Több mint egy évvel a második alpha kiadás után megérkezett a Haiku R1/Alpha3. Az első alpha kiadást 2009 őszén vettem közelebbről szemügyre. A második alpha óta a fejlesztők több mint 950 bugot javítottak, illetve hozzáadták a rendszerhez a btrfs, exFAT és ext4 támogatást. Ezen kívül fejlődött az ext2, ext3, NTFS és UDF fájlrendszerek támogatása. A fejlesztők bekapcsolták a PAE támogatást a 4GB-nál több memória használat érdekében. További részletek a kiadási megjegyzésekben és a bejelentésben. Letölthető innen CD, USB image és virtuális gép diszk image formátumban vagy megrendelhető itt minimum 8 euró támogatás fejében.

Nyolc évvel a projekt elindulása után tavaly szeptemberben megjelent (képernyőképek) a Haiku első hivatalos fejlesztői verziója a Haiku R1/Alpha 1 képében. Most, nyolc hónappal az első alpha kiadása után a fejlesztők bejelentették az Alpha 2-t. Jelentősebb változások az Alpha 1 óta:

Stippi, azaz Stephan Aßmus, a Haiku fejlesztők keménymagjának egyik harcosa belevetette magát a WebKit használhatóvá alakításába. Stippi blogjában leírja, mire is jutott az elmúlt időszak kódbogarászása alatt.

Ma, két napos próbálkozás után végre sikerült lefordítani a VLC aktuális, 1.0.4-es (kódnevén "Golden Eye") verzióját Haiku alatt (r35331 GCC2hybrid, a VLC GCC4-el lett forgatva). Egyelőre Qt GUI és SDL kimenet van.

8 évnyi fejlesztés után ma megjelent a Haiku R1/Alpha 1, azaz a nyílt forrású Haiku operációs rendszer első fejlesztői kiadása. Ezt látni kellett, így letöltöttem a VMware image-et és megnéztem milyen.

A Haiku-t - a "personal computing"-ra fejlesztett, nyílt forrású operációs rendszert - 2001. augusztus 18-án indította útjára Michael Phipps egy levlistára postázott levéllel, akkor még OpenBeOS néven. Most pedig - a projekt indulása után kb. 8 évvel - megjelent a Haiku első hivatalos fejlesztői kiadása.

Frissítés #1: [ ISO | VM | RAW ]

Ahogy azt sok Haiku-közösségi tag tudja, egy naprakész GCC4 fordító hiánya volt az egyik legnagyobb akadálya annak, hogy új programokat lehessen átvinni Haikura.

A korábban OpenBEOS néven ismert Haiku egy általános FreeBSD hálózati driver kompatibilitási réteghez jutott, amely lehetővé teszi a Haiku fejlesztők számára, hogy azok FreeBSD-s hálózati driver-eket fordítsanak és használjanak minimális változtatások mellett (ha egyáltalán szükséges). Jelenleg már két FreeBSD-s driver-t (if_em/Intel Pro 1000 és if_le/PCNet) sikerült használatra bírni a Haiku-ban.

Betöltötte 5. életévét a Haiku, a nyílt forrású BeOS helyettesítő projekt. 2001. augusztus 18-án indította útjára Michael Phipps egy listára postázott levéllel, akkor még OpenBeOS néven.

A BlueEyedOS végső demo CD-je elkészült, és tesztelésre letölthető. A CD 106 MB, és olyan grafikus kártyát igényel, amelyet az XFree86 támogat.

Mi is az a BlueEyedOS? A BlueEyedOS egy a BeOS által inspirált operációs rendszer, amelyet a Linux kernel hajt. A BlueEyedOS API-k tulajdonképpen BeOS API-k, amelyek újra lettek írva, és néhány kibővítést tartalmaznak. A projekt fő célja, hogy egy új platformot kínáljunk a BeOS fejlesztőknek. A BlueEyedOS nagyon jó teljesítmény nyújtására van optimalizálva, mind a hardveres, mind a szoftveres oldalrül. A fejlesztők fantasztikus sebességet és stabilitást ígérnek a desktop környezetben anélkül, hogy ez a Linux szerveres képességeinek rovására menne.

Az OpenBeOs (Building the Os of the future) belehúz a BeOS nyílt implementációjának terjesztésébe; ezt célozza a Beatrice installer megépítéséhez kiadott guide, amely a project megújult newsletter oldalán olvasható. A BeOS Os, ami egy multimédiára kihegyezett posix Os, kiadta az 1.1-es fejlesztői verzióját, ami már támogatja az AMD Athlon XP-t, a Pentium SSE-t, az UltraDMA 100/133-at, többnyelvű interfészt pl. francia, olasz, orosz, stb. nyelvekhez, valamint drivereket a legújabb videó-audió hardverekhez, valamint a Pe 5.0.3-at ugyanez utóbbiakhoz.

Az OpenBeOS csapat bejelentette az első, belső kiadását az OpenBeOS rendszernek (first internal release). Ahogy a készítők állítják a project news oldalukon: "egy gyerek lépést tettek a dicsőség felé.."

Az első kiadást a meglevő 5.3-as rendszerre kell telepíteni, és olyan javításokat/változtatásokat tartalmaz mint a OpenTracker, Mail Daemon Replacement frissített verziói. Ezenkívül különböző applikációk cseréje történt meg (Keyboard, Menu, Mouse, Screen, VirtualMemory, és Workspaces).

Ezek szerint a BeOS project nem halt meg, az OpenBeOS fejlesztése folyamatban van, lelkes programozók csapat úgy látja, hogy van értelme a fejlesztések folytatásásnak.