"Önreplikáló" 3D nyomtató General Public License alatt

FSF/GNU/GPL

Az új-zélandi West Auckland régió Waitakere városában él Vik Olliver szoftverfejlesztő, aki egyike annak a csapatnak, amely egy nyílt forrású, "önreplikáló", 3D "nyomtatót" fejleszt. A RepRap (Replicating Rapid-prototyper) képes saját magát (részben, az összetevőinek kb. negyedét) előállítani és frissíteni. Ki tudja "nyomtatni" a saját alkatrészeit, beleértve a frissített, újabb verziójú darabokat is.

RepRap - "önreplikáló printer"
A RepRap

A "nyomtató" a munkadarabokat műanyag rétegezéssel hozza létre. Az előállításhoz polylactic acid-ot (PLA), azaz tejsav polimerizátumot használ. Az anyag alapját növényi szénhidrátból, vagyis megújuló nyersanyagból, gabonakeményítőből, vagy cukorrépából állítják elő. Ezekből az anyagokból fermentációval és desztillációval tejsavat nyernek ki, majd azt polimerizálják.

A fejlesztők szerint ma körülbelül 20 000 amerikai dollárba kerül egy olyan 3D nyomtató, amely nem tudja magát reprodukálni. A RepRap sem tudja minden alkatrészét előállítani - például a nyomtatott áramköröket meg kell vásárolni - de egy gépet ki lehet hozni 500 dollárból meg néhány kiló műanyagból. Nem kell ezen kívül más hozzá, csak idő, hiszen a gép a fejlesztők/tervezők szerint teljesen jogdíjmentes, hiszen a RepRap projekt GPL alatt érhető el. Mivel az előállítása olcsó, olyan országoknak is van esélye a technológia tömeges használatára, amelyek egyébként nem tudnák a drága kereskedelmi gépeket megfizetni.

RepRap alkatrészek
A RepRap által előállított alkatrészek

A RepRap evolúciója itt követhető végig.

Referenciák:
Open source 3D printer copies itself - Self-replicating printer frees-up 3D printing under GNU
RepRap projekt honlapja

( kertes | 2008. 04. 08., k – 09:40 )

És ennek mi az értelme ?
Amúgy fasza....
De akkor lenne igazán az, ha össze is szerelné magát.

( kertes | 2008. 04. 08., k – 09:41 )

Már, ha az alkatrészeimtől jóval olcsóbb a nyomtató!

Egyedi alkatrészek legyártatása általában nem egyszerű feladat. Nem is olcsó. Lehet, hogy egy egyszerű sarokpánt beszerzése egy egyedi / veterán autóhoz lehetetlen. Ha megrajzolod és kinyomtatod, akkor elkészül. Ha ez a szakmád (speciális autókat újítasz fel), vagy modellezel, vagy mit tudom én, akkor megérheti. A 80 ezer forint befektetés nem tűnik nagy pénznek.

Persze kérdéses, hogy milyen minőségben dolgozik. Szerintem van még mit javítani rajta, de a gyártási képességének evolúcióját nézve szépen fejlődik.

--
trey @ gépház

Ebből a részből engem az érdekelne, hogy hogyan tudod közölni a nyomtatóval azt, hogy milyen egyedi alkatrészt gyártson. Mert, ha úgy mint a CNC gépek esetében, akkor otthoni használatra nem éppen egyszerű, konkrétan programozónak kell lenni az egyedi sarokpánt érdekében. Tényleg, hogy viszik be az adatokat?

A custom made dolgok sosem olcsók. Az olcsó relatív fogalom. A tervezést akkor sem úszod meg, ha ezzel a géppel dolgozol (80 e forint), vagy ha a 200 ezer dolláros (38 m forint) berendezéssel. Viszont ha a végeredményt képes vagy elérni a 80 e forintos berendezéssel is, akkor az előállítás összköltséget tekintve olcsó volt.

Olcsó 3D scanner? homemade 3d laser scanner :)

--
trey @ gépház

Öcsém pl. 3D-s modellező programmal tervezi meg az egyedi cuccokat.

Csak neki nem 3D-s nyomtatója van hozzá, mert az kurva drága (volt eddig), hanem 3D marógépe, ami csak a külső felületet tudja megmunkálni, tehát pl. üreges tárgyakat nem lehet vele készíteni, mert a marófej nem fér oda hozzá.

A nyomtató meg egyszerűen nem nyomtat oda, ahol luknak kell lennie.

G

Az ilyen 3d-s nyomtatok altalaban OBJ-t kernek, az ilyen ultraprimitiv 3d formatum, az osszes 3d modellezo progi tud abba exportalni. Ami szineset is tud nyomtatni, az meg VRML-t szokott kerni ehhez. Szoval nem programozni, hanem modellezni (vagy 3d scannelni:)) kell tudni.

