Berlin művészeti főiskolái Linux-ra váltanak

Linux

A Heise Online arról számol be, hogy Berlin művészeti iskolái (Hanns Eisler Zeneművészeti Főiskola, Ernst Busch Színművészeti Főiskola és a Berlin-Weissensee-i Művészeti Főiskola) a nyár folyamán teljes mértékben Linux-ra váltanak. A 18 hónappal ezelőtt indult projekt részeként a munkaállomásokon használt szoftverek többségét már lecserélték szabadon elérhető alternatív megoldásokra. Az iskolák munkaállomásokon Ubuntu-ra, szervereken Debian-ra váltanak.

A váltás oka a spórolás. Az iskolákban található hardverek nem bővíthetők fel olyan állapotra, hogy képesek legyenek Windows Vista-t vagy Windows 7-et futtatni. Az intézményeknek 5 számjegyű összeget kellett volna hardverre és Windows licencekre költeniük. Ehelyett a Linux-ra váltással megspórolt összeget az oktatásra fordítják.

A váltás részeként az iskola egy platform-független szoftvert is fejleszt, amellyel nyomon követhető a tanítás és munkaszerződések. A szoftver GPLv3 alatt készül és széles körben elérhetővé válik hamarosan.

A részletek itt olvashatók.

( Vladi | 2009. 06. 28., v – 09:59 )

Az 5 számjegy euróban értendő? Egyébként ez tipikusan olyan hely, ahol még sok is az Ubuntu. Milyen szoftvereket használhatnak?
Meg milyen gépek lehetnek, amik nem bírnak el Vistát. :S

>>: sys-admin.hu :<<

( kikke | 2009. 06. 28., v – 10:22 )

Érdekes hogy szerverre inkább Exian-t raknak, mintsem Ubuntut, pedig utóbbira van landscape, amivel központilag lehetne managelni az összes Ubuntus gépet. (Az idő is pénz)

Persze ha a spórolás NAGYON fontos, akkor már nem biztos hogy megér a Landscape 110€-t egy évre (horribile dictu, nyílt forrású alternatívája nem lévén).

Persze többe kerül egy gép fogyasztása egy évben, de akkor ennyi erővel megérné modernebb, kisebb fogyasztású gépeket és perifériákat venni win7-tel. Majd jön a bálnafejű és megmagyarázza hogy még olcsóbb is lenne.

( Troppauer | 2009. 06. 28., v – 10:59 )

Szerintem teljesen korrekt: Ubuntu+Debian
Már csak innen kellene kizavarni oda néhány döntéshozó segget, hogy okuljanak.

Aha... Nemtom, én az utóbbi pár évben asztali gépeken, amik mondjuk az xp-t még vígan futtatják, csak szarabbul láttam linuxot futni egy alap telepítés után (pl. ubuntut is), úgy értem, ha hasonló sebességet, kényelmet, funkcionalitást és némi parasztvakítást akartam volna, költeni kellett volna a gépre. Szóval remélem, hamarosan kötelező lesz nálunk az ubuntu, mert akkor cserélni kell a gépparkot. ;) (De legalábbis költeni rá.)

( Zahy v | 2009. 06. 28., v – 12:17 )

FLAME ON
Nyilván az első két iskolára nem gondolhatok, de a harmadik esetében csak-csak felmerül a kérdés: PS helyett ezek szerint ott Gimp-pel fognak varázsolni?

Csak mert azt itt sokan állítják, hogy esélytelen. Persze én úgy gondolom, hogy ha valaki az *egyiket* használja sok-sok éve, a *másikra* meg rászán egy hétvégét, akkor az alapján valószínűleg nem tud korrekt véleményt alkotni arról, hogy egyik vagy másik-e a jobb.

Most of the productivity software on the workstations has already been swapped for free alternative products as part of a project that started over eighteen months ago.

Feltételezem, hogy másfél év alatt kiderült, hogy meg tudnak-e lenni nélküle (már ha használtak), vagy hogyan tudják futtatni Linux-on (Wine) ha mégis kellene.

