takar.

az FSF definiálta a "free software" fogalmát. a definíció szerint objektíven döntik el egy licencről, hogy az megfelel e a kritériumoknak vagy sem. nem önkényesen hoznak erről döntéseket ízlés és filozófiai okoskodás alapján.
a GPL kompatibilitás egy másik kérdés. ez szimplán jogi kérdés, bármelyik hozzáértő jogászt megkérdezed, ugyanazt fogja mondani mint az fsf.
arról pedig szó sincs, hogy az FSF igyekezne összemosni a GPLt a szabad szoftverek fogalmával. sőt, a saját oldalukon is megtalálhatod a GPL inkompatibilis szabad licenceket GPL Incompatible Free Software Licenses pont alatt.

Pld. rögtön a főlapon jmcp, de jobban átgondolva ebből inkább az valószínű, hogy az még az onnv historyból jött át. :)
Halványan mintha emlékeznék tegnap estéről, hogy szorosabb kapcsolatot is láttam valahol, de lehet, hogy rosszul.

suckIT szopás minden nap! Android 2.2: használhatatlan

( sartek | 2010. 08. 03., k – 10:44 )

akinek valami problemaja lenne ezzel a bejelentes "telefon voip" -vel itt van a megoldas

( aspirin v | 2010. 08. 03., k – 11:03 )

Úgy tűnik, megy itt több dolog is!
Pár perce kaptam a mailt az egyik levlistán (solaris-x86 a yahoo-n) Chris Ridd-től 



You should stay tuned to Alasdair Lumsden on
opensolaris-discuss/opensolaris-announce. He's waiting for illumos to
announce whatever they're doing (which I don't think is a distro) before
he announces what we've been doing/have achieved so far.

If you want to know more before then, please join #openindiana on IRC :-)

_nagyon_ gyors fordítás/ferdítés (rohanok):
Aladair Lumsden is készül bejelentésre, fiygeljétek a opensolaris-discuss/opensolaris-announce listákat. Arra vár (mármint AL), hogy az Illumos bejelentse, a "bármit is" :), ami szerinte (CR) nem distro lesz, hogy az Illumos bejelentés után ő is bejelentse, mit is értek el mostanáig.
Ha hamarabb vágytok infóra, akkor join #openindiana az IRC-n.

Ámen... :)
<-------
You can't grep on dead trees.