A lezergravirozok amit eddig lattam meg coreldraw-bol mentek, szoval ahhoz se cnc programot kell mar irni.

A'rpi

Amennyire tudom, a corelből HPGL formátumú fájlt szokás előállítani, ezt viszik át általában valami egyedi vezérlő - vagy egész egyszerűen szabványos G-kódba. A másik közkedvelt "konverziós" formátum a DXF.

Mi sokat szívtunk a DXF-el, a HPGL mindig jobban szuperált - pl kör vagy íves kivágásoknál a HPGL diszkrét szakaszokkal írta le a kört, ellentétben a DXF-el - ez pedig különösen a "maszek" szofverrel működő CNC-nél okozott csúnya meglepetéseket. :)

STEP formatum
(kb. minta a png kepek eseteben. Tehat megvan a felbontasa egy modellnek, es a modell nem feluletekbol all, hanem kis kockakbol. Szoval ha kinyomtatnad 100x-osra, akkor mar latnad a "pixeleket")

Ezzel az a gond, hogy a step formatumot nem igazan lehet modositani. (nem tudsz egy tavolsagot teljesen pontosan megmerni, csak amekkora a step felbontasa)

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Egyforma elemekből önmagát fejlesztő, illetve önmaga mását létrehozó eszközt. A videón szereplő formájában túl sok mindenre nem használható, de a vezérlő intelligenciája érdekes. Gondolom bármelyik kocka lehet az alap és a robotot alkotó kockák számának növelésével nő az intelligenciája.
Persze az is lehet, hogy csak egyszerű perifériát láttunk és a kamera mögött van az azt vezérlő gépteremnyi számítógép. :-)

Ave, Saabi.

( anr | 2008. 04. 08., k – 09:39 )

egy kicsit meg messzinek tunik mire igazi replikator lesz belole, de kezdetnek nem rossz. a fem rudak "nyomtatasa" meg egy kcisit odebb lehet:)

--
Live free, or I f'ing kill you.

( Replaced | 2008. 04. 08., k – 10:21 )

kicsit meg fejlodik es akkor tudunk majd hardware-t is warezolni

--
Segmentation violation -- Core dumped blues

( vomberg | 2008. 04. 08., k – 10:55 )

Ezek a cuccok általában az Autocad 3D-s formátumát értik/ismerik, azaz egy szimpla 3D CAD szoftverrel etethetőek.

Nagyon jópofa cuccok ezek, a jobb minőségűek egészen elképesztő dolgokra képesek, volt a kezemben pár ilyen alkatrész.

( kikke | 2008. 04. 08., k – 11:14 )

Már csak egy kis intelligencia kell beléjük és elszaporodnak mint a sáskák, átveszik az uralmat a világ felett, ó jaj!
--
the tide is turning

( igiboy | 2008. 04. 08., k – 12:19 )

Nekem tetszik.
Eddig ahogy elnézem még egy kis utómunka kell a muanyag végleges képéhez, egy kis fúrás, csiszolás.
Akik itt Autodesk által gyártott 3D-s CAD programokról beszélnek, nekik szólok hogy a weblapjukon, két software neve szerepel.
- Art of Illusion (AoI for short)
- Blender
És megjegyzem hogy ez a kép sem windowsos ablakot mutat:

http://reprap.org/pub/Main/ShowCase/gui.jpg

mire lehetne használni:
Eléggé sok elektronikai projektem van, általában a gépészeti megoldásokat gyártatom hozzá (eszterga, marógép, stb...). A legtöbb elem jó lenne nekem műanyagból is, főleg a prototípusban.
Az pedig hogy a gép maga műanyag alkaltrészekből áll, ezt pedig tudsz vele csinálni már csak 1 plussz. Ha kell valakinek akkor megcsinálhatja vele a következőt, szerintem jó ötlet.

Kiváncsi leszek a végére, hogy megéri-e egyet csinálni. (persze utánna szaporítani)

Ahogy én nézegettem az extruder részénél vannak a gondok. Azt kell jóra megcsinálni. Az egyik típus valami műanyag rudat huz be (először tekercs műanyagzsinorra gondoltam --> fűszegélyvágó). A másik meg próbálkozik valamiféle léggömbös akármilyen megoldással (ezt még annyira nem olvastam át).
Ami viszon tetszene az a rendes extruderhez hasonló. Műanyag-granulátumot megevő cucc. (Ez meg beszárad amikor kikapcsolják).

Már régóta gondolkozok egy maró, fúró CNC-n. Lehet hogy mostmár úgy kellene gondolkozni hogy, akár erre is jó legyen.

