WebKit/GTK+: az első nyílt forrású HTML leképező, amely teljesíti az Acid3 tesztet Linux-on

Internet, Közösségi média

Az Ars Technica egyik cikke szerint a WebKit/GTK+ az első olyan nyílt forrású HTML leképező, amely Linux-on 100%-ban teljesíti az Acid3 tesztet. A WebKit a KDE-féle KHTML rendering engine Apple-s forkja. A WebKit dolgozik a Safari böngészőben és az iPhone-ban is. A GNOME desktop környezet Epiphany böngészőjének fejlesztői nemrég úgy döntöttek, hogy a Mozilla-féle Gecko motor és a WebKit támogatása helyett a jövőben csak a WebKit-et használják majd a böngészőjük alapjául. A cikk szerint az Internet Explorer 8 nemrégi beta kiadása 18-at, a Firefox 3 nightly build-je 71-et, a KDE KHTML-je pedig 73-at teljesít az Acid3 100 tesztjéből. A cikk megjegyzi, hogy az Opera fejlesztői buildjei is 100/100-ra teljesítik az Acid3-at. További részletek itt.

( kikke | 2008. 04. 27., v – 20:47 )

Akkor ez mégsem április elsejei tréfa volt? :•
--
the tide is turning

Erdemes elolvasni ezt:
http://www.joelonsoftware.com/items/2008/03/17.html

"As usual, the idealists are 100% right in principle and, as usual, the pragmatists are right in practice. The flames will continue for years. This debate precisely splits the world in two. If you have a way to buy stock in Internet flame wars, now would be a good time to do that."

Jó, igazad van. A PDF szabvány is csak idealizmus. Meg a RTF. Meg még sorolhatnám. Sőt, maga a plaintext is, ki a franc képzeli hogy megkötjük az emberek kezét azzal hogy CR/LF jelekkel kell lezárni a sort? Miért nem lehet tabulátorral??? Én holnaptól azzal fogom.

no comment.

UI: az MS generálta ezt a problémát, és most ők nem tudnak belőle kilábalni mert az IE[56] "sajátos kódértelmezésű" vonala náluk is zsákutcába futott. Emiatt gányol mindenki. Ha egy SZAR kódot a böngészők SZARUL jelenítenének meg, és nem IE5-kompatibilitás miatt "pont jól", ellenben pont emiatt a JÓ kódot elég furán, akkor nem lenne ennyi gond.

Halott ötlet. Az ASCII kódtábla definiálja, melyik vezérlőkarakter mire való. A tabulátor (\t) nem erre való. Van az újsor (\n), meg a kocsivissza (\r). Az igaz, hogy nem éppen a mai fogalmakra, perifériákra találták ki, de az új sor kezdése valójában vagy a \r\n vagy a \n\r, a \n nem elegendő "elvileg".

Az MS sajátos kódértelmezése? És ez: http://www.december.com/html/spec/mozilla.html? Érdekes módon, amikor egy OS szoftver tér el az ajánlástól, akkor bizony kuss van. Ettől még az IE5/6/* gagyi, de a Firefox sem jobb annyival az ajánlások követése terén. No meg ők is bevezettek sok speciális dolgot, lásd -moz-opacity, stb.
Jelen pillanatban nincs olyan böngésző a piacon, amely konform a W3C ajánládaival. Mégis csak az IE-t szidjuk. Ez számomra erősen kettős mérce. Ha már szidjuk, akkor inkább a biztonsági rések miatt tegyük. Ha weboldalt kell készítenünk egy központilag menedzselt vállalat részére, akkor bizony IE-re kell tervezni, ugyanis a Firefox nem támogatja a központi menedzselést. Ja, és miért nem tudja megjegyezni/átvenni a rendszer proxybeállítását? Se Linuy, se Windows, se semmi alatt. Pedig minden rendszerben van központilag állítható proxy. Az már más kérdés, hogy GNOME alkalmazások számára máshol, mint KDE-s alkalmazások számára. Azaz ha pl. Amarok alatt hallgatok zenét (mert tetszenek a képességei), de GNOME user vagyok (mert Ubuntu default), akkor bizony a kcontrol nélkül nem tudok dalszövegeket, Wikipedia infókat az Amarokban megjeleníteni, mert ő biza a kcontrolból szedi a proxyt, mert KDE-s alkalmazás. Ezt miért nem lehet megoldani?

És nem is WPF, illetve Win32 MFC alkalmazás. Mint ahogyan a Safari sem. De Windowson a Safari bizony megeszi a rendszerbeállítást proxy terén. miért tudja, és a Firefox miért nem?

Igazából arra szerettem volna utalni, hogy ami rendszerszintű beállítás, azt miért nem rendszerszinten, hanem Desktop Envionment szinten kell kezelni?

( sandras74 | 2008. 04. 27., v – 23:38 )

Az jó, mert a ff fejlesztői rá lesznek kényszerítve egy kis fejlesztésre és így a IE még jobban lemarad.
Az jobb még az Operának is, ha a ff minél nagyobb %-ban van jelen. Ha a M$ féle agyrém kiszorul, a nyílt forrásúak már jól ellesznek egymással. Egyedül már csak a Safari maradna, de az meg ugye motorját tekintve...

------------------------------------

Si vis pacem, para bellum!
Ha békét akarsz, készülj a háborúra!