--
trey @ gépház

Évekig (10+ ??) használtam PS-t, CorelPaint-et meg a szokásos suite-okat nyomdai munkára. A Gimp-pel ugyanazt meg lehet csinálni, szerény magánvéleményem szerint pedig még sokszor kényelmesebben is, ha megszokja az ember (sebességre is tapasztalatom szerint gyorsabb általánosságban, de ez már lehet hogy az alatta futó OS miatt van, nem tudom).

A Gimp orrára csak a korrekt CMYK kezelés és standard ISO-s színprofilok kezelésének hiányát lehet vetni, ezen kívül sokat nem. Viszont már máshol leírtam, hogy ez miért nem probléma. Röviden annyit, hogy egy előkészített nyomdai anyag fele úgyis RGB. Hiába az X/3-as PDF szabvány, úgyis az a jó, ha a nyomda a saját gépeihez igazított színprofilok meg pont-terülési görbe alapján konvertálja az RGB anyagot CMYK-ra, nem pedig otthon apuka a konvert gombra kattintva, aminek nincs értelme, mert veszteséges a konverzió ;)

Szóval imho tökéletes Gimp mindenre, nylíván nyomdának nem megfelelő, aki nyomdailag előkészít, oda szükség van profi szoftverekre, annak viszont aki az anyagot küldi, teljesen használható (persze tisztában kell lenni a dolgokkal). :)

Szerk.: Web-hez meg ugye nem kell CMYK.

Az utolso erv, amit a PS-fanok fel szoktak hozni, az az, hogy a GIMPbol hianyoznak a layer effectek. Ami igaz is, es scripttel/extensionnel is csak meglehetosen maceras modon lehetne kivaltani, ha szukseg lenne ra (es ha egyaltalan ki lehet).

Gyk: van egy layer, amire felkensz egy fekete pacat. De nem tetszik, hogy annak a pacanak ilyen eles a korvonala, szoval a layerre ranyomsz egy effektet, ami szetkeni. Kesobb, ha ugy dontesz, hogy nagyobb paca kellene, akkor felkensz egy nagyobb pacat (az eredeti paca helyere), es erre a layer effekt automatikusan alkalmazni fogja a megadott effektet. Ha az effekt tul eros/gyenge lenne, akkor leszedheted rola (amivel visszakapod a fekete pacadat), vagy megvaltoztathatod az effekt parametereit.

--
"ne támogasd az erdők kiírtását mozijeggyel, töltsd le a netről!" - killllll, asva.info

Elfogadom amit írsz, viszont megoldható fix beállítással, igaz a kényelmetlenség akkor jön elő, amikor igény van egy anyag könnyű átszerkeszthetőségére utólag, de nálam ez nagyon ritka. Pl. ha egy megadtam egy fix lágyperemet egy kitöltésnél és jó lett, nem nagyon szoktam utólag megváltoztatni, de elfogadom hogy lehet ilyen igény is.

De azért nálam volt meglepetés is a szabad szoftverekkel kapcsolatban. Pl. Inkscape-nél találkoztam azzal, hogy blur-t rá lehet tenni bármilyen nem pixeles objektumra is, ráadásul akkor is ha több másik objektummal össze van csoportosítva. Na ezzzel lehet szívni pl. Corel X3-ig bezárólag (X4-est nem ismerem alaposan) -fogalmazhatunk úgyis, hogy effektel nem megoldható anélkül hogy raszterizálnánk az objektumot, mindez inkscape-nél meg vektoros marad :D

Viszont az is igaz, hogy inkscape-nél nincs jól megoldott egyszerű árnyék (habár csak duplázni kell az obj.-ot és blur-özni).

Én úgy látom Gimp / Inkscape nagyon jól tudja az alap dolgokat és vannak nagyon jó írányok is, amik pl. nincsenek meg még a nagy proprietary suite-okban (úgy tudom hogy pl. folyadékos újraméretezés (liquid-rescale) pl. csak Gimp-ben van, PS-ben tudomásom szerint nincs, CS-től felfelé nem tudok nyilatkozni).