A hobbycnc.hu-n mindjárt a nyitólapon lehet látni bútorlapból készült CNC-t. :)

Igazán klassz oldal, a társoldalt is beleértve és ha elég sokat kutatgat az ember, akkor önreplikáció képességét nélkülöző "3D nyomtatót" is lehet csinálni. Igaz GPL liszensz nélkül, de láthatóan mindenféle "patentolás" probléma nélkül.

Megfizethetőnek tűnik pl az elektronika is.

( freeoli v | 2008. 04. 08., k – 13:21 )

Zseniális lenne végre egy megfizethető 3d nyomtató ... nagyon nagy igény van rá, nem is tudom felsorolni.. tervezéstöl a marketingig ... falnának egy 1-2 ezer dolláros nyomtatót.

FUN:
Tud valaki olyan tintasugaras nyomtatót ami ki tudja magát fizetni?

( uid_1526 | 2008. 04. 08., k – 21:36 )

Az alkatrészek alapján egy elég durva "felbontású" gépről van szó, ez erősen lekorlátozza a lehetséges alkalmazási területét. Azért ennél sokkal jobb minőségben, több nagyságrenddel pontosabban dolgozó 3D printerek is vannak a piacon.

Ezekkel a kereskedelmi nyomtatokkal az a baj, hogy ugy mukodik, mint a tintasugaras nyomtatopiac. Szoval megveszed a gepet, es hozza egyedi (csak a gyartotol beszerezheto) anyagot kell vasarolnod horror aron.

Maga a nyomtato is iszonyat aron van, es az anyag is hozza. A stratasys a legismertebb 3d nyomtato. De van egy rakat mas gyarto.

Kiszamoltak a forumon, a reprap gepet (darwin) kb. 2000 dollarbol lehetne ilyen 3d nyomtatoval kinyomtatni "anyagaron".

A felbontasa tenyleg nem tul jo (kb. 1mm), de mar ezzel is nagyon sok *hasznalhato* dolgot lehet nyomtatni. pl. muanyag egyedi dobozt. De igaz, ha valaki egy karora fogaskerekeit akarja kinyomtatni, akkor mas megoldast kell keresnie;)

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

( khiraly | 2008. 04. 09., sze – 00:25 )

Noh, akkor egy kis osszefoglalo a projektrol (ha valakit erdekel).

Alapvetoen 4 muanyagfajtaval megy a kiserletezes:
1. PLA
2. PCL (aka. CAPA)
2. ABS
3. HDPE

A legjobb eredmenyeket a PLA es ABS-sel ertek el. Az elso onreplikalo peldany 1 alkatresz hijan mar kesz van. Az osszes tobbi meg csak valamilyen cnc-szeru gep atalakitva, vagy igazi 3dnyomtaton lettek kinyomtatva (ami egyebkent horror aru).

A HDPE lenne a legjobb (legmagasabb olvadasi pont), a legolcsobb is, es ha a 3mm damil onteset is megoldanak, akkor akar domestos-os dobozbol is lehetne uj cuccot nyomtatni. De ugye mivel a szobahomersekleten akarnak nyomtatni, igy ezzel vannak a legnagyobb gondok (vetemedik, zsugorodik, a derekszog nem derekszog)

Az osszes anyagot 3mm atmeroju madzag formajaban kell etetni a geppel, azt felmelegitve rajzolja retegenkent a targyat.

Az elektronika mostmar arduino alapu, az elso verzio pic16f84-re epult, es ezek egymast kozt spi-n keresztul kommunikaltak. Erre a programok, mind a regi picre, mind az uj arduinora(ami atmega microprocessor) elerhetoek. Tehat 3d pozicionalo gepet barki epithet mar. Ha eleg stabil a szerkezetet epit, akkor cnc-re is hasznalhato.

A szamitogepes vezerloprogramja java alapu.

A jelenlegi terv (darwin), nem hasznalhato cnc-re mert nem eleg rideg, egy furot raakasztva az egesz beremegne.

Tehat osszefoglalva a projekt elektronikailag, es szoftveresen kesz. A muanyag olvasztasa, es ontese nehany muanyaggal akar mukodhet is.
Vannak kutatasok hogy milyen egyeb anyagokbol lehetne dolgozni.
Meg a lezer fele is kacsintgatnak. (tehat azzal olvasztanak meg a muanyagot, vagy pedig azzal inditanak meg a kemiai reakciot).
De ezek meg csak probalkozas szintjen vannak (magyaran egy figura kiserletezget rajta).

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

( bra | 2008. 04. 09., sze – 12:06 )

Nőt kb. mikortól lehet majd ezzel nyomtatni?