Én nem vagyok egy webfejlesztő típus, de ha egyszer mindenki szabványosat csinál, akkor a webfejlesztőknek se kell minden ismertebb böngészőmotorhoz külön geccsolni. Gondolj bele, ha a JPEG képekkel is ennyit kéne marhulni. Van egy szabvány és ezt minden megjelenítő tudja! Pedig a kódjuk is elég eltérő. Ha jól tudom, a M$ borzalom szabványtalansága miatt megy ez a vacakolós megoldás. Ha szépen a háttérbe szorul és ezek után életben akar maradni, kénytelen lesz maradéktalanul betartani minden szabványt. Ezzel pedig majd szépen eljön a webfejlesztők Mennyországa. (szerintem)

------------------------------------

Si vis pacem, para bellum!
Ha békét akarsz, készülj a háborúra!

Konkrétan erre írtam:

"Az jó, mert a ff fejlesztői rá lesznek kényszerítve egy kis fejlesztésre és így a IE még jobban lemarad."

Lehet, nem ezt akartad írni, de a te mondatod azt jelenti, hogy az a jó, hogy az FX fejleszteni fog és az IE meg lemarad. Ami meg szerintem nagyon nem jó. Úgy is mindig a legbutábbra kell majd fejleszteni, vagy emulálni kell a fejlettebb képességeket a kevésbé fejlett böngészőkben.

( tomsolo | 2008. 04. 28., h – 00:05 )

nekem az opera fejlesztői buildje is csak 99-et teljesít de mindegy.

( Chain-Q v | 2008. 04. 28., h – 00:59 )

Tokjo, hogy mindenki igy ra van cuppanva a WebKitre, de eddig akarhany WebKites browsert lattam, mind hadilabon allt eleg sok oldal megjelenitesevel, kulonosen AJAX teren peldaul. Van webfejleszto ismerosom, amit o osszeszentsegelt mar pl. a Safari AJAX tamogatasa (ill. annak hianya) miatt mar, arrol konyvet lehetne irni... :) Aztan lehet, hogy valtoznak az idok.

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

Ez a sok szám nekem azt mondja, hogy minimum 6 platformon kell tesztelni. Nekem tök mindegy lenne, hogy mindegyik 100-as vagy 10-es vagy nulla, csak lennének egyformák. Amúgy meg tojok a bármilyen megfelelőségre, annak örülnék ha egyféleképpen követnék a szabványokat és ez lenne az alap; nem verseny tárgya.
---
;-(

Azt én pontosan tudom, de ha az jól jelenik meg, pofabőr leégés nélkül tudok átlag dolgozónak Linuxot telepíteni. Sokan ugyan azt csinálják, mint Windows alatt. Levelező klienst kevesen tudnak belőni, a Gmail meg nem mindenütt van elterjedve. A freemail.hu meg (túl) sokaknak van.

------------------------------------

Si vis pacem, para bellum!
Ha békét akarsz, készülj a háborúra!

( ProTech | 2008. 04. 28., h – 14:24 )

Nekem ez a lepes azert tetszik, mert igy lesz egy webkit motoros bongeszo Gnome alatt. Igy ha egy oldal valami oknal fogva nem megy Firefox alatt, akkor meg tudom probalni Opera es mostmar Epiphany alatt is. Mivel a gepen 100% KDE free, igy Konqueror kiesik.

Egyebkent Firefox-ot fogok hasznalni ezutan is.

( BellMiner | 2008. 04. 28., h – 15:19 )

Én szokásom szerint megnéztem a Midori hogy teljesíti. Ahhoz képest, hogy nagyon friss fejklesztés, szerintem nagyon jól: 87/100
Az acid2-t pedig 100%-ra. Ez tetszik!

( Pontscho | 2008. 04. 28., h – 15:31 )

Es mekkora hiszti lesz, ha jovore ezen keresztul toljak majd meg azt az Ubuntut? Lesz majd Ubuntu meg KHTML sux, mert szar a bongeszo ? :)

---
pontscho / fresh!mindworkz

De még mindig nem értem, hogy mi közöm lenne egy böngészőhöz, amit az életben nem használtam, nem is fogok soha. Sőt, a Linux felhasználók 99%-a sem fogja az életben. Ez az Epiphany egy rossz vicc volt mindig, ezzel a lépéssel meg még rosszabb lett. A fent szólónak meg igaza volt, a Safari egy default, az OS X felhasználók jelentős része által használt böngésző. Ne akarj már rám verni egy olyan programot, amit akkor sem használnék, ha fizetnének érte... :)

A mérce nem kettős, csak különbséget tesz a default böngésző és egy linuxra (és másra is) elérhető böngésző közt.

--
trey @ gépház

( bolond | 2008. 04. 28., h – 17:57 )

Ha tudtak írni olyan fordítókat, amik a szintaktikailag helyesen begépelt szövegből futtatható bináris állományokat készítenek, akkor miért nem tudják a böngészőket úgy megcsinálni, hogy 100/100-asak legyenek? Ér valamit az Acid3 teszt egy internetező ember szempontjából, vagy ez inkább csak technológiai dolog?

Azert, mert mig egy forditonal megengedheted, hogy kisebb szintaktikai es szemantikai hibakra nem generalsz kodot, addig a browser felhasznaloi csunyan neznenek, ha egy "hibas lap, browsoljon mashova" felirattal talalnak szembe magukat minden hibas htmlre. Egy browsernek nagyon sok specialis esetet kell specialis modon lekuzdenie.