Szóval számomra kopott is a kaszni, nincs bőrülés, de csak csak digitális a km óra + a szivargyújtó is színesfémből van (ingyért) :)

Szerintem a GIMP nyomdai és webes munkára egyaránt alkalmatlan.

- Layer effektek
- Cmyk (kell)
- Layer kezelés: layerek összekapcsolása annyira béna, hogy fáj. Nincsenek layer groupok/setek, de még csak simán összekapcsolni sem lehet több layer csoportot. Pl legyen összekapcsolva 10 layer, ami egy webes layout fejlécének elmeit, effektjeit tartalmazza, és legyen összekapcsolva _külön_ másik 10 layer, ami meg mondjuk a menü elemit tartalmazza, neaggyisten ezen belül még 5-5 layer midnen menüpont külön-külön összekapcsolva. Nem lehet. Agyrém. A gimp addig jó míg van 4-5 layered, de egy 30-50-100 layerből álló layoutnál használhatatlan.
- nincs rendes szöveg kezelés (nem lehet a vásznon szerkeszteni, nem lehet egy szövegblokkon belül többféle formázás, renderelés/hinting sokszor nagyon ronda etc)
- az elemek igazítása is macerás (nincs pl olyan, hogy a guideline a kijelöléshez ugrik (snap to selection), csak fordítva)

Összességében a photoshop 5-6 szintjét nem éri el tudásban és használhatóságban.

Inkscape: annak ellenére, hogy jóval fiatalabb projekt, a maga nemében sokkal jobb és használhatóbb, mint a gimp.

"Inkscape: annak ellenére, hogy jóval fiatalabb projekt, a maga nemében sokkal jobb és használhatóbb, mint a gimp."

Még szerencse, hogy az inkscape az svg szerkesztő, a gimp meg általános képbuzeráló :)

--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

( zsoltt | 2009. 06. 28., v – 17:24 )

Hát ez szomorú.

Persze szoktam örülni a linuxos előretöréseknek általában, de a zene az a terület ahol ez nem megengedhető... Nincsenek rendes szoftverek linuxra, csak winre és macre.

Hát paff.

[Diszklémer: cikket nem olvasunk, csak spekulálunk:]
A felhasználás két-három részre bontható feltételezésem szerint: egyrészt adminisztráció (ami továbbbontható office csomagok intenzív használatára és célszoftverek használatára pl. jelentkezésekhez, CMS oktatási segédletek megosztásához, stb.), másrészt hallgatók géptermi munkája.
Előbbi (lehet, hogy nagyobbik csoporthoz) nem szükséges sem Cubase, sem Photoshop. Tézisem pedig az lenne (még ha egyeseknek meglepő is), hogy utóbbihoz sem: beadandókat kell gépelni, jelentkezni kell kurzusokra, oktatási segédletet kell nyomtatni, interneten kell kutatni, könyvtárból kell anyagot előjegyezni, ilyesmik.
Bizonyos szakokon lehet, hogy szükség van némi Photoshop használatra, vagy Lilypond-os kottaszerkesztésre. De ez csak töredéke annak, amire a hallgatók a gépeket használják.

De mindenki a Sibeliust használja. Nem tudom, hogy megy-e wine alatt, de ha nem, akkor az bizony hiányzik. Nem azért, mert mással nem lehet kottát írni, hanem azért, mert az emberek (akik zenészek, nem informatikusok) ahhoz értenek, örülnek, hogy egyet megtanultak használni, és mindenkinek ez van meg. Ha én kottát akarok küldeni valakinek, és azt mondom, figyi, ez Lilyponddal nyílik, akkor azt mondja, hogy figyi, a bicska a zsebemben meg magától. :) És egyébként a Sibeliusnak van GUI-ja, jól van megcsinálva, azok is viszonylag keveset szívnak vele, akik amúgy nemigen szerkesztenek semmit gépen.

ez egyáltalán nem Ms Office vs OpenOffice szituáció. a LilyPond a képzett és számítógépeket aktívan használó zenészek között de facto szabvány. a teljesen kaotikus és nevetséges zenei területet szabályozó szívató copyright szabályok miatt a többi el fog tűnni. többek között olyan projektek miatt, mint a Mutopia. ez az egyetlen jelentősnek mondható szabad kottagyűjtemény. zenében pedig a szabad kotta sokkal erősebb vonzóerő, mint bármi más.
a film és könnyűzene még sokáig csatamező marad, főleg a film. filmet forgatni még ma is drága dolog, a P2P hálózatok velük szemben nem tudnak észrevétlenek maradni, mert akkora adatforgalmat generálnak, hogy még erős titkosított kapcsolatok mellett is jól látható a p2p tevékenység. plusz jogosnak látszik a filmstúdiók azon érvelése, hogy milliókat költünk a filmekre, hogy szórakozzatok, fizessetek már legalább egy akciós DVD árat érte.
a könyvekre epülő "ebook warez", annyira láthatatlan, hogy a jogvédők meg sem kísérlik felvenni a harcot ellene, mert úgyis reménytelen lenne. a digitális nagykönyvtárak minimális adatforgalom mellett, több olvasót látnak el Országos Széchényi Könyvtár bőségű választékkal, mint a neves intézmény. szerverigény minimális, akár egy virtuálgép is elég, a kis adatforgalom miatt, Szváziföldön is elketyeg a szerver. plusz a többség szerint irreálisak a könyvkiadók követelései, csak extra profitot akarnak minimális munkavégzés mellett.
a kotta, nos ez már a pofátlanság csúcsa. nevetséges összegek, ráadásul műveletlen bunkók ülnek a kiadói oldalon. Magyarországon a zenei képzés világszínvonalú. amikor a nyugati kézben levő kiadók diktálni akarnak a magyar kottapiacon, olyan
mintha Uganda alsó gerillafőnökei akarnák megmondani, hogyan működjön a USA IT ipara.
talán sokan vannak még, akik emlékeznek a szocialista kor Editio Musica Budapest nevére. nagyban tettek a kotta copyrightra, mindenki bármikor hozzájutott bármilyen kottához. majd jöttek a jogvédők az 1000x áraikkal. nem csoda, hogy ma fénymásol mindenki.
a zenészek egyáltalán nem buták. 13 évik kell Magyarországon zenét tanulni ahhoz hosszú tanszakon, hogy főiskolai diplomát kapjon valaki. már az alapfokú zeneiskola utolsó évében olyan anyagot oktatnak nálunk, amit pl Skandináviában csak főiskolákon. tény, hogy eléggé zárt a zenei világ és nagyon konzervatív. mint az orvosvilág. jól ismerem mind kettőt:) sok zeneszerző, ma is Steinway&Sons zongoránál ülve komponál, papír kottára ceruzával. azok, akik érdeklődnek a számítógépek iránt, már az Amigákat is jól ismerték, és a LilyPond sem jelent problémát nekik.

a Megasztáron ismertséget szerző sztárocskák, és 3 hónapos DJ tanfolyamon képzett "zenészek" más kategóriát képeznek. nekik biztosan problémáik lehetnek egy új kottaprogram megismerésével. közöttük és a valódi komolyzenészek közötti különbség legalább akkora, mint a természetgyógyászok és a valódi orvosok közötti különbség.
Kodály "a zenei mindenkié" országában, botfülű jogvédők verik az asztalt, Győzike féle "zenészeket" futtatva. ez igazán szánalmas.

természetesen, ha hetente le kell gyártani egy egy reklámzenét, akkor azt használja az ember, amit megszokott. de az nem művészet, csak ipari munka.

Sok mindenben igazad van, de senki nem fog csak azért GUI nélküli kottaszerkesztőt használni, mert az dejóhogyfree. Én pl. midi-billentyűzetet is szoktam használni, a kottát látni akarom, amikor dolgozom vele, utána esetleg hallani is. A Lilypond tényleg nagyon szép kottaképet ad, kell még hozzá GUI-t csinálni, és ütős versenytársa lehet a Sibeliusnak is, de addig nem. Egyébként én egy komolyzenészt sem ismerek, aki szerint de facto szabvány lenne. Ja, Steinway-t meg magyar zenész csak vasár- és ünnepnapon